Béla (folytatólag)

A z e m l í t e t t k é z i k ö n y v e k é s d o l g o z a t o k f o l y t a t ó l a g

Karácsonyi.

János,

A m a g y . n e m z e t s é g e k a X I V . s z á z a d k ö z e p é i g ( 1 9 0 1 ) .

Huber Alf.,

I V . B . é s fia ( A . Ö . G . 6 5 . k ö t . 1 8 8 3 . 2 3 . 1.).

Wertner,

K e m é n y fia L ő r i n e z n á d o r é s u t ó d a i ( S z á z . 1 8 9 2 ) . ü . a z , M o y s n á d o r é s c s a l á d j a ( u . o t t 1 8 9 1 ) é s a H a h o l d i n g o k ( T u r . 1 8 9 3 ) . Majláth B., B o g o m é i - e ó m e s ( T m \

1 E z t m a g a · B é l a t ü n t e t i f e l i l y s z í n b e n I V . I n c z e p á p i á h o z í r t l e v e l é -b e n . Theiner I . é s M . T . K . K . 1 6 1 . 1., m e l y -b e n h a z á n k , m i n t a n y u g . k e r e s z t . E u r ó p a b á s t y á j á n a k f o n t o s s á g á t e m e l i k i .

.

1 5 9 0 ) . Pór A., A B l a g a y a k ő s e i ( S z á z . 1 8 9 4 ) . Pór, A n é m e t ú j v á r i g r ó f o k ( S z á z . 1 8 8 8 ) . U . a z ,

RoJon,

D ó z s a n á d o r é s a D e b r e c z e n i c s a l á d ( T u r . 1 5 9 1 ) . Nogáll, V a n c s a é r s e k p r i m á s ( M . S i o n , 1 S 9 0 ) . Pór. A z O s i n e m

-• z e t s é g ( T u r . 1 8 9 0 ) . A v á g v ö l g y i s z é k e l y e k , Jakab Elektől ( S z á z . 1 8 9 6 . 6 0 2 — 4 . ) Wertner Mór, Ö t ö d i k D é n e s n á d o r n e m z e t s é g e ( u . o . 1 S 9 7 ) . U g y a n ő , A K o r z a n n e m z e t s é g ( S z á z . 1 S 9 9 ) . A z l 2 6 7 . í v r ő l . M . T . K . K . 1 6 6 . 1.

Béla, a «második honalapító», soha el nem hervadó érde-meket szerzett az ország helyreállítása körül. De a bekövet-kező béke idején az ország régi sebei egymás után megújultak, sőt némely új bajt maga Béla király idézett elő hibás politiká-Az ifjabb jávai. Ilyen hibás intézkedés vaia az ifjabb királyság

megala-kiráiysáp.

pítása, melylyel kapcsolatban a féktelen főnemesség teljesen

alásülyesztette a kir. tekintélyt és felbontá az ország egységét.

A monarchia egységére nézve veszedelmesnek mondtuk azt a régebbi szokást, mely szerint a király át szokta engedni az ország harmadrészét a herczegeknek fejedelmi jogokkal. Az öregbedő IV. Béla egy lépéssel tovább ment : fiát, István erdélyi herczeget, Kún Erzsébet férjét és a kúnok urát és kedvenczét.

ifjabb királylyá koronáztatta és azóta, közösen kormányzott vele. Ezzel azonban saját koronájának tekintélyét ásta alá és versenytársává tette saját fiát. Ezóta ugyanis két versengő királya, két féltékeny királynéja és két ármányt szövő udvari népe volt az országnak. Mind a két király veretett pénzt, mind a kettő tartott kanczelláriát és udv. tisztikart, osztogatott adomá-nyokat, gyakorolt igazságszolgáltatást ; mindegyiknek volt külön jövedelme és külön hada. Látni, ebből, mily káros hatású volt az ifjabb királyság intézménye az ország egységére nézve. Önző főurak és főpapok jutalom reményében hol a királyt szolgálták, hol a fiát. Ezek a dinaszták izgatták a két királyt egymás ellen és őket terheli a vád, hogy háborúkat idéztek elő apa és fiú kö-zött. Büntetéstől pedig nem igen tartanak ; hiszen a gyakori békekötésekben rendesen bűnbocsánatot nyernek a királyoktól.

