A főnemesség a kormány birtokában

Albert. — I. Ulászló. — Hunyadi János. — V. László.

a) A királyválasztás elve. Az összeköttetés kezdete Ausztriával és Cseh-országgal, továbbá Lengyelországgal.

Sehönherr,

A m . n e m z . t ö r t é n . ( M . T . I I I . k ö t . 6 1 0 . ) ;

Fraknói.

M . T . I V . k ö t . 1. s k .

Források

á t t e k . : M . T . K . K . 2 3 8 . 1.

Teleki József

g r . , A H u n y a d i a k k o r a M a g y a r o r s z á g o n . 9 . k ö t . E z t a n a g y m u n k á t f o l y -t a -t j a j e l e n l e g

Csánki Dezső:

M a g y a r o r s z á g f ö l d r a j z a a H u n y a d i a k k o -r á b a n . M o s t a n i g 3 k ö t .

Szalay László,

I I I . 1.

Horváth.

I I . 5 2 6 .

Kerék-gyártó, I I . Krones, II. 278, 313. Sayous, I. 275. Fessler, I I I . 437. Szalay József—Baráti,

I I . k ö t .

Salamon,

A k i r . s z é k b e t ö l t é s e ( 2 1 . 1.)

Loccsányi,

A d a l é k o k a m a g y a r - c s e h é r i n t k e z é s t ö r t é n e t é h e z . ( S z á z . 1 8 8 6 ) . .

Zsigmond halála után lényeges változás következett az or-

A főnemesség

szág kormányzásában : a Zsigmond alatt megizmosodott oligar- {^¡¡"íjj^

8 emel

"

cbia került az egyre gyengülő középponti hatalom birtokába.

A főnemesség hatalomra jutása 1437-ben kezdődött Albert

ki-rály trónraléptével, teljes befolyásra azonban csak 1444-ben,

I. Ulászló halála után jutott, a midőn az országtanács ragadta

magához a kormány gyeplőit.

Albert. Zsigmond halála után a rendek Pozsonyban még Zsigmond 1437—39. eltakarítása előtt (1437. deczember), Zsigmond vejét, a

Habs-burg családból származó Albert osztrák herczeget választották meg királynak, azonban nem mint Erzsébet herczegnő férjét, hanem szabad akaratból. Azután a királyi párt Fehérvárott

választási

megkoronázták. Egyúttal azonban a nemesi jogokat

gyarapítot-foitéteiek. a

királyi hatalmat megnyirbálták. Kimondották, hogy

Albert, nehogy ő is legtöbb idejét Zsigmond példájára külföl-dön töltse, Budán tartozik székelni és hogy a német császári koronát is csak a rendek beleegyeztével fogadhatja majd el.

Viszont megígérték neki, hogy utána a trónt Erzsébet, esetleg figyermekük fogja örökölni. Albert röviddel utóbb csakugyan megválasztatván német császárnak, a rendek nem ellenezték, hogy e méltóságot elfogadja. Albert trónra lépése hozta először hazánkat personal-unióba Ausztriával, Csehországgal, és a né-met császári birodalommal. A magyar rendek ez országoktól segélyt reméltek a török ellen és nem Albert királyon mult, ha e reményben csalatkoztak.

Koronázása után Albert azonnal kénytelen volt Csehországba távozni, melynek huszita pártja Kázmér lengyel herczeget (III.

Ulászló öcscsét) hívta meg a trónra. Mialatt Albert ellenfelével összemérte fegyvereit, idehaza a nagyravágyó Erzsébet királyné és az országnagyok tanácsa vitte a kormányt. Albert távollétét zokon vették a főurak, mert a törökök (igaz, a nemesség közönye folytán) akadálytalanul rabolták ki Erdélyt. Mire pedig Albert hazajött, már nagyfokú elégületlenséggel állott szemben és ez a 1439. budai hangulat jellemzi az 1439. budai országgyűlés határozatait, gyűlés. mely a nemességnek ujabb diadalt hozott. Az ekkor alkotott

tör-vények a német elem és idegen befolyás ellen irányuló bizal-matlanságot tükrözik vissza; Albertnek még egy más, hatalmas országa is lévén, ennek befolyása és beavatkozása ellen sánczol-ták körül Magyarország függetlenségét. A legfőbb törvények ezek : a király csak az országos rendek tanácsával adhatja férj-hez leányait; ő maga az országban köteles lakni; idegeneket nem nevezhet ki országos hivatalokra, jószágot nekik nem ado-mányozhat ; a nádort ezentúl nem a király nevezi ki, hanem a rendek választják és főbb feladata a király és nemzet között·

