3. A projekt környezete
3.8. A projektek piaci és ügyfélperspektívái
Végül három alaptétellel zárjuk a projekt környezeti jellemzőinek ismertetését. Ezek egymásra épülnek és jelen vannak minden eredményes projektben:
• A projektek kitágítják a szervezetek piaci potenciálját.
• A piac bővülése az ügyfélperspektívák felismerésének függvénye.
• Az a projekt sikeres, amellyel elégedett az ügyfél.
A fenti megállapításokból következik, hogy a nyitott projektszemléletű gondolkodás keresi a lehetőségeket, és érzékenyen reagál a potenciális ügyfelek igényeire.
A projektmenedzsment elméleti keretei
Az ügyfelek – mint környezeti tényezők – igényeinek felmérésére alapozva kell a projektcélokat meghatároznunk. Ezzel hosszú távra kijelölhetjük a fejlesztések irányát, gyakran egymásra építhető projektek formájában.
Ki a projekt ügyfele? Lehet maga a projektgazda? Talán lehet a finanszírozó vagy a célcsoport, akiknek érdekeit szolgálja a projekt? Jogi szempontból azt a megrendelőt tekintjük ügyfelünknek, akinek átadjuk a projekt eredményét. A finanszírozás történhet külső forrásból is, ez meghatározott kötelezettségekkel jár minden esetben.
Ideális esetben a megrendelő hatékonyan képviseli a projekt által megcélzott célcsoport érdekeit, hatékonyan közreműködik az ügyfélperspektívák azonosításában, és reális célokat támaszt a projekt felé. Szükség van az ügyféligények realitásának felülvizsgálatára is, a környezeti feltételek és a pályázati projektlehetőségek esetenként szokatlan megoldásokat produkálnak. Gondoljunk csak a magyar általános iskolák EU forrásból finanszírozott interaktív táblával való felszerelésére (miközben az iskola fenntartói nem tudták miből fizetni a gázszámlát), vagy a hazai kórházak betegtájékoztatást célzó monitorjaira (kevés helyen alkalmazzák azóta is).
Hasonló helyzetet idéz az 1.3.8.1. kép, ahol mintha túlméretezték volna az alternatív energiaforrás fejlesztésre irányuló projektet.
1.3.8.1. ábra Forrás: Facebook.com 2012.82
Egy projektnek közvetlenül és közvetetten is jelentős pozitív gazdasági és társadalmi hatásai lehetnek:
• A projekt eredményeként új munkahelyek létesülnek.
• A beruházási projektben megvalósuló történelmi jelentőségű műemléki épület felújításának és abba kulturális funkciók telepítésének köszönhetően javul a térségben lakók életminősége.
• A projekt során létrehozott központ önmagában vagy a turisztikai élményhálót kiegészítve jelentős turisztikai kínálati elemmé válik, elősegítve az idegenforgalom fejlődését, növelve a városba, a térségbe látogatók számát.
• A képzési, közművelődési funkciók közvetlenül segítik a képzettségi szint emelését.
• A központ működése elősegíti a helyi közösségek fejlődését, valamint a közösségek közötti együttműködés fejlődését, amely szintén további pozitív társadalmi hatásokat generál.
• Fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb természeti és emberi környezet létrehozása.
A projekttervezés során elemeznünk kell a projektek lehetséges szándékos vagy nem szándékolt társadalmi következményeit, így az összes szükséges módosítást időben meghatározhatjuk és alkalmazhatjuk. Az ügyfélperspektívák megismerését segíti az előzetes hatástanulmány arról, hogy milyen hatással jár a projekt a helyi közösségekre (mint célcsoportra). A tanulást a projektben érintettek körének elemzésével folytatjuk.
82http://www.facebook.com/#!/photo.php?fbid=298779836823293&set=a.197739870260624.47522.183971491637462&type=3&theater
A projektmenedzsment elméleti keretei
3.9. A leckéhez kapcsolódó esettanulmányok
1.3.a.1. esettanulmány: Túrkevétől Óceániáig83
Balogh János ökológus professzor – a fenntarthatóság egyik meghatározó alakjának – önéletrajzi könyvéből84 kölcsönöztük az esettanulmány címét. Nem arról van szó, hogy a vidékről „ki lehet törni” a nagyvilágba, hanem épp ellenkezőleg: a helyi – túrkevei – értékek és tevékenységek mutatnak jó példát a világnak.