Egy ilyen polgárháború után István berezeg az ország keleti részét (29-et a 72 megye közül) erőszakolta ki atyjától és meg is

• kapta a szászokés az általa kedvelt kúnok földjét, meg a sójöve delem felét. De mert mindegyik király iparkodott magához csa-logatni a másiknak embereit, újra kitört köztük a barcz, mely-ben István atyjának hadát nagy lovas csatában Isaszegnél,

1265-ben legyőzte, s régi birtokait is visszakapta. Két évvel ké-sőbb pedig Béla, fia sürgetésére és ezzel együttesen megújította az Arany bullát, a minek a főurak roppantul megörültek,

úmenei

a híí

^{A z o r s z^ gD a b a}

tatárjárás után szükségessé vált

újjászer-béríségbe.

vezése behozta az alkotmányba a hűbéri elemet. Mind a régi

vármegyerendszer, mind a várnépen és várjobbágyokon nyugvó

honvédelem a tatárjárásban elbukott. Béla tehát új honvédelmi

alapot keresett is, talált is. A bonvédelem kötelezettségét,

hű-béri minták szerint, a földbirtokhoz kötötte. A főuraknak, a tőle

függő nemes kunoknak s a «vendég»-lovagoknak és tömegesen

nemesített várjobbágyoknak várbirtokokat adományozott földes-tűl-lakostúl, s ezek fejében az adományosok elvállalták a maguk vidékén a honvédelmet; vagyis: egyeseknek a hadi szolgálat terhe alatt birtokot adományozott a király.

II. Endre és IV. Béla uralkodása, különösen pedig a két király közötti versengés még egy más nagy, társadalmi jellegű átalakulást vont, maga: után. Nagybirtokos arisztokráczia alakult, Oligarcha fő-a melyhez hfő-asonló fő-a nyugfő-ateurópfő-ai hűbéres országokbfő-an már

^k

g^

^tkezA

s

^aládok

századok óta éreztette hatalmát. IV. Béla 1267-iki törvényében

^{1267 tv}

j

^az

találkozunk először a «-főurak, a bárók rendjévd, mely a köz- Агаву bulla nemesek és a király között áll és a király tanácsában dominál,

3

·

kiadasa

· míg a háttérbe szoruló köznemesség vármegyék szerint kezd

szer-vezkedni. Ennek az új főúri osztálynak tagjai, mint láttuk, érdek-ből és haszonlesésérdek-ből szolgálták a királyt, kit magukkal jóformán egyenrangú társuknak néztek s a kinek, némely kötelezettségen kívül, semmivel sem tartoztak. Ezzel a nagyravágyó, befolyást hajhászó, vitéz és nagyon is önérzetes főúri osztálylyal kezdő-dött hazánkban a nyugati (franczia és német) minták szerint alakuló lovagkor. E főnrak büszke váraikban, lovagjátékokban gyönyörködnek; van fegyveres népük, melynek élén, mint a Béla és Imre királyok közötti polgárháborúkban láttak, még а törvényes királylyal is daczolni mertek, míg a szabad

várjobbá-gyok népét sanyargatják és szabadságuktól megfosztják. Rájuk · nézve a legcsekélyebb egyéni vagy családi sérelem elégséges ok

a fegyveres mérkőzésre.- Kifosztják a káptalanokat és biztos helyeket, porrá égetik a templomokat és várakat. Köztük voltak a brebiri grófok (Dalmácziában, a Zrínyiek ősei); Dunántúl a güszingi (németújvári) grófok; észak-nyugaton a hatalmas Csák Máté; Erdélyben a Keán és Apor család kis királyai. Még

sze-rencse, hogy magyaroknak vallották magukat ezek az oligar- . cbok és el nem árulták a hazát; mind a mellett hatalmuk

meg-bontotta az ország egységét és aláásta a korona tekintélyét.

A hűbéri eszme tehát hazánkban is bomlasztólag hatott a mon-archia egységére. És a politikai bomlással karöltve járt a

társa-dalmi és erkölcsi sülyedés. .

2 . b) C s e h h á b o r ú k , Ö s s z e k ö t t e t é s a H a b s b u r g o k k a l . .

