A köznemesség vármegyék szerint történt szervezkedésének első nyo-

m á t a z 1 2 6 7 . t ö r v é n y b e n t a l á l j u k ( 8 7 . 1 . ) . T o v á b b i l é p é s I I I . E n d r e 1 2 9 0 . t ö r v é n y e , m e l y s z e r i n t a n á d o r t a z i l l e t ő v á r m e g y e n é g y n e m e s i s z o l g a

-b i r á j a k i s é r j e é s í t é l e t e e l l e n e s e t l e g a k i r á l y h o z f e l e -b -b e z z e n . A X I I I — X V . s z á z a d f o l y a m á b a n a v á r m e g y é k m i n d j o b b a n

önlmmiányzati

ténye-zőkké v á l n a k . A z i g a z s á g s z o l g á l t a t á s a m e g y e i n e m e s s é g á l t a l I V . B é l a ó t a ( 8 5 . 1.) v á l a s z t o t t s z o l g a b i r á k k e z é b e n v o l t ; a k ö z i g a z g a t á s a m e -g y e i n e m e s s é -g k ö r é b ő l v e t t t i s z t v i s e l ő k k e z é b e n n y u -g o d o t t , a h a d ü -g y t e r é n p e d i g a t e l e k k a t o n a s á g m e g y é n k i n t v o n u l t t á b o r b a a m e g y e i

-z á s -z l ó a l a t t . S -z ó v a l a v á r m e g y é k m á r a v e g y e s h á -z b ó l v a l ó k i r á l y o k k o r s z a k a v é g é n a z á l l a m v é g r e h a j t ó . h a t a l m á n a k k ö z e g e i v o l t a k .

Tayá-sryi K.

V á r m e g y é i n k a u t o n ó m i á j á n a k e r e d e t e . ( A k . É r t . 18. k ö t . ) .

2 V . ö .

Kőszeyhi Al.,

Z s i g m o n d k i r . k é t k a t o n a i r e n d e l e t e ( H . K . 1 8 9 2 . 5 S 6 . 1.) ; k ü l . a I l - i k ( 1 4 3 3 - b ó l ) f o n t o s .

Szendrei

é r t e k e z é s e a p o -z s o n y i v á r b a n ő r -z ö t t s á t r a k r ó l ( u . o t t , 1 8 9 0 ) . _ '

.

a

szab.

kir. Zsigmond király az oligarchiával folytatott válságos

har-áfiása°

^k

floi' czokban a vagyonos polgári osztályban ismerte fel ingadozó trón-jának új, biztos támaszát; a polgárok kölcsöneire az örökös pénzzavarban szenvedő fejedelem különben is nagyon rászorult.

Hálája jeléül kiváltságokkal halmozta el a főbb varosokat, sőt a polgári elemet országos, közjogi ranggal ruházta fel, a midőn a főbb szabad királyi városok követeit az 1405-iki pozsonyi gyű-lésre meghívta. Ezentúl tehát a polgári osztály képviselői a ne-gyedik országos rendet képviselték, a hol azonban csak egy szava-zatuk volt.

¹

A városok hozzájárulása á l t a l a «szent korona· teste» bő-vült; ezen idő óta még szokottabb lett az a felfogás, hogy «tör-vényt csakis a szent korona egész testének jelenlétében lehessen hozni.»

Placetum re-

Az 1404. pozsonyi gyűlés után adta ki Zsigmond a Placetum

gium. 1404.

^{r e}

g i

^{u m o}

t f mely rendelet értelmében, hivatkozván a rendek bele-egyezésére, a pápai bullák kihirdetését és végrehajtását felség-' sértés terhe alatt a maga engedélyétől tette függővé. Elrendelte

továbbá, hogy a király engedelme nélkül ezentúl egy kegyúri joggal bíró egyházi vagy világi úr se merészeljen bármily

egy-házi javadalmat a kúria ügynökeinek adományozni, mivelhogy az egyházi javadalmak adományozásának joga királyi kegyjog.

Szóval, nagyon megnyirbálta a pápa hatáskörét és befolyását a magyar egyház ügyeire. Tette pedig ezt azért, hogy IX. Bonifácz pápán, (kitől el is szakadt) és a főpapságon boszút álljon, a miért azok Nápolyi László ügyét oly melegen támogatták volt. A forra-dalomban résztvett püspökök javadalmait elkobozta, Kanizsai János érsek-primást pedig a kanczellárságtól megfosztotta és Esztergom várát továbbra is megszállva tartotta. Ezen idő óta, Zsigmond a főpapi méltóságok betöltésében teljesen önállóan járt

