1260-ban laktak itt Ferenczrendű barátok, mi azonban n a g y o n bizonytalan. A Bajai családnak kihalása után Mátyás király 1472-ben Baját és Pethét a C z o b o r családnak ado
mányozta. Verancsics 1553-ban a bajai várról is megemlé
kezik. A török uralom alatt Baja a róla nevezett nahijének főhelye volt és 18—22 házból állott. B u d a visszafoglalása után a kir. kincstár foglalta el, mint uj szerzeményt. 1696-ban már némi szabadságokat élvezett a város. 1699-ben 535 gazdával és 199 iparos mühelylyel szerepel. 1714-ben kama
rai mezőváros lett. Lakossága — valószínűleg a R á k ó c z y -féle pusztítások miatt — most csak 142 adófizetővel
szere-Baja.
— 73 ~
pel. 1727-ben ismét a C z o b o r család birtokába ment át. F ö l desurai még" többször változtak, míg az utolsótól, gr. Z i c h y F e r r a r i s Félixtől 1862-ben örökre megváltotta magát a vá
ros 722 ezer frton.1)
1722ben két plébánia lett itt szervezve. A F e r e n c z -rendü atyák az illyr, a világi papok a magyar és német plé
bániát vezették. A z előbbihez 7 szomszédos község, az utóbbihoz Báthmonostor és Csataalja tartozott. A két plé
bánia 1781-ben egyesítve lön és azóta állandóan világi pa
p o k vezetik.
A plébánia szervezése alkalmával 1722-ben létesítették a m a g y a r iskolát is. A z 1734. évi Can. V i s . szerint a kán
tortanítónak van szerződése a várossal, mely azonban a ta • nító állásának n s m felel meg. Miután p e d i g még ezt a cse
k é l y fizetést sem kaphatja rendesen, az egyházi hatóság szigorúan utasítja a plébánost, h a kell, végrehajtással is gondoskodjék a tanító fizetésének kiszolgáltatásáról. A ta
nító kötelességei közé tartozik a harangozás is.
1752-ben Bök A n t a l 92 frt fizetés mellett van felem
lítve mint kántortanító. E g y 1776. évi kimutatás szerint né
met iskola is van a városban, melyet a kántortanító vezet;
a m a g y a r iskola e k k o r a segédtanító vezetése alatt áll. A kimutatás közli az órarendet i s : w 3/47 - k o r csengetnek az is
kolába ; 7-kor imádkoznak, reggel magyarul, délután né
metül. E k k o r leczkét kapnak, melyet 8 órakor felmondanak.
M o s t a délutánra készítendő feladat kijelölése után templom
ba mennek, honnan visszatérve, foglalkoznak mint 7-től 8-ig.
1 0—1/2i i - i g hittani oktatásban részesülnek; a sillabizálók és olvasók olvasnak, az írók írnak, a számolók számolnak, a muzsikusok muzsikálnak; utána énekelnek és haza men
nek. A délutáni előadás 1 - %5-ig tartott. Vasárnap és ün
nepeken énekelve mennek a szt. misére és predikáczióra."
1783-ban Matyekka A n t a l , 1791-ben Hajer János és 1804-ben Hengl János a kántortanító; a mellettök működő segédtanítók a 2. teremben tanítanak.
A város 1816-ban uj iskolaépületet emelt; valószínű
leg 3 tanteremmel, mert 1830 b a n Hengl, Kovács és Katay említtetnek mint tanítók. E z e n jegyzőkönyv szerint a leá
n y o k már e l ' v o l t a k különítve a fiuktól; mert Hengl'200 leánygyermeket tanított. A belvárosban 1850 körül szer
vezték a 4. tan. állást, h o l jelenleg is csak 4 tanító van. A kántorságot 1842-ben választották el a tanítóságtól.
*) Iványi i. m. I. k. 8.1.
Digitized by
— 74 —
A z 1855. évi V e r o r d n u n g hatása alatt a leányok részére is szerveztek a lakosok két tanítói állást; sőt 1860-ban k é zimunka tanítónőt is állítottak b e; mely állás 1887-ben szűnt meg. A leányok oktatását a Miasszonyunkról nevezett i s k o lanénék vezetésére óhajtván bízni a város, tárgyalásba b o csátkozott a kalocsai anya-intézettel és Haynald Lajos k a locsai érsek pártfogását és a n y a g i támogatását is kikérte.
1870-ben már felemelték az épületet, melyhez Haynald L a jos érsek 16,200, Latinovics Aurélia hagyománya 4500, Ku
binszky Mihály kalocsai kanonok 6400, Girk G y ö r g y pécsi püspök 300, atoajai nőegylet 2700, a kalocsai káptalan 200, Nehiba János 100 és egyesek kisebb összegekben 280 frttal járultak. A z iskola még 1870-ben megnyílt 4 osztálylyal;
1872-ben beállítják az V . és V I . osztályt, 1875-ben p e d i g szervezik a felső népiskolát. Jelenleg tehát 8 osztály u g y a n a n n y i tanteremben és egy óvoda van itt elhelyezve.