IV. Béla (utolsó évei). V. István. IV. v. Kán László. . . Pauter,

I I . 2 7 5 .

Marczaü,

I I . é s : M . Т . К . K . 1 0 . 1. I V . L á s z l ó .

t ö r v . a k á n o k r ó l , u . o . 1 7 2 .

Horváth,

I I , 4 5 .

Szalag,

I I . 9 5 .

Sayous.

I . 1 9 3 .

Kerékgyártó,

I . 1 3 2 .

Fessler,

I . 3 8 6 .

Huber,

I . 4 6 3 é s A . Ö . G . - 6 5 . k ö t . 1 8 8 3 .

Krcmes,

I I .

Karácsonyi

m ű v e ( N e m z e t s é g e k ) 1. a 8 5 . 1.

Szabó K.,

I V . L á s z l ó k i r . ( T . É l e t r . 1 8 8 6 ) .

Palacky,

G e s c h . B ö h m e n s ( I I . ) .

Lorenz ' Ottokár,

D e u t s c h e G e s c h . i m 1 3 . u . 1 4 . J a h r h u n d e r t . 2 . k ö t . ( k ü l . I I . )

IÁndner,

D e u t s c h e G e s c h i c h t e u n t e r d e n H a b s b u r g e r n u . L u x e m b u r g e r n ( 2 . k ö t . 1 8 9 2 — 9 4 ) .

Uhlirz Károly az

1.246. c s a t á r ó l : S z á z . 1 9 0 0 . 8 5 1 .

Bedlich

é r t e k e z é s e . ( V . ö . S z á z . 1 8 9 5 . 3 8 5 . é s 3 9 2 . 1.)

Scheffer-Boichorst

é r t e k e z é s e ( v . ö . a S z á z . - b a n 1 8 S 9 . 5 4 6 . U Í A m o r v a m e z e i ü t k ö z e t r ő l

. 88

Busson, Kohléi-

é s

Kápolnai

é r t e k e z é s e i . V . ö. H . K . 1 8 9 2 . T o v á b b á

Kápol-nai

é r t e k e z é s e a « L n d o v i k a A k a d é m i a K ö z l ö n y é » - b e n ( 1 8 8 0 ) é s

Schillin<i

Lajos,

A m o r v a m e z e i ü t k ö z e t ( 1 8 7 8 ) . A b u d a i z s i n a t h a t á r o z a t a i t

hohn

k ö z i é e l ő s z ö r a T . T . - b a n ( 1 8 8 1 . 3 . f ü z . ) .

Salamoniéi·.,

A z e l s ő Z r í n y i e k . A z e m l í t e t t k o r r a j z o k . Puky, A M a t u c s i n a i a k ( T u r . 1S93). Wertner Mór.

B o u c h b á n é s n e m z e t s é g e ( T u r . 1 8 9 0 ) .

Soós

é s

Karácsonyi

c z i k k e i M i c z b á n r ó l ( u . o t t ) .

Wertner,

A b a z i n i é s s z e n t g y ö r g y i g r ó f o k ( S z á z . 1 8 9 0 ) .

Pór A.,

C s á k M á t é ( 1 8 8 8 ) .

Bunyitai V.,

K o p a s z n á d o r ( S z á z . 1 S S S ) .

Wertner Mór

é s

Stessel

c z i k k e i : A g ü s s z i n g i e k ( S z á z . 1 8 9 5 ) é s 1 8 9 6 ) .

Wertner,

G a -r a m - M i k o l a i B á s o -r s z á g b í -r ó ( S z á z . 1 8 9 7 . 3 9 . 1 . ) .

Krones I'er.,

V e r f a s s u n g n . V e r w a l t u n g d e r M a r k u . d e s H e r z o g t . S t e i e r ( G r á c z , 1 8 9 7 ) .

Wertner,

Ö t ö d i k D é n e s n á d o r ( S z á z . 1 8 9 7 ) .