közvetíteni; a főbb tisztségekre egyedül magyarok nevezhetők ki; minden nemes ment az adótól és a tizedtől és az ítélet kimondása előtt el nem fogható ; a király saját pénzén toborzott zsoldosokkal viseljen háborút·; a nemesség nem köteles a ba-táron túl táborozni; a derékhadat a király csak veszély idején hívhatja egybe. — Albert kénytelen volt a rendek követeléseit helybenhagyni és szentesíteni, annál is inkább, mert neje, Er-zsébet királyné, önző czélokból, szintén a rendekkel tartott.

1440. budai

Albert halála után (gyászos végéről alább szólunk) az

gyűlés. 1440-diki budai országgyűlés ismét élt királyválasztó jogával.

A rendek megígérték ugyan Albertnek és Erzsébetnek, bogy a x. Ulászló, várandó trónörököst választják majd meg királyul; egyes fő-

1440—44.

urak ellenséges indulata és a török növekvő batalma azonban aggodalmat keltett a rendekben a nő- és gyermekkormány czél-szerűsóge felől és ezért inkább a fiatal és vitéz (III.) Ulászló lengyel királyt választották meg, mint a ki saját országa

erejé-vel is képes leend Magyarországot támogatni. Erzsébet özvegy

Eresébei ellenzi

királyné azonban csak olyan feltétel mellett akarta Ulászlót

Ulászló

válasz-. válasz-. tását

elismerni királynak, ba ez őt nőül veszi; ba pedig időközben ' fia születnék, a korona e fiúra szálljon. ígéretét azonban

későb-ben megbánta és kierőszakoltnak mondotta és miután csak-ugyan fia született: utószülött (Postbumus) László, futárt küldött Rrakóba, nehogy a rendek követei Ulászlóval megkössék a szer-ződést. A 6 korlátlan hatalommal felruházott követ mindamellett 1440 márcz. 8. véglegesen elismerte Ulászlót magyar királynak és a következő szerződést kötötte vele: Ulászló megesküszik az ország alkotmányára, nőül veszi Erzsébetet és örökös gyanánt fogadja a kis Lászlót, (ha ő neki magának nem leend

figyer-meke). De Erzsébet elvetette a szerződést és a kis Lászlót meg-

polgárháború.

koronáztatta, ellenben a budai rendek (köztük Hédervári nádor és Hunyadi János) a szerződést helybenhagyták. Ebből tehát a nemzet megoszlása és polgárháború származott: választani kel-lett Ulászló és a lengyel, avagy a kis László és a német szövet-ség között, mert az elkeseredett Erzsébet időközben III. Frigyes császárral szövetkezett, kinek a Kottaner Ilona által Visegrádról elorzott szt. koronát, több határszéli várossal elzálogosította és zsoldjába fogadta a cseh Giskra János huszita rablóhadát. Csak

1442 végén sikerült Erzsébetet rávenni a békekötésre, melynek

^Béke.

1442.

kihirdetése után negyed napra meghalt. Erzsébet halála után jóformán az egész nemzet ismerte el Ulászlót királynak (1442),

ámbátor nem koronázhatták meg a szent koronával, melyet Frigyes császár a kis Lászlóval együtt kiadni vonakodott.

b) Török had/járatok, A várnai csata mint fordidőpont. Kormányzó és országtanács. Az ország feldarabolása. Zsoldos nemzeti hadsereg fejlődése.

Fralcnói,

A H u n y a d i a k

és

J a g e l l ó k

kora (M.

T . I V .

köt.). Teleki *

ó s

Csánki

m ű v e é s a k é z i k ö n y v e k f o l y t a t ó l a g .

Knauz Nándor,

^{A z}

o r s z á g o s t a n á c s s t b . t ö r t é n . 1 4 3 5 — 1 4 5 2 ( 1 8 6 i ) .

Pór Antal,

H u n y a d i J á n o s é l e t e ( 1 8 7 3 ) . Réthy László, O l á h e r e d e t ű e k - e a H u n y a d i a k ? ( T u r . I I . k ö t . 4 . f ű z . ) . U g y a n é k é r d é s r ő l 1. Telekit ( I . 2 6 . 1.). Wertner Mór, A H u n y a d i c s a l á d e r e d e t e é s n e m z e d é k r e n d j e ( A H u n y a d m e f i r v e i t ö r t . T á r s . 1 9 0 0 . É v k ö n y v é b e n é s S z á z . 1 9 0 0 . 2 5 8 . 1.). V . ö .

