A külső befolyások megsemmisítése. A csehek legyőzése

Frigyes és pártjának kndarcza. A koronázás. Török háborúk.

,FraknM V.," A m . n . t ö r t . ( M . T . I V . ) . U g y a n ő : M á t y á s k i r á l y é l e t e (T. É." 1890). F o r r á s o k á t t e k i n t é s e : Marezali, M . T . I í . K . 248. 1. Márki

Sánd.,

M á t y á s k i r . ( D í s z m u n k a . T ö b b e k k ö z r e m ű k . 1 9 0 1 ) . A m u n k a - £ t á r s a k a t é s d o l g o z a t a i k a t 1. S z á z . 1 9 0 1 . 8 0 . 1 . Teleki József, A H u n y a d i a k k o r a H l — I V . , V . k ö t . Csánki f o l y t a t á s á v a l ( V I — V I I I . k ö t . ) . Fraknói, M á t y á s d i p l o m a t á i ( S z á z . 1 8 9 8 — 9 9 . é v f . C z i l c k s o r o z a t ) . A n n a s z á s z h e r -c z e g n ő m a g y . t r ó n k ö v e t e l ő 1 4 5 S - b a n ( S z á z . 1 8 9 7 . 1 . 1 . ) . Wertner M., G a r a i L á s z l ó n á d o r ( S z á z . 1 8 9 7 ) . P r o s z n i t z i J á n o s , M á t y á s k a n c z e l l á r j á r ó l (1.

S z á z . 1 8 9 9 . 7 8 . 1.).

Karácsonyi János,

M á t y á s ő s e i

(Márki

d í s z m u n k a - . j á b a n ) ó s

Csánki

a l á b b e m l í t e t t k é t m ű v e .

Szalay L.,

I I I . 1 8 5 .

Horváth,

i n . 77. Sai/ous, I. 298. Kerékgyártó, II. 141. Szalay J.-Baráti, I I . Fessler, I I I . 1. Huber, i n . 1 3 0 .

Krmies,

I I . 3 9 7 .

Maqyar Győző,

M á t y á s k . ( E . M . 1 9 0 0 ) .

Szilágyi,

E r d é l y t ö r t é n . I . 1 4 0 .

Fraknói,

V i t é z J á n o s é l e t e ( 1 8 7 9 ) .

Salamon, A

m a g y . k i r . s z é k b e t ö l t é s e ( 2 9 . o l d . ) . B u d a p e s t ' t ö r -t é n e -t e ( I I . 3 8 7 ) é s : T ö r ö k h ó d í -t á s k o r a 4 1 . 1. Baehmann, D e u -t s c h e B e i c h s g e s c b i c h t e 2 k ö t . ( 1 8 9 4 ) .

Hoffmann Alfr.,

K a i s e r F r i e d r i e h s I I I . B e z i e h u n g e n z u ü n g a r n 1 4 5 8 — 6 4 . ( B o r o s z l ó 1 8 8 7 ) . JJroysen, G e s c b . d e r p r e u s s i s c h e n P o l i t i k I I . 1.). Kupehvieser _L. e m l . m . (110. 1

.).Klaic-Bojnicic,

G e s c b . v o n B o s n i e n , 1 8 8 5 .

Hammer, Zinkcisen, Hertzbeig

m ű v e i ( f o l y t a t ó l a g ) . Thaly K , É n e k S z a b á c s v i a d a l á r ó l ( S z á z . 1 S 7 2 ) . Csánki,

u g y a n e r r ő l ( H . K . 1 8 8 8 ) . Vassilich-Fest, A Q u a r n e r o - s z i g e t e k e l s z a k a d á s a "

M a g y a r o r s z á g t ó l ( S z á z . 1 8 9 3 . 8 9 7 ) .

Asbóth János,

B o s z n i a é s H e r c z e g o -v i n a t ö r t é n e t e I . 4 . é s 5 . f e j . ( 1 8 8 6 ) . V . ö . b i b l i o g r á f i á i ö s s z e á l l í t á s o m a t

" ( H . K , 1 8 9 0 é s f o l y t a t ó l a g 1 S 9 4 ) .

Hsko Gyula,

S k a n d e r b e g ( B é c s 1 8 9 4 ) .

V . ö .

Caro

b í r á l a t á t : S y b e l s H i s t . Z e i t s c h r . 7 7 . k ö t . 1 8 9 6) .

Bleyer Jak., '

M a g y a r v o n a t k o z á s ú n é m e t t ö r t é n , n é p é n e k e k 1 5 5 1 - i g ( P h . K . 1 8 9 7 ) .

