K e r n y á j a vagy röviden Kernya 1763-ban m é g puszta volt, melyen a kincstári lábas j ó s z á g egy része
tarta-— lóg tarta-—
tott. *) F e k v é s é n é l é s talajánál fogva Cothmann kiválóan al
kalmasnak találta e pusztát uj falu telepítésére. 1765-ben be is lön telepítve W ü r t e n b e r g b ő l származó németek
kel, kikhez 1786-ban a Mosel folyó tájékáról ide telepített n é m e t családok csatlakoztak.2) II. J ó z s e f ezek részére 100 h á z a t építtetett.
1766-ban templomot, egy év múlva plébániát is nyer
tek.3) Tanító azonban 1767-ben m é g nem volt a községben, mert a C. V . szerint „azon épület, melyben az administrátor lakik, alkalmas lesz majd iskolának, ha a k ö z s é g az udvart bekeríti, istállót, kutat épít, a tantermet a s z ü k s é g e s e k k e l felszereli és a tan. javadalmazásáról gondoskodik." Mind
ezekre utasítva is lett a község. A kántori teendőket eddig
— ú g y a hogy tőle tellett — az egyházfi végezte. A z első kántortanító, 1775-ben Szanótzky Á g o s t o n , ki m á r 1j2 telek földdel is bírt. 1797-ben Bandi Bálint nevű s e g é d e t vett maga mellé, kire Vitéz Imre nemzeti iskolafelügyelő az is
kola önálló vezetését bízta, és ez időtől fogva Szanótzky csak mint kántor működik. Hogy miért kellett a kántort a tanítói teendők alól felmenteni, arról nem tétetik említés.
A k ö z s é g g e l kötött szerződés szerint a tanító fizetése követ
kező volt: 75 frt, 24 pozs. mérő buza, 1j2 telek föld és mí-veltetésére 20 frt. Szanótzky halála után a k é t állást ismét egyesítették és a tanító, Bandi Bálint végezte a kántori te
endőket is. 1852-ben J ó z s e f nevü fia követte, kinek halála után 1872-ben az állás javadalmát m e g c s o n k í t o t t á k : 6-öl fa helyett 3, 60 pozs. mérő helyett 40 mérőt állapítván meg.
Miután az iskolaszék ezen müveletet csak a választás nap
ján hajtotta végre, Jauch Ferencz zombori tanító — kinek m e g v á l a s z t a t á s a biztos volt — visszalépett és a megcsonkí
tott j a v a d a l m ú állásra Mdrczy István lett megválasztva, ki ma is m ű k ö d i k a községben.
M á r a század elején emelt a k ö z s é g egy második tan
termet is, melyben eleinte segédtanítók, 1854 után rendes tanítók működtek. Midőn 1852-ben Bonnaz S á n d o r iskola
felügyelő m e g l á t o g a t t a az iskolákat, a gyermekek s z á m a a két tanteremben 684 volt.
1857-ben a k ö z s é g 1033 frtért- megvette a templom melletti telket 2 iskola és 2 tanítói lakásnak. A z épületet 6403 p e n g ő írtért föl is emelte és 1856-ban k é t uj állást szervezett, melyekre Wagner K o n r á d és Herberth J á n o s
let-x) Cothmann jelentése. a) Grosschmid. i. m. II. f. 115.1. 8) Katona i. m»
I.k. 114.
Digitized by
— 170 —
tek megválasztva. Ugyanez évben létesítettek faiskolát is, mely azonban a bíró é s m á s elöljárók közönye folytán r ö vid 3 év múlva ismét megszűnt. Herberth mint kiváló tanító nagy tiszteletben állott, miért a képviselő testület Apatinba való távozását m e g a k a d á l y o z a n d ó , fizetését 400 forinttal felemelte.
Már 1851-ben kezdtek ismétlő tanítást tartani. De mi
vel a szomszéd k ö z s é g e k b e n erről szó sem volt, a növendé -kek itt is elmaradtak, és í g y az ismétlő tanítás megszűnt.
Csak 1875-ben szervezték újra az ismétlő tanítást, mikor a tanítóknak ezen czímen egyenkint 30 frtot szavaztak meg.
Az 5. állás 1884-ben, a 6. 1890-ben lett szervezve. E z utóbbi k é t álláson a nőtanítók csak rövid ideig m ű k ö d t e k és igen sűrűn változtak.
Az uj népoktatási törvény folytán az iskolák elközö-sítése érdekében megindított mozgalom a szép f e j l ő d é s n e k indult i s k o l a ü g y r e rendkívül bénító hatással volt. A feleke
zeti jelleg fentartásáért küzdő Hümpfner A n d r á s p l é b á n o s rendkívüli fáradozása daczára, Preszl J á n o s k ö z s é g i j e g y z ő nek sikerült 1872-ben az iskolát elközösíteni. Hümpfner, k i eddig a felekezeti jelleg fentartásáért küzdött, fokozott buz
galommal látott a munkwához, hogy az iskolának kath. jel
legét ismét visszaállítsa.
