Renaissance

hamvait a székesfehérvári sírboltba. Egyéni tulajdonságaival és

saját eréjéből tette nagygyá országát és véste nevét a történet

márványtábláira; ezért a háladatos nemzet, hibái daczára, a

dicsőség vakító fényével övezte hősi alakját és kegyelettel őrzi

Mátyás emlékét mind a mai napig, mert magyar volt és

mind-végig az is maradt.

í'erenez,

A r e n a i s s . ó s M á t y á s k i r á l y ( U n g a r . R e v u e , 1 8 9 0 ) .

Csánki D.,

A r e n a i s s a n c e M á t y á s k i r á l y k o r á b a n ( B . S z . 1 8 9 1 ) .

Müntz JSuyéne,

A r e n . k e z d e t e i M a g y a r o r s z á g o n ( P e s t i N a p l ó , , 1 8 9 4 s z e p t . 2 6 . é s f o l y t . ) .

Pasteiner,

A z é p í t é s z e t M á t y á s k o r á b a n ( A k . É r t . é s U n g . R e v u e , 1 8 9 2 ) . Lepszy, A z a r a n y s o d r o n y e m a i l é s m a g y a r m ű v é s z e k . L e n g y e l o r s z á g -b a n ( A r e h . É r t . 1 8 9 0 ) .

Csergeö-Csoma,

K ö z é p k o r i s í r e m l é k e k ( T u r . 1 8 S 6 — 1 8 8 7 ) . Palszkg KH á r o m r e n a i s s . m ű e m l é k ( A r c b . É r t . 1 8 9 0 ) . Csorna, A r e n a i s s . b e f o l y á s a á m a g y a r h e r a l d i k á r a ( T u r . 1 8 9 2 ) . Nyáry b. é s B á r c z a i h e r a l d i k a i m ű v e i ( 5 . L).

Myskovszky,

L ő c s e k ö z é p k o r i r é g i s é g e i ( K á r p á t - e g y e s . X V I . é v k ö n y v e ) . U . a z , R a g u z a i V i n c z e ( A r e h . E r t . 1 8 8 7 ) . U . a z , A b á r t f a i t e m p l o m s a n c t u a r i u m a M i k l ó s m e s t e r t ő l ( 1 4 4 8 — 5 8 ( A r e h . É r t . 1 8 9 3 ) . U . a z , B á r t f a k ö z é p k o r i r é g i s é g e i (2 k ö t . ) .

Slephani Ad.,

A b u d a i v á r p a l o t a M á t y á s ^ k o r á b a n ( H . K . 1 8 9 7 ) .

Huszka J.

c z i k k e a s z é k e l y f e s t ő i s k o l á r ó l ( A r e h . É r t . 1 8 8 7 ) . Lubóczi Zs., M á t y á s k i r . t r ó n -s z ö n y e g e i ( u . o t t , 1 8 8 7 ) . E r n ő p é c -s i p ü -s p ö k e z í m e r e ( u . o t t , 1 8 9 1 ) . Gróh, A n y í r b á t o r i t e m p l o m ( u . o t t , 1 8 9 3 ) .

Báró Nyáry Albert,

M a g y a r k é p -í r ó k a X V . s z á z a d b a n ( S z á z . 1 8 7 5 ) .

Badvánszky B. b.,

A m a g y a r ö t v ö s -m ű v é s z e t r ő l ( A k a d . é r t e k . 1 8 8 2 ) .

Hampel

h a s o n l ó c z . c z i k k e ( A r e h . É r t .

1 8 8 7 ) .

Czolmr B.,

É p í t ő m ű v é s z e t i e m l é k e i n k ( F e l o l v a s á s 1 9 0 2 f e h r . 2 1 . ) . Dankó József, A z e s z t e r g o m i f ő e g y h á z k i n c s t á r a ( Í S S O ) ; A f r a n c z i a k ö n y v d í s z s t b . ( A k . é r t e k . 1 8 8 6 ) . Mihálik József, K a s s a v . ö t v ö s s é g é n e k t ö r t é n . ( A r e h . K ö z i . 1 8 9 9 ) é s n a g y s z á m ú c z i k k e i a z A . E . ' u t o l s ó k ö t e t e i -b e n .

