This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project to make the world’s books discoverable online.
It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books are our gateways to the past, representing a wealth of history, culture and knowledge that’s often difficult to discover.
Marks, notations and other marginalia present in the original volume will appear in this file - a reminder of this book’s long journey from the publisher to a library and finally to you.
Usage guidelines
Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to prevent abuse by commercial parties, including placing technical restrictions on automated querying.
We also ask that you:
+ Make non-commercial use of the files We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for personal, non-commercial purposes.
+ Refrain from automated querying Do not send automated queries of any sort to Google’s system: If you are conducting research on machine translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the use of public domain materials for these purposes and may be able to help.
+ Maintain attribution The Google “watermark” you see on each file is essential for informing people about this project and helping them find additional materials through Google Book Search. Please do not remove it.
+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is also in the public domain for users in other countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can’t offer guidance on whether any specific use of any specific book is allowed. Please do not assume that a book’s appearance in Google Book Search means it can be used in any manner anywhere in the world. Copyright infringement liability can be quite severe.
About Google Book Search
Google’s mission is to organize the world’s information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers discover the world’s books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web athttp://books.google.com/
HARVARD COLLEGE LIBRARY
FROM THE F U N D GIVEN
I N M E M O R Y O F
G E O R G E SILSBEE H A L E
A N D
E L L E N SEVER H A L E
A
KALOCSA-EGYHÁZMEGYEI
ROM. KATH. NÉPISKOLÁK
TÖRTÉNETE
IRTA ÉS EGYHÁZHATÓSÁGI ENGEDÉLYLYEL KIADTA
B E R A U E R JÓZSEF
kalocsai kath. tanitóképző-intézeti tanár.
KALOCSA
NYOMATOTT WERNER FERENCZ KÖNYVNYOMDÁJÁBAN M D C C C X C V I .
D i g i t i z e d b y
NAGYMÉLTÓSÁGÚ ÉS FŐTISZTELENDŐ
CSÁSZKA GYÖRGY
Ú R N A K ,
' ISTEN IRGALMÁBÓL ÉS A Z APOSTOLI SZENTSZÉK KEGYELMÉBŐL A K A L O C S A I ÉS BÁCSI TÖRVÉ
N Y E S E N EGYESÜLT EGYHÁZMEGYÉK ÉRSEKE, PÁPAI TRÓNÁLLÓ, Ő SZENTSÉGE HÁZI PRAELÁ- TUSA, Ő CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI APOSTOLI FÖL- SÉGE VALÓSÁGOS BELSŐ TITKOS TANÁCSOSA, A Z I. OSZT. VASKORONAREND LOVAGJA, A J E R U ZSÁLEMI SZENTSÍR RENDJÉNEK N A G Y K E R E S Z TESE, RÓMAI GRÓF, A M A G Y A R TUDOMÁNYOS AKADÉMIA IGAZGATÓTANÁCSÁNAK TAGJA, SZA
B A D K A SZAB. KIR. VÁROS DÍSZPOLGÁRA STB.
STB. STB.
A TANÜGY NAGYLELKŰ PÁRTFOGÓJÁNAK
Digitized by
Fiui tisztelete és hódolata jeléül
a szerző.
E L Ő S Z Ó .
Hazánk ezredéves fennállásának emlékére a t u dományos, művészeti és jótékony alkotások egész soro
zata létesült. A vágy, n a g y nemzeti ünnepünkhez a K a locsa egyházmegyei elemi iskolai tanügy részéről is vala - mivel hozzájárulni: ez jelen szerény m u n k a keletkezésé
n e k v é g o k a .
E m u n k a tervezetét még 1893. év végén nyújtottam be Csúszka G y ö r g y érsek úr Ő Exczellencziájához, k i ú g y erkölcsi, mind a n y a g i támogatásáról biztosítani kegyes volt.
N e m tehetem, h o g y e n a g y kegyességért már e helyen is hálás köszönetet ne mondjak.
Miután az iskolai adatok részint az érseki levéltárban részint a községi és plébániai levéltárakban találhatók, az
1894. és 95-ik tanév alatt az érseki levéltárt, ugyanezen két év szünideje folyamán az e g y h á z m e g y e csaknem valamennyi községét beutazva, a plébániai és köz ségi levéltárakat k u tattam át. Habár ez rendkívül fáradságos munka v o l t : a k u tatások fényes eredménye mindent feledtet velem.
A l e g n a g y o b b örömmel ragadom m e g a kedvező a l kalmat, h o g y a főt. lelkészkedő papságnak és tanítóknak kutatásaim alatt tanúsított szíves közremunkálkodásukért hálás köszönetet mondjak. A legkellemesebb benyomással távoztam plébániáról-plébániára, és a szeretet annyi jelével találkoztam ez utamban, h o g y azt elhallgatnom és m e g n e m köszönnöm, rút hálátlanság volna.
Digitized by
E m u n k a megírásához szükséges történeti adatok 1728—1843-ig az egyházi látogatásokról felvett j e g y z ő k ö n y vekből vannak véve. E z e k feltétlen hitelt érdemelnek. A jegyzőkönyvek megszűntével részint a plébániai, részint á, községi levéltárak szolgáltatták a további adatokat. A plébániai és községi levéltárak azonban sok helyen v a g y teljesen hiányzanak, v a g y csak részben vannak m e g : miért a szükséges adatok feltalálása igen nehezen m e n t ; sőt 5 — 6 községnél teljesen lehetetlen volt.
M í g a mult századnak és a jelen század első felének iskolaügye 1—2 óra alatt k i volt kereshető, a d d i g a 3 0 — 4 0 év előtt történt dolgok kitapogatása rendesen órákat vett igénybe. Bátran állíthatom is, h o g y 20—25 év múlva ezen időköz tanügyi történetének leírása teljes lehetetlenség volna, mivel akkorára a most még élő öreg tanítók elhal
nak. P e d i g az utóbbi 30—40 év tanügyének történetét mind eddig csak ezen öreg tanítók emlékezete őrzi.
H o g y az egyes községek tanügyének ismertetését miért kezdtem különböző években ismertetni: szükségesnek, czélszerűnek mutatkozott bevezetéskép az egyes községek keletkezésének történetét is megemlíteni; már csak azért is, h o g y indokolva legyen az iskolaügynek más-más évben megkezdett története. A kalocsai e g y h á z m e g y e legtöbb községe Bács-Bodrogh vármegyében fekszik, a mely me
g y é n e k története csaknem teljesen fel lévén kutatva, nekem csak a kész adatokat kellett felhasználnom.
A fáradhatatlan Iványi István szabadkai tanár által kiadott „Bács-Bodrogh vármegye történeti helynévtára", Grosschmid Gábor „Történeti tanulmányainak II. füzete", az Iványi által magyar fordításban megjelent „Cothmann ka
marai biztosnak 1763. évi jelentése," Stelczer F r i g y e s „Die Geschichte der Bácska," F r i d r i k Tamás „ B á c s - B . vármegye népszerű leírása", Csánki Dezső „Hunyadiak k o r a M a g y a r országban," a Bács-Bodrogh v m e g y e i történelmi társulat évkönyvei és végre K a t o n a István, a híres történetírónak
„História Metr. Colocensis Ecciesiae" szolgáltatták a szük
séges adatokat.
A Pest-Pilis-Solt- K i s k u n vmegyében fekvő községek leírásában G a l g ó c z y K á r o l y monográfiáját használtam kút- forrásul.
Érzem, h o g y munkám csak vázlata az egyes községek tanügyi történetének, melyek bővebb leírása az egyes köz
ségek lelkészeire és tanítóira vár. Talán alkalmul szolgáland e m u n k a egyes történeti események tisztázására és ösztönül a jövő tanügyi fontos mozgalmak megörökítésére is.
A z iskolák jelenlegi beléletéről bírálatot mondani, fel
jogosítva nem érzem magamat. Egyszerűen közlöm a m u n k a végén található g a z d a g statisztikai adatokat, melyek bősé
ges adatokat szolgáltatnak arra, h o g y minden egyes iskola működéséről világos fogalmat szerezzünk magunknak.