Krones

c z i k k e a b e v á n d . n é m e t - n e m e s e k r ő l ( S z á z . 1 8 9 7 . 7 5 6 . 1.). TJ. a z , D i e M a r k g r a f e n v o n S t e i e r s t b . ( 1 8 9 7 , B é c s ) . I d e s z ó l a H a b s b u r g o k r ó l s k ü l . a H a b s b u r g i R u d o l f r ó l s z ó l ó i r o d . , m e l y r e e h e l y e n c s a k r á u t a l h a t o k . A c s a l á d v i t á s g e n e a l ó g i á j á r ó l Witte Henrii;

s z ó l t u t o l j á r a ( M . I . Ö . G . 1 S 9 6 . X V I I . ) . E g r e s v á r á r ó l 1. S z á z . 1 9 0 0 . 8 8 . 1.

Kállay übald,

A h ű t l e n K o z m a f i a k ( T u r . 1 9 0 0 ) .

Wertner M.,

K i c s e d i b á n ( S z á z . 1 9 0 0 . é s 1 9 0 1 ) .

Karácsonyi J-,

A h ó d t a v i c s a t a é v e . 1 2 8 2 . ( S z á z . 1 9 0 1 ) .

Mialatt a nemzet az apa és fia közötti polgárháborúkban megoszlott és a főurak lelkiismeretlensége aláásta a korona és az ország tekintélyét, IY. Béla a szomszéd államokkal viselt háborút, nevezetesen Harczias Frigyessel és Ottokár cseh ki-rálylyal.

ív.

Béla iiáho-

Először megtorló háborút indított 1246-ban Frigyes

her-rúj.a Harczias

czeg ellen, ki a Lajta mellett vívott csatában elesett. Ez a

há-rriiTYessel ·

1246.

^{és Ottó-}

ború azonban újat vont maga után. Frigyes a babenbergi család 1132— utolsó sarjadéka lévén, tartományait, Stájerországot és Ausztriát

3

' mind Béla, mind a nagy czélok után járó Ottokár cseh király szerette volna elfoglalni. E miatt háború támadt köztük, mely-nek.végén, a pozsonyi békében, Béla király Stiriát, Ottokár pedig Ausztriát kapta osztályrészül.

II. cseh háború

IY. Béla azonban nem örülhetett sokáig a «zöld» Stiriának,

1238—1261. jujyel Ottokár, az István berczeggel, mint magyar helytartóval elégületlen stájer rendeket szünet nélkül bujtogatta, mignem ezek 1258-ban István herczeget egyszerre csak elűzték, fejedelmül pedig Ottokárt választották. Ennek folytán újabb háború tört i26ü.Kroissen-ki, melyben a magyar sereg 1260. jul. Kroissenbrunn falunál

brunm csata.

Morvamezőn) a kúnok hirtelenkedése következtében nagy

vereséget szenvedett, úgy hogy Béla annál is inkább kénytelen volt lemondani Stiriáról, mert épen akkor polgárháború folyt közötte és fia között. A cseh békekötést kettős házassággal is megerősítették. Ottokár Pozsonyban nőül vette Kunigundát, Bélának unokáját, Béla hasonló nevű fia pedig Ottokárnak uno-kahugával, Katabnnal váltott jegyet. De mert az Ottokárral kö-tött barátság sem őszinte, sem tartós nem volt, a cseh háború örökségképen Béla utódaira szállott. Maga a sorsüldözte agg ki-rály 1270. a Nyulak szigetén levő kolostorban halt meg, a hol

V I s t v á n s z e n

^ Metü leánya, Margit, apácza volt.

1270—1272 Alig hogy V. István, a kún származású, könnyen haragra

lobbanó király trónra lépett, rögtön megújította a háborút. Erre

111. cseh háború

Ottokár betört a határon, és felgyújtván a Kis-Kárpátok tövében 1270 1271.

fekvő kies városokat, Nyitráig pusztított; azután visszafordult Pozsonyig, (melyet vad katonái felgyújtottak és kiraboltak) és átkelt a Dunán ; de a Rábcza mellékén vívott ütközet után kita-karodott. Istvánnak, igaz, 1271-ben le kellett mondania Stiriá-ról, de Ottokár kísérlete, hogy hatalmát Magyarországra is ki-terjeszsze, szintén meghiusult.