Horváth Győző,

A c s ü t ö r t ö k h e l y i k á p o l n a ( A . E . X V I I . k ö t . 1 4 7 . 1.).

Érdujhelyi M.,

A k a l o c s a i é r s e k s é g a r e n a i s s . k o r á b a n ( Z e n t a , 1 8 9 9 ) .

Szendrei János,

M a g y a r m ű k i n c s e k ( e d d i g 3 k ö t . ) .

A Hunyadiak nemcsak az ország nagyhatalmi állása és annak megvédése, hanem hazánk műveltsége körül is hervadha-tatlan érdemeket szereztek. Alattuk és közreműködésük mellett virágzott fel az Anjouk által hazánk földjébe átültetett renais-sance s a művészetek és a tudomány úgy elterjedtek, mint soha azelőtt és nagyon sokáig azon túl sem.

Ezen örvendetes lendület első sorban az első magyar huma- \

hazai h u m a

-nista, Vitéz János püspök és érsek-primás személyéhez fűződik. vhéTjános"'

¹

E nagyérdemű tudós Olaszország főiskoláiban nyerte klassikus

kiképeztetését és ugyanott ismerkedett meg több hírneves huma-nistával, többek között Enea Silvióval (a későbbi II. Pius pápá-val). Hazatérte után először Zsigmond udvarán kapott helyet a királyi kanczelláriában. Sűrűn érintkezett és levelezett ko-rának nagy tudósaival ; maga pedig folytatván tanulmányait, javítgatott a klasszikus írók elromlott szövegén. Erdemeinek

egyike, hogy törökverő Hunyadi Jánossal is megkedveltette a

Hunyadi János,

klasszikusok és a humanisták iratait, úgy hogy a győztes had-vezér, sokoldalú elfoglaltsága daczára, olykor-olykor a kardot félretette, kedvteléssel forgatta a régi irókat és maga is levele-zett az olasz humanistákkal. A szépművészetekről sem feledke-zett meg és az ő megbízásából restaurálták a gyulafehérvári

dó-mot.

1

Barátját, Vitézt, fiainak tanítóját, kinevezte váradi püs -pökké, mely állásban Vitéz nagyhírű tudományos kört gyűjtött

maga körül ós szép könyvtárt alapított. Vendégül látta Éneo

1 L .

Bunyitai Vincze,

A g y u l a f e h é r v á r i d ó m ( 1 8 9 4 . A k . é r t e k . ) . .

Silvio-t, Vergerio püspököt, számos olasz művészt és tudóst. Kül-földi tudósok, mint Bonfini és Galeotti történetírók, Regio-montanus meg Peuerbach csillagászok tiszteletük jeléül Várad jeles püspökének ajánlották fel műveiket. Mátyás királyi kan-czellárrá nevezte ki Vitézt, ettől az állástól azonban utóbb meg-fosztotta. E mellőztetés volt az a fulánk, mely Vitézt az ellen-zék, majd az összeesküvők karjaiba bajtá és dicstelen bukását okozta. De még fogsága idején is ritka kéziratok után érdeklő-dött és csak a balál tudta benne a tudományszomjat eloltani.

Málvás mini

Vitéz mellett maga Mátyás király lépett előtérbe, kiben

a renaissance

^{m a r a}

b

^{n 0}

m műveltségű Beatrix berczegnővel kötött házassága

viselője. eP

előtt is meg volt a tudományok iránti hajlandóság. Szinte égett

a vágytól, hogy országát egy csapásra tegye művelt állammá és még az erőszaktól sem riadt vissza, csakhogy ebbeli czélját elérje. Mátyás király ebben a tekintetben is typikus képviselője a renaissancekornak. Számos tudóst és művészt hívott meg orszá-gába, sok költséggel iskolákat és könyvtárakat alapított s meg-rendelései meg bőkezűsége által a külföldön is szert tett a Mse-cenás nevére. Visegrádi palotája a pápai követ szerint «földi paradicsom»-ra emlékeztetett és az új budai várlak pompája bátran versenyezhetett bármely európai fejedelem palotájával.