A tanügy emelésére szánt alapítványok ismertetése mellett közlöm azok rövid történetét is. E z t Kleiner Lajos kanonok úr, az alapítványi hivatal főnöke volt szíves ren
delkezésemre bocsátani. F o g a d j a hálás köszönetemet.
őszinte köszönetet m o n d o k Petrovácz József igazgató úrnak„ A z egházmegyei tanügyi kormányzat" czímü czikké- ért; valamint Posch Lajos papnövendék úrnak „ A k a l o csai érsekség" és a „ A k a l o c s a i káptalan-"rólírt czikkeiért.
Szívbeli köszönetet m o n d o k bírálóimnak: Evetovics János és Fdncsy A n t a l áldozár uraknak is.
Munkámat a t a n ü g y g y e i foglalkozók és az aziránt érdeklődők rendelkezésére bocsátva, kérem, fogadják oly szívesen, a mily n a g y szeretettel és lelkesedéssel annak minden egyes sorát írtam.
K a l o c s a , 1896. május hó 2-án.
Berauer József*
Digitized by
I. Népiskoláink a mult századokban.
A kath. egyház az iskolát kezdettől fogva az egyház előcsarnokának, leányának tekintette. í g y keletkeztek az országban már a mohácsi vész előtti időben a plébániai (farai), kolostori, káptalani és székesegyházi iskolák. M í g ez utóbbiakban a nép felsőbb osztályainak oktatásáról g o n doskodtak, a d d i g az alsó néposztály oktatásáról az állam nemcsak hogy nem gondoskodott, sőt ellenkezőleg azt szigorúan meg is tiltotta. í g y 1114-ben az esztergomi zsinat határozata értelmében „ki idegen szolgát, v a g y bárkit a köznépből tu
dományokra oktat, v a g y a papságba fölvesz, azt váltsa meg, s azonkívül 50 pensat fizessen birságul." II. E n d r e 1222-ben a klérusnak adott kiváltságában p e d i g í g y szól:
„ A z t királyi tekintélyünknél f o g v a szorosan parancsoljuk, h o g y valamely főpap senkit se avasson"udvarnokaink, vár- népeiní, v a g y bármiféle szolgaság igája alatt levők közül klerikussá."1)
M a r a d t a k tehát a köznép számára a farai iskolák, me
lyekben a plébánosok a vallás elemeire és az imádságokra a2 ifjúságot és felnőtteket is élőszóval tanították. H o g y ez iskolákban e g y é b tárgyakat is tanítottak volna, a l i g hihet
j ü k ;2) m i v e l előkelő fejedelmi főurak sem tudtak olvasni, s mivel az íráshoz való a n y a g o k rendkívül drágák voltak.
Habár Oláh Miklós alatt az esztergomi zsinat 1560-ban a községek kötelességévé tette az iskola építést és a l k a l mas tanító felfogadását,3) tulajdonképpeni, mindenkire k i terjedő elemi tanításról szó sem volt a 18. századig. A plé
bánosok csoportokra osztva híveiket, az ünnepnapok jelen-
*) Kiss Áron. A magy. népisk. tan. tört. 4. 1.
*) Kiss Á. i. m. 5.1.
8) Oltványi. A népoktatási ügy Magy. 2. 1.
Digitized by
IO —
tékeny részében ezek hittanításával foglalkoztak ; m é g pe
d i g iskola hiányában az imaházban, templomban. A 18.
század elején még számos egyházmegyei községben ebből állt az egész tanítás. Erről az érseki levéltárban található részletes j e g y z é k e k tanúskodnak. A lakosok 3 0 — 4 0 egyén
ből álló csapatokra osztva jelentek m e g a tanításra, mely
ben nemcsak az ifjúság, de a felnőttek és öregek is része
sültek. Mindég csoport élén egy felvigyázó és kikér
dező volt.
A kalocsai e g y h á z m e g y e a törökök által annyira el
pusztíttatott, h o g y a régi községeknek, városoknak n y o m a sem maradt. 170 évig nyögött az egyházmegye a török uralom alatt. E * idő alatt tanításról egyáltalában szó sem lehetett. H i s z a többnyire Boszniából származó barátok a szentségeket is csak titkon, álruhában szolgáltathatták k i a folyton bujdosó csekély híveknek.
A mult század elején Csdky Imre, de különösen Pata- tich Gábor, a teljesen elpusztult e g y h á z m e g y e újjászervezé
sét tűzvén k i czélul: evvel karöltve az elemi tanügyre is kiterjesztek figyelmüket. Patatich két ízben utazta be me
gyéjét, s a hívek és lelkészek helyzetéről tudomást szerez
vén, kiadta 1738. év május 18-án azon szabályokat, m e l y e k mintegy alkotmányát képezik a plébániáknak. A kántor éz tanítóra vonatkozó rész í g y h a n g z i k : „a kántor, v a g y mes
ter a gyermekeket nemcsak az erkölcsökre és tudományok
ra, hanem a keresztény hittanra s énekekre is szorgalmasan oktassa." A h o l plébániát szervezett, a körülményekhez ké
pest a g y e r m e k e k taníttatásáról is gondoskodott. T a n í t ó képzésről azonban ez idő tájt még gondoskodva nem volt, és í g y rendesen kiszolgált katonák, mesteremberek voltak ámult század tanítói; k i k n e k szellemi műveltsége mindössze ab
ból állt, h o g y olvasni, némileg írni és számolni tudtak. A jegyzői teendőket is többnyire ezen tanítók végezték. A fő- súly a kántorságra volt fektetve, e g y é b elméleti ismereteik nem jöhettek tekintetbe, mert nem igen volt kikben válo
gatni. Cothmann kamarai biztos 1763. évi jelentésében a ta
nítókról í g y n y i l a t k o z i k : „ A tanítók nagy hiányát is ta
pasztaltam a bácsi kerületben. A plébános urak m a g u k n a k vették a jogot, tanítókat alkalmazni s csak azt kívánják tő
lük, h o g y valamicskét a zenéhez értsenek és az ő paran
csaiknak engedelmeskedjenek; a többi hiányaikat — ú g y látszik — nem veszik észre. M i n t h o g y azonban az, a k i ma
g a is alig tud olvashatólag írni, v a g y a számoláshoz n e m ért, tanítványait sem taníthatja czélsserűen: alázatos vélQ-
m e n y e m az, h o g y az uradalom.arra is terjeszsze k i különös figyelmét, h o g y a kamarai helységekbe csak alkalmas taní
tók alkalmaztassanak; h a talán a zenéhez nem értenék is, csak jóravaló egyének legyenek, és az íráshoz és számolás
hoz jól értsenek."
A rendszeres tanítóképzés még mindig ismeretlen volt, miért a tanítók egyes ügyesebb gyerekeket m a g u k mellé vettek. E z e k az orgonálásban és tanításban némi g y a k o r lottságot szerezvén, a tanítói álláshoz szükségelt műveltsé
get ezen úton szerezték m e g . H o g y e mellett a kántortaní
tónak kézi szolgálatot is tettek, azon nincs mit csodálkozni;
hiszen Kazinczy az ügyvédi patváriát és praxist is néhány sorral imígyen j e l l e m z i : „ Á m b á r a k k o r a patvaristák (1780) még nem yalának mint most (1828) úrfiak, hanem fél cselédek inkább : tőlem a princzipális semmi szolgálatot n e m kivánt. D e én tudtam tisztemet, terítem asztalát a vén prokátorné szobájában, pakoltam és kötöttem párnazsákját stb. E g y e d ü l azt nem engedé soha, h o g y csizmáját levon
jam, tisztítsam, a mit más princzipálisok még a k k o r kí
vántak is."1)
Ilyen föltételek és viszonyok mellett teljesíté az e g y házi hatóság nemes hivatását, és h o g y még n a g y o b b ered
ményeket nem volt képes felmutatni, az egyedül ezen k o r sajátságos viszonyainak tulajdonítandó.
