A. Fogalomtár
1. Projektmonitoring és kontrolling
1.6. Indikátortípusok (SMART, QQTTP)
Az indikátor – bármely területen11 is alkalmazzák – valamilyen folyamatra, ill. annak eredményére vonatkozó jelzőérték. Konkrét számmal próbál bemutatni egy állapotot, illetve összefüggéseket keres bizonyos folyamatok között (Király-Nagy és Varga 2005)12 . Az indikátor, más néven mutató egy olyan szám, aminek segítségével egy cél elérésének szintjét lehet szemléltetni. A projekten belüli tevékenységnek is megvannak a maga indikátorai.
9Görög Mihály: Bevezetés a projektmenedzsmentbe, IV. átdolgozott kiadás, Aula Kiadó, Budapest, 2001. 326 old.
10Lock, D.: Projektmenedzsment, Panem Kiadó, Budapest, 1998. 233 old.
11Oktatási indikátor (pl. felsőoktatásban végzettek száma), egészségügyi indikátor (pl. kórházi műtétek száma), energiaindikátor (pl. az energiafogyasztás mennyisége), kémiai indikátor (pl. reakcióidő), HR indikátor (pl. az alkalmazottak képzettségének megoszlása) stb.
12Király-Nagy Éva – Varga Judit: Mire jók az indikátorok? Világmérce, 2005.; Forrás: a Levegő Munkacsoport honlapja:
http://www.lelegzet.hu/archivum/2005/05/3251.hpp (Letöltve: 2011. 11.10. 22.34)
Projekttervezési technikák és eszközök
Milyen egy jó projektindikátor? Először is összefügg a projektcélokkal. Már a célok megfogalmazásánál célszerű indikátorokban gondolkodni, így könnyebben azonosítható egy célról annak megfelelő volta. A projektindikátorok iránti elvárásokat külön indikátor-kritériumrendszerek is megfogalmazzák, ezek közül vizsgáljunk meg két követelményrendszert.
SMART
A projekt által elérendő célokat és indikátorokat is öt minőségi kritériummal tudjuk leírni. Ezek jelölésére használja a projektmenedzsment szaknyelv a SMART kifejezést. Ez az önmagában is értelmes angol mozaikszó széleskörű jelentéstartalommal ismert.
2.1.6.1. ábra Forrás: Smartbonto.com 2012.13
De ezt a szót projektvezetési környezetben leginkább az okos, ötletes, találó, ésszerű célok jelölésére használják.
Ha a SMART mozaikszót felbontjuk betűire, angolul és magyarul is érthető és találó jellemzőkkel tudjuk leírni projektcéljainkat:
(S)pecific – specifikus, vagyis pontosan körülírt (M)easurable – mérhető
(A)chievable/Available – megvalósítható, ésszerű, elérhető, hozzáférhető (R)elevant/Reliable – releváns, vagyis a témához tartozó
(T)ime-bound/Timely – időtartamhoz kötött célokat kell megfogalmaznunk ahhoz, hogy célirányosan és eredményorientáltan cselekedjünk.
Hogyan néz ez ki a gyakorlatban14? Az adatok tényleges hozzáférhetősége miatt olyan mutatót érdemes alkalmazni, amely a megvalósítás adott szakaszában biztosan kimutatható. Az indikátor legyen megbízható, azaz a valós állapotot tükrözze. Az információ frissessége nagyon fontos minőségi kritérium, azaz egy adott időponthoz kötött indikátornak valóban arra az adott időpontra vonatkozó információt kell mutatnia. A mutatónak relevánsnak kell lennie, azaz a változás azon jelenségét kell mérnie, ami érdekes a fejlesztés egésze szempontjából (képzési projekt esetében például releváns kimeneti mutató a képzés óraszáma, de nem annyira érdekes, hogy ezt délelőtt vagy délután tartják-e). A jó mutatónak egyszerűnek kell lennie, hogy bárki, akinek használnia kell, megértse, és valóban arra a jelenségre kell vonatkoznia, amit mérni szeretnénk. A mutató értelme, jelentése azonos kell, hogy legyen a döntéshozók, a nyilvánosság és a projektmenedzsment számára,
13http://www.smartbonto.com/
14Bulla Miklós – Buruzs Adrienn: Regionális fejlesztések fenntarthatósági indikátorai az EU-ban, VIII. Környezettudományi Tanácskozás, Győr, 2008. november 7., Széchenyi István Egyetem; Forrás: a Széchenyi István Egyetem honlapja:
http://www.sze.hu/kornyezet/KTT8/Bulla_Buruzs.pdf (Letöltve: 2011. 12.01. 12:32)
Projekttervezési technikák és eszközök
továbbá pontosan kell tükröznie a mért, vizsgált fogalmat. Amikor az indikátorok megfogalmazásán gondolkodunk, mindig jusson eszünkbe a SMART, amiről már tudjuk, hogy nem csak egy remek, fürge kisautó, amivel bárhol tudunk parkolni.