F ő i s k o l á k ; iJo-

A tanintézetek közül legjobb és első helyen állott a Mátyás

ál-zsonyi egyetem.

alapított«Academia Istropolitana», apozsonyi egyetem. A

kez-deményezés érdeme ugyan Vitéz János érseké, a ki fáradhatlanul azon volt, hogy az újintézet, melynek ő volt első kanczellárja, hírre kapjon. 0 nyerte meg az egyetem részére a híres Regiomon-tanust, ki jóval Galilei előtt ki merte mondani, hogy «a föld mo-zog». Vitéz halála után azonban az egyetem hanyatlásnak indult, Mátyás halála után pedig a tanárok visszaköltözködtek Bécsbe, a diákok meg elszéledtek.

Budai theoiogiai

Ismeretes, hogy Mátyás kisebbszerü főiskolát is alapított

főiskola.

Budán, a melyben theologiát tanítottak, de a mohácsi csata után

ezen iskola is megszűnt.

¹

Corvina könyvi.

Legtöbb hírnévre emelkedett Mátyás király páratlan

könyv-tára által (Bibliotheea Corviniana vei Budensis), melynek 1476 körülvetette meg alapját. Olaszországból hozatta számára a leg-ritkább kéziratokat és ősnyomtatványokat. A parancsára készült, pompás bársonyba kötött és ezüst- meg aranykapcsokkal díszí-tett «Corvinák» többnyire a Hunyadiaknak koszorútól körülvett hollós czímerét mutatják a czímlapon. Számos könyvmásoló dolgozott állandóan e könyvtár számára, Budán és Firenzében.

1 S o k é i g a z t h i t t é k , h o g y a k i r á l y ó r i á s i a r á n y b a n t e r v e z e t t e g y e t e m é p í t é s é h e z i s f o g o t t B u d á n , m e l y 4 0 , 0 0 0 b e n n l a k ó t a n u l ó n a k b e f o g a d á s á r a e l e g e n d ő l e t t v o l n a . E b í r a z o n b a n a l i g h a i g a z ; m a g a a t e r v j ó f o r m á n k e r e s z t ü l v i b e t e t l e n . L e h e t s é g e s a z o n b a n , h o g y e h í r e g y n a g y e r ő s í t e t t t á b o r é p í t é s é r e v o n a t k o z i k . L . Salamon F., B u d a p e s t t ö r -t é n e -t e ( I I I . 3 0 6 . o l d . é s B . S z . 1 8 8 5 . 4 3 . k ö -t e -t ) .

Egy-egy híres könyvfestő (Attavante) egy-egy czímlapért 100 és több aranyat kapott Mátyástól, a könyvtár őrei pedig fejedelmi fizetést húztak. Vájjon mennyire rúgott a kötetek száma, az kétes. -Régente túlozva, azt hitték, hogy 50.000 : most egy-két ezerre fiecsülik. De még így is megközelítette a pápa és a Mediciek könyvtárát. Mátyás halála után e tudományos kincses bánya részben az elemek áldozata lett, részben utódai által elajándé-Eoztatott, részben pedig a törökök által Konstantinápolyba vi-tetett. Jelenleg 136 hiteles «Corvina» ismeretes; ebből 28-ai;

hazánkban őriznek.

Tekintsük már most magukat a humanista tudósokat. A ha-zaiak közül Vitéz János vala a legérdemesebb. Kívüle

unoka-öcscse, Csészmiczei János nevezendő, költői néven Janus Panno-

Jaüus

Pauno-nius. Vitéz ezt a «csodagyermeket», ki már S éves korában tudott ""

^,s

· görögül, Itáliába küldte, hol János Medici Cosimo és V. Miklós pápával megismerkedett, a ki őt Homérosznak latinra való for-dításával megbízta. Janus Pannonius Itáliában más hírneves humanista írókkal is kötött barátságot és később, pécsi püspök korában sem szűnt meg barátja lenni a tudományoknak, de legkivált a költészetnek. Mellette említendők : Váradi, kalocsai

érsek, Garázda Péter püspök és Geréb László prépost. Mátyás Magyar huma-halála után is akadt még művelője a humanismusnak, mint

|listók

-Bakócz Tamás és Oláh Miklós esztergomi érsekprimás, stb. (1. a

168. és 223. 1.). A külföldről jött tudósok közül említjük: Bon-fini, Galeotti ós Banzanus történetírókat (1. alább 162., 163. és

182. 1.), a kik a bőkezű Mátyást fennen magasztalták.