Ekkor oly esemény történt, a minek még nem volt párja a

iierczegrablás.

magyar történelemben. Mialatt István király a Tengermellékre készült, Pektári Joachim tótországi bán, (a Guth-Keled nemzet-ségből) egyetértve Erzsébettel, a kún eredetű, nagyravágyó ki-rálynóval, homályos okokból,

1

a király légid, fiát, a kis Lászlót ellopta és a kapronczai várba vitte. István ennek hírére roppantul felháborodott, Pektárit azonnal letette és Bihácsból lóhalálában utána sietett a rablónak, de már nem bírta utóiérni. Erre aztán Csepelszigetre vitette magát, a hol néhány nap múlva meghalt.

István halálának hírére Erzsébet királyné és Joachim a kis IV. (Kún) László herczeggel Fehérvárra siettek, hol Lászlót megkoronáz- (^2—9(1 t á k ; a kiskorú fiú helyett pedig Erzsébet vette át a kormányt. És ' most szégyenletes kegyencz-kormány következett, mely alatt

folytonos palotaforradalmak és kormányválságok közepette, majd Pektári, majd más kegyenczek uralkodtak Magyarorszá-gon, a rakonczátlan oligarcha főnemesek közül pedig néhányan beavatkozásra nógatták Ottokárt, ki már úgyis leste az

alkal-mat, hogy újabb támadást intézhessen hazánk ellen. A ma-

iv._cseh_háború

' gyarok 1273. (febr.) ugyan megelőzték és elpusztították Stiriát

1 2

'

3 —

meg Ausztriát; de azután Ottokár az elfoglalt Pozsonynál megint . átkelt a Dunán és újra Győrig pusztított; majd Sopront

kénysze-rítette megadásra és csak aztán távozott az országból, melynek nyugati kapui kezeiben maradtak.Voltaképen azért távozott, mert figyelmét a német ügyek lekötötték. A német választó fejedelmek ugyanis, megunván a fejetlenséggel járó anarchiát, 1273 okt.

1-ón Rudolf habsburgi grófot emelték a kir. székbe, a kit azon-ban Ottokár nem akart elismerni. Attól tartott, hogy Rudolf mindazon országokat, melyeket ő a Dunától délre pénzzel, csel-lel, meg erőszakkal Csehországhoz csatolt volt, vissza fogja kö-vetelni. Mihelyt tehát a közelgő veszélyt észrevette, udvarias leveleket írt a magyar udvarnak és békét kért. E békében Ottokár megígérte (1275), hogy az elfoglalt várakat vissza fogja adni. Mi több: Ottokár és László királyok most szövetkeztek, csakhogy ezt a szövetkezést az újonnan befolyásra emelkedő

Pektári felbontotta, arra bírván rá Erzsébet királynét, hogy

Szövetkezés

Rudolf királylyal szövetkezzék, a ki 1276 nov. nagy sereggel Bécs

l

|{,

lds0

']

8a

f

i1

,

7(

. alá vonult, hol a teljesen elszigetelt Ottokárt meghajolásra és " ''

1 A n n y i a z o n b a n b i z o n y o s , h o g y H a b s t r a r g i R u d o l f n a k e h h e z a g y e r m e k r a b l á s h o z s e m m i k ö z e . L . Pauter, I I . 3 8 9 . é s 6 9 0 .

.90

Ausztria-, Stiria-, Karintia- és Krajnáról való lemondásra kény-szerítette. Ottokár büszke lelke azonban ekkora megaláztatást nem tudott elviselni és nem adván vissza a magyar várakat, minden hadi erejét talpra állította. E hírre a nagykorúnak nyil-vánított IV. László és Rudolf (1277 nov.) Hamburgban szemé-lyesen is megujíták szövetségüket. Hiszen közös érdekük kí-vánta, hogy határaikon erős szláv ország ne alakuljon. 1278 aug.

kitört azután a háború, mely Rudolfra nézve kedvezőtlen viszo-nyok között indult meg. Hűbéresei, különösen a német főneme-sek ez ízben cserben hagyták és így mindössze néhány ezer emberrel indulhatott Ottokár elé. De a magyar segélyhad, körül-belül 15,000 ember, László és kún vezérei alatt átkelt a Morván DSrnkrati és Rudolf oldalán termett, mire Ottokár hadát Dürnkrut és

Still-dia(lal l

-

¹⁸

fried táján 1278 aug. 26-án a szövetségesek közösen teljesen legyőzték. A csatában Ottokár életét is vesztette. Magyar fegy-verek döntötték meg a büszke cseh király hatalmát és azok erős-biték meg Rudolf trónját és segítettek lerakni a Habsburg-ház világraszóló hatalmának alapkövét. — A dürnkruti diadal után Rudolf Alsó-Ausztriát és Stiriát fiaira ruházta, míg a magyarok Rudolf hálálkodásával, a zsákmánynyal s az elszakított határ-széli váraknak visszaadásával beérték. László király pedig a pozsonyi ferenczrendiek szép gótikus templomának befejezésé-vel örökítette meg a dürnkruti nap emlékét.