1

A szabad kir. városok

Z s i g m o n d i d e j é t ő l

testületileg

n e m e s e k : b i r n a k a n e m e s s é g g e l j á r ó k i v á l t s á g o k k a l é s e l ő j o g o k k a l , d e e j o g o k n e m a z e g y e s p o l g á r o k b i r t o k a . 1 4 0 5 ó t a a v á r o s o k a t ö r v é n y e k e t s a j á t k ö z e g e i k á l t a l h a j t j á k v é g r e ; ö n k o r m á n y z a t u k é l é n a z ö n m a g á t k i e g é s z í t ő belső é s külső t a n á c s á l l , m e l y a z t á n a m a g a k e b e l é b ő l a p o l g á r m e s t e r t , k a p i t á n y t ó s a t ö b b i h i v a t a l n o k o t v á l a s z t j a . A v á r o s o k t o v á b b á a p a l l o s j o g o t ( i u s g l a d i i ) i s b í r t á k . A v á r o s i t a n á c s e l s ő f o l y a m o -d á s ú h a t ó s á g a i s m e g e r ő s í t t e t e t t , e t t ő l a z o n b a n a t á r n o k h o z l e h e t e t t f e l e b b e z n i a p e r e k e t . T ö r v é n y b e m e n t , h o g y a v á r o s o k a k i n c s t á r i n y e -r e s é g e n k í v ü l ( a t e l e k a d ó h e l y e t t ) k i v á l t s á g l e v e l ö k b e n m e g h a t á -r o z o t t k i r . a d ó t é s ú j é v i a j á n d é k o t fizessenek, é s h o g y e z e n f e l ü l a k i r á l y t é s k í s é r e t é t u t a z á s a i b a n e g y e b é d d e l é s e g y v a c s o r á v a l l á s s á k e l . A z 1 4 0 5 . o r s z á g g y ű l é s v é g ü l a p é n z - , b á n y a - é s h a r m i n c z a d - ü g y e t i s s z a b á l y o z t a , é s e g y e n l ő s ú l y r ó l é s m é r t e k r ő l g o n d o s k o d o t t . A v á r o s o k t o v á b b á f a l a k k a l v é t e t t e k k ö r ü l . — M e g j e g y z e n d ő a z o n b a n , h o g y a v á r o s o k , o r s z á g -r e n d i á l l á s u k d a c z á -r a , m ű v e l t s é g ü k , n y e l v ü k é s f o g l a l k o z á s u k f o l y t á n , t o v á b b r a i s e l s z i g e t e l t é k m a g u k a t a n e m z e t i é l e t t ő l . V . ö . k ü l ö n ö s e n Demkó Kálmán, A m a g y a r o r s z á g i v á r o s o k é l e t é r ő l a X V — X V H . s z á -z a d b a n ( 1 8 9 0 ) é s a 1 0 0 — 1 0 1 . 1. e m l . i r o d .

2 A z é v r e n é z v e 1. M . T . K . K . 2 3 4 . 1.

el. Mint egész Európában, hazánkban is ez időtájt függetleníté magát az állam az egyház befolyása alól és a konstanczi zsinat meg is erősítette Zsigmondnak kegyúri jogait.'

¹

Zsigmond király, bátyja, Venczel halála óta, egyúttal cseh

Zsigmond

to-király is volt, Ruprechtnek 1410-ben történt letétele után pedig

vábbi uraima

· német királynak választották és Rómában császárrá koronázták.

Hogy utóbbi minőségében mennyire buzgólkodott a konstanczi

Konstanczi

reformzsinat létrejötte és sikeres működése körül, a középkor

^zs,nat

· történetéből ismeretes. A magyar egyház és nemzet a német nemzet tagjakónt vett részt a zsinatban, de az utóbbi a néme-tekkel létrejött concordatumot nem ismerte el kötelezőnek.

Szintoly ismeretes, hogy a Husz János megégetése miatt elkese-

Húsz.

redett csehek mily rettenetesen éreztették boszújokat hazánk • északnyugati megyéivel, míg Zsigmond évek múltán a com-pactáták alapján ki nem békült velük. Ezeket a comcom-pactátákat latin, cseh és magyar nyelven hirdették ki az Iglauban létrejött 1436.

kibékülés alkalmával.

Magát a huszita tant, mely titokban a Felvidéken és Erdély-

Husziták,

ben tovább tartotta magát, sem Zsigmond, sem az inquisitorok szigora nem birta elnyomni. Sok üldözött huszita Boszniában és Moldvában talált menedékhelyet. Nevezetes, hogy a kame-niczi huszita papok a szent irást magyarra is lefordították.

2

Zsigmond további háborúi közül még kettőt kell megemlí-

Veienczei

hábo-.tenünk. 1412. Dalmáczia elfoglalása miatt Velencze ellen indí-

ri

'

lk

'

1Í1

-tott hadat, melyhez a szükséges pénzt akként szerezte meg, hogy a 24 szepesi város közül 13-at Ulászló lengyel királynak elzálo-gosított. A szárazföldön Friaul földjén, hadvezére, Ozorai Pipo (Scolari Fülöp) legyőzte ugyan a veienczei hadakat, de Dalmá-czia mindvégig Velencze kezén maradt, mely Sebenicót is el-ragadta. — Annyi felé levén elfoglalva, csak elvétve ért rá a török hatalom korlátozására.