¹

Celtes Conrád, bécsi egyetemi tanár, e tudósok közre-

pozsonyi tud.

működésével tudományos társulatot iparkodott alakítani. («Soda-

akadémia,

litas litteraria Danubiana»).

²

Óhaja azonban csak halála után valósult, a midőn II. Ulászló kanezelláriájának tagjai meg több bécsi és budai tanár csakugyan életbe léptették ezt az első ma-gyar tudományos akadémiát Pozsonyban.

Külföldi művészek is ellátogattak hazánkba, így Fra Fi-

Művészek.

lippo és fia, Filippino, kik a Mátyás által megrendelt képekkel

emelték hírnevüket. A hazai művészek közül különösen Kolozs- If "j

vári Tamássá a híres nürnbergi Stoss Vitus szobrásznak ha- / zánkba telepedett fia, János festő emelkedett hírnévre.

3

1 V . ö .

AbefJ;

I r o d a l o m t ö r t é n e t i e m l é k e k ( I . 1 8 8 6 . A k a d j .

2 E r r ő l 1.

Abel

e m l . d o l g o z a t á n k í v ü l

List

é r t e k e z é s é t a z Ö s t e r r . -I J n g a r . R e v u e - b e n , 1 8 9 3 .

3 A v i l á g h í r ű

TJürer Albrtxltt_német

f e s t ő i s m a g v a r s z á r m a z á s ú . A t y j a G y u l á n a r a n y m ű v e s v o l t é s e g y i d e i g a s z o m s z é d A j t ó s p u s z í a í i l a k o t t . K é s ő b b a c s a l á d k i v á n d o r o l t N ü r n b e r g b e é s n é m e t r e v á l t o z t a t t a m e g n e v é t . A n a g y s z á m ú i d e v o n a t k o z ó i r o d a l m a t ( H a á n L a j o s s t b . ) i t t n e m i d é z h e t e m , U t o l j á r a s z ó l t e k é r d é s h e z

Szendrei

,/., D ü r e r s z á r m a -z á s a ( 1 8 8 6 ) . M a g y a r e r e d e t ű v o l t a h j r e s _ T7r í t Stoss c s a l á d j a i s , a k i a S z e p e s s é g r ő l k ö l t ö z k ö d ö t t a K ü l f ö l d r e . L . Lepszy, A S t o s s c s a l á d r ó l é s ő s e i r ő l ( A r c h . É r t . 1 8 9 3 ) . '

Építészei és

Mátyás napjaiban fénykorát érte a gót stílus és mellette

szobrászat,

virágzásnak indult a renaissance-ízlés. Épületeink, templomaink

gyakran e két stílus összeolvadását mutatják (v. ö. 123.1.) Mátyás alatt fejezték be a bártfai, lőcsei és pozsonyi székesegyházat. Má-tyás király — legalább részben - - renaissance slilusban építtette-budai és visegrádi palotáit. A építtette-budai palota építészetéről ugyan kevés maradvány jutott reánk, de a belső díszítés mesés pompá-járól 6okat mesélnek a krónikák. Volta palotában többek között egy márványból készült ebédlő-csarnok, drága ötvös munkákkal egy gyönyörű, ezüst szökőkút vízsugarat lövelt a magasba és a mennyezetről hatalmas ezüst hordó lógott alá, a melyben drága bort tartottak. Renaissance -stílű részletek a Hunyadiak családi várában, Vajda-Hunyadon is kimutathatók. A szobrászok és

Hazai művé-

építészek közt is volt több hazánkfia. Például Krom István, a

szck

· kassai és bártfai dóm befejezője; továbbá Lőcsei Jakab és Ra-guzai Vincze stb.

1

Székelyföldön nemzeti festőiskola virágzott..