Sólyom Fekete Fer.,

A H u n y a d i a k r o k o n s á g a ( u . o t t 5 5 3 . 1.).

Ldnczy Gy.,

A C o r v i n u s d y n a s z t i a n e v e , é s

Karácsonyi Jdn.,

M á t y á s ő s e i ( M i n d a k e t t ő

Márki Sárul,

d í s z m ű v é b e n : M á t y á s k i r á l y 1 8 9 1 ) .

Vámbéry Ármin,

H u n y a d i J á n o s £ h a t l e g n a g y o b b c s a t á j a . T ö r ö k f o r r á s o k u t á n ( T . T . X I . ) .

Kupelwieser L.,

e m l . m ű v e ( 1 1 0 . 1

,). ,Kiss,

A v á r n a i ü t k ö z e t ( A k . É r t . 1 8 5 4 ) .

Kölder,

D i e S c h l a c h t e n v . N i k o p o l i s u n d " W a r n a ( 1 8 8 2 ) . Huber Alfonz, D i e K r i e g e z w i s c h e n T ü r k é n u . U n g a r n 1 4 4 0 — 1 4 4 4 . ( A . Ö . G . 6 8 . k ö t . ) . Veszély

Károly, H o l v e r t e m e g H u n y a d i J á n o s M e z i d b é g e t ? ( S z á z . 1 8 7 9 ) . Kápolnai, A m a g y a r o k h a d j á r a t a i s t b . ( L u d o v i k a A k a d é m i a K ö z l ö n y e 1 S 7 9 . é v f . ) . Olchrári, H u n y a d i J á n o s h a d j á r a t a i ( u . o t t , 1 8 S 6 . é v f . ) . Meynert,Das K r i e g s -w e s e n d e r U n g a r n ( 1 8 7 6 ) .

Ipolyi

b e s z é d e a m a g y a r h a d i t ö r t é n e t f e j l ő d é s é r ő l ( S z á z . 1879). Bárczay m ű v e (110.1.). Vaszary Kolozs, U l á s z l ó e s k ü s z e g é s e é s a v á r n a i c s a t a ( 1 8 8 4 ) . Palatio j e l e n t é s e a v á r n a i c s a t á r ó l : U n g . R e v u e , 1 8 8 9 . 5 8 3 . 1. é s a l á b b a 1 3 1 . 1 . j e g y z . Fralméi V., A v á r n a i c s a t a e l ő z m é n y e i ( H . K . 1 8 S 8 ) . Horváth Jenő, A v á r n a i c s a t a ( u . ott·, 1 S 8 S ) . A t ö r ö k h á b o r ú k b i b l i o g r á f i á j á t 1. k ü l . H . K . 1 S 9 4 . é v f . 141. s k . 1.

Thúry,

A v á r n a i c s a t a ( u . o „ 1892. 6 3 6 . 1.). Sckivartz Íz., Z u r G e s c h i c h t e d e s P r i e d e n s s c h l u s s e s v o n S z e g e d i n ( U n g a r . R e v u e , 1 8 9 4 ) . Kropf l.ajos, W a v r i n J á n o s k r ó n i k á j á -b ó l ( S z á z . 1 8 9 4 ) .

Kiss Lajos,

A r i g ó m e z e i h a d j á r a t ( H . K . 1 8 9 5 ) .

Lov-csányi

e m l í t e t t é r t e k e z é s e ( S z á z . 1 8 S 6 ) .

Salamon,

T ö r ö k h ó d í t á s M a g y a r -o r s z á g -o n ( 2 3 . L ) . U . a z , B u d a p e s t t ö r t é n e t e ( I I . 3 7 7 ) .

Szilágyi Sándor,

E r d é l y t ö r t é n e t e ( I . 1 3 0 ) .

Hammer,

I . k ö t .

Jirecek, Zinkeisen,

( I . k ö t . ) .

Hertzberg,

( 5 6 0 . 1 ) e m l í t e t t m u n k á i .

F'raknói,

C a r v a j a l ( ú k . É r t . 1 8 8 8 ) é s a C á s a r i n i J u l i á n r ó l í r t é l e t r a j z .