II. Mária Terézia Ratiójától 1848-ig.
A mult századok tanügyének történetét előmunkála
tok s okmányok hiánya miatt bajos behatóbban ismertetni.2) A t a n ü g y országos szervezése csak Mária Terézia alatt indult meg. Előbb is történtek u g y a n egyes intézkedések a tan
ü g y érdekében, melyek azonban inkább csak a „birodalmi e g y s é g " terjesztésére voltak szánva. A tulajdonképpeni l ö kést gr. Barkóczy Ferencz esztergomi érsek, az összes m a gyarországi felsőbb és alsóbb iskolák felügyelőjének 1763- ban a királynőhöz nyújtott emlékirata adta. Hozzájárult ehhez, h o g y ugyanezen évben II. F r i g y e s Poroszország számára kiadta „General-Land-Schulen Reglement"-jét, és a hatalmas versenytárs föllépésének jótékony hatása csak
hamar érezhetővé vált. A z 1773-ban eltörölt jezsuita rend
*) Grünwald B. Régi Magyarország. 340.1.
*) Lubricb. Nev. tört. III. k. 105. 1.
Digitized by
v a g y o n á b ó l a népiskolákra is jutott pénz, s Mária Terézia az elemi tanügyre is figyelmet kezdett fordítani.1) T e r v e i kivitelére Felbiger sagáni apátot kérte a porosz királytól.
A F e l b i g e r által elkészített „Allgemeine S c h u l o r d n u n g "
1774-ben jelent meg, mely A u s z t r i a népoktatásügyét volt hivatva rendezni.
E n n e k alapján a m a g y a r kanczellária M a g y a r o r s z á g számára e g y külön tanulmányi rendszert dolgoztatott k i , melyet a királynő 1777-ben „Ratio educationis totiusque rei litterariae per R e g n u m Hungáriáé et provincias eidem adnexas." czím alatt bocsátott k i mint k i r . rendeletet.2)
E z e n kir. rendelet értelmében az elemi iskolák falusi, kisvárosi és n a g y o b b városi iskolákra osztattak, m e l y utób
biak közül némelyik „normális" azaz mintaiskola volt, mely a tanítók kiképzésére is szolgált. Említésre méltó, h o g y nemcsak a városi, hanem a falusi iskolákban is tartozott a tanító az arra jelentkezőket a latin nyelvben oktatni. A né
met n y e l v kötelező volt az összes elemi iskolákban, sőt a tankönyveket is ú g y kellett nyomatni, h o g y a szöveg az e g y i k lapon a tanuló anyanyelvén, a másik lapon p e d i g né • met szövegű legyen, a szükséges szótárral.
Patatich Á d á m kalocsai érsek elnöklete alatt a n e m zeti iskolák inspektorai 1778-ban a szerkesztendő tanköny
vek írását fölosztották m a g u k között, melyek azonban job
bára csak fordításai voltak F e l b i g e r munkáinak.
Lázas tevékenység követte e kir. rendeletet. A z elemi tan
ü g y annyira napirendre került, h o g y az összes közigazgatási hatóságokat jóformán csak ez mozgatja, lelkesíti. Miután p e d i g ezen újítások kir. rendeletek alapján, az országgyűlés mel
lőzésével történtek, az országgyűlés 1790-ben — a m a g y a r n y e l v n e k az iskolákban való tanításának elrendelése a l k a l mával — fölkérte a királyt, h o g y e tárgyban tanácskozhas
son és kebeléből e g y országos bizottmányt küldhessen k i a végett, h o g y ez dolgozzon k i egy javaslatot, m e l y kirá
l y i jóváhagyás után, mint kötelező törvény a Corpus J u r i s - b a lesz beigtatandó.3)
A z országgyűlés által kiküldött vegyes bizottság ú g y az általános, mint a közoktatás minden ágára nézve rész
letes intézkedéseket magában foglaló tervezetet készített.
A bizottság „általános elveket" tartalmazó javaslata soha-
*) Kiss A. i. m. 18. 1.
s) Oltványi i. m. 7.1.
8) Oltványi i. m. u . l .
sem került tárgyalás alá s nem is vált törvénynyé. D e a munkálat többi része, módosításokkal, mint kir. rendelet
1806-ban jelent m e g R a t i o Educationis czím alatt, s 1848-ig alapja volt az ország közoktatásügyi szervezetének.1)
A z uj R a t i o szerint a magyar és latin nyelv minden iskolában kötelező volt. A leányiskolákra is kiterjeszté figyelmét. A leányokat a fiuktól külön óhajtja taníttatni a
falvakban is, a városokban p e d i g megparancsolja azt.
A Helytartótanács számos rendelettel iparkodott e keretben a népoktatás ü g y é t fejleszteni; legtöbb rendelete azonban sohasem hajtatott végre s csak papíron maradt.
U g y a n i s a v á r m e g y é k többsége a népnevelés ügyének rendezését nem a kir. kormányszékhez, hanem az ország- gyü'éshez tartozónak mondotta ; sőt minthogy az 1790—91.
országgyűlési bizottság e tárgyra vonatkozó munkálatát be sem nyújtotta, az 1827. országgyűlés uj tagoknak kikül
dését határozta el. í g y a helyi igazgatók — plébánosok — minden támasz nélkül és tehetetlenül állottak. Erről, a fő
igazgatók jelentései alapján, a Helytartótanács útján, ő F e l s é g e értesülvén, uj szabályzatot dolgoztatott k i , mely 1845. évben a m a g y a r kir. Helytartótanács 25,224. sz.
leiratával az illető hatóságokkal közöltetett.2) Ezen szabály
zat alsó és felső elemi iskolát különböztet meg. A szülők pénzbírság terhe alatt köteleztetnek 6—12 éves g y e r m e keik iskoláztatására. A z iskolák főkormányzója a Helytar
tótanács, mely a kir. főigazgatók által gyakorolja a fel
ügyeletet. E z e k alatt állanak az esperesek mint kir. fel
ügyelők. M i n d e n iskola közvetlen felügyelője a helyi lel
kész.3) A tanítóképzés terén, — mely e d d i g még mindig a n a g y városok elemi iskoláiban történt — 1840-ben lénye
ges fordulat állott be. A kormány a tanulmányi alap ter
hére öt r. kath. tanítóképzőt állított, 2 éves tanfolyammal.
A tulajdonképpeni tanítóképzés tehát csak most veszi kez
detét. A z eddig működő tanítók többnyire mint segédek sze
reztek némi ismeretet, azután hosszabb-rövidebb ideig láto
gatták a normát és tettek vizsgálatot. í g y a szabadkai főelemi iskolában is számos tanító tett képesítő vizsgálatot. A z e g y házmegyében csaknem minden tanító mellett találunk ilyen segédeket, k i k n e k évi fizetése ellátáson kívül 8 — 2 0 frt k ö zött váltakozott. Miután p e d i g ebből m e g nem élhettek,
l) Grünwald i. m. 358. 1.
*) Oltványi i. m. 16. 18.
8J Í872. vall. és közokt. miniszt. jel. 15. 16.1.
Digitized by
mulatságok alkalmával muzsikálni jártak és ú g y tengették életüket, míg önálló tanítósághoz juthattak. A z alsó elemi tanítók a község, v a g y a pártfogó hármas kijelölése alap
ján a kerületi felügyelő ajánlatára a k i r . főigazgató által, a főelemi tanítók a Helytartótanács által neveztettek k i .1) A segédtanítókat az esperes nevezte k i .
III. Népiskolai tanügyünk 1848-68 -ig.
Ily előzmények után következett be az 1848. évi n a g y átalakulás és meghozta a felelős m a g y a r minisztériumot. A népiskolai tanügy iránt az összes tényezők rendkívüli ér
deklődést kezdtek tanúsítani. C s a k h o g y ez érdeklődés az iskolának az egyház kezéből való elvonásában és függet- lenítésében összpontosult. „Minden a m i a mult emléke, az rossz." E z e n elv alkalmaztatott a tanügyre is. Á m b á r m a g a Eötvös József, az ország első kultuszminisztere lehetőleg óvakodott a mindent felforgató szélsőségektől: az ere
deti javaslat 45-ik §-át, mely szerint kivételes esetekben közös iskola állítandó némely községben, az országgyű
lés oda módosította, h o g y „az álladalom minden közsé
gében közös iskola állíttatik."2) Hiába való volt Eötvös miniszter minden érvelése. A többséer, a miniszter ere
deti javaslatát — mely csak kivételes szükség esetében k í vánt közös iskolákat felállítani — leszavazta. A főrendiház azonban a jelen időben és helyzetben a nagy fontosságú tárgy elintézését, avagy csak elvekben is munkába és ha
tározatba vételét nem tartotta czélszerünek ; hanem az or
szággyűlés legközelebbi egybegyülésére való elhalasztását véleményezé. A képviselőház, a bekövetkezett események miatt, már nem tárgyalhatta újra, és maradt minden ú g y , mint azelőtt volt.