³

Lazárevics szerb deszpota ki-jelölt utóda, Brankovics György, segély reményében a magyar zászlós urak sorába lépett ugyan és megesküdött, hogy

hűsé-1 A P l a c e t u m , m i h e l y t i i e m v o l t t ö b b é s z ü k s é g s z i g o r r a , s u t b a k e r ü l t é s c s a k M á r i a T e r é z i a ú j í t o t t a a z t m e g 1 7 6 8 b a n , s z e l í d e b b a l a k -b a n ( I I . J ó z s e f 1 7 8 1 . ) . N é h á n y e g y h á z i í r ó a P l a c e t u m j o g é r v é n y e s s é g é t t a g a d j a ( L . S z á z . 1 8 9 3 . 1 7 6 . , 1. a z i r o d a l m a t ) . V . a z o n b a n ö s s z e

Vdzsonyi

m ű v é t : A P . R . a m a g y a r a l k o t m á n y b a n ( R u d a p . , 1 8 9 4 ) é s

Vdzsonyi

-c z i k k é t a

Schwartz Iz.

á l t a l s z e r k e s z t e t t ú j m a g y a r j o g t ö r t é n e l m i f o l y ó -i r a t b a n ( I . 1 8 9 4 ) é s

Bartha

c z i k k é t a P r . S z . - b e n , 1 8 9 3 . A k e g y ú r i j o g r a n é z v e 1. Frahnói é r t e k e z é s é t a S z á z . - b a n , 1.892. a 1 8 7 . 1. é s : A m a g y a r k i r . k e g y ú r i j o g t ö r t é n e t e , 9 2 . 1 . V . ö .

Acsády

b í r á l a t á t : B . S z . 1901". 2 4 1 . s z .

Karácsonyi János,

M a g y a r o r s z á g é s a n y u g a t i e g y h á z s z a k a d á s , 4 1 . 1.

A k ö v e t k e z ő p á p a , V . M á r t o n á l l á s p o n t j a e b b e n a k é r d é s b e n v i t á s .

(Schönherr,

5 2 6 . 1. j e g y z e t . V . ö . M . T . K . K . 2 3 4 . 1.) ' 2

Horváth Czirill,

H u s z i t a n y e l v e m l é k e i n k ( I . K . 1 8 9 6 ) .

3 A z 1 4 2 7 . é v i h a v a s a l f ö l d i h a d j á r a t r ó l , m e l y b e n P é t e r c o i m b r a i ( p o r t u g á l ) b e r e z e g i s r é s z t v e t t , c s a k a Z i c h y - C o d e x V H I . k ö t e t é n e k o k i r a t a i n y ú j t a n a k f ö l v i l á g o s í t á s t . V . ö. S z á z . 1 8 9 6 . 1 5 4 . 1.

.

Ujabb török

gesen támogatni fogja Zsigmondot a törökök ellen; e hűségi

háborúk.

esküje fejében aztán sok birtokot kapott. Mind ennek daczára a

14-28 :Ga- szerb parancsnok Galambócz várát török kézre juttatta és

mi-lambócz.

Zsigmond 1428. Galambócz visszavívásához fogott, Murád

szultántól roppant vereséget szenvedett, sőt csekély hijja, hogy íógságba nem esett, a mitől csak Rozgonyi István (a hőslelkű Rozgonyi Cácilia férje) mentette meg. A vereség hírére meg-rettent Brankovics Györgyön kívül még Tvartkó, Bosznia u r a és Dán oláh fejedelem is újból megküldte adóját a töröknek.

- Gsak Zsigmond halálának évében következett a déli határon kedvező fordulat, a midőn t. i. Hunyadi János, kinek hősi alakja ekkor lép föl először történetünkben, elűzte az ostromló 1437:

^Siendrö.

török hadat Szendrő alól.

Erdélyi

Zsigmond még megélte az első nagyobb parasztlázadást,

pórlázadás. m e

l y b e n az oláh és magyar jobbágyság közösen fogott fegyvert

a nemesek ellen; a magyarokat egyrészt világi és egyházi uraik kapzsisága, másrészt a huszita hitük miatt indított üldözés haj-totta a fölkelésbe, melyet azután a 3 erdélyi «nemzet» közös erő-vel vert le.(Tordai unió.)Máskülönbenmegélte azt az örömet, hogy

Családi ügyek,

a rendek leányát, Erzsébetet, Albert osztrák herczeg nejét,

örö-kösévé fogadták. Ellenben második neje, Czillei Borbála élet-módjával gyakran viszályra szolgáltatottokot, a m i é r t Zsigmond egy ízben nejét udvarából egy időre száműzte. Borbála királyné mind a mellett nem javult és midőn Zsigmond súlyosan betegedett, titokban szövetségre lépett a cseh főurakkal és meg-ígérte, hogy Zsigmond halála esetén rajta lesz, hogy nem a veje és annak neje, hanem III. Ulászló lengyel király nyerje el a cseh koronát. E cselszövény nagyon elkeseríté a beteges Zsigmond utolsó napjait. Prágában nem érezvén magát biztonságban, Magyarországba készült, de Znaimnál már nem folytathatta tovább útját. Itt szívükre kötötte a nagyoknak, hogy vejét válaszszák útódává, nejét pedig elzáratta. Azután 1437. (decz.) meghalt. Porait Szent László sírja mellett helyezték nyuga-lomra, első neje, Mária mellé.