Romenec,

A S i b i n j a n i m o n d a k ö r ( P a n c s o v a i g y m n a s . p r o g . é r t e k . 1 S 9 0 ) . Pisko J., S k a n d e r b e g ( B é c s , 1 8 9 4 ) . A

Pecz Vilin,

á l t a l i s m e r t e t e t t k é t g ö r ö g k ú t f ő t a v á r n a i c s a t á r é i 1. a S z á z . - b a n 1 S 9 4 . H u n y a d i J á n o s é s a k ú r i a k ö z ö t t i v i s z o n y r ó l 1.

Fraknói,

A d ö m s ö d i c o n f l i e t u s ( S z á z . 1 8 9 3 ) é s

De'tse'nyi

é r t e k e z é s é t ( u . o t t , 1 2 2 . 1.).

Lánczy Q-iJ.,

S i e n a i d o l g o k . M a g y a r o r s z á g , S z . B e r n a r d i n o , C a p i s t r á n J . é s H . P i u s p . ( S z á z . 1 8 9 5 ) . V o l t a k é p e n

Zdekauer Lajos

s i e n a i j o g t a n á r m u n k á i é s m á s o l a s z m ű v e i i s m e r t e t é s e . Borovszky S., A n a g y l a k i u r a d a l o m t ö r t é n . ( A k . É r t . 1 9 0 0 ) .

Karácsonyi J.,

M i k o r l e t t H u n y a d i J á n . S z ö r é n y i b á n ? S z á z . 1 9 0 1 . 7 6 . ( = 1 4 3 9 ) . '

Pór Antal,

I I . P i u s p á p a ( 1 8 7 7 ) .

Pesty Frigyes,

B r a n k o v i c s G y . , s z e r b d e s p o t a b i r t o k -v i s z o n y a i M a g y a r o r s z á g o n ( A k . É r t . 1 8 7 7 ) . Fraknói Vilmos, V i t é z J á n o s é l e t e ( 1 8 7 9 ) .

Létmányi N.,

P á r h u z a m H u n y . J á n . é s M á t y á s k ö z t ( 1 8 8 5 ) .

Albert k. török

Kiinduló pontul válasszuk még egyszer az 1439-iki budai

baboruja 1439.

országgyűlést, melyen a rendek, annak hírére, hogy Murád

szul-tán újra ostrom alá fogta Szendrőt, általános felkelést hirdet-tek. Maga Albert király vezette a gyönge hadat, melyet azon-ban Titel táján Murád közelgésének hírére oly rettegés fogott el, hogy «farkast» kiáltva, szétfutott. Útközben, Neszmélyben, Albertet elragadta a vérhas.

Török háborúk

I. Ulászlót uralkodása két első évében az Erzsébet királynő

i.

uiaszio alatt.

áit

a

l támasztott polgárháború foglalkoztatta, az ország

szeren-cséjére azonban ebben a válságos időben is akadt a

honvédelem-Hunyadi János

nek egy lelkes bajnoka, Hunyadi Jánosban, kinek diadalai

fellépése.

fénysugárként ragyogták be a borús napokat. Hunyadi János, a

gondviselésszerű férfiú, egy már régebben Erdélybe bevándo-rolt és Hunyadmegyében letelepedett családnak volt sarjadéka,

• mely család, mint sok más, magyar nemességi rangot kapott vitézségeért.'

1

János is örökölte a törökök elleni gyűlöletet, mely,

1 A H u n y a d i - c s a l á d s o k a t v i t a t o t t m ú l t j á r ó l Wertncr M., N a g y G é z a , V a r j ú E l e m . é s É b e r L á s z l ó n y o m á n m a e n n y i t t u d u n k : A c s a l á d e l s ő ő s e a H a v a s a l f ö l d r ő l H u n y a d v m e g y é b e m e n e k ü l t

Koszta

v o l t , a k i N . L a j o s k i r . i d e j é n t e l e p e d e t t m e g i s m e r e t l e n n e v ű fiával a h á t s z e g -v i d é k i R e k e t t y e f a l -v á n . I t t s z ü l e t e t t K o s z t a u n o k á j a

Szorb,

( H u n y a d i J á n o s n a g y a t y j a ) é s S z o r b fia, Vojk. E z u t ó b b i e g y i d e i g Z á g r á b k ö r n y é k é n é l t é s o t t v e t t e n ő ü l b i z o n y o s

Szapolyai János leányát.

( N e v é t b i z t o s a n

vitézségével párosulva, rövid idő alatt korának legelső keresz-tény bősévé avatta őt, úgy bogy bálványa lett a bazának, ostora a hon ellenségeinek, első sorban pedig a pogány töröknek. Hadi érdemeinek elism éréséül Albert megtette szörényi bánná, 1439.