A világosi fegyverletétel után az „osztrák összbiro- d a l o m " vallás- és közoktatásügyi minisztere 1849. okt. 9-én kiadott rendeletében tudatta Geringer báróval, a polgári ü g y e k császári biztosával, h o g y Magyarország közoktatás
ü g y é t is azon elvek szerint akarja intézni, mint A u s z t r i ában. A helytartóságok mellé nemsokára kineveztettek — leginkább az egyházi rendből választva — a tanodái fel
ügyelők, k i k az iskolák igazgatásával megbízott lelkészek által támogatva rendezték az iskolák összes ügyeit.
*) Kiss Á. i. m.52.
*) Oltványi i. m. 30.1,
E z ideiglenes szabályzatot 1855-ben a gr. T h u n által kiadott „Verordnung" követte, mely fö- és alsó elemi i s k o lákra osztá a népiskolát. A főelemi iskolának n é g y külön osztálya volt 4 tanítóval. A z eg^sz oktatási rendszer a v a l lásos nevelés alapjára volt fektetve. A népiskolai tanítók kinevezése 1857-ben az egyházmegyei hatóságokra ruház
tatott.1) A főelemi iskolák igazgatói és tanítóinak k i n e v e zését a minisztérium ill. a helytartóság eszközlé.
A z 1840-ben felállított öt tanítóképzőt megszüntették, s 1856-ban ezek helyett 12 ujat szerveztek. E z e k között v o l t a kalocsai is. A tanfolyam ismét kétéves, melynek e l végzése után a növendékek képesítő vizsgát tesznek. E z három fokú: főelemi, alelemi és altanítóságra való k é p e sítés. A z altanító csak a két alsó osztályban taníthatott.
N e m tagadhatjuk m e g e rendszertől, h o g y az elemi t a n ü g y rohamos fejlődésnek indult alatta és félszázados m u lasztást pótolt helyre.
A z alkotmány visszaállítása után a provisorium k o r szakában 1860—68-ig heves viták folytak a fölött, vájjon érvényes-e Magyarországra az 1855-ben kötött C o n c o r d a - tum, mely az egyháznak a népiskolák igazgatására kizáró
lagos jogot biztosított.2) E viták mellett azonban a tanügy pangásnak i n d u l t ; a népiskolai tankötelezettség nem tarta
tott fenn többé oly szigorú következetességgel, s követ
kezménye az lett, h o g y 1063-ban 100 ezer g y e r m e k k e l ke- vesbedett az iskolába járók száma. A nép is, látva a k o r mány közönyét, lealkudott a tanítók fizetéséből; sok helyen elbocsátotta a második tanítót, megszüntette a vasárnapi iskolákat stb.3)
A z 50-es években az esperes kerületi gyűléseken r e n d kívül élénk élet kezdett mutatkozni az egyházmegyében, mely a 60-as évek derekán érte el tetőfokát. Különösen a tiszavidéki tanítók fejtettek k i rendkívüli tevékenységet az irodalom terén. É s nem egy, ma már országos névvel bíró tanférfiu került k i e lelkes gárdából.
IV. Az 1868. évi népoktatásügyi törvény.
A z 1867-ben alakult alkotmányos minisztériumban a
l) Oltványi i. m. 47. 1.
*) Oltványi i. m.50. 1.
•) Kiss Á. i. m. 64.1.
Digitized by
— i6 —
vallás- és közotatásügyi tárczát ismét báró Eötvös József vállaltáéi, k i nem soká késett a már 1848-ban benyújtott javaslatot az országgyűlés elé terjeszteni. A közös iskola felállítása ezúttal is erös ellenzékre talált, kivált a főrendi
házban. A többség azonban elfogadta és azuj törvény 1868.
decz. 5-én királyi szentesítést nyert. E z tehát az első törvény, mely az elemi népoktatás összes ügyeit felöleli. A z eddi
giek csak kir. rendeletek voltak.
E z e n törvény kimondja a tankötelezettséget, kötelezi a községeket az iskolák fentartására, gondoskodik a tanító
képzésről, megállapítja a tanítók minimalis fizetését, szer
vezi az összes népoktatási intézeteket s ezeknek ellenőrzé
sére állítja a kir. tanfelügyelőségeket. Szervezi az iskola
széki intézményt, megállapítja a tanítandó anyagot. A fele
kezetek iskolafentartási jogát elismeri. E z e k saját kebelük
ből választhatják az iskolaszéket, tanítóikat, megállapítják tankönyveiket, tantervüket; az állami felügyeleti j o g csu
pán arra szorítkozik, h o g y a felekezeti iskolák az általános követelményeknek megfeleljenek.
A törvény rendelkezései annyira ismeretesek, h o g y azok b ő v e b b ismertetése fölöslegesnek mutatkozik. H o g y az e g y házmegyei hatóság az uj törvényhez való alkalkalmazko- dásában miként jártéi, arról a következő fejezetben van szó.
H o g y e törvény hatása alatt mily rohamosan emelkedett az elemi tanügy : arról p e d i g minden egyes község története tanúskodik ; de a haladás a munkához csatolt táblázatos k i mutatásokból tűnik k i legjobban.
V. Egyházmegyei tanügyi kormányzat.
A z 1868. évi 38. t. cz. szentesítéséig a kath. népokta
tási intézetek általában a kormány által kiadott rendele
tek alapján kormányoztattak. A z e g y h á z m e g y e élén álló főpásztor képviselte az egyházi hatóságot; őt illette m e g minden j o g a kath. népoktatási ü g y e k közigazgatásánál. A Helytartótanács, melyben a népoktatási ü g y n e k külön osz
tálya volt, rendeleteit a főpásztorokkal közölte s a kath.
népoktatás körébe eső minden o l y intézkedés, mely a H e l y tartótanácshoz jóváhagyás illetve tudomás végett volt be
terjesztendő, a főpásztor, mint róm. kath. főtanhatóság útján eszközöltetett.
A kath. népiskolák igazgatásában, mint segédek ren
delkezésére állottak a püspöknek az általa kinevezett érseki
helynök, az egyházmegyei iskolai főfelügyelő és kerületi esperesek mint kerületi tanfelügyelők. A z e g y h á z m e g y e i iskolai főfelügyelő az iskolai statisztikai adatok beszer
zésére, továbbá az espereskerületi tanítói tanácskozmá- n y o k r a vonatkozó ügyekben közvetlen összeköttetésben állott a kerületi tanfelügyelőkkel. A tanítók kinevezésé
nél a kinevezési okmányokat a főpásztorral, v a g y helynö- kével együtt, ő is aláírta; a tanítóképző intézetnek műkö
désére közvetlenül felügyelt, s az osztályvizsgálatokon m i n d i g , h a p e d i g a tankerületi kir. főigazgató nem jelent m e g , a tanképesítő vizsgálatokon is ő elnökölt s a tanítói okleveleket aláírta. A kerületi esperesek valamint az e g y házi, u g y az iskolai ügyekben is a főpásztort képviselték s tulajdonképpen a kiadott iskolai rendeletek végrehajtását és az egész oktatásügynek ellenőrzését ők gyakorolták. A főszentszék véleményét népoktatási ügyekben a főpászto- r o k többször kikérték, miről az érseki levéltárnak számos okmánya tesz tanúságot.
A z 1868. évi 38. t. cz. végrehajtása után a kath. n é p oktatási intézetek egyházhatósági kormányzásában a kalo
csai érseki főmegyében n a g y o b b változás n e m állott b e ; mert a kormányzati szervezet, m e l y a most mondott tör
vény alkotása előtt kitűnő működésével az e g y h á z m e g y e tanügyét az adott viszonyokhoz képest virágzóvá tette, teljesen bevált — miként a tények bizonyítják — az uj viszonyok között is.