Zsigmond

Zsigmond művelt, a tudományok és művészetek iránt

fo-jeiiemzése.

gékony,'

1

de a mellett könnyelmű és szeszélyes jellemű ember

volt; jóban és rosszban pillanatnyi hangulatának rabja. Mind-untalan új dologba fogott, de állhatatlan ember létére csak keveset végzett. Érdeme, hogy uralkodása első felében legyőzte az államellenes irányokat; de kapkodó és törvényellenes maga-tartásával nem tudta leküzdeni a nemzet ellenszenvét. Uralko-dása második felében jobban kedveltette meg magát; német

1 I s m e r e t e s , h o g y e t e k i n t e t b e n Z s i g m o n d m e l e g b a r á t j a v o l t a m ű v é s z e k n e k é s a k l a s s z i k u s m ű v e l t s é g ű í r ó k n a k .

Vergerio Péter Pál

h u m a n i s t a t u d ó s s o k á i g é l t u d v a r á b a n . ( V . ö.

Kopp

e m l . é r t e k . 1 2 1 . 1.) M s e c e n a s p é l d á j á t k ü l . h í v e , Scola?i Fülöp ( P i p o ) k ö v e t t e , k i n e k o z o r a i k a s t é l y á t o l a s z m ű v é s z

(Masoliiio)

d í s z í t e t t e .

császársága alatt is megőrizte magyar királyi jellegét, jól be-szélt magyarul és rokonszenvének jeléül azt kívánta, hogy Vá-radon temessék el.

6. M ű v e l ő d é s i v i s z o n y o k . A r e n a i s s a n c e k e z d e t e i . Paule)·,

I — I I . k ö t . ( i t t - o t t ) .

Czobo)• B.,

M a g y a r o r s z á g t ö r t é n e t e a z e z e r é v e s k i á l l í t á s o n ( 1 9 0 0 . s k . ) . A z Á r p á d h á z i m ű v e l t s é g r ő l 1.

Kerék-gyártó

é s

Ormós

e m l í t e t t m ű v e i t ( 1 4 . 1.). T o v á b b á :

György Aladár,

M ű -v é s z e t ü n k a z Á r p á d o k k o r á b a n ( K o s z o r ú , 1 8 7 0 ) .

Békeji Bem.,

Á r p á d -k o r i -k ö z o -k t a t á s ü g y ü n -k ( S z á z . 1 8 9 6 . 2 0 7 . 1.).

Lánczy Gy.,

A m a g y a r s á g a z Á r p á d o k k o r á b a n . ( A j e g y z e t e s k i a d á s a z O l c s ó K ö n y v t á r b a n j e l e n t m e g . )

Beöthy, Horváth Czyrill

é s

Bodnár Zs.

i r o d a l o m t ö r t é n e t i m u n -k á i .

Fejérpatahy,

I r o d a l m u n k a z Á r p á d o k k o r á b a n ( F i g y e l ő , 1 8 7 0 . é s 7 8 . ) .

Vass József,

A z A n j o u k é s m ű v e l t s é g ü k ( 1 8 6 1 ) .

Horváth M.,

A z A n j o u k i r á l y o k h a t á s a M a g y a r o r s z á g r a ( K i s t . m . I I . ) . A v á r o s o k r ó l é s a z i p a r r ó l s z ó l ó m ű v e k ( 1 0 0 — 1 0 1 . 1 . ) t ö b b n y i r e i d e i s v o n a t k o z n a k .

Kováts Fer.

ó s

Mandello Gy.

m ű v e ( 1 1 6 . 1 . ) v o l t a k é p e n Z s i g m o n d é s I . U l á s z l ó k o r á r a v o n a t k o z n a k .

Szádeczhy

é s

Meltzl

e m l . d o l g o z a t a i ( 7 8 . 1.).

Szá-deczky F.,

A c z é h e k t ö r t é n e t e M a g y a r o r s z á g o n ( A k . É r t . 1 8 9 0 ) .

Vas.*

József, H a z a i é s k ü l f ö l d i i s k o l á z á s a z Á r p á d o k , a l a t t ( 1 8 6 2 ) . Kis Aron, A m a g y a r n é p i s k o l a i t a n í t á s t ö r t é n e t e ( 1 8 8 1 ) .