Ulászló király 1441-ben Nándorfehérvár kapitányává, később pedig Újlaki Miklóssal együtt erdélyi vajdává. Mint ilyen Hu- ' nyadi keresztül vágta magát Szent Imrénél, a Maros partján,

Szentimra és

Mezid bég óriási hadának tömör sorain, nyomban reá pedig a

Nagy-Szebent ostromló Mezid bég hadán aratott diadalt, melyet

5

"

csakis Kemény Simon önfeláldozása tett lehetségessé, a ki fegy-verzetet cserélve Hunyadival, a maga szárnyára vonta a törö-kök főtámadását, mialatt Hunyadi észrevétlenül döntő

oldal-támadást intézett a török ellen. Innen Hunyadi a Vaskapuba ' sietett, a hol Szebabeddin ruméliai pasának megtorlásra siető

Vaskapui diadal

nagy hadát visszaverte és diadala jeléül 200 zászlót és 5000 fog-

^IM2

· lyot küldött Budára.

1

E dicső védelmi harczok a nemzetben, sőt egész Európában közlelkesedést és ebből kifolyólag a támadó háború eszméjét ébresztették, melytől a keresztény Európa a félelmetes pogány

hatalmának teljes ledöntését remélte. Az 1443-iki budai gyű-

^blldai

lés nagyszabású támadó hadjárat indítására szánta el magát. -?

^vulés

·

A költség megszavazása után körülbelül 40,000 magyar,

len-gyel és német vitéz, Ulászló király és Hunyadi vezérlete alatt

U43—44.

Szendrőnél átkelt a Dunán, a honnan Hunyadi november ba-

hosszu l,ad

J

aiat

· vában Nis városig nyomult előhadával, s ennek közelében 3

egy-mással egyesülni törekvő, török sereget legyőzött, egy negyedi-ket pedig megszalasztott. Erre visszatért a király táborába, a hol abban állapodtak meg, hogy a téli hideg daczára is folytatják a háborút. Hunyadi erre az elővéddel bevette Pirot és Sófia városát, sőt 1444. újévkor, csikorgó hidegben egy a töröktől meg nem szállott hegyszoroson keresztül átkelt a Balkánláncz havas gerinczén, melynek déli lejtőjén aztán hadával

lebocsát-n e m t u d j u k . K l á r a ? ) . E b b ő l a h á z a s s á g b ó l s z ü l e t e t t

Hunyadi János,

a t ö r ö k v e r ő k o r m á n y z ó é s m á s 5 g y e r m e k . 1 4 0 9 - b e n V o j k H u n y a d v á r á t é s u r a d a l m á t k a p t a Z s i g m o n d t ó l é s E r d é l y b e k ö l t ö z ö t t , h o l a z u t á n ( ö z -v e g y e m b e r l é t é r e )

Morzsinai Erzsébetet

v e t t e n ő ü l . ( E z H u n y a d i J á n o s n a k e s z e r i n t m o s t o h a a n y j a ) . A H u n y a d i c s a l á d r o k o n s á g b a n v o l t t o v á b b á a K e n d e t t ' y e k c s a l á d j á v a l , m e l y S z i n t é n H a v a s a l f ö l d r ő l b e j ö t t b o l -g á r - s z l á v ő s ö k t ő l s z á r m a z o t t é s a H u n y a d i c s a l á d d a l e -g y ü t t e m e l k e d e t t .

1 A

szentimrei ütközet

é s a

szebeni csata

k é t k ü l ö n b ö z ő e s e m é n y é s k é t k ü l ö n h e l y e n m e n t v é g b e , a m i t g y a k r a n , í g y u t o l j á r a

Kupel-irieser is, ö s s z e z a v a r n a k . A nagyszebeni csata t i p i k u s H u n y a d i J á n o s t a k t i k á j á r a . H u n y a d i l e g j o b b v a s a s b a n d é r i u m á t a l e g m e g b í z h a t ó b b a l v e z é r a l a t t k i t e s z i a t ö r ö k k ö n n y ű g y a l o g s á g é s l o v a s s á g t ö m e g e s t á m a d á s á n a k . O m a g a p e d i g e z a l a t t v e g y e s e n n e h é z é s g y ö n g e l o v a s -s á g g a l o l d a l t é -s h á t b a n t á m a d j a m e g a t ö r ö k ö t . E z t a t a k t i k á t H u n y a d i

• J á n o s k é s ő b b i s g y a k r a n a l k a l m a z t a . J e l l e m z ő m é g H u n y a d i ö s s z e s h a d j á r a t a i b a n , h o g y a v á r a k k a l n e m t ö r ő d ö t t . A z t h i t t e , h o g y n y i l t t é r e n k i v í v o t t d ö n t ő c s a t a u t á n a v á r a k r í g y s e m t a r t h a t j á k m a g u k a t .