Esettanulmányunk főszereplője a Nimfea Természetvédelmi Egyesület, amelynek honlapján85 számos ökoprojektet találunk.
Az egyesület (teljes nevén: Nimfea Környezet- és Természetvédelmi Szövetség) jelenleg a Tiszántúl egyik legnagyobb szervezete, több mint 1000 taggal, 13 jól működő helyi csoporttal (ill. tagszervezettel), és egy Központi Irodával Túrkevén, melynek feladata a gördülékeny működést biztosítani. A szervezet Magyarország Alföld régiójában foglalkozik nem kormányzati szervként számos környezet- és természetvédelmi feladat ellátásával, de az elmúlt időszakban egyre több országos, sőt Kárpát-medencei feladat ellátására is vállalkozott, így működési területe is folyamatosan nő. Tagszervezetei révén jól működő projektjeik vannak az alábbi témákban: természet- és környezetvédelem, élőhely-rekonstrukció, környezeti nevelés, nem védett területek feltárása, kutatás, bagoly-, székicsér-, túzok szabadtéri állományvédelem.
Részletek az egyesület 2010. évi közhasznúsági beszámolójából:
„Egy rendkívül nehéz, viszontagságos évünk volt. A bonyolított szakmai programjaink túlnyomó többsége (kb.
30 millió Ft értékben) utófinanszírozású volt, így állandósult a likviditási probléma – ami megoldhatatlannak tűnt –, és csak számos baráti hitellel tudtuk a programokat eredményesen lebonyolítani. Ennek ellenére még az utófinanszírozás is szinte minden esetben késett/késik – így állandó pénzügyi gondokkal küszködve zajlott a működés, amit nem érezhettek meg a szakmai programok, hiszen egyre inkább árgus szemekkel figyelnek a finanszírozók a szakszerű és pontos lebonyolításra. Ennek jegyében 2010-ben több átfogó szervezeti (ügyészségi, KEHI) ellenőrzésen estünk át, szerencsére minimális pontatlansági észrevétellel, amelyeket adminisztrációs munkával pótolni lehetett.(…) Ennek ellenére széleskörű elismertségünk növekedett az alábbi feladatvállalásoknak köszönhetően: egyre aktívabbá, szinte napi rendszerűvé vált a nemzeti park igazgatóságokkal és természetvédelmi hatóságokkal való együttműködésünk, és számos saját kis projektünk zajlott sikeresen. (…) Pozitívum, hogy új önkéntesek jelentek meg a programban, így több dolog (pl. a sasok etetése, madárrepatriáció, madármentés) némi HR-szervezéssel jelentősen hatékonyabbá vált. Új programokat az alföldi zártkertek, az azokban található természeti érékek védelmével és a vadászok, természetvédők tájhasználati változásokat ösztönző együttműködésével kapcsolatban kezdtünk, amiből sok szakmai terv is áthúzódik 2011-re (…).”
„A környezetvédelmi tevékenységeinkben továbbra is nagy igény volt a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretterjesztésre, hiszen általánosan terjed a klímaváltozással kapcsolatos ismeret, így egyre többen érdeklődnek alternatív energiaellátási és energiahatékonysági rendszerekkel kapcsolatban. Ezt a programot közintézmények számára is végeztük. Illegális hulladéklerakókat számoltunk fel, de ennek ellenére a komposztálási programunk volt az év „slágere”, amivel több helyen mutattuk be a zöld hulladékok újrahasznosításának lehetőségeit. Ezen kívül országosan foglalkoztunk a vidéki településeken áthaladó közúti forgalomnövekedésből adódó környezeti terhekkel és humán-egészségügyi kockázatokkal is. Ezen kampányok és programok átfogóan lekötötték a területen dolgozó két munkatársunkat, hiszen ezek mellett számos országos program több régióban történő koordinátoraként is ténykedtünk. (…)”
„Legnagyobb lakosságszámot érintő tevékenységünk továbbra is a környezeti nevelési célprogram maradt.