Abel Jenő,

É g y e t e m e i n k a k ö z é p k o r b a n ( 1 S S 0 ) . FraJcnói, M a k r a i B e n e d e k ( S z á z . 1 8 9 4 . 3 8 7 . ) . Wey-land, A k a t h o l i c i s m u s b e f o l y á s a M a g y a r o r s z á g n e v e l é s ü g y i v i s z o n y a i r a , k i v á l t a k ö z é p k o r b a n ( 1 8 7 7 ) . Weiser, A k a t h . i s k o l a ü g y ( 1 8 8 5 ) . Nyári Alb., B o l o g n a i m a g y a r t a n u l ó k ( S z á z . 1 8 7 0 ) . Aschbaeh, G e s c h . d . W i e -n e r U -n i v e r s i t ä t . I — I I I .

Fraknéi,

M a g y a r o r s z á g i t a n á r o k é s t a n u l ó k a b é c s i e g y e t e m é n ( A k . É r t . 1 8 7 4 ) .

Bihari Péter,

Á l t a l á n o s é s h a z a i m ű -v e l ő d é s t ö r t é n e t ( I . k ö t . 1884. a -v é g é n ) . Kerékgyártó Elek, A m a g y . k i r . u d v a r a k i r á l y s á g f é n y k o r á b a n ( 1 8 S 1 ) . A k é z i k ö n y v e k k ö z ü l Fessler ( I I .

1 8 9 . 1 . ) é s a Μ . Τ . I I I . k ö t .

Denifle

é s

Kaufmann

ú t t ö r ő m u n k á i a z e g y e -t e m e k r ő l . S i e n á r ó l s z ó l

Zdekauer

m ű v e ( S z á z . 1 8 9 5 . 1 6 7 . 1.).

Zolrigi Gy.,

N y e l v e m l é k e i n k a k ö n y v n y o m t a t á s k o r á i g ( 1 8 9 4 ) .

Békefi Bem.,

Á r p á d -k o r i -k ö z o -k t a t á s ü g y ü n -k é s a v e s z p r é m i e g y e t e m l é t -k é r d é s e ( S z á z . 1 8 9 6 ) ; A c z i s z t e r c z i e k k ö z é p k o r i i s k o l á z á s a P á r i s b a n ( 1 8 9 6 ) ; S z é k e s e g y h á z i i s k o l á i n k s z e r v e z e t e a z A n j o u k o r b a n ( S z á z . 1 8 9 7 ) .

Schönviczky Bert.,

A p o z s o n y i k i r . k a t h . f ő g y m n . t ö r t é n . ( 1 8 9 6 . I . r é s z ) . Vojnits Döme, Az e s z t e r g o m i k á p t a l a n i i s k o l a és" g y r n n . t ö r t é n . 2 . r é s z ( 1 8 9 4 — 9 6 . ) . Pór Ant., A d a t o k a b o l o g n a i é s p á d o v a i j o g e g y e t e m e n a X I V . s z á z a d b a n t a n u l t m a g y a r o k r ó l ( S z á z . 1 8 9 7 . A k i l e n c z m a g y a r r e k t o r . P ó t l é k : S z á z . 9 6 7 . 1.) Kopp, Ρ . P . V e r g e r i u s , Z s i g m o n d t u d ó s b a r á t j a , a k i n á l u n k i s s o k a t m e g f o r d u l t ( S z á z . 1 S 9 9 . 8 2 . 1.). Szilvek Laj., A p é c s i e g y e t e m

( P é c s , 1 9 0 0 ) . '

Otte-Czobor,

A k ö z é p k o r i e g y h á z m ű v é s z e t k é z i k ö n y v e ( 1 8 7 5 ) . A p é c s i k a t a k o m b á k r ó l :

üzobor B.

i d . m ű v e ( 9 . 1.).

Henszlmann,

K ö z é p k o r i é p í t é s z e t ( a « M ű r é g é s z e t i K a l a u z » I I . k o t . 1 8 6 8 ) .

Ugyanaz,

M a g y a r o r s z á g ó - k e r e s z t é n y , r o m á n é s á t m e n e t i s t y l ű m ű e m l é k e i n e k i s m e r t e t é s e ( 1 8 7 6 ) . U. az, M a g y a r o r s z á g c s ú c s í v e s s t y l ű m ű e m l é k e i ( 1 8 8 0 ) . U. az, s z á m o s m o n o g r a p h i a , p l . P é c s r é g i s é g e i 3 k . , L ő c s e r é g i -s é g e i ( 1 . 8 7 8 ) .

Ipolyi Arnold,

M a g y a r m ű e m l é k e k ( A r c h . K ö z i . 1 8 5 9 ) .

U. α,ζ, A k ö z é p k o r i e m l é k s z e r ű é p í t é s z e t M a g y a r o r s z á g o n ( 1 8 6 2 ) . U. az, A k ö z é p k o r i f e s t é s z e t ( 1 8 6 4 . ) U. az, A k ö z é p k o r i s z o b r á s z a t M a g y a r -o r s z á g -o n ( 1 8 6 3 ) . U. az, A m a g y a r m ű t ö r t é n e t i e m l é k e k t a n u l m á n y -o z á s a ( S z á z . 1 8 7 8 ) . Ε d o l g o z a t o k r é s z b e n ö s s z e g y ű j t v e a « M ü t ö r t é n e l m i T a -n u l m á -n y o k » - b a -n j e l e -n t e k m e g . Pulszky Fer., M a g y a r o r s z á g a r c h a o l o g i á j a ( I I . k ö t . m á s i k f e l e , 1 8 9 7 ) .