A szószékről elhangzott szavai után most m á r a n é p is kezdett érdeklődni az iskola iránt; egy 446 aláírással el
látott kérvényt intéztek a kalocsai érsekhez, melyben isko
lájuk kath. jellegének visszaszerzésében magas p á r t f o g á s á t kérték. K i m u t a t t á k kérvényükben, hogy az elközösítést ki
mondó képviselő testületi gyűlésen az eiójárókon kívül m á sok nem is vettek r é s z t ; sőt meg sem hivattak: é s í g y a né
hány ember által hozott határozat érvényesnek nem is te
kinthető. Hogy a községi iskolaszék mily buzgón fogta fel hivatását, kimutatta mindjárt azzal, hogy a ktanítói fizetést
— mint már említve volt — megcsonkította.
Nehéz harczok é s sok küzdés után v é g r e Franki Ist
ván kir. tanfelügyelő leirata értelmében a közs. iskolaszék elnöke kénytelen volt 1873-ban az iskolát a felekezet jogha
t ó s á g á n a k átadni. Ujabban ismét kísérletet tettek az elkö-zösítésre, mi azonban nem sikerült.
1872-ben a tagosítás alkalmával 16 kataszt. holdat hasítottak ki iskola-alapra. Jelentékeny jótékony alapít
v á n y o k a t találunk itt, melyek különösen Hümpfner A n drás volt plébános jószívűségét, az iskola iránti rendkívül meleg érdeklődését és szeretetét tanúsítják. K ö z v e t l e n utódja,
Inglückhoffer K á r o l y elődjének csaknem összes alapítvá
nyait nagyobbította. Hümpfner 1853-ban 100 frtos alapít
v á n y t tett, melynek kamataiból s z e g é n y gyermekek tan
k ö n y v e k k e l láttatnak el. Inglükhoffer 266 frttal szaporí
totta ezen alapot azon kikötéssel, hogy a szegény gyerme
kek legelső sorban hittani k ö n y v e k e t kapjanak.
1855-ben Hümpfner 1295 frtos alapítványt tett oly czélból, hogy ennek kamatja jó erkölcsű, papi p á l y á r a k é szülő kernyai fiu segélyezésére fordíttassák. Ilyen tanuló híjjában fiképzőintézeti növendék kapja. Ha pedig ilyen se volna : az évi kamat — m í g az isk. kath. jellegű — tanköny
vek, taneszközök beszerzésére, ellenkező esetben a ker
nyai ima- és énekkönyv uj k i a d á s á r a fordítandó. Ezen ala
pítványt Inglückhoffer 605 frttal 2000 frtra egészítette ki.
1858-ban Hümpfner ismét 210 frtot tett le, mely ösz-szeg Inglückhoffer által 190 frttal 400 frtra emeltetett, oly czélból, hogy kamataiból palatáblát és palavesszőt kapja
nak a s z e g é n y gyermekek.
Hümpfner nemesszívüségének koronája g y a n á n t te
kinthető utolsó 5000 frtos alapítványa, melyet egy apácza-z á r d a alapítására tett, mely össapácza-zeg jelenleg m á r 7507 frtra szaporodott.
1882-ben a kántortanító választás alkalmával Mihályi megyei főügyész, mint kiküldött választási elnök, ismeret
len kézből 100 frtot kapott, melyet alapítvány g y a n á n t Ergh Mihály, községi iskolaszéki elnöknek adott át. H o v á lett ezen alapítvány, a jelenlegi isk. sz. elnök mit sem tud.
Van a k ö z s é g b e n több kötetből álló isk. könyvtár.
Van faiskola is, mely Schlachter P á l kezelése alatt áll. N é g y tanterem igen j ó , kettő rozzant állapotban van ; felszerelé
s ü k kielégítő. Az iskolalátogatás rendes. Tannyelv német
magyar. A z alsó n é g y osztályban vegyesen, a két felsőben nemek szerint elkülönítve vannak a gyermekek.
1896-ban 8500 frton díszes óvodát emel a k ö z s é g . Az
„ i s k o l a - a l a pu az építendő apáczazárdára már 1884-ben 1000 frtos telket vett.
Mint tanítók működnek jelenleg: Márczy István (206 frt,
7a
telek föld,laka;;),
Schlachter Pál, Antalitz K á l m á n , Bandi Izabella (559 frt, 100 frt lakbér), Pevny Domonkos (554 frt, 60 frt lakbér) és Schlachter Lujza (400 frt).Az 1766-ban épült templom helyére 1797-ben mostani díszes tomplomukat k a p t á k a lakosok. A lelkészi tenndő-ket kezdetben ferenczrendü barátok, 1774 óta Pe (i i g világi
Digitized by
— 172
papok látták el. Schauer Ferencz mint 9. plébános 1889 óta működik a k ö z s é g b e n .
Hogy Hümpfner A n d r á s mennyire érdeklődött az iskola iránt, azt fentemlített alapítványai fényesen tanúsít
ják. Nagy gonddal állította össze a k ö z s é g történetét is, és e g é s z m ű k ö d é s e alatt igen kimerítő „História domusa-t írt.
Közvetlen utódja — ki előzőleg mint tanítóképző tanár is működött — mindenben nyomdokait követte é s bizonyára sok üdvös dolgot müveit volna m é g , ha a halál oly korán el nem ragadja.