A hazánk történetében is n a g y névvel bíró dr. Hay- nald Lajos, az idétt kalocsai főpásztornak ébersége és eré
lyessége, melyet az egyházkormányzat minden ágában örök időkre emlékezetes módon kifejtett, kiváló módon nyilvá
nult az e g y h á z m e g y e népoktatási ügyének rendezésében és fejlesztésében. Felismervén a k o r szükségét, erélyes kézzel hozzálátott az alkotmány visszaállítása után, mely a népneve
lésre is uj időket hozott, egyházmegyéje tanügyi kormányza
tának a népoktatási törvény keretébe való beillesztéséhez.
H o g y a szükséges teendők iránt magát kellőleg tájé
kozhassa, az e g y h á z m e g y e összes róm. kath. népiskoláit a kalocsai főkáptalannak e czélból felkért n é g y tagja által meglátogattatta s azoknak az egyes iskolák állapotára vonatkozó jelentését bekivánta. E z e n jelentések képezték további intézkedéseinek alapját.
A beérkezett jelentések általában dicséretes állapo
tokról szólottak, bár nem titkolták el, h a egyes h e l y e k e n javítani valót találtak ; akár az iskola igazgatósát, a tanítók
z
Digitized by
képzettségét és buzgóságát, akár az iskolai külszerveze- tet illette az.
A z iskolalátogatásra felkért k a n o n o k o k közöl Lich- tensteiger Ferencz, k i hosszabb időn át főtanfelügyelö is
volt és bchreyer János, az azon időszerinti főtanfelügyelő a hajósi esperes kerületet kivéve, a Pest-Pilis S o l t - K i s k u n megyében levő iskolák állapotát tanulmányozták beható
an ; Schuszter Constantin, most váczi püspök, a felső bács
k a i iskolákban végezte a látogatást; a közép és alsó bács
k a i iskolák felett Kubinszky Mihály — kis időre rá az e g y házmegyének főtanfelügyelője — tartott hivatalos szemlét.
E z e n , az egyházmegyei tanügy föllendülésére jelentékeny hatású iskolalátogatások alkalmával Pestmegyére — s e g é dül az illető kanonok mellé — Mócsy A n t a l , a kalocsai tanítóképző tanára; felső Bácskára Pdlich János, később tanfelügyelői segéd; alsó Bácskára nézve dr. Bőromisza T i b o r , a k k o r jankováczi plébános rendeltettek k i .
A beérkezett terjedelmes jelentések áttanulmányo
zása után, 1873. május hó 28-án az érseki megye tanügyi közigazgatásának ujabb, alapjaiban megtartott, rendezésé
ről a nagynevű érsek 896. számú rendeletével intézkedett.
„Főpásztori gondjaim és teendőim egyik legfontosabb ágát képezvén az elemi tanítás és növelés ügye, érseki m e g y é m összes népiskolái állapotának nemcsak kellő nyilvántartása és a fokozódott korigényeknek megfelelő fölvirágoztatása, hanem egyszersmind a változott viszonyok folytán netán szükséges megvédése tekintetéből is főt. főkáptalanommal tartott tanácskozmányok és megállapodások folytán czél- irányosnak, sőt szükségesnek találtam egy külön hivatalt beállítani és szervezni, melynek személyzete minden e g y é b hivatali teendőktől menten egész erejét, tehetségét és ide
jét kizárólag a népoktatás és növelés fontos ügyének szen
telhesse, teendői közé sorozván leginkább a következőket:
1- ször. A z összes nyilvános és magán népiskolák fö
lött éber fölügyeletet, ellenőrködést g y a k o r o l n i , és az egész népoktatási ügyet kellőkép nyilvántartani.
2- szor. A z egyes népiskolákat meglátogatni, h o g y személyesen meggyőződjék arról: valljon a néptanodák az egyes plébániákban megfelelnek-e minden tekintetben az 1868. évi népoktatási törvény követelményeinek, v a g y sem ? különösen:
a) V a n n a k - e minden egyes plébániában elegendő és kellőleg fölszerelt tantermek ?
b) Előadatnak-e kellő mértékben a törvény által elő-
— *9 —
írt tantárgyak az általam elöszabott tankönyvek n y o mán ?
c) Járnak-e a tanköteles g y e r m e k e k iskolába ? és a törvény által meghatározottt szorgalmi idő pontosan m e g - tartatik-e ?
3- szor. Működésének eredményéről időnkint az érseki
Hatóságnak kimerítő jelentést bemutatni. , 4- szer. A z érseki Hatósághoz beérkezendő beadványo
kat, jelentésekét, kimutatásokat, kormányi átiratokat, indo
kolt nézetével illető helyen előadni, és az érseki Hatóság határozatainak foganatosítását eszközölni.
5- ször. A közös népiskolákat és állami tanítóképez- déket a vallásoktatás tekintetéből éber figyelemmel kisérni.
6- szor. A tanítók által évenkint megtartani szokott kerületi értekezleteken — a hol és m i k o r lehetséges — megjelenni és azokat vezetni.
7- szer. A tanítókat a tanügy érdekében — valahány
szor czélirányosnak mutatkozik — tanácskozmányra e g y behívni, és a tanító egyletek ü g y é t támogatni s elősegíteni."
E z e n örökbecsű rendeletnek egyik nevezetes pontja az, melyben a főpásztor aziránt intézkedik, h o g y a közös népiskolákat és állami tanítóképző intézeteket a vallások
tatás tekintetéből éber figyelemmel kisérje a főtanfelügye
lő. Ezen rendelete kapcsán kinevezte főtanfelügyelővé Ku- binszky Mihály pápai praelátust és kanonokot, melléje p e d i g segédül Pálich János zombori káplánt rendelte.
A főpásztori körrendelet tartalma az egyes kath. nép
tanítókkal és iskolaszékekkel az illető plébániai hivatalok útján közöltetett.
A z í g y szervezett tanfelügyelői hivatalnak a g o n d o s főpásztor azonnal megadta a részletes és szükséges utasí
tásokat, melyekben a tanfelügyelő hatásköre körül van írva.
A z utasítás szerint a főpásztor megbízásából az e g y házmegyei népoktatási ü g y e k közigazgatási részét v é g e z ték és végzik ma i s :
a) a főszentszék mint iskolai főtanács;
b) a főtanfelügyelő és segédje; előbbi az iskolai főta
nácsban előadó;
c) a kerületi esperesek, mint kerületi tanfelügyelők ; d) a plébánosok, mint h e l y i igazgatók, és
e) az iskolaszékek.
A z iskolai főtanács illetékességéhez tartozik: a m e g választott tanítók és iskolaszékek megerősítése, az uj i s k o lai épületek tervezetének és költségvetésének jóváhagyása, a
Digitized by
szülők és tanítók, valamint a tanítók és iskolaszékek között fölmerült vitás ü g y e k elbírálása, a népoktatási intézetek
nél alkalmazott tanerők fegyelmi ü g y e .
A főtan felügyelő a népiskolák beléletére vonatkozó folyó ü g y e k e t intézi. Főteendője volt az e g y h á z m e g y e nép
iskoláinak minél g y a k o r i b b meglátogatása, mert a k ö z i g a z gatás természete általában, a tanügyi közigazgatás p e d i g különösebben is a helyszínén való eljárást, útbaigazítást és tanácsadást teszi szükségessé.
A z esperesek mint kerületi tanfelügyelők hatásköre az iskolák ellenőrzésére vonatkozott. A z iskolaigazgatók teendője a h e l y i iskolák kül- és belállapotának felügyelete képezte. A z iskolaszékek hatásköre ugyanaz, a minő hatás
körrel az ide vonatkozó törvények az iskolaszékeket álta
lában felruházzák.
H o g y a népoktatás közigazgatásának ilyen szerve
zete mily hatalmas lendületet adott az egyházmegyei nép
oktatási intézetek fejlődésének, erről a hetvenes és a kö
vetkező években beállott haladás (tanítói állomások sza
porodása, a tankötelesek rendesebb feljárása, tanítói egye
sületek szervezése) tesz tanúságot. (Lásd a munka végén található kimutatást.)