Nagy Géza,

A m a g y a r v i s e l e t e k t ö r t . 1 9 0 0 .

(Nemes M.

k é p e i v e l ) . V . ö . A r c l i . É r t : 1 9 0 0 .

Gzobor,

A j á k i t e m p l o m ( A r c h .

É r t . 1S90). Nyári Sánd. b., A k a s s a i s z é k e s e g y h á z (1S96). Rómer Flóris, R é g i f a l k é p e k M a g y a r o r s z á g o n ( 1 8 7 4 ) .

Myskovszky,

B á r t f a m ű e m l é k e i ( 1 8 7 8 ) . U. az, A r e n a i s s a n c e _ k e z d e t e é s f e j l ő d é s e h a z á n k b a n ( 1 S S 1 ) . A t o p p o r c z i t e m p l o m ( A r c h . É r t . 1 8 9 3 ) .

Nayy István,

M a g y a r k é p z ő -m ű v é s z e k a l e g r é g i b b i d ő ó t a ( S z á z . 1 8 7 4 . P ó t l é k u . o t t ) .

Wenzel G.,

O z o r a i P i p o g r ó f ( 1 8 6 3 ) .

Yaisz Gyula,

M a s o l i n o m ű v e i ( A k . É r t . 1 8 8 3 ) .

Deák Farkas,

A z o m á n c z r ó l ( S z á z . 1 S S 0 . 2 c z i k k ) .

Radcánszky Béla,

A m a g y a r ö t v ö s m ű v é s z e t r ő l ( A k . É r t . 1 S 8 2 ) . Pulszky A m a g y a r ö t v ö s m ű v é s z e t r ő l ( U n g . B e v u e , 1 S S 4 ) .

Csontod,

M a g y a r k ö n y v m á s o l ó k é s b e t ü f e s t ő k a k ö z é p k o r b a n ( M . K ö n y v s z e m l e , 1 S 8 0 — 1 8 8 1 ) .

Pasteiner,

A s z é p m ű v é s z e t e k t ö r t é n e t e . S z á m o s c z i k k a z « A r c h á o l o g i a i K ö z l e m é -n y e k » - b e -n é s « A r c h á o l o g i a i É r t e s í t ő » - b e -n , m e g a « K é p z ő m ű v é s z e t i L a p o k » - b a n . Mihalik József, K a s s a v á r o s ö t v ö s s é g é n e k t ö r t é n . ( A r c h . K ö z i . 1 8 9 9 ) . Pór A., M a g y a r v o n a t k o z á s ú k é p e k R u n k e l s t e i n t i r o l i v á r -b a n 1 3 6 1 — 3 . ( A r c h . É r t . 1 9 0 0 ) . Pór., A k a r l s t e i n i v á r -b a n l e v ő m a g y . v o n a t k o z á s ú m ű k i n c s e k ( A . E ' . 1 8 9 6 ) . Mihalik J., A z o m á n c z ( P o z s o n y , 1 9 0 0 ) é s n a g y s z á m ú d o l g o z a t a a z A . E ' . u t o l s ó é v f o l y a m a i b a n . Pár A.

é s Gerecze P. e z i k k e i s z t . S i m o n k o p o r s ó j á r ó l : A . E ' . X V I — X V I I . k ö t .

Czobor B.,

S z t . M a r g i t á l l í t ó l a g o s h á z i o l t á r a ( A k . É r t . 1 9 0 1 . ) V . ö . S z á z . 1 9 0 0 . 6 6 0 . é s 1 9 0 1 . 4 6 7 . ( A s z é p , f r a n c z i a e r e d e t ű o l t á r n e m s z t . M a r -g i t , h a n e m E r z s é b e t , K á r o l y R ó b e r t k i r á l y n e j é é v o l t . ) .

Czobor B.,

E g y -h á z i s z e m e l v é n y e k s z t . I s t v á n k o r á b a n ( S z á z . 1 9 0 1 . 1 0 0 9 . 1.). Ballagi Alad. é s Nyári 8. b. m ű v e i a c z e n s t o c h o v a i p á l o s k o l o s t o r r ó l é s m a g y a r m ű e m l é k e i r ő l ( 1 8 9 0 . é s 1 9 0 1 . S z á z . 1 9 0 2 . 7 7 . 1.).

Divald Ad.,

K é p z ő m ü v . k a l a u z a i é s : A r é g i P e s t é s B u d a m ű v é s z e t e ( 1 9 0 1 ) .

Karácsonyi Ján.,

H o v á l e t t e k S z t . L á s z l ó v á r a d i s z é k e s e g y h á z á n a k m ű k i n c s e i ? ( S z á z . 1 9 0 2 ) .

