• Nem Talált Eredményt

Pintek. Drinápolyban postát akarván küldeni a leveleket Írattam, Boszna Szerajbúl is érkezett meg

egy emberem az oda való passa levelivel. Éjféltül fogva ma napestig könnyebben érzettem magamat, a lábomra új óbban valamely gyökeret étetett velem az rácz orvos, és estve is kenettem magamat. Szeles idő volt.

28.

Szombat.

Mind estve reggel kezeimet lábaimat az rácz orvossal kenettem. Holmi törvínyes revisiók voltanak és conferentiák. Erkezék azonban Török Ferencz Drinápolybúl nagy csomó levelekkel, kinek percurrálásával telék az napnak nagyobb rísze. Délig szeles, délután csendes idő volt.

MARTIUS.

1. Vasárnap.

Az éczakának is nagy ríszit az leve-lek olvasásában töltöttem, megfordítván az clávisos Írá-sokat is az éjjel, és az levelek revideálásában is vé-get érvén, hivattam az franczia urat, ki ebíden is ná-lam volt, és mind ő, mind én egymással a levelek-ben letett dolgokat közlöttük nagy sinceritással, többi között explicálta az királya levelit, és valamely rísz-ben az portán lakó iránt lakó orátora difii dentiáj át is, az ki azt irta volt a francziai udvarhoz, hogy a fő-vezér absolute meg fog az nímettel békélleni, mely nagy scrupulust, és nímely mi irántunk való disposi-tióiban is remorát csinált az udvarnál, ő penig azt irta volt, hogy nem experiálta annyiban az dolgokat, hogy meglegyen az békesség, az minthogy úgy is lett, kire nízve is már úgy practicáltatik az ö udvarokban, hogy az király az orátornak a mely levelet szokott irni, annak duplicátáját ide is neki mindenkor megszokták küldeni az velelejendö clavissal. Referálta az király-nak az olaszországi fejedelmekkel, és azok között

ki-vált az római pápával, és a florentini herczeggel az olaszok és spanyolok ellen, úgy az imperiumban való confusiókat, az császár és az imperiális fejedelmek között az hannoveri háznak, kit máskínt Lunembur-gicumnak is hívnak, az császártúl az electorság iránt

offeráltatott oblatiójáért, mely oblatióiért is azon ház mind tavaly s mind harmad ívi segítséget adott mind a török mind a francziai ellen, és ezen campaniára is azon ház Ígérte magát a segítségre, hogy nyolczezer em-bert fog administrálni az török ellen, melynek is az im-periális fejedelmek contradicálnak, privilégiumok és szabadságok ellen való dolognak esmervén. Referálta, hogy húsz éléses öreg gályáit nyertík volna el az fran-cziai király gályái az hollandusoknak. Danvalduram leveliből penig világosította előttem a francziák ríszirül való íactió mennyiben lígyen Lengyelországban, már az Grneznensis Archiepiscopus is, qui est Primas et Cardinalis in Polonia, abstraháltatott az austriai factió-túl et Rex et Regina, Jablonovszky uram penig, ki az egész ország hadainak fő generálissá, régen övék, az német császár ríszírül Comes Nosticz az Len-gyelországban lívő extraordinárius Ablegatus, vala-mint Nosticz úgy Danvald is publice fognak, és fe-lesígekkel együtt lívín compareálni az ország gyü-lísiben, az ki az mostani új esztendőben 1. Jan. kez-detett, az francziai királynak ordinantiája ment volna Danvald uramhoz, hogy ha a törökkel megtanál lenni (kihez nagy remínysíge is vagyon) az particurális bé-kesség, az mely hadakat reformálná azaz elbocsá-taná az respublica, azokat Danvald uram foglalná el a francziai király fizetísíre, és fordítsa az én szüksé-gemre. í r j a azt is Danvald néki, hogy a moldovai vajdának nímetességét tanulta ki és hogy az arra felé

váló corespondentiának nincsen securitása, parancsolja azonban a király mind néki mind az orátornak, hogy az király költsíginek is nem kedvezvín, minden uta-kon azon lígyenek, hogy engem hová hamarébb in-troducálljanak Erdélyben. Ezekután én is közlöttem véle azokat, a mely dolgoknak Drinápolyban az én embereim is végére mehettek s experiálhattak. Je-lentvén a többi között, hogy mind ö hozzá mind az orátorhoz L.-országbúl az ily corespondentiák az én embereim alkalmatosságával folytanak, diffidentiában livín a moldvai vajda Jablonovszky urammal, prae-cisse pro servitio reges ipsorum tartván residensemet Moldovába, világosítottam az porta resolutiójirúl a lengyelekkel való békesség iránt, hogy az ily dol-gokban most is az orator az én postám szolgálat-jával élt, az által küldvín el az levelet L. országban,