László halálának hirére Garai nádor és az országtanács a 1458. kii%-jövő év 1458. jan. 1-ére királyválasztó gyűlést hirdetett Pestre, választó gyűlés.

Trónkövetelőkben nem volt hiány: Kázmér lengyel király (Albert leányának, Erzsébetnek férje), kit III. Erigyes is támogatott;

Jelöltek,

továbbá, Vilmos szász berezeg, Albert másik, Anna nevű leányának terie, a magyar főnrak közül pedig az elég erővel és nagy -párttal rendelkező Garai László nádor és Újlaki Miklós főkapi-tány, erdélyi vajda és horvát bán (Podiebrád cseh kormányzó, majd király sógora), nyíltan vagy alattomban sóvárogtak a ko-rónára.

• E jelöltekkel az erős és fegyelmezett Hunyadi-párt lépett

A Hunyadi-párt.

sorompóba, melynek élén maga Hunyadi Erzsébet, bátyja,

Szilágyi Mihály és Vitéz János váradi püspök állott és velük

tartott Széchy Dénes, az esztergomi érsek-primás is; továbbá

számos főnemes és főpap és majdnem az egész köznemesség.

Carvajal pápai követ is fáradozott a nagyreményű Hunyadi Mátyás megválasztatása körül, kinek már Kapisztrán János meg-jósolta a koronát. Az egész országban gyökeret vert az a felfogás, hogy a nemzet kötelessége elégtételt adni a Hunyadi-családnak és hogy a nemzet csak akkor várhatja sorsának jobbra fordu-lását, ha saját fiát ülteti a trónra.

Podiebrád

és Még el sem érkezett a választás napja, s az ifjú Mátyás már

Mátyás. jB

kiszabadult prágai fogságából. Mihelyt Podiebrád, a csehek

számító királya, arról értesült, hogy a Hunyadi-párt diadala biztos: azonnal szabadon bocsátá Mátyást, bár udvarából tá-vozni még nem engedé. Élvén az alkalommal, felajánlotta neki támogatását és egyúttal még gyermekkorban levő Katalin leá-nyának kezét. A nagy tettekre vágyódó Mátyás hálásan fogadta el a baráti jobbot és megtartotta kézfogóját Katalinnal,

c.arai alkuja.

Podiebrád beváltotta szavát ós sógorát, Újlakit, csakugyan

rávette, hogy a jelöltségtől visszalépjen. Ugyan így tett Garai is, csakhogy előbb, hogy legalább leányának része legyen a ko-ronából, Hunyadi Erzsébettel és Szilágyival szerződést kötött Szegeden, mely szerint a Hunyadi- és a Garai-esalád egymás-sal kibékül s egymást ezentúl támogatja; továbbá pedig, hogy a szerződő felek Mátyást csak akkor fogják Magyarország kor-mányára bocsátani, ha előbb Garai leányát, Annát, nőül veszi.

E szerződésre meg is esküdtek, (noha mindkét fél tudta, hogy Mátyás már jegyett váltott).

Választás.

E közben a fővárosban megindult a választási mozgalom és

Szilágyi, mihelyt 15,000 nemessel (jan. 20 körül) megérkezett, azonnal kezébe vette a választási ügyet. Külföldi írók azt hir-dették, hogy Szilágyi erőszak alkalmazásától sem riadt vissza, de ezek a jelentések nem egyebek álhíreknél. Ellenkezőleg : ő még közbocsánatot is hirdetett mindazok számára, a kik jan. 23. Hunyadi László megöletésében résztvettek. — Maga a választás

pedig simán folyt le oly képen, hogy az országnagyok és főne-mesek Garai elnöklete alatt a budai várban tanácskoztak, míg a köznemesség a Rákoson tartotta értekezletét. Néhány napi tanácskozás után az országnagyok is megállapodtak Mátyás je-löltségében, de mert a formaszerinti kihirdetéssel késtek, a Rá-kosról a Dunapartra és a Duna jegére vonult, türelmetlenkedő nép

I . M á t y á s ,

és köznemesek éltetni kezdék Mátyást (jan. 23.). Ennek hallatára

1458—90. pedig az országnagyok lelkesedve hirdették ki Mátyást nak. Óriási örömmel értesült a lakosság, hogy a nemzeti király-ság legméltóbb képviselője nyerte el a szt. koronát.' — Minthogy