1

A renaissance-stilusban készült és fenmaradt láválóbb műemlékeink

e z e k : a z e m l í t e t t k i r . v á r a k e g y i k m á s i k r é s z l e t e é s M á t y á s o l a s z m i n t á r a v e r t p é n z e i . R e n . s t í l u s b a n é p ü l t S z a p o l y a i I s t v á n s í r k á p o l n á j a S z e -p e s b e l y e n é s a B a k ó c z -p r í m á s á l t a l E s z t e r g o m b a n e m e l t « B a k ó c z - k á -p o l n a » . A z e l ő t t

Pulszky Károly

n y o m á n P e r u z z i B o l d i z s á r n a k e g y i k t a n í t v á n y á -b a n k e r e s t é k a k á p o l n a é p í t ő j é t , 1. a z o n -b a n m o s t

Gróh

c z i k k é t ( a z A r c h . . É r t . - b e n 1 8 9 4 . 3 2 5 . 1 . V . ö .

Dankó,

A z e s z t e r g o m i s z é k e s e g y h á z k i n c s t á r a . B e n a i s s a n c e s t i l ű e k a p e s t i b e l v á r o s i t e m p l o m t o r n y á b a n t a l á l t f a r a g -v á n y o k é s e t e m p l o m -v ö r ö s m á r -v á n y b ó l k é s z ü l t p a s t o p h o r i u m a . T o -v á b b á a b e s z t e r c z e b á n y a i s z é k e s e g y h á z k á p o l n á j á b a n l e v ő , é r c z b ő l ö n t ö t t k e r e s z -t e l ő - k ú -t . P á r a -t l a n m ű k i n c s -t o v á b b á a M á -t y á s k i r . p a r a n c s á r a é s u -t a s í -t á s a s z e r i n t k é s z ü l t ú g y n e v e z e t t « K a l v á r i a » ( d í s z f e s z ü l e t ) a p r í m á s k i n c s t á r á b a n , , a z ö t v ö s - m ű v é s z e t m e s t e r m ű v e , t i s z t a a r a n y b ó l , d r á g a k ö v e k k e l é k e s í t v e ( L .P u l s z k y F'erenczczikkét. A r c h . É r t . 1 8 8 6 . é s 1 8 . é v f . ) . A B é e s U j h e l y b e n ő r z ö t t g y ö n y ö r ű « b é k e » s e r l e g , a f o i n i c z a i c a s u l a , e r e d e t i l e g t r ó n k á r p i t ( m e -l y e t I . P e r e n c z J ó z s e f k i r á -l y a b u d a v á r i M á t y á s t e m p -l o m s z á m á r a m e g v e t t ) , t o v . a G a l g ó c z o n a z E r d ő d y e k k a s t é l y á b a n ő r z ö t t t r ó n g o b e l i n . T o v á b b á a . a M á t y á s á l t a l z o m á n c z - k é p e k k e l d í s z í t e t t f e s z ü l e t , m e l y n e k s z é p s é g e m e l l e t t B e n v e n u t o C e l l i n i « s ó t a r t ó j a » m á s o d h e l y r e s z o r u l . T a n s z á m o s g y ö n y ö r ű z o m á n c z o s k e l y h ü n k , s z e n t s é g t a r t ó u k é s p á s z t o r b o t u n k e b b ő l , a z i d ő b ő l . R e n a i s s a n c e s t í l u s r a v a l l a n a k m é g : M á t y á s k i r . o l a j t a r t ó s z a r v a ' ( e d é n y ) , T h ú z p ü s p ö k r e m e k p á s z t o r b o t j a . — E s t í l u s b a n é p ü l t e k a s z e p e s i ,

v á r o s o k d ó m j a i n a k é s e g y e s m a g á n h á z a k n a k r é s z l e t e i , í g y a l ő c s e i T h u r z ó h á z a k o n é s z l e l h e t ő f ö d ö t t f o l y o s ó k . S z i n t ú g y t ö b b d í s z e s v a s k a p u z a t v a g y r á c s o z a t E p e r j e s e n , K a s s á n , K é s m á r k o n , B e s z t e r c z e b á n y á n , K ö r -m ö c z ö n , n e -m k ü l ö n b e n a d í s z k ú t a p o z s o n y i f ő t é r e n ; C s á k t o r n y a i E r n ő p é c s i p ü s p ö k t i s z t a r e n . s t í l u s b a n k é s z ü l t s í r k ő - c z í m e r e ( m o s t a z á g r á b i m u z e u m b a n ) é s a B á t h o r y a k c z í m e r e a n y í r b á t o r i t e m p l o m b a n ; H l é s h á z y I s t v á n m e g P á l f f y M i k l ó s n a k a p o z s o n y i d ó m b a n l á t h a t ó s í r -e m l é k -e i é s s z á m o s f ő ú r n a k c z í m -e r p a j z s a . A r -e n a i s s a n c -e - s t i l u s n á l u n k k ö r ü l b e l ü l 1 6 5 0 - i g t a l á l t m ű v e l ő k r e .