A QQTTP-kritériumrendszer
A QQTTP-kritériumrendszer a SMART-nál specifikusabb, a fejlesztési tevékenységekhez jobban kötődő elvárásokat fogalmaz meg. A SMART az információ minőségével általában foglalkozik, a QQTTP pedig az információ tartalmával. A QQTTP szintén a megfelelő angol szavak kezdőbetűiből áll össze; ezek szerint az ideális indikátornak a következő kérdésekre kell választ adnia:
• Mennyit? (Quantity – mennyiség): az indikátor által leírt jellemzőben bekövetkezett mennyiségi változás;
például a megépült utak hossza kilométerben, a munkanélküliségi ráta csökkenése százalékpontban vagy a felhasználásra került pénzügyi erőforrások forintban.
• Mit? (Quality – minőség): az indikátor által leírt jellemző pontos definiálása szükséges, tehát például a megépült utak rangja és minősége, a megszerzett szakképesítések egzakt besorolása.
• Mikor? (Time – idő): mely időszakban következett be a változás a leírt jellemzőben.
• Kinek? (Target group – célcsoport): meg kell határozni a leírt jellemző célcsoportját képező kedvezményezetteket.
• Hol? (Place – hely): az indikátornak szintén be kell számolnia az adott jellemző térbeli, földrajzi elhelyezkedéséről, például mely városokban, térségekben, régióban stb. következett be vagy értelmezhető a változás.
Főbb INDIKÁTORTÍPUSOK
A mutatók olyan tényeket számszerűsítenek, amelyek a projektek nyomon követésére (monitoring) vagy értékelésére alkalmasnak minősülnek. Az indikátorok típusai a projektek egyes szintjeihez kapcsolódnak:
• Forrás- vagy inputmutatók
• Kimenet- vagy outputmutatók
• Eredménymutatók (közvetlen, azonnal jelentkező hatás)
• Hatásmutatók (közvetlen és közvetett, jellemzően később jelentkező hatások)
A forrás- vagy inputmutatók a projekt költségvetésére vonatkoznak. Számszerűsítve rögzítik a projektet megvalósítók által igénybe veendő eszközöket, jellemzően pénzeszközöket.
A kimenet- vagy outputmutatók a tevékenységekre vonatkoznak, mivel számszerűsítik a tevékenységek nyomán létrejövő közvetlen eredményeket. Ezek jellemzően fizikai elemeket mérnek (pl. megépített út hossza, képzések száma).
Az eredménymutatók a projekt azonnali és közvetlen hatásaira vonatkoznak. A közvetlen résztvevőket, illetve igénybevevőket érintő változásokról nyújtanak információt. Ezek egyaránt lehetnek fizikai mutatók (pl. az utazási idő csökkenése,a kiképzett emberek száma) vagy pénzügyi mutatók (pl. a szállítási költségek csökkenése).
A hatásmutatók a projekt olyan következményeire utalnak, amelyek jellemzően közvetlenül és hosszabb időtávon jelentkeznek. A hatások bekövetkezése szinte kivétel nélkül a projekten kívül álló tényezőktől is függ (pl. munkahelyteremtés, profitnövekedés). Egy projekt hatásainak mindig illeszkednie kell az adott program/prioritás/intézkedés célkitűzéseihez, és ennek egyértelműen meg kell jelennie az indikátorok meghatározásakor.
Projekttervezési technikák és eszközök
2.1.6.2. ábra Forrás: Saját szerkesztés
Néhány példa a környezetvédelmi és regionális fejlesztési projektekben alkalmazott indikátorok köréből:
1. Természeti-környezeti indikátorok: üvegházhatású gázok kibocsátása; levegőszennyezés a városokban;
biogazdálkodás; műtrágyák és növényvédő szerek felhasználása a régióban; parkok, arborétumok, épített értékek, erdősült területek aránya és ezek hasznosítása; biodiverzitás15 és a védett fajok száma.
2. Gazdasági indikátorok: az egy főre jutó GDP; a hozzáadott érték az egyes gazdasági szektorokban; az infláció aránya; a külföldi beruházások mértéke; régiós K+F kiadások; energiafelhasználás és intenzitás.
3. Társadalmi-szociális indikátorok: a jövedelmi egyenlőtlenségek helyzete; a munkanélküliek aránya; a szociális kiadások aránya és egy főre vonatkoztatott értéke; a gyerekek jóléti mutatói; halálozási arány a legelterjedtebb betegségek esetén; egészségügyre fordított kiadások.