Eredeii mairyar

Magyarország sohasem teremtett önálló magyar stilust,

stílus hiánya,

noha jeles művészekben nem szűkölködött. Hazánk földrajzi

fekvése és őseink sűrű érintkezése mind a kelettel, mind a nyu-gattal azt eredményezték, hogy minden szellemi áramlat, akár keleten támadt, akár nyugaton, eljutott hazánkba, mely azokat nagy fogékonysággal befogadta.

Kereszténv

A legrégibb keresztény emlék (még a római uralom

idejé-emiékek."

bői) a pécsi katakombaszerű sírkápolna, az egyetlen, mely az Alpokon inneni országokban fenmaradt. A római műemlékek legnagyobb részét a népvándorlás megsemmisítette. ·

Árpádok

Szent István uralkodásával újabb lendület kezdődött a

k

°ra· szépművészetek terén. Görög, olasz és német mesterek egyide-jűleg emeltek akkor hazánkban műemlékeket, első sorban templomokat és kolostorokat. A hitbuzgó király által emelt

Hyzancz

templomok között az erődszerű, négy saroktoronynyal ellátott

befolyása,

székesfehérvári bazilika volt a legfontosabb. Ez időből valók

még az esztergomi és pannonhalmi székesegyháznak legrégibb részei. A tatárjárást megelőző korból való profán épületek el-lenben mind elpusztultak; szintúgy régibb, többnyire fából épült templomaink is. Műiparunk (a XI—XII. században), csak-úgy mint egész Európáé, Byzancz befolyása alatt állott. (Pl. a szent korona.)

Román

A XI. század elejétől a XH. század első feléig az építészet

siíius.

terén kovai román (félkörívű) ízlés uralkodott Magyarországon,

s ezt különösen a Hl. Béla által behívott szerzetesrendek

vi-rágoztatták fel. E korból valók pl. a tibanyi templom, az őrsi egybáz, a győrinek alaprészletei stb.

A XII. század második felétől a XIII. végéig, sőt azon túl is a teljes román ízlés kora uralkodott. Összesen 50 emlék ma-radt e korból; a legkiválóbbak : a jáki (Vas várm.), lébényi (Mo-son várm.), a pannonbaimi és szepesváraljai templom.

A tatárjárás a művészet terén is határfalat alkot: a ro-

Gót stílus,

mán stilus helyébe immár a gót vagy csúcsíves stílus lép, me-lyet a beköltözködő németek és a kolduló-barátok (nevezetesen a ferenczrendűek) honosítottak meg nálunk.'

¹

Az Alföld kivéte-lével, alig van hazánkban nagyobb város, melynek legalább át-alakított, új kápolnákkal megtoldott gót ízlésű templomai ne lennének. A gót stílusnak legszebb példányai e korból a pozso-nyi ferenczrendűek temploma és «János» kápolnája, mely valószínűen a dürnkruti csata emlékére készült és a pozsonyi (most -restaurált) dóm, mely azonban csak a XV. században fejeztetett be; továbbá a pozsonyi klarisszák templomának 5 szögletü tornya, melynek sehol sincsen párja. Legszebb fenmaradt gót templomunk azonban a kassai dóm, melyet a műkedvelő és egy-úttal hítbúzgó Anjouk fejeztek be.

2

(Tornya — sajnos — befeje-zetlen.) A gót stilus fénykora az Anjouk, de még inkább a Hu-nyadiak korába esik, de ekkor azután a renaissance-ízlés előtt rö-vid idő alatt háttérbe szorult, avagy abba beleolvadt. A gót stilus gyönyörű kapuzatokkal, szentségházakkal és szárnyoltárokkai is díszítette templomainkat. így a bártfai szt. Egyűd templomot és a lőcsei dómot, melyeknek fődíszük a világhírű 12 gót ízlésű

«szárnyas» oltár. A bártfait Miklós és Jakab kassai mesterek készítették. Igen szép gót épület a bártfai városház is, mely-nek azonban «olaszos» ablakai vannak. Gyönyörű gót stilű emlék még a csütörtökhelyi Szapolyai-kápolna (Lőcse mellett).

Hazai művészektől sok szép síremlékünk maradt ez időből. E mű-vészek közül különösen Kolozsvári Miklós festő és két híres fia

1 Hemzlmann m u t a t t a k i a z A r c h . É r t e s í t ő b e n (18.82), h o g y a T o p u s z k ó b a u é p í t e t t g ó t t e m p l o m k o r á b b a n k é s z ü l t , m i n t a l e g e l s ő n é -m e t g ó t Í z l é s ű t e -m p l o -m ( T r i e r i d ó -m , 1 2 2 7 ) . S z e r i n t e h a z á n k a g ó t Í z l é s t n e m N é m e t o r s z á g t ó l t a n u l t a , h a n e m F r a n c z i a o r s z á g t ó l .