és hogy új óbban két emberemet kivánja maga mellé az orátor, kiket szolgáltathasson postaságban, kik-ben is én kedvit nem szegem, az ö dolgok az én dol-gom lívín, kire ő is felele. Irt arrúl neki is az 0 . ins-táljon azon két ember felöl, kiknek ugyan eontinuus és esztendős maga mellett való lakását kivánja. Jelen-tettem , hogy az tatár Cliám után emberit küldötte az fővezér, megírván, hogy emberit küldje L. országban, és hogy ha a lengyelek acceptálják az portának eze-lőtt tett propositióit: úgymindPodolyának és Ukrajná-nak Kaminiczczel együtt való cessióját, ezen conditiók alatt az békesség az portátúl acceptáltatik , de hogy a lengyelek kívánsága szerint Bucsákbúl másuvá az tatárokat el vigyík, és Moldovát s Havasaifölföldit nekik engedjék, arra soha a porta jó akaratjábúl reá nem mígyen. Jelentím többi között, hogy a

főve-zér 10 erszíny pínzt, ezer sing fajlandis posztót, és

egyéb!) hadak ruházatjára való alkalmatosságokat úgy élést is rendeltetett Sándor uram oda való mene-teiivei, de Sándor uramat hátrább marasztották az angliai követ és a török között lejendö dogoknak kime-netelire, mely angliai orátor negotiátióinak még az mi-kor ezen posta expediáltatott semmi apparentiája nem volt, sőt inkább minden dolgok s jelek arra czíloz-nak, hogy nem lesz meg az békesség az török s né-metek között, és az fővezér s portai cancellarius is nekem igen szép biztató leveleket irnak, tarnen est mihi res valde suspecta, quod supremus vezírius et orniies adhuc alii ministri sunt in eadem authoritate, qui fuerunt praeterita campania ministri pacis, et pá-céin omnino desiderant, donaque plurima et pecuniam Germanoruminfinepraeteritae campaniae acceperunt, et se ad pacem faciendam secrete omnino obligarunt.

Ezekután voltak több aprólékos dolgok is in conver-satione: a francziai király hadainak kik legyenek tisztei és hol, micsoda corpussa legyen mostan, superveniál-tam azonban ezen beszédek között német gróf rab Solari és ugyan Arnolt passa Mahmut bék Ogli levelei, és postái, kikben insinuáltatik nékem, hogy azon rabot az passa Nishez közel négy órányi földre Uszkup nevü helyre küldötte, insinuálván hogy 10 erszény pínzen nékem adja, s azért is hozzám közelebb küldötte, noha az havasalföldi vajda is kivánta volna tüle megvenni, Solári penig remínkedik az istenért: sza-baditsam, minthogy reám maradott dolga, mely leve-leket közölvín a francziával is, igen considerate és ál-mélkodva olvasta. Végezvén azonba a francziával beszídemet, insinuáltam neki, ha mi írási vannak, leveleit kíszítse el, mert holnap elmégyen a posta, és Mahmut bégnek s Velencze felé való

coresponden-sínknek is irhát, mert arra is líszen alkalmatosság.

Az új-palánki kapitány azonban a szélvész miatt eddig nem küldhetvén által a rabokat, most harmiezhetet által küldött, kikben hadnagyok is vadnak, sokan lívín sebessek is benne, Palánkon is maradtak, s mindöszve ötvenen vadnak, az tisztekbe magam eli-ben is hivattam. Ma azonban csendesebb idő lívín, a szél megállott.