Haynald Lajos kalocsai érsek a Türr-féle csatornára kisajátított érsekuradalmi földrészletekért nyert kárpótlási összeget, mely 29,100 frtot tett k i , a bajai apácza-iskola fentartására engedvén át, elrendelte, h o g y a záloglevelek
ben lekötményezett kárpótlási összeg az érsekség törzsva
gyonának kiegészítő részéül tekintessék, azt a főkáptalan vegye őrizet alá, s a kamatokból évenkint 1400 frtot fizes
sen k i a bajai apácza-iskola nőtanitóinak fentartási költsé
geire. Müller Keresztély volt nádudvari plébános 550, Hor
váth K a t a l i n bajai lakosnő pedig ugyanezen czélra 1500 frtot hagyományozott. A z alap v a g y o n a 1894. év v é g é n 36,278 frtot tett k i . A z intézet tatarozási költségeit is ezen alap viseli. Császka G y ö r g y kalocsai érsek székfoglalásának emlékére 10,000 frtos alapítványt tett, melynek rendeltetése : a Baján létesített felső leányiskolának tanerőkkel való ellá
tása, illetőleg az ezen felső leányiskolában alkalmazott 3 iskolanővérnek díjazása. H a a kamatjövedelem e czélra elégségesnek nem mutatkozik, a k k o r a hiányt ő E x c z e l l e n -cziája egyelőre - míg az alap a szükséges tőkeösszeggel kiegészítve nem lesz — a központi e g y é b alapokból fogja kiutalni.
A város terjedelmes voltánál fogva a külső részeken is szervezett tanítói állásokat, melyek utóbb afc u. n. felső-és alsóvárosi iskolákká fejlődtek. í g y Istvánmegyén — mely 1762-ben még pusztának mondatik, de Baja közvetlen szomszédságában lévén, idővel betelepíttetett — már 1783-ban említtetik Sós József mint jegyző-tanító. Miután István
megye 1852-ben a városhoz csatoltatott, az iskoláról is a
város kezdett gondoskodni. A z eddig fennálló iskola inkább magánjellegű lévén, a város 1856-ban szervezett itt rendes tanítói állást. 1870 ben a 2., 1882-ben a 3. tanítói állást szer
vezte és miután 1883-ban uj
epületet
emelt és az 1870 óta fennálló szt. Jánosi iskolát beszüntette, annak tanítóját ide osztotta be, s í g y jelenleg 4 tanító működik ez iskolánál, m e l y felsővárosi iskola nevet visel.A Szállás városrészben is állott már 1 iskola 1840-ben.
Itt 1857-ben egyszerre két állást szervezett a város. 1876-b a n a 4. tanítót is 1876-beállította és miután 1890 1876-ben egy, a kö
vetelményeknek teljesen megfelelő épületről gondoskodott, szervezte az 5. állást, és az 1870 óta fennálló homokvárosi iskolát beszüntetvén, annak tanítóját is ide osztá be 6.-nak.
1892. még 1 rendes és 93-ban e g y ideigl. tanítónői állást szervezett a város. í g y jelenleg 8 tanteremben, 8 tanerő működik itt. A z iskola alsóvárosi iskola nevet visel. A z épü
let e g y modern palota, három feljáróval, hatalmas befási-tott udvarral s elzárt tornatérrel. Berendezése és fölszerelé
se mintaszerű. A felsővárosi épület hatalmas méreteivel és ablaksorával szintén megfelel a követelményeknek, de ala
csony homlokzata, keskeny bejárata s szűk udvaránál fogva mégsem o l y tekintélyes iskolahelyiség, mint az alsóvárosi.
A belvárosi iskola felépítése tervbe van véve, s már a kö
zel jövőben megvalósul.
E g y II. vegyes osztályon kívül az összes osztályokban n e m i l e g el vannak különítve a gyermekek, és m a g y a r nyelven taníttatnak. Feltűnő, h o g y az apácza-iskolán kívül egyetlen V . és V I . osztály sincs a városban. F a i s k o l a és is
kolai könyvtár nincs.
A zárdai óvodán kívül van még egy városi is, melyet tisztán a község tart fenn. V a n ezeken kívül a kath. n ő e g y let által fentartott 3 menedékhely is. Oláh K á r o l y a II. fő
elemi osztályú tanulók részére 100 frtos, Arnó András és neje Brunner Borbála két leányiskolái tanuló javára 400 frtos, Justitz K á r o l y a népiskolák részére 200 frtos alapít
ványt tett.
A tanítók alapfizetése a férfitanítóknál 700 frt (beleért
ve a 100 frtnyi lakbért is), a legutóbb szervezett álláson 600 frt; a nőknél 600 frt. 1889 óta50 frtnyi ötödéves korpótlék
ban is részesülnek a tanítók. A három helyen fekvő isko
láknál 1 - 1 vezértanító van, k i megbízatását az iskolaszék
től veszi. A tanítók közül Vida Dániel, idb. Szélig Ferencz, Lissák János és Novoth István az irodalom terén is állandó
an buzgólkodnak.
Digitized by
?6
-Jelenleg működnek mint tanítók: idb. Szélig F e r e n c z , Lissák János, Újhelyi Géza, Novoth István, Klein E m i l i a ,
Csepka Teréz, Kellner János, ifj. Szélig Ferencz, Weisz R e zső, Ozvald János, Pajor Józsa, Schwarcz Á g n e s , Bauer J á nos, Ispdnovics Péter, Eiselt E m m a és Viddkovics B e n e d e k .
V a n községi jellegű 4 oszt. polgári iskola, a cziszterczi rend vezetése alatt e g y főgymnasium és 1870 óta állami t a nítóképző intézet.
A z első templom 1719-ben, a jelenlegi 1765-ben épült és 1840-ben a városban pusztított óriási tűzvész alkalmával leégett. Belseje még ma is igen egyszerű. Ezenkívül a szt.
Ferenczrendüek temploma, a Rókus, Kálvária, V o d i c z a é s szt. János kápolnája van a városban. M i n t 22. plébános bajsai Vojnits Dániel 1895 óta működik a városban.