.1 lanyotd .4 magyarok okuy. tört. 9

kozott. De mert átlátta, hogy megdermedt katonái az iszo-nyú fáradságot már nem bírják tovább elviselni, visszafordult és a királyi tábor felé vette útját. Sófián túl Kazim bég útját akarta állani, de Hunyadi rajta is fényes diadalt aratott és nagy zsák-mánynyal érkezett a királyhoz és azzal Budára.

1444.

^budai

Az 1444. budai országgyűlés hálából tetemesen emelte

gyűlés. a k i r á l y

hatalmát és a még mindig daczoskodó László-párti

• főurakra kemény büntetést szabott; az új török háború ügyét azonban teljesen Ulászló akaratára bízta. Ulászló pedig esküt tett .Julián pápai legátus kezeibe, hogy még a nyár folyamán se-reget vezet a pogány ellen. A külügyi helyzet rendkívül kedvezett a tervnek. A bosszú hadjárat dicső eredménye oly hatást keltett Európában, hogy igen sokan csak időkérdésnek tekintették a

Liga terve,

törököknek teljes kiűzetését Európából. A keresztény

fejedel-mek, köztük a császár, a dogé, Castriota György (Skanderbeg).

Albánia hősi fejedelme, továbbá VHI. Paláologos János byzanczi császár és Brankovics szerb deszpota a magyarokkal egyetemben, erősen és közösen készültek a nagy keresztes hadjáratra. Abban állapodtak meg, hogy míg északról a magyar-lengyel, német és burgundi hadak és Brankovics, nyugat felől Castriota, kelet-ről pedig a byzancziak támadják meg a törököt, addig a velen-czei hajóhad a Hellespontusz felől intéz támadást török R u m é b a ellen. Ekkor azonban váratlan fordulatot vett az egész ügy.

Murád szultán ugyanis neszét vévén a közelgő viharnak, Bran-kovics és saját követei által igen kedvező feltételek alapján

Szegedi

béke békét ajánlott Ulászló királynak Szegeden. Késznek nyilatkozott·,

1444. hogy lemond déli Szerbiáról és hogy Sofiánál foglyul esett sógoráért 70,000 aranyat fizet. Ulászló tanácsadói és Hunyadi János ezeket a feltételeket Szegeden (1444 juliusban) elfogad-ták és a béke megtartását esküvel fogadelfogad-ták. Nyomban reá azon-ban, szégyelvén a szövetségesek előtt a dolgot, és egyetértve Cásarini pápai követtel, megszegte az imént kötött békét és esküt és újra megindította a háborút.

¹

Válogatott, de nem nagyszámú 1444.

^bolgár

sereg élén indult Ulászló király Bolgárország földjén át

Niká-hadjárat.

p

0

ly felé, a hol azután Hunyadi János és 5000 embere

csat-lakozott a sereghez. Innen kezdve azonban egymást érték a csalódások. A legtöbb szövetséges fejedelem nem küldötte el segédbadát. A szultán pedig, a ki épen Kis-Azsiában hadakozott egyik fellázadt főemberével, hamar békét kötött és visszasietett

1 E z t a s o k s z o r h a m i s a n m a g y a r á z o t t é s s z ö v e v é n y e s k é r d é s t

Schwartz J.

e m l . é r t e k e z é s é b e n t e l j e s e n t i s z t á b a h o z t a .

[Fr aknái Vilmos

és követői n e m e m l í t i k e z t a d o l g o z a t o t ) . M á r a s z e g e d i b é k e m e g k ö t é s e i s h i b a v o l t , s ő t e s k ü s z e g é s s e l é r t f ö l , a b é k e m e g s z e g é s e p e d i g ú j a b b e s k ü s z e g é s s e l a z o n o s . U l á s z l ó é s t a n á c s o s a i k é t b a j k ö z ö t t a k i s e b b i k e t v á l a s z t o t t á k , m e r t m á r t u d t á k , h o g y a s z ö v e t s é g e s e k k ö z ü l n é h á n y r a n e m s z á m í t h a t n a k é s m e r t a b á r c s e k é l y e b b b i z t o s s i k e r t t ö b b r e b e c s ü l -t é k , m i n -t a n a g y á l d o z a -t o k m e l l e -t -t i s b i z o n y -t a l a n n a g y e r e d m é n y -t .