2. HetfŰ. Az hoszas expeditiókban mind én, mind a francziai úr véget érvén, délután expediáltam Dósa Mihály nevű szolgámat Drinápolyban, választ tévén minden dolgokra s levelekre, az előtt harmad negyed nappal irott expeditiókat is ezen szolgámtúl küldvín el az utóbiakkal, Írattam választ gróf Szolári nevü német rabnak is, úgy az mellette lívö Mahmut bég Ogli emberinek is, és magának is az pasának, az francziai úr Velencze felé szóló leveleit is ezen alkal-matossággal küldvín el Dósa Mihálytúl, meghagyván neki, hogy utjábúl divertáljon az hol Solári van, em-bert is vívín a végre magával, hogy az informátióval vissza küldhesse, maga penig kövesse útját Driná-poly felé. Küldöttem azonban NemessáTiyi Bálint ura-mot Landorfej érvárra az ott való szerdárnak és jan-csár agának szóló levelekkel, oly dispositióval: hogy nímely Drinápolybúl hozott leveleket is vélek közöl-jönek, és az minap komornyíkomtúl zálogban ottan hagyott ezüst müvet is kiváltsa és elhozza, S ugyan Nemessányi uram által küldöttem tiz erszíny pínzrül azaz öt ezer tallérrúl szóló fermánját is az török csá-szárnak, hogy Csaffer pasa az császár adanai adájábúl nékem assignálj a.azon pénzt, lívín azért én négy ezer-háromszáz tallérával adós, kit még Landorfejérvár-nak az nímetektül való megvétele előtt tömösvári

pa-saságában contraháltam volt Csaffer pasátúl, és azon adósságrúl neki levelet Írattam volt, úgy küldöttem azon fermánt keziben, hogy azon pínzt fordítsa maga szüksígire, és az én adós levelemet adja ki Nemessá-nyi uram kezibe. Az városi és külső parasztságnak sok panaszi, és az katonaság élődísek iránt is sok bú-súlásim lívín, mind ezekben igazítást töttem, az mennyire a mostani állapot és alkalmatosság engedi.

Valamely magam hadaimbúi és szolgáimbúi álló rab-jaim is lívín, vétkekért és excessusokért azokat is az sok instantiákra nízve kezessígen elbocsátottam.

Erkezék ujóbban Veteráninak és rab Mehmet passá-nak levelei egy török által, kit az bokcsai kapitány kisírtetett Palánkra. Ma mind fenn voltam, de erőtlen állapottal, estve uj óbban kenettem kezemet és lábai-mat. Szép tavaszi forma idő volt.

3. Kedd.

Ma is egy másfelé való expeditióim voltanak, kikben véget érvén s ebídhez ülvín az urak-kal, volt estig való mulatásom asztal felett. Elnyomo-rodott beteges állapotjokhoz kípest is egyéb okokra nízve is az erdélyiekbül az praefectusnak egyníhá-nyad magával', hogy hazájában mehessen, szabad-ságot adtam. Szép idö volt.

4. S z e r d a . Ugróczi László komornyikomat e x -pediáltam Jeneivel s két karabílyossal Erdélyben Ve-teránihoz levelekkel és bizonyos instructióval hogy ezen alkalmatosággal a Veteranitúl vett szabadsághoz kípest valamely vásárlásokat kövessen el Erdélyben, és hogy gróf Solári szabadulásának modalitását is tractálja, minthogy már azért is elküldöttem, meg-küldvín in originali Solári és Mahmut bég Ogli leve-leit is. Érkezének Csaffer pasa és másutt lívő török tisztek levelei is Landorfejérvárrúl, kikben

insinu-álják, hogy a vezér hadak számára való valamely alkalmatosságokat és pénzt is assignálván Sándor uram kezüiez, kívánja tudni mik legyenek azok, in-timálván egyszersmind, hogy az elfogott labancz tisz-teket liertelen el ne bocsássam, mert az török nemzet részérül az káros volna, ha az ily emberek elbocsá-tatnának. Az erdélyiekben is, az kiknek dimissióra való szabadság adatott, elmenínek Ugróczival. Az rácz orvos hajnalban megferesztett, és az mely gyöke-rekbűi s füvekbül álló fördövel feresztett, az ferdőbűl

kijüvín, azzal takarta be lábomnak bokáit s fejeit, kiknek is úgy tetszik, hasznát érzem. Az íj jel nagy essö volt, ma penig lágy idö volt.

5. Csütörtök.

Az íjjel is mindinkább és szaporán esett az essö, mely az patakokat is hirtelen megindítá, kik az igen kicsiny Mláva vizét is annyira megárasz-tották, hogy sem innen Palánkra, sem onnan ide usz-tatás nélkül nem járhatni. Erkezék est ve kísőn Dri-nápolybiíl egy Achmet aga nevű kapucsi passa Sán-dor Gáspár úrral együtt, kinek is eleiben küldvín, mikor bejött, azbástyákrúl lövéseket títettem eleiben, de audientiáját reggelre halasztottam, Sándor Gáspár urammal penig estve títettem relatiót, ki is praesen-tálta az császár fermányát, az fővezér, jancsár-aga, és vezír thihája s francziai orátor leveleit, Szép idő volt.