Kún László

Az ország tehát megmenekült a hazánkra is veszedelmes

elfajulása. s zj ^v

hatalomtól, de ugyanabban az időben a belső párttusák és

rendzavargások féktelenül elharapóztak. László király köny-nyelmű életre adta magát a kúnok társaságában : meggyalázva méltóságát, nejét kolostorba csukta; a kir. birtokokat elajándé-kozta ; a kik inteni merték, azokat üldözőbe vette; a budai zsina-ton tanácskozó papságot kiéheztette, a pápai követet pedig ke-gyeltjei, a kúnok által elzáratta. E tetteért ugyan meg kellett magát a pápa előtt aláznia, a kinek javulást is igért, de azért nem javult. (Ez okból Finta nádor, az Aba-család és a főpapok egy ízben el is zárták). Mind a mellett nem törődött sem a fék-telen nagyokkal, sem a köznép nyomorával. («László szekere»).

A féktelen kúnokat ugyan egy ízben a Hód tavánál leverte, de az ellenük hozott szigorú törvényt nem hajtotta végre, avagy enyhítette; rablásaikat pedig épen úgy eltűrte, mint a Német-ujváriak és más nagyok dulásait, avagy Albrecht· osztrák her-czeg s a tatárok betöréseit. Az sem érdekelte, hogy Dunántúl velenczei Endre magyar berezeg, Németujvári Iván pártolása mellett mint trónjelölt kezdett szerepelni. A kifosztott, nyo-morgó nép már gyűlölni is kezdte, nemcsak megvetni és ször-nyű dolgokat mesélt róla. Lassacskán minden rend és osztály

* elfordult Lászlótól, sőt utoljára maguk a kúnok is ellene

for-dultak, a kik közül hárman Kőrösszegen (Biharban), 1290-ben,

dicstelen szerelmi kaland folytán sátrában megölték.

2. c) A z Á r p á d - h á z kihalta. A t r ó n k ö v e t e l ő k . A z A n j o u - h á z e u r ó p a i j e l e n t ő s é g e . A p á p á k b e f o l y á s a a p o l i t i k a i v i s z o n y o k r a .

III. Endre. — Venczel. — Ottó. — Károly Róbert.

Pór Ant., A m a g y . n e m z . t . E H . k ö t . 1. 1. ( A z A n j o u k é s ö r ö k ö s e i k ) .

Pauler, H . 533. Szalag I., II. 118. Horváth, II. . 114. Kerékgyártó, I.

1 6 5 .

Sayous,

I . 2 0 3 .

Éuber,

I I . ó s é r t e k , a z A . Ö . G . 6 5 . k ö t . 1 8 8 3 . 6 7 . 1.

Fessler,

(1. v é g e é s I I . e l e j e ) .

Szalay József—Baráti

m ű v e .

Huber,

I I . 7 0 . é s k ü l ö n é r t e k e z é s a H L E n d r e k o r a b e l i b e l m o z g a l m a k r ó l ( A . Ö . G . 6 5 .

köt.). Fraknói Vilm. k é t m ű v e (39. 1.) Nydry Albert, P o s t b u m u s I s t v á n , Q.

a z u t o l s ó Á r p á d h á z i k i r á l y a t y j a ( S z á z . 1 8 6 8 ) .

Nagy iAván,

A z u t o l s ó J Á r p á d b á z i k i r á l y t r ó n r a l é p t e ( A k . É r t . 1 8 7 6 ) . U . a z , A z Í 2 9 0 - i k é v i

g y ű l é s ( S z á z . 1 8 6 9 . 3 7 8 . 1.). Szabó Károly-nak a j e g y z e t b e n e m l í t e t t é r t e k e z é s e . U . a z . I I I . E n d r e f o g s á g a 1 2 9 2 - b e n ( S z á z . 1 8 8 4 ) . I H . E n d r e t ö r v é n y e i r ő l ( M . T . K . K . 1 8 4 . 1.).