1881-ig a most vázolt közigazgatási szervezet érintet
lenül maradt. A főtan felügyelői hivatalban személy változás csak a segédekre nézve történt. 1881. február 23-án mult k i tanügyi kőrútjában az e g y h á z m e g y e tanügye körül her
vadhatatlan érdemeket szerzett dr. Kubinszky Mihály, a k k o r már felszentelt püspök és egyházmegyei főtanfelügye
lő. A z ő eléggé m e g nem siratható korai halála (csak 56 éves volt) e g y é b változásokon kívül azt is eredményezte, h o g y a tanfelügyelői hivatal egy ujabb apparátussal tolda
tott k i . E k k o r lett szervezve az érseki iskolalátogatói intéz
mény. A n a g y kiterjedésű érseki megye iskoláit egy e g y é n a legjobb akarat és rendkívüli buzgalom mellett sem képes évenkint személyesen meglátogatni. M i n t h o g y p e d i g az is
kolák hivatalos meglátogatása az eddig szerzett tapasztala
tok szerint felettébb üdvösnek bizonyult, az iskolai főtanács meghallgatása után, a főpásztor az egyházmegyét kezdetben öt, később hat fötankerületre osztotta, mindegyik főtanke
rületbe egy iskolalátogatót nevezett k i azon kötelezettséggel, h o g y a kerületébe tartozó iskolákat évenkint legalább egy
szer látogassa m e g és látogatásának eredményéről tegyen jelentést.
A z iskolalátogatók hatásköre az iskolák beléletére
vonatkozik. A kerületi tanfelügyelők ezen szükségparan
csolta ujabb intézkedéssel az iskolák felügyeletének telje
sítésétől n e m lettek felmentve, teendőik azonban ez idő óta inkább az iskolák a n y a g i állapotára, az iskolák külszerve- zetére vonatkoznak.
K u b i n s z k y Mihály halála után az e g y h á z m e g y e fő
tanfelügyelőjévé Mayer Béla k a n o n o k neveztetett k i , k i i m már 15 év óta intézi az e g y h á z m e g y e tanügyét. M i n t s e g é d tanfelügyelő Petrovdcz József, az összes leányintézetek igaz
gatója, működik 1878 óta.
A hivatalos iskolalátogatók a k ö v e t k e z ő k :
A z első főtankerületben : (kalocsai, miskei és keczeli esp. kerületek) Boromisza István, szentszéki ülnök, tanító
nőképző tanár.
A második főtankerületben: (hajósi, almási és szabad
k a i esp. ker.) Maison Mihály, rigiczai esp. plébános.
A harmadik főtankerületben: (bajai, szántovai és zom- b o r i esp. ker.) Lajthay János, kupuszinai plébános.
A n e g y e d i k főtankerületben : (apatini, bácsi és k u l a i esp. ker.) dr. Hoffmann Károly, apát, kulai plébános.
A z ötödik főtankerületben: (topolyai, ó-becsei és zeji- tai esp. ker.) Újhelyi Ágoston, m o h o l y i plébános.
A hatodik főtankerületben : (palánkai és újvidéki esp.
ker.) Kirschbaum Lajos, titeli plébános.
VI. A kalocsai érsekség.
Jóllehet az érsekség alapító levelét n e m bírjuk, mégis minden kétséget kizárólag állíthatjuk, h o g y alapíttatását első királyunknak, szent Istvánnak köszöni. „Asztrik tisz
tes apátra, k i egyházi választás által püspöki méltóságra emeltetett — í g y ír H a r t v i k — bízta szt. István a k a l o c s a i püspökség kormányzását," miből egyszersmind azt is lát
hatjuk, h o g y a kalocsai egyház szt. István által alapíttatva, kezdetben nem érseki, hanem csak püspöki székkel dicse
kedhetett, míg érsekséggé régibb íróink szerint csak a bácsi püspökség (vagy érsekséggel) történt egyesítése után lett volna. V a n n a k azonban bizonyítékaink, melyekre tá
maszkodva állíthatjuk, h o g y K a l o c s a 1050-ben érseki szék
k e l birt.1)
Hónuk történetében K a l o c s a érsekeinek i g e n n a g y
J) Schem. Coloc. 1881. XIII. XVIII. 1.
Digitized by
— i i —
szerepük van. K a l o c s a első püspöke Aszlrik, hozta István
nak a szent koronát, u g y a n ő koronázta m e g avval a szent királyt iooo. év aug. 15-én ; az ő tanácsából töltötte be Ist
ván a többi püspöki székeket is.3) E m e kiváló szerepben, melyet szt. István juttatott az első kalocsai érseknek, bírja alapját a kalocsai érseki szék ama kiváló előjoga, kiváltsága, h o g y ezt az esztergomi érseki székkel már kezdettől fogva m i n d i g egyenjogunak tekintették az egyház fejei.2) A z ér
seki szék története úgyszólván e g y g y é forradt a nemzet történetével, mert eltekintve attól, h o g y középkori érseke
inknek csaknem m i n d e g y i k e v a g y mint királyi kanczellár v a g y alkanczellár szerepelt, v a g y más előkelőbb politikai állást töltött be királyaink oldala mellett: több kalocsai ér
sekről találjuk felemlítve, h o g y ők koronázták m e g M a g y a r ország királyait. í g y III. Bélát és III. László királyt a k a locsai érsek koronázta meg.3)
Honvédelmi tekintetben a kalocsai érsekeket akár személyes vitézségöket, akár határt nem ismerő áldozatkész- ségökettekintve, mindig az elsők között látjuk. A gyászos em
lékű mohi-i pusztán vérzett el Ugrin érsek dandáraival ; a még gyászosabb mohácsi ütközetben Tomori Pál, kalocsai érsek a fővezér; míg Várady Péter érsek a napról-napra jobban és jobban benyomuló török hatalom meggátlására
erős várakat épít s részben megerősít.
A mi az érsekmegye területét illeti a középkorban, nyugati és keleti határa a k k o r is a D u n a s T i s z a v o l t ; éj
szaki határa is részben a mai, kivévén, h o g y Szeged és v i déke is hozzátartozott; déli határa magában foglalta a Sze
rem séget, sőt U g r i n érsek idejében 1220 táján az eretnekek megtérítése folytán egész Boszniát ú g y , h o g y U g r i n érsek
nek e g y uj püspöki szék felállításáról kellett g o n d o s kodnia.4)
Nevezetesebb középkori érsekek az említetteken k í v ü l : György, kit E n d r e király 1050-ben I X . L e o pápához követül küldött ;5) Saul érsek, k i „szent és ártatlan élete miatt k e d ves volt Isten és az emberek előtt."6) és VI István (1457—71) az első biboros a kalocsai érsekek között stb.
A mohácsi vész után az egyházmegye 170 éven k e -
*) Hartvik : XI. Erdy: 16. 17. 1.
2) Balics : A r. k. egyháztört. Magyarországban. II. k. 209.
3) Katona, i. m. I. k. 215.
4) Schem. Coloc 1848.
5) Balics i. m. I. k. 266.
—
resztül szakadatlanul a torok i g a alatt nyögött ú g y , h o g y ezen 170 év alatt egyetlen e g y kalocsai érsek sem teljesí
tette főpásztori kötelmeit híveivel szemben ; az érsekmegye területén lakó keresztények lelki gondozását ferenczrendü szerzetesek végezték titkon. A z érseki czímet más megyés püspökök viselték, mint a nyitrai, győri s veszprémi püs
pökök. A törökök elüzetése után az első érsek, k i székhe
lyét meglátogatta: Kollonich Lipót volt. Csáky \mrz 1710-ben kalocsai érsekké neveztetvén k i , két nagyváradi k a n o n o k o t küld kalocsai hívei látogatására; állandóan azonban e g y i k sem tartózkodott itt. A z első, k i Kalocsát állandó tartózkodási helyévé tette, Patatich Gábor érsek volt.*)
A z érsekek legfőbb gondját most az képezte, h o g y a tökéletesen elpusztult egyházmegyét újra szervezzék. A m a fényes eredmény, melyet aránylag rövid idő alatt létesítet
tek, egyedül azon buzgalomnak tulajdonítható, mely érse
k e i n k lelkét Krisztus egyháza iránt eltölté. M í g 1710-ben Csáky Imre érsek alatt a plébániák száma csak 7,2) a d d i g 1798 ban már 88 plébániát találunk.3) Csáky Imre megkezdi építtetni a székesegyházat, utódai folytatják, m í g teljes b e fejezést Batthyány József érsek alatt nyert. A papnevelés is kiváló gondját képezte érsekeinknek. A papnövelde alapját Patatich Gábor érsek vetette m e g 1733-ban ; a növendékek száma a k k o r csak 8 volt s vezetésük világi p a p o k hiányá
b a n szerzetesekre volt bízva.4)
A kalocsai érsekek száma 81, k i k között bibornok volt 5. A plébániák száma jelenleg 115. A z e g y h á z m e g y e 16 a l - esperesi kerületre van felosztva. A z áldozópapok száma 261.