1 A v á l a s z t á s e s t é n P s s t u t e z á i n a g y e r m e k e k a k ö v e t k e z ő d a l t é n e k e l t é k :

M á t y á s t m o s t a n v á l a s z t o t t a A z é r t m i i s v á l a s z t o t t u k , M i n d e z o r s z á g k i r á l y s á g r a ; M i n t I s t e n n e k a j á n d é k á t M e r t e z t a d t a i s t e n n e k ü n k K i b ő l I s t e n d i c s é r t e s s é k M e n y o r s z á g b ó l o l t a l m u n k r a . E s ö r ö k r e m o n d j u k : a m e n .

azonban az új király még csak 17 éves volt, a rendek öt évre Szi-lágyi Mihályt rendelték melléje kormányzónak és több terhes föl-tételt szabtak Mátyásnak: többek között, hogy a király saját pénzén és saját zsoldosaival köteles az országot védelmezni, a főurak dandárait csak nagy, a nemzeti derékhadat csak a leg-nagyobb szükség idején szólíthatja fegyverre. Azután Vitéz János püspök és a kormányzó vezetése mellett követség indult

az ország határára, hogy a Podiebrádtól 50,000 aranyban meg-állapított váltságdíjat megvigye. Podiebrád már a Morva mentén, Straszniczban várta Mátyással a követséget, a melynek Mátyást átadta. Egyedül a kettős eljegyzés adott még okot nehézségekre.

Mátyást ugyanis semmiképen sem lehetett rábeszélni, hogy Po-diebrádnak adott szavát megszegje ós így anyja· vállalta magára azt a kényes feladatot, hogy a Garai-családot lemondásra birja.

Mihelyt azután Mátyás hazai földre lépett, diadallal kisérte őt a nép faluról-falura egészen Budáig, hol a főnemesek, főpapok, tömérdek nemes· és a nép örömnyilvánításai között február közepén tartotta bevonulását. Nyomban reá pedig maga vette

kezébe a kormány gyeplőit. '

Mátyás trónját azonban nemcsak barátok, hanem ellenségek. Mátyás is környezték. III. Frigyes császár, Kázmér lengyel király és a

fil|enfe|(!l

· Hunyadi-ház ellenségei egyaránt nehezteltek Mátyás

megválasz-tatásáért, sőt Frigges vonakodott a koronát kiadni. Giskra a Fel-földet dúlta és Kázmért is ingerelte betörésre; Szilágyi meg zúgolódott, mivel Mátyás, nem akarván báb lenni az ő kezé-ben, kormányzói tisztéről lemondásra kényszerítette és a távol Erdélybe, Beszterczére küldte. A kincstár üres volt, hadserege pedig nem volt az ifjú királynak.

Mátyás tettereje mindazonáltal nem szunnyadozott. Legelő-

a husziták

szőr Bozgonyi Sebestyén, Magyar Balázs és Hédervári László

leverése,

csapatait indította útnak a cseh rablók ellen, kiknek sziklafész-keit (köztük Sárospatakot) azok megvívták, míg a sarokba szorult Giskrát maga Mátyás kényszerítette hódolatra (1462). Mátyás-nak nagylelkű bánásmódja a vitéz Giskrát úgy meghatotta, hogy hü emberévé lett. Végre Mátyás azon 7000 «zsebrák» ellen indult, a ki a kosztolányi vár környékén garázdálkodott és eze-ket is megadásra kényszerítette. A foglyok közül több százat Czobor budai porkolábra bizott, a ki azokat a Dunába fullasz-.totta.

Időközben Mátyás arról értesült·, hogy a nádori méltóság- ni.

Frigyes

tói megfosztott Garai a szintén mellőzött Újlakival és Szilágyival és P

a,

ú

aDak

védő- és daez-szövetséget kötött Simontornyán, sőt, hogy még ijg^üuea.

m á s 23 főúrral összeesküvést szőnek ellene és Frigyes császár-ral czimborálnak. Ennek hírére Szilágyit Világos várába csu-katta, míg Szilágyi társai Bécsújhelybe szöktek, hol elkesere-désükben 1459. febr. III. Frigyest magyar királynak választották.