Európába. Mihelyt a Hellespontuszon a saját hajóin és bérelt genovai hajókon (okt. 27—28.) ellenállás nélkül átkelt, vala-melyik Balkán-szoroson át lehető gyorsasággal Tirnovó irányá-ban Nikápoly tájékán a Duna mellékére ért. Csak itt értesült arról, hogy a magyar sereg, nyomában a nikápolyi pasa

seregé-vel, Sumlán át Várna felé tart. Nyomban ő is utána indult és

Várnai csata

Várnánál utói is érte a magyarokat. Ulászló és Hunyadi János

1444 nov

·

1,1

· csak most vették észre, hogy zsákutczába kerültek: a tenger,

a lápok, illetőleg a begyek miatt sem előre, sem bátra nem mehettek és visszavonulási vonaluktól is el voltak vágva. Mind a mellett bátran támadták meg nov. 10. a szultán hadát. Hu-nyadi előbb a veszélyeztetett jobb, majd a bal szárnyon állítá helyre a rendet; csak a janicsárok hada volt még hátra. Ekkor a türelmetlen Ulászló lengyel testőreivel önszántából intézett támadást a janicsárok ellen, a kik úgy őt, mint embereit levág-ták s a király fejét póznára tűzték. Ennek láttára a magyar had futásnak eredt és a támadt zavarban Julián bibornok és sok főúr halálát lelte. Hunyadi maga — a haza szerencséjére — jobban járt és bár Drakul vajda álnokul letartóztatta a mene-külőt, rövid idő múlva visszanyerte szabadságát és hazatért. — További szerencse, hogy a törökök nem aknázták ki diadalukat * és a háborút abba hagyták. Ez okokból a várnai ütközetet döntő . jelentőségűnek nem mondhatjuk.

¹

Kitűnvén, hogy idegen királyok nem birják az országot kellőképen megvédeni, a rendek a főhatalmat maguknak tartották fenn, a kormányzást és honvédelmet pedig a székesfehérvári

or-szággyűlésen (Ulászló remélt visszatéréséig) hét főkapitányra 7

főkapitány,

bizták ; köztük volt Hunyadi is, kinek a Tiszán-túli rész és Er- . dély jutott. Az országuak ezen feldarabolása és a sokfejű

oli-garchikus kormány a török veszélylyel szemben már magában véve is hiba volt; a huszitákat és rabló főurakat sem zabolázta és hozzájárult, hogy több önző főúr, nevezetesen Hédervári Lőrincz maga is áhítozott a trón után. E válságos pillanatban Hunyadi Jánosnak sikerült az 144-5-iki fehérvári rendeket arra birni, hogy addig is, míg Frigyes császár a fiatal Lászlót- sza-badon bocsátja, a kormányt ideiglenesen egy kormányzóra

biz-zák. Az 1446-ik évi országgyűlésen személyesen, fejenkint meg-

Hunyadi János

jelent rendek Hunyadi János erdélyi vajdá fényes érdemei el-

ko

,™

iin

l

zó

· ismeréseűl közakarattal Magyarország kormányzójává (guber- °-·

nator) választották és csak három csekély pontban szorították

meg korlátlan hatalmát. Melléje új, 12 tagú országos tanácsot

Országtanács.

1 A v á r n a i c s a t a r ó l s z ó l ó r é g ó t a i s m e r e t e s k ú t f ő k h ö z ú j a b b a n k e t t ő j á r u l t : a l e n g y e l

Palatio András

l e v e l e . ( L i t e r a e d e c l a d e Y a r n e n s i a d L u d o v i c u m C a r d i n a l e m d a t a e . K i a d t a Prochaska Ant., L m b e r g 1 8 8 2 ) . V . ö . ü n g a r i s c h e B e v u e 1 8 8 9 . 5 8 3 . 1 . T o v á b b á

Beheim Mihály

k ö l t e m é -n y e . (V. ö. S z á z . 1902. 348. s k . 1.). Marczali H. (M. T . K . K . 1902)

• e g y i k ü k e t s e m e m l í t i . .