VII. Dr. Haynald Lajos érsek.
A kalocsai érsekek az egyházmegyének újra szerve
zése után mindenkor kiváló figyelemben részesítek az elemi tanügyet. A helytartótanács által kiadott rendeletek u g y a n a legpontosabban hajtattak végre, de önálló rendelkezésre ez idők szerint a főpásztoroknak alig volt módjok.
A z 1868. évi törvény uj alapra fektette az elemi tan
ügyet, meghagyván az egyháznak teljes szabadságát és a
2) Katona i. m. II. k. 4. 1.
*) Schem Coloc. 1848.
3) Katona i. m. I. k. 91.
4) Schem. Coloc. i848.
Digitized by
torvények keretében a szabad rendelkezést. A z időben dr.
Haynald Lajos volt a megyének érseke; azért az ő n a g y nevétiez fűződik minden, m i e téren történt. Bámulatos te
vékenységénél csak áldozatkészsége volt n a g y o b b , m e l y - l y e l megyéjének egyházi és kulturális ügyeit o l y magas fokra emelte, h o g y ellenfelei is kénj telének voltak előtte meghajolni. T a n ü g y i reformintézkedéseiről egész köteteket lehetne írni. E m u n k a szűk keretében azonban csak Trefort Á g o s t o n vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1876. évi jan. 7-érői kelt, s az elismerés legmelegebb hangján szóló iratára szorítkozunk, melyben e kiváló tanférfiu dr. H a y - naldnak azon évig történt kiválóbb tanügyi intézkedéseit, mintegy dióhéjba szorítva, röviden előadja.
„Vettem Nagyméltóságodnak a mult évi 13706. sz. a.
kelt intézményemre, azon évi november 30-án 1945. sz. a.
kelt s több tekintetben fontos, több tekintetben örvendetes jelentését, a népoktatás ügyének érseki megyéje területén s felekezeti iskoláiban előmozdítására tett intézkedéseiről.
E jelentés számos adatai ujabb tanúságot szolgáltatnak, nemcsak N a g y méltóságodnak az iskolai s általában a k ö z művelődési ü g y iránt sikéres buzgólkodása s nagymérvű áldozatkészsége felől, hanem megerősítik egyszersmind a - zon több ízben kifejezett meggyőződésemet, h o g y népok
tatásügyünk alapja és egyik emeltyűje, óhajtott valódi v i rágzásnak csak a k k o r örvendhet, ha annak emelésére a m a g a körében minden tényező megteszi a magáét . . .
S el k e l l ismernem és örömmel ismerem el, h o g y N a g y méltóságod, a mint jelentéséből és az ahhoz mellékelt rész
letes kimutatásból újólag is meggyőződtem, e magasztos hivatást, saját egyházmegyéje felekezeti iskoláit illetőleg teljes mértékben felfogta s e részben 1868 óta nemcsak n a g y buzgalmat és tekintélyes áldozatokat, de nem közönséges sikert és eredményeket is képes felmutatni. Örömmel g y ő ződtem m e g e jelentésből és az ahhoz mellékelt kimutatásból, h o g y Nagyméltóságod, mióta az 1868. X X X V I I I . törvény- czikkel a népoktatás ügyének rendezésére hazánkban az első nagyobbszerü lépés megtörtént, érseki megyéje egész te
rületén rendszeresen járt s járatott el az irányban, h o g y a népoktatás hiányai községenkint mindenütt felismertes
senek, s a mennyire csak lehet, orvosoltassanak.
Nagyméltóságod e végből az említett törvény kihirde
tése után azonnal az oktatás ügyében jártas és az aziránt lelkesülő n é g y kanonokjával érseki főmegyéjét egészen beutaztatta, az iskolai épületek mikarban létét, a tanulók
számához képest elégséges, v a g y elégtelen voltát s azok felszerelését megvizsgáltatta, szemlét tartatott azokban a tanítás módja s jelesen a felett is, vájjon a torvény által kö
vetelt összes tantárgyak fel vannak-e véve a tanításba ? s mindezek alapos megismerése után, midőn egyrészről e g y házi híveit s az egyházközségeket a nevelés és oktatás ü g y é n e k fontosságáról felvilágosíttatta s annak lelkes fel
karolására buzdíttatta, másrészről minden irányban bölcsen intézkedett a felismert hiányok pótlásáról, s a népoktatás ü g y é n e k alapos javításáról és tervszerű rendezéséről.
A többször említett jelentéshez mellékelt kimutatás, m e l y községenkint tünteti fel a népiskolák állapotát, s az a b b a n 1868 óta történt haladást, arról g y ő z meg, h o g y a l i g v a n község N a g y méltóságod érseki megyéjében, ahol a népiskola emelésére valami ne történt — s egy v a g y más gyarapodás felmutatható ne volna. í g y állíttattak számos h e l y e n egészen uj iskolai épületek, bővíttettek és javíttattak az elégtelenek és hiányosak ; szaporíttattak az osztályok és a tanítói állomások; gyarapíttattak majd mindenütt a tan
eszközök s az összes felszerelés; buzdíttattak a szülök g y e r m e k e i k pontosabb iskoláztatására, mely igyekezet s i keréről s folytonos haladásáról a m e g y e i iskolatanácsokat a tanfelügyelők is több ízben elismerőleg értesítették.
Gondoskodott Nagyméltóságod, h o g y a főhatósága alatti iskolákban a törvényben kiszabott összes tantárgyak taníttassanak s hat évi tanfolyamra rendeztessenek, és h o g y az ismétlő iskoláztatás is felállíttassék; gondoskodott a gazdasági és kertészeti g y a k o r l a t o k taníttatásáról, mihez a szükséges kerti helyiségek s faiskolák már is n a g y szám
b a n állíttattak elő.
Örömmel s elismeréssel látom N a g y méltóságodnak a főhatósága alatt álló tanítók szellemi és a n y a g i jobblétére irányzott intézkedéseit s tetemes áldozatait is. K i v á l ó g o n d jai közé sorozza Nagyméltóságod a tanító-testületek m e g - alakíttatását, s ezáltal a tanítókban nemcsak a testületi szel
lem, hanem főleg az önképzés iránti törekvés felébreszté
sét, midőn ahhoz értő vezetők alatti tanácskozás és érte
kezletek által a tantárgyak bővebb ismeretébe s különösen a tanmódszeres tanításba jobban beavattatnak. E szempont vezette Nagyméltóságodat nemcsak a kalocsai tanítóképez - dének a népiskolai törvény kívánalma szerinti újraszerve
zésében, hanem a kalocsai iskolanénék vezetése alatt álló jóhírü nevelőintézet melletti tanítóképezdének is felállítá
sában ; melyben a növendékek, mint erről személyesen is
Digitized by
— 20 —
volt alkalmam meggyőződni, nemcsak alaposan taníttatnak, hanem a mi a tanulhatást lehetővé teszi, Nagyméltóságod példás nagylelkűségéből a benlakás és ingyentartás jótéte
ményében is számosan, majdnem mindnyájan részesülnek.
D e kiválóan gondoskodott Nagyméltóságod a főhatósága alatt álló tanítók a n y a g i helyzete javításáról és a g g k o r r a jutásukkal bekövetkezhető n y o m o r u k elenyésztetéséről is.