Szerencsére támogatásokból fenntarthattuk a több ezer példányszámos egyesületi lapunkat, közel 20 új szemléletformáló, ismeretterjesztő kiadványt jelentettük meg, erdei iskolákat szerveztünk, hat természetvédelmi tábort bonyolítottunk, húsz esetben emlékeztünk meg jeles zöld napokról szerte az országban, öt helyen voltunk jelen több ezres fesztiválon standdal. Saját környezeti nevelési intézményünk, a Fekete István Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpont éves fenntartása is jelentősen nehéz munkát adott, de ennek ellenére az intézmény regionális környezeti nevelési és ökoturisztikai hatása érdemben nőtt, ami viszont a saját bevételek növekedésével sajnos nem járt párhuzamosan együtt. Az oktatóközpont egyébként a sokszínű környezeti, fenntarthatósági szemléletformáló esemény és rendezvény mellett sok más civil rendezvénynek is helyszíne.
(…)”
83Készült a Nimfea Természetvédelmi Egyesület honlapja alapján:www.nimfea.hu
84Balogh János:Túrkevétől Óceániáig, Nemzet Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2003.
85www.nimfea.hu
A projektmenedzsment elméleti keretei
„Vidékfejlesztési célprogramunk nagy eredményességgel zajlott, hiszen több helyi termékkel, a helyi piac védelmével, a helyi egészséges táplálkozás népszerűsítésével foglalkozó programunk volt KEOP finanszírozással, hogy azoknak alvállalkozói vagy partnerei lehettünk. A helyi termékekkel, fenntartható fogyasztással foglalkozó nagyobb hatású programok mellett az agrár-környezetvédelmi programnak köszönhetően első évben volt „nullás” (a korábbi tartós veszteségesség helyett) mezőgazdasági tevékenységünk, állattenyésztésünk is.”
„Kulturális sokféleség-védelmi célprogramunk a legeredményesebb évét zárta, hiszen a Civil Norvég Támogatási Alapból több helyismereti programot szerveztünk, kiadványokat készítettünk, kiállítást szerveztünk.
Egyre átfogóbb nagykunsági helyismereti, néprajzi tevékenységünknek köszönhetően mind a helyi múzeummal, mind a helyi önkormányzattal jelentősen javult az együttműködésünk, és közös ifjúsági, lakossági programokat szervezhettünk. Legnagyobb – több ezres érdeklődésre számot adó – rendezvényünk a második alkalommal megrendezésre kerülő Szent György napi állatkihajtásunk volt, ahol Berecz András előadóestje mellett nyilvános akasztást is szerveztünk a helyi hagyományoknak megfelelően. (…)”
Néhány projektről részletesebben:
1. Zöldszervezetek külföldi forrásból való pályázati forrásteremtő képességének fejlesztése
A Nimfea Természetvédelmi Egyesület annak érdekében, hogy a civil zöldszervezetek körében az európai uniós természetvédelmi források szakmai célokra való bevonásának bővítését elérje, pályázatírói képzést bonyolított le a Fekete István Oktatóközpontban, valamint Hajdúböszörményben, összesen 9 képzési napban. A program kapcsán egy 40 órás képzést valósítottak meg, a zöldmozgalomban jártas, környezet- és természetvédelmi témákban otthonosan mozgó trénerek oktatták a résztvevőket (Herman Ottó Természetvédő Kör, Körös-völgyi Természetvédelmi Egyesület, Benkő Gyula Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpont Egyesület, Zöld Kör, Fiatal Föld Barátai Magyarország, Középkertért Egyesület, Bodrog Egyesület stb.).
2. Vizes élőhelyek védelme ökoturisztikai hasznosítása
A program társadalmi hasznosulása hosszú távon fog igazán előtérbe kerülni, mivel a most megszerzett tapasztalatokat a későbbiek folyamán tudjuk hasznosítani az esetleges saját vizes élőhely létesítésekor. Ennek érdekében a meglátogatott angliai vizes élőhely centrumok vezetőjével azóta is tartjuk a kapcsolatot, aki tanácsaival, kérdéseivel folyamatosan segít az ott már bevált módszerek túrkevei meghonosításában. A kint látott és tapasztalt ötleteket és „szabályokat” kiadvány formájában közzétettük, amiből az érdeklődők tájékozódhatnak nemcsak a Wildfowl and Wetland Trust (WWT) munkájáról és mögöttes elvrendszeréről, de információkat találnak a Ramsari Egyezmény hátteréről, indíttatásáról, hasznosulásáról is, valamint a Nimfea Természetvédelmi Egyesület jövőbeli terveiről. A kiadvány általános információkat és tanácsokat tartalmaz, amiket érdemes szem előtt tartani bárkinek, aki ilyen centrum létesítésén gondolkodik, illetve aki csupán látogatóként van jelen.