A koronázást Frigyes jónak látta akkorra halasztani, midőn majd

az ország birtokában lesz ; de a czímmel azonnal élt és II. Pius pápát, régi barátját is rá akarta birni, hogy Mátyást ne ismerje el magyar fejedelemnek. A pápa azonban nem hallgatott Fri-gyesre, már azért sem, mert a török ellen tervezett hadjáratok-ban nagyon is rászorult Mátyás jóindulatára. — A döntés a kardtól függött. Mátyás előbb Nagy Simon vezérét küldé Frigyes és az összeesküvők ellen, és Nagy, muló kudarez után, ki is űzte a császár hadait az országból és Stiriába nyomult. E siker után több pártos főúr meghódolt Mátyásnak, ki azután a pápa közben-uo-». járásával, Vitéz püspök által 1462-ben Frigyessel oly békét kötött, béke.

m

elynek értelmében a császár 80,000 aranyért kiszolgáltatja a

koronát; az elfoglalt határszéli városokat megtartja ugyan halá-láig, de ekkor a magyarok 40,000 aranyért visszaválthatják azo-kat. I. Frigyes továbbra is élhet a magyar kir.· czimmel, és ha Má-tyás fiörökös nélkül halna el, Frigyes vagy egyenes utódai örökösödési joggal birnak. a magyar koronára — Ezt a minden-esetre súlyos feltételek alapján kötött békét a rendek helyben-hagyták és a 80,000 aranyat telekadó utján előteremtették.

A béke megkötése után a főösszeesküvők sorra meghódoltak.

Újlaki beérte a horvát báni méltósággal, Garai pedig újból ná-dorrá lett.

Török Mátyás, a rómaiak példájára, ha csak elkerülhette, több

háborúk,

háborút egy időben nem viselt. Mihelyt azonban a trónját

bizto-sító háborút befejezte, a törökök ellen fordítá győztes fegyverét.

1403. Előbb Oláhországot és Szerbiát tette meg újra hűbéres tarto-mánynyá, aztán Boszniába sietett, a hol Jaiczából elűzte a tö-rököt. Győztes visszatérése után pedig Szécsi Dénes érsek-prímás 1464. által 1464 virágvasárnapján ünnepélyesen megkoronáztatta

A koronázás,

magát Fehérvárott. Legitim hatalmát ezentúl senkisem merte

1464. kétségbe vouui.

Európai liffa

Mátyás diadalai főleg II. Pius pápában és Velenczében

kel-lurve. tettek nagy lelkesedést. A pápa az európai államok követeit nagy-szabású keresztes hadjáratra törekedett rábeszélni a mantovai kongresszuson, s e háború hivatott vezéréül Mátyást jelölte ki.

E terv azonban dugába dőlt, mert csak a pápa küldött Mátyás-nak 40,000 aranyat hadiköltség fejében. Későbben Mátyás hosszabb ideig, részben az érdekelt fejedelmek egyenetlensége, részben a nyugat-európai politikai viszonyok alakulása követ-keztében abbahagyta a török elleni vállalatokat és figyelmét első sorban nyugati szomszédjaira fordította.

Végképen azonban Mátyás soha sem mondott le a törökök ellen való támadásról,' kik a maguk részéről szintén nem szü-1479 neteltek betöréseikkel. szü-1479-ben pl. Erdélybe törtek, bol

azon-1 M á t y á s k i r á l y , t e k i n t e t t e l a t ö r ö k h á b o r ú k r a , k ü l ö n l o v a g r e n d a l a p í t á s á t i s t e r v e z t e é s « K r i s z t u s s z e n v e d é s e i n e k l o v a g j a i » l e t t v o l n a a r e n d c z í m e . L . Schimherr c z i k k é t a T u r . - b a n ( X V I . é v f . ) .

L M á i y á s K r á f y l i a l á l a k ö r ( 1 ^ 9 0 ) . Rzsrszov

-Alamóczdl

(Olmiitz) Sombor

! «, oürf// \

\ S Z B E S y 'iinnJ

LIPTÓI HEHCZE(;sí}G

vrmrí;

-ZCOefc.

Semmsen •Szatmiír

Mbnaitt

BUDA? Debrecz*

J?gersze-g

&3£Szomba/

)£arázsa,

Jtnfydb. fdrarbt

MJlöráPj Scgrsn'/r

CSorősöt

• ttaqrnfr

HFinTABI GJ

\jaskapo npobmg

&,· MdnuP 11'

S z i i i m a g y a r á z a l : , o fixreb^n,

S O I BAXSAG, I 1 M a g y a r o r s z á g

1 1 I i i ? n g y e l o r s z á g f 1 T ö r ö k c s á s z á r s á g 1, 1 v c i o t l c z. k ö

zt-^Szörény

In document A magyarok oknyomozó történelme : 4., javított kiadás (Pldal 148-153)