M e r t a többször említett kimutatás szerint alig van N a g y méltóságod egész érseki megyéjében tanítói állomás, mely
nek javadalma a népiskolai törvényben a községi tanítókra nézve meghatározott fizetési minimumot el nem érné, szá
mos, mely azt meghaladja; n a g y számmal vannak tanítók, k i k 500—1000 frtos, sőt még ezen felüli fizetést élveznek s a mellett, a mi szintén n a g y fontossággal bír, mindenik biztosítva, legnagyobbrészt Nagyméltóságod bőkezűségé
ből, h o g y elgyengülés v a g y tehetetlenségre jutás esetén maga, halála esetén özvegye és árvái megfelelő nyugdíjban fognak részesülni. — Nagyméltóságod emez intézkedésének bölcs kiegészítője ama buzgó szózat is, melylyel hitközsé
geit folyvást lelkesíti az iskolatanítók fizetésének javítására.
S h o g y Nagyméltóságodnak a főhatósága alatti isko
lák javítására, fejlesztésére irányzott emez intézkedései ál- landóakká tétessenek s még tovább fejlesztessenek, e v é g ből e l é g g é nem méltányolható gondossággal intézkedett a hitközségekben a felekezeti iskolaszékek megalakításáról, s h o g y ezek ismét a kellő irányban haladhassanak, utasí
tóul egy ehhez értő felekezeti tanfelügyelőt rendelt érseki megyéje területére, kinek tisztévé tette az érseki megyében létező összes felekezeti iskolák évenkinti meglátogatását, azok haladásának v a g y hiányainak nyilvántartását s összes vezetésüket. Csak főbb vonásaikban kívántam érinteni, de teljes mértékben méltánylom Nagyméltóságodnak m i n d ezen intézkedéseit, melyekhez méltóan csatlakoznak m i n denkor tiszteletet s hálát érdemlő ama magasztos áldozatai, melyeket a nőnevelés és a segélyre szorult emberiség o l tárára tett le.
Mindezen — bár Nagyméltóságod állásából kifolyólag szorosan felekezeti keretben, de egyszersmind általános emberiségi és közművelődési érdekben is működő nagy
szerű intézkedések, gondoskodások és áldozatok önmaguk fennen hirdetik az intézkedő, gondozó és áldozónak fenkölt lelkületét; s midőn én mindezekhez méltó elismerésemet és méltánylásomat csatolom, nem tartózkodom annak őszinte kifejezésétől sem, h o g y Nagyméltóságodnak saját hivatása
— *7 —
és hatáskorében tett a m a bölcs és sikeres intézkedéseit s c s a k érintett nemes áldozatait, az egész haza és a m a g y a r nemzet őszinte tisztelete kiséri s az élő nemzedék N a g y méltóságod nevét tisztelettel és hálával fogja átadni az utókornak i s .a
H a y n a l d n a k a tanügy fejlesztésére irányult b u z g a l m a 1875 után is nemcsak n e m csökkent, hanem még növeke
dett. A tanítói állomások száma a következő 13 év alatt 475-ről 602-re, az iskolába járó gyermekeké 55,000-ről 76,000-re emelkedett. U g y a n c s a k ő alatta létesíttettek az ösz- szes nőzárda-iskolák, melyek mindenikéhez tetemesb költ
ségekkel járult.
Hatalmas támaszt és segítőtársát bírt Kubtnszky M i hály főtan felügyelő személyében, aki 8 éven át o l y alapos szakismerettel, oly szent lelkesedéssel és ügyszeretettel, oly fáradhatatlan kitartással és valódi apostoli buzgósággal v i selte egyházmegyei főtanfelügyelői hivatalát, h o g y minden
kit, k i őt e téren szemlélte, bámulatba ejtett. Évenként b e u tazta az egész egyházmegyét. S ettől nem riasztotta őt visz- sza sem e g y é b irányú n a g y elfoglaltsága, sem testi gyen
g e s é g , sem a legzordonabb idő. Utolsó iskolalátogatási útjára is télvíz idején, betegen indult. M i k o r a tüdőgyuladás már annyira erőt vett rajta, h o g y nem volt képes lábán megállni, két iskolaszéki tag karján vánszorgott be az i s k o
lába. Halálos betegen hozták őt Bajára, h o l néhány napi szenvedés v é g e t vetett ezen bámulandó férfiú áldásos éle
tének. A z érsek meleg h a n g o n tartott köriratban adott l e g h í v e b b munkatársa elvesztése fölötti fájdalmának kifejezést, és őt „bámulandó buzgalmának áldozata" gyanánt ünne
pelte.1) A tanítók hálája és kegyelete gyönyörű síremléket emelt hamvai tölé a bajai sírkertben.
H a y n a l d n a k nemcsák életéről, de magáról tanügyi intézkedéseinek méltatásáról is köteteket lehetne írni. H a y - n a l d nagyságáról fogalmat alkothatunk abból is, h a tekin
tetbe veszszük, h o g y 24 évi érsekeskedése alatt 5*^ millió frtot áldozott különféle jótékony czélokra, melyekből tisztán a tanügyre 1 milliónál több esett. Általános örökösévé is a nevét viselő alapot tette, mely főleg egyházi és tanügyi czé- l o k előmozdítására szolgál és e g y m a g a félmillió frtot kép
visel. A z örökség azonban mindezideig rendezve m é g nincsen.
x) Haynald Lajos élete 95.1.
Digitized by
— 28 —
VIII. Császka György érsek.
Csdszka G y ö r g y érsek, 1892. évi február hó 17-én f o g lalta el a kalocsai és bácsi törvényesen egyesített e g y h á z m e g y é k érseki székét. E z időtől fogva az ezredévi egyházi ünnepségig, vagyis 1896. évi május hó 10-ig számítva, álta
lán ismert nagyszabású főpapi áldozatkészségénél fogva k ö rülbelül 900 ezer frtot utalt k i sajátjából egyházi, tan- és ne
velésügyi, tudományos és irodalmi, közművelődési, művé
szeti, jótékonysági, közgazdasági czélokra. Nevezetesen: A főegyházmegyei templomok építése, helyreállítása, javítása és felszerelésére 143 ezer frtot fordított, melyek közül k i - emelendők az öreg-csertői, a gyulafalvai, cservenkai, z o m - bori és újvidéki templomok. Symbolák és más ájtatos czé
lokra mintegy 60 ezer frtot fordított. A papi nyugdíjalapot 20 ezer frtnyi adományával o d a segítette, h o g y az intézet tisztességes nyugdíjat biztosíthat az egyházmegyei p a p ságnak.
S z e g é n y tanulók segélyezésére 20 ezer frtot, e g y h á z művészeti czélokra 40 ezer frtot, különféle jótékony egyle
tek, társulatok és körök czéljaira 50 ezer frtot; szegény és szűkölködő családok és magánosok segélyezésére 78 ezer frtot, tudomány, irodalóm és hasonló kath. czélokra 51 ezer frtot, K a l o c s a városának p e d i g útépítésre 10 ezer frtot, V a jas felfrissítésére 6 ezer frtot. szegények házára alapítvá
n y u l 25 ezer frtot, tűzkárosultaknak 3200 frtot; — a tudo
mányos akadémiának 5 ezer frtot; szt. mise alapítványokra 17 ezer frtot és a nevét viselő Császka érsek alapba 1896.
évi április hó i - i g 90 ezer frtot adott. Magára a tan- és n e velésügyre 250 ezer frtot fordított. E z e n főösszeg jelenté
k e n y e b b altételei a következők : a zombori árvaháznak, a bajai leányiskolának és a szabadkai nőegyletnek egyenkint
10—10 ezer frtot, a szabadkai nőzárda építésére 30 ezer frtot, a „Tanítók házá"-ra 38 ezer frtot, a kántortanítói nyugdíj intézet javára 25 ezer frtot, az adai apáczazárdára
12 ezer, a palánkaira 18 ezer frtot; és végre a lőcsei, sze- pes-olaszi, turdosini és rózsahegyi apáczák intézeteire mintegy 86 ezer frtot.l)
A z érseknek ezen alapítványai közül különösen a h a zánk ezredéves fennállásának emlékére tett 75 ezer frtnyi alapítványa emelendő k i ; mert míg ennek e g y i k részével a kántortanítói nyugdíjintézetet életképessé tette, a d d i g a
*) Kolecsányi Endre érs, urad. műszaki tanácsos adatai alapján.