3. „Tiszta” erdők – társadalmi részvétel az állami erdészetek gazdálkodásában
A program során igyekeztünk felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy az állami tulajdonban lévő erdőgazdaságok vagyonkezelése nem kellőképp átlátható, ami visszaélésekre adhat indokot és lehetőséget. A kétes hírű „vadásztatásokról” szóló szóbeszéd alapjának kívántunk utánajárni. Alapvetően a nem teljesen átlátható kérdések feszegetésével társadalmi gyanút kívántunk ébreszteni az erdészeti társaságokkal szemben. A program során sok problémába ütköztünk, és ha más sajnálatos módon nem is, de az kiderült, hogy jogilag bevehetetlenek az erdőgazdaságok, és a mai magyar jogrendszer számos példát mutat arra nap mint nap, hogy nem lehet kérdést feltenni, mert az adatok tökéletesen védve vannak a kíváncsi szemek elől.
2011. évi terveink röviden:
Miután a szakmai programokra alapvető hatást gyakorol a forrásháttér, így megkerülhetetlen, hogy ne vegyük ezt figyelembe, és ne essen szó a két alapvető hatású forrás változásairól. Az első a környezetvédelmi alap, ami alapvetően segítette a legtöbb szakmai törekvésünket, és fogyatkozó forrásokkal is (2002-ben a teljes alap kb.
1,1 Mrd Ft, 2010-ben 90 M Ft) meghatározó volt. A másik az NCA, ami a környezetvédelmi alap drasztikus csökkenése után forrásokat teremtett számos szakmai törekvésünk finanszírozásában. (…)
Emiatt e forrásokra egyre kisebb mértékben tudtunk tervezni, ami fájdalmas lesz néhány programunk folytathatósága tekintetében. Ennek megfelelően a szervezet elnöksége az alábbi szakmai munkatervet fogadta el: Természetvédelmi célprogramunkban az aktív természetvédelmi beavatkozások számát fenn kell tartanunk, hiszen ha már forrás nem is párosul hozzá, jó néhány monitoring kötelezettség terhel bennünket korábbi
A projektmenedzsment elméleti keretei
pályázatok, áthúzódó kötelezettségek miatt. Így aktív madárvédelmi intézkedések, vizes élőhelyek fenntartása, saját tulajdonú és kezelt védett területek kezelése épp úgy meghatározó lesz, mint a hagyományos magyar tájfajta állat- és gyümölcsfajták védelmére indult törekvéseink. Ezt egészíti ki egy 2011-ben induló nagyobb nemzetközi program lebonyolítása, ami Natura 2000-es területek kezelését monitorozza nemzeti szinten. Ezen kívül számos nemzetközi egyezményből adódó civil koordinációs feladatot látunk el évek óta – pl. Cites és Aarhusi nemzeti monitoring. (…) A vidékfejlesztési célprogram az, aminek egy jó része talán az EMVA források miatt biztosan fenntartható lesz, hiszen gazdálkodási tevékenységünk, alacsony képzettségűek foglalkoztatására irányuló foglalkoztatási programjaink (amelyekkel védett területeket kezelünk) döntően EMVA pályázati forrásból finanszírozott.
3.10. A leckéhez kapcsolódó további kiegészítő információk
A harmadik lecke célja a projektre ható környezeti tényezők vizsgálata, ezen belül a természeti (ökológiai), gazdaságpolitikai, piaci, jogi, társadalmi, munkaerő-piaci és szociális területekre tekintünk ki. A hallgatók még bepillantást nyernek a technológiai és innovációs hatások mellett a projektet befogadó szervezeti környezetre, az aktuális projektkörnyezeti elvárásokra, valamint az ügyfélperspektívákra. A lecke elsajátításának becsült ideje 2,40 óra.