2 A k a s s a i d ó m o t i l l e t ő m u n k á k a t 1. a z A r c h . É r t . é v f o l y a m a i -b a n . í g y

Kemény Lajos

é s

Récsei V.

c z i k k é t a z 1 8 9 3 . é v f o l y a m b a n . U j a b b a n

Czobor Béla

f o g l a l k o z o t t a d ó m t ö r t é n e t é v e l . O k l e v e l e k k e l é s d o m b o r m ű v e k k e l b e l e h e t b i z o n y í t a n i , h o g y a d ó m o t n e m a f r a n c z i a V i l l a r d d e H o n n e c o n r t é p í t e t t e , h a n e m v a l a m e l y i k n é m e t m e s t e r . (C z o -bor, É p í t ő m ű v é s z e t i e m l é k e i n k , 1 9 0 2 f e b r . 2 1 . é r t e k e z é s e . ) A d ó m s o k á i g v a j ú d ó k i é p í t é s é b e n e g y é b i r á n t m a g y a r m e s t e r e k i s r é s z t v e t t e k , m i n t

Króm István.

A z e g y k o r i k é p e k a l k a l m a s i n t

Schongauer Márton

s v á b i s k o l á j á b ó l s z á r m a z t a k , a v a g y t a l á n

Wolgemut

e c s e t é t ő l .

Bécséi V.,

A k a s s a i d ó m r é g i s í r e m l é k e i ( 1 8 9 7 . B u d a p . ) . H o g y e g y é b i r á n t V i l l a r d d e H o n n e -c o u r t ( m i n t V a n -c z a é r s e k p r i m á s v e n d é g e ? ) h a z á n k b a n j á r t · , v a l ó s z í n ű . ( S z á z . 1 8 8 9 . 2 7 0 . ) L . Kropf Laj. p o l é m i á j á t M a r c z a l i v a l , ( S z á z . 1 8 9 8 . 9 4 3 . 1.) é s

Enlart

c z i k k é t , m e l y e t n á l u n k m é g n e m m é l t a t t a k ( S z á z . 1 8 9 9 . 8 4 . 1 . ) .

Festészet és

nevezendő, Márton és György, kik vörös rézből öntöttek

szob-szobrászat. r o

kat, így szt. László lovagszobrát (Váradon). Ők készítették

alkalmasint a kassai dómot ékesítő szobrokat is (Károly, neje Erzsébet és fia, Lajos.)

A festészet terén számos templomnak többnyire ugyan meg-rongált fali festményeit kell fölemlítenünk, kivált Sárosban és a Szepességen.' A XIII. és XIV. században 100-nál több hazai

Könyvfesté-

művész keresett könyvfestészettel kenyeret és hírnevet.

Ügyes-ségökről a codex czímlapoknak és az egyes fejezeteknek fes-tett kezdő betűi tanúskodnak.

2

Leghíresebb művésze azonban e kornak a nagy firenzei Masolino, ki a Pipók ozorai kastélyát és az ottani templomot gyönyörű fresco-képekkel diszíté. Az üveg-festészet is e korban kezdett nálunk terjedni.

Zománcz és

Az Anjouk és Zsigmond idején azománcz (émail)-művészet

ötvös-művé- i s

virágzott. Hasonlóan az aranyműves-művészet vagyis

ötvös-szel

' ség.

a

Hazánkban különösen a bizanczi sejtes zománcz vagy sodronyos zománcz formáját művelték; ebben remekeltek mű-vészeink. Legszebb példány szt. László ereklyetartó mellszobra Váradon (most Győrben).

Az utolsó Árpádok korából származik a berni muzeumban őrzött oltár (diptychon), mely HI. Endre özvegyének birtokában volt. Remek munka továbbá szt. Simon ezüst koporsója Zárá-ban, melyet Prancesco de Mediolano készített Erzsébet királyné (Nagy Lajos nejének) parancsára. A Nagy Lajos által az aachen-í dómnak ajándékozott arany ötvösművek a legszebbek közül valók, mit a középkori egyházi ötvösség egyáltalán fel-mutathat. E díszműveket valószínűleg honi művészek, talán a Kolozsvári-testvérek alkották,

iskolák.

Nemzetünk a keresztény papságnak, első sorban a

bene-dekrendű szerzeteseknek köszöni első iskoláit. Ezek az apátságok keblében keletkeztek, hogy a jövő nemzedéket felneveljék és oktassák, a mint a középkor egyáltalában is azt tartotta, hogy a tanulás csak a papnak való. Pannonhalmán, Pécsvára-don, Zalavárott és Bakonybélben lehettek a legrégibb iskolák.

A benczések mellé 1142 óta a Czikádorra települő czisztercziek és premontreiek sorakoztak. Az M/josíon-rendüeknek

Esztergom-1 P l . a b á r t f a i s z t . E g y ü d t e m p l o m a v a g y a 1 0 0 r o m á n m o t í v u m -m a l é k e s k e d ő t o p p o r c z i t e -m p l o -m ( S á r o s ) .

2 H e r v ó j a m i s s a l e j a ( B é c s , 1 S 9 1 ) . K i a d t á k :

Jagic, Wickhujj

ó s

In document A magyarok oknyomozó történelme : 4., javított kiadás (Pldal 124-131)