Botka Tivadar,

T r e n c s é n y i C h á k M á t é é s k o r t á r s a i ( A k . É r t . 1 8 7 3 ) .

Pór A.,

C s á k M á t é ( 1 8 8 8 ) .

Fraknói,

I s t v á n m a g y a r b e r e z e g v é g r e n d e l e t e ( A k . É r t . 1 8 8 2 ) .

Karácsonyi János,

C s á k M á t é n á d o r s á g a . ( S z á z . 1 8 9 3 ) . A C r o u y c s a l á d r ó l , m e l y a z Á r p á d -h á z j o g o s u t ó d a i n a k t a r t j a m a g á t , l á s d k ü l ö n ö s e n Horvát-h M. m ű v é t .

Thallóczy,

A C r o u y - i r o d a l o m ( M a g y . K ö n y v s z e m l e , 1 8 7 6 ) .

Salamon F.,

A m a g y a r k i r . s z é k b e t ö l t é s e ( 1 8 6 6 . 3 . I . 7. l a p ) . U . a z , A z e l s ő Z r í n y i e k ( 7 5 s . k . 1.).

Kandra Kabos,

E r n y e b á n é s fiai ( S z á z . 1 8 8 4 ) . A z e l ő b b i f e j e z e t b e n e m l í t e t t k o r r a j z i d o l g o z a t o k

Pór A.

ó s

Wertner-től. Pór,

A z O m o d e n á d o r o k ( T u r . 18S8). K ö c s ' k i S á n d o r o r s z á g b í r ó ( S z á z . 1 8 8 8 ) . L i p ó c z i é s N e k e s e i D e m e t e r é s S á n d o r , a r o z g o n y i b ő s ( u . o t t , 1 8 9 0 ) . B o g á r I s t v á n é s B o g á r f i a M á r t o n ( u . o t t , 1 8 9 0 ) .

Bunyitay V.,

K o p a s z n á d o r ( u . o t t , 1 8 8 8 ) .

Ováry lipót,

A m a g y a r A n j o u k s z á r m a z á s a ( A k . É r t . 1 8 9 3 ) . Schipa, C a r l o M a r t e l l o A n g i o n ' i o . ( L . Pór c z i k k é t S z á z . 1 8 9 2 . 4 2 9 ) . Pór, Á g n e s m . k i r á l y n é ( K . S z . 1 8 8 8 ) . Friess, K ö n i g i n E l i s a b e t h v . G ö r z - T i r o l ( 1 8 9 0 . V . ö. S z á z . 1 8 9 3 . 4 6 0 . ) . Csánki, A z A j n á r d f i a k ( S z á z . 1 8 9 3 ) . Wertner M., A z Á l - E n d r é k ( T u r . 1 8 9 0 ) . é s A g ü s s i n g i e k ( S z á z . 1 8 9 5 ) . F e n n e n a , H l . E n d r e e l s ő n e j é r ő l 1. Balzer, G e n e a l ó g i a P i a s t o w ( 1 8 9 5 ) . V . ö. S z á z . 1 8 9 6 . 3 6 9 ( a l ú l ) . B a d u N e g r u , fogarasi h e r -e z -e g , a h o n a l a p í t ó . V . ö . Kropf lajos c z i k k -e X é n o p o l -e l l -e n ( S z á z . 1 8 9 7 ) .

Pór A.,

A d a l é k o k G e n t i l e k ö v e t s é g é h e z ( T . T . V I I I . ) .

Karácsonyi Ján.,

C s á k M á t é n á d o r s á g a ( S z á z . 1 9 0 1 . 5 5 1 . ) . U g y a n ő , A m a g y a r n e m z e t s é g e k s a t . ( 1 9 0 1 ) . A v á r m e g y e f e j l ő d é s é r ő l 1. a 1 1 7 . 1. a j e g y z e t e t .

Az Árpádházból akkor még csak egy íérfisarjadék élt: IH. Endre.

In document A magyarok oknyomozó történelme : 4., javított kiadás (Pldal 90-96)