Firenzei Jánnx

s z o b r á s z c s a k a X V I . s z á z a d b a n j ö t t h a z á n k b a é s a k k o r a l k o t t a a s z é p m e n y ő i k e r e s z t -k u t a t é s a t e m p l o m -k a p u z a t á t . ( L . Ehrenberg c z i -k -k é t . A r c h . É r t . 1 8 9 3 . 2 5 0 . ) .

Békefi Ftemig.,

M ű e m l é k e k B i h a r - é s S z i l á g y m e g y é b ő l ( A k . é r t e k . 1 8 8 7 ) . I I . L a j o s k i r á l y n e j é r ő l , M á r i á r ó l , Leoni Leo k é s z í t e t t m e l l s z o b r o t

(Lubóczi

e z i k k e . A r c h . É r t . 1 8 8 7 ) . S z a p o l y a i J á n o s P o r d e n o n e k é p i r ó n a k n e m e s i r a n g o t a d o m á n y o z o t t .

Sőt egy magyar képíró, Milkó János, külföldön (Bécs-Ujhely-ben) alapított erdélyi ifjak számára művész-iskolát, melynek

híre messze terjedt.' . Mátyás idejében kezdte működését az első hazai nyomda,

i.Hazai nyomda,

melyet a nürnbergi Hesz András állított fel Budán, 1473-ban,

U 7 3

· Karai László budai prépost parancsára. Első terméke az

úgy-nevezett Budai Krónika volt.

²

E nyomda azonban, nem tudni

A budaikrónika,

mi okból, röviddel utóbb megszűnt működni. Ugyanekkor több magyar nyomdász külföldön, nevezetesen Itáliában szerzett hírnevet. Az első állandó hazai nyomdát Honter János alapí-totta Brassón (1534).

Az 1500 előtt nyomtatott könyvek (az úgynevezett incuna-

ő s n v o m i a t

-bulák vagyis ősnyomtatványok) leginkább egyházi szerkönyvek, ványaink, naptárak, jóslattárak voltak. A legrégibl· magyar nyelvű

tatvány gyanánt a krakkói egyetemi könyvtár egyik nyom-tatványának táblájára ragasztott töredék szerepel, mely sz.

Pál leveleinek Komjáti által írt magyarázatát tartalmazza.

Jóllehet Mátyás korában az irodalom és tudomány első

^Nemzeti

sorban és európaszerte a latin nyelvvel élt, mindazonáltal nem-

llodalmnnk

· zeti irodalomnak sem hevert parlagon Mátyás korában. Maga

Mátyás a bécsi burgban is megmaradt magyarnak, Beatrix királyné pedig még mennyasszony korában sajátította el nyel-vünket. Hogy Corvin János szépen beszélt magyarul, arról reánk maradt levelei tanúskodnak. Hogy a XV. században a rendi gyűlésen a magyar nyelv is használtatott, azt a pozsonyi követek jelentése bizonyítja az 1446. országgyűlésről. Mátyás korából valók a magyar költészet első maradványai és nemzeti költészetünk első sugarai az ő nagy alakját világítják meg; így , a Pannónia megvételéről szóló ének, a «Katalin legenda» (talán

Pelbárt temesvári barát műve), a «Szabács viadaláról» fenma- . radt szép históriás ének, több magyar népdal és az «Emlékdal

Mátyás király halálára». Sajnos, hogy a hegedősök dalai közül, ' melyekben Mátyás király Galeotti tanúsága szerint ebédközben

gyönyörködött, egyetlen egy sem maradt reánk. Uralkodása alatt a magyar nemzeti eszme még a német ajkú és szellemű városokban is gyökeret vert. Példa rá Pest városa, mely a tatár-járás idejében német város hírében állott, Mátyás alatt pedig

magyar városnak volt nevezhető.

In document A magyarok oknyomozó történelme : 4., javított kiadás (Pldal 166-171)