1 0*

választottak, mely a nádorból, az országbíróból, két főpapból,

A NEMESSÉG A

két· főnemesből és hat köznemesből alakult. Ekképen jutott a

kában"

^{1 b, l}

°

^nemess

fy

^a

főhatalom birtokába, még pedig az ország szeren-cséjére, legméltóbb tagja személyében. Hunyadi pedig oda hatott, hogy a belső béke helyreállításának érdekében a főbb méltóságokra a különböző pártok fejeit válaszszák meg, a mi meg is történt. Hédervárit megválasztották nádorrá, Újlakit er-délyi vajdává, Garai Lászlót pedig tótországi bánná,

í

jabb háborúk.

Az új kormányzó először is a törökökkel, továbbá Giskrával

és rakonczátlan zsebrákjaival és H L Frigyessel éreztette hatal-mát. Utóbbihoz szított a Hunyadira irigykedő Czillei, sőt Garai is, kik mindketten minél több akadályt gördítettek a kormányzó

Banderiális

útjába. E küzdelmekben tett tapasztalatai mindjobban

megérlel-rcndszer

^ék benne azt a meggyőződés, hogy a banderiális rendszer a

köz-nanya. n e m e s s

é g tétlensége és elmaradása folytán nehezebb

feladatok-nak nem képes megfelelni. A banderiális hadseregnek nem volt meg a szükséges tapasztalása és gyakorlottsága, sőt a mint Hunyadinak a Giskra elleni hadjáratban vérző szívvel kellett tapasztalnia, az ellenséges indulatú főurak bandériumaikkal együtt egyszerűen cserben hagyták; az ország határán túl pe-dig a banderiális hadra épenséggel nem számíthatott. Hunya-. dinak edzett és megbízható gyalogságra volt szüksége, hogy

vele a siker reményében a janicsárok gyalog hadával szembe-szállhasson, mely had ellen pompás nehéz fegyverzetű lovasaival

Zsoldosok,

sem sokra mehetett. Ezekből az okokból tehát zsoldos gyalog

hadat toborzott és pedig eleinte saját költségén, később azonban az országgyűléstől kért segélypénzt. Az 1446-ik évi országgyű-. lés helyeselte Hunyadi terveit és minden öt kaputól és minden

négy telkes nemes után egy-egy aranyat szavazott meg zsoldos-had tartására.

1445. török

Ekközben azonban az Alduna vidéke egyre visszhangzott

háború.

a fegyverzajtól. A Wavrin burgundi hajóhadnagy csapatai által

az oláhok közreműködésével (az 1445. év őszén) a Zsil torkolata 1446. osz- körül folytatott harczok a csapatok kimerülése folytán ugyan

trák hái>.

czélhoz nem vezettek, a mint az

1 4 4 6 / 4 7 .

évi osztrák hadjárat is eredménytelenül folyt le (Győr város Frigyes kezében maradt).

Hunyadinak ráadásul még Czilleivel és Drakul vajdával is volt dolga. De mihelyest ezekkel végzett és Frigyessel két évre fegyverszünetet kötött, újra visszatért kedvencz eszméjéhez,' a török elleni támadó háborúhoz. Főczélja ez alkalommal Albánia és Macedónia felszabadítása vala és daczára annak, hogy Bran-kovics ezúttal sem küldte el hadjutalékát, Hunyadi 1448-ban

¡448. R i g ó -

30,000 (köztük 8000 oláh) katonával átkelt a Száván, és a

mező.

Balkán északnyugati részeiben leste Murádot. Mibelyt a

szultán Hunyadi terveiről értesült, rögtön abban hagyta Krója

ostromát, Soűában egybe vonta hadait és Nistől kezdve most is

óvatosan nyomon követte Hunyadi hadát, míg nem végre

a-Higómezö északi részén, a honnan senki sem várta, váratlanul

előbukkant. A két napig tartó iszonyú csatát a magyarok

Dán oláh hadának átszökése miatt elvesztették. A menekülő

Hunyadit Brankovics elfogatta s lefoglalt magyar birtokainak

visszaadására kényszerítette. A szegedi országgyűlés (1450)

azon-ban ezt a szerződést megsemmisítvén, Brankovicsnak hadat,

üzent, mely olyforma véget ért, hogy Brankovics Hunyadi ifjabb

fiát, Lászlót, kit az apa mint kezest hagyott volt bátra, kiadta,

minek fejében Brankovics magyar jószágainak egy részét

vissza-kapta. _

In document A magyarok oknyomozó történelme : 4., javított kiadás (Pldal 132-140)