6. Pélltek.

Sándor uram ma bővebb relatiót tí-vín, azután volt audientiája az kapucsi passának, ki is újabb levelit praesentálván az vezér thihájának, csakugyan azon dolgokat cónfirmálta, hogy azokért küldetett, az ki a fermányban fel van tíve, úgymint : hogy Tömösvár, Gyula, s Jenő felé hadaimat kiild-jem és az császár Landorfejérvárrúl rendelt élísit is

introducáltassam, féltvén a vezír azon helyeket

lia-MONUM. HUNG. HIST. — SCRIPT. XV. 4

mar való obsidiótúl, ezen expedítióra rendeltetett az vezér Landor-Fejérvárrúl is ötszáz lovast és havas-alföldibül is ugyan ötszázat két két lúval, kiknek is a vezér parancsolatjábúl az intimáltatik, hogy az mi embereink lígyen fejek ezen expeditióban. Decla-rálta azonban az vezér nevivel az készületeket és egyéb hadi dispositióit, hogy a vezér ezen esztendő-ben idejin indul meg, és az tatár chám fia is bizonyos ezerekbiil álló tatársággal az fü hegyin compareál szomszédságunkban, jelentvín azonban, hogy Landor-fejérvárra szóló fermánok is vadnak nála, és hogy oda is el kell mennie, kire én az én ríszemrűl a mi telhetik a császár és vezér parancsolat] okhoz kípest az hadakat elkészítem. és a ki arra való líszen el-küldöm és ö melléje is magam emberemet adom s Landorfej érvárra elküldöm, ott elkíszitvén ezen expe-ditióhoz szükséges dolgokat a szerdár, és az én ha-daimnak is élést küldvín s a megegyezés felül tudó-sítván , én irántam nem lesz fogyatkozás, noha a ve-zir kvártélyt nem adván hadaimnak, és minapi útjok-ban is sok ltibeli kárral lívín, tehetník szót mindezek-rül, de enmagamat ezekkel nem mentem, egyeztünk meg azért abban, hogy még ma nyiigodjik, és holnap expediáljam. Ezekután híveimmel tartottam conferen-tiát. Azután volt audientiája a francziai úrnak, kit ebíden is nálam marasztván, relatiót tettem neki az occurrált dolgokrúl. Landor-Fejérvárra leveleket Írat-tam, Ugróczi után is hasonlókípen. Megérkezék Neme?-sányi uram is Landor-Fejérvárrúl, igen contentus volt Csaffer az tiz erszíny pínzrül való fermánnal, és az nála lívő adós levelemet is kiadta, és a fermánban a mely superfluitás lett volna is az adósság felett, azt is pínzül Nemessányi uram kezíhez assignálta, az zálogban lívő

ezüst mívemet is kiváltotta és elhozta; az interesre is az végezís szerint bizonyos számú pénzt adván, igen barátságos levelet írt ő kgme által a szerdár és ma-gát is becsületesen látta. Szép tavaszi idő volt.

7. Szombat.

Jó reggel az kapucsi passát és vele együtt Sándor uramat bizonyos instructióval expediál-tam Landor-Fejérvárra, azután én is lábaimra jobban

érczvín magamat. kimentem s oda ki voltam délután is egy darabbal, igen szép mulatságom volt az nyu-lakkal és fáczánokkal, délután bejüvín a mely becsü-letes főrendek és egyéb erdélyi s magyarországi ne-messég is ki jött volt velem, magam és hofmeste-rem asztalához megmarasztatván, jól tartottam és mind külső belső musikásokkal musikáltattam. Nap-estig essös idő volt.

8.

Vasárnap.

Sándor Gáspár uramat és az kapucsi passát beérvén az postám Iszárcsikon. Bokcsa, Karán-sebes és Becse felöl jött híveimnek informatióival, ki-ket az kapucsi passával is közölvín, az landorfej érvári deványban is produkálni fogja. Érkezett meg egy k a -rabílyosom, kit Dósával küldöttem volt el Nisre, kül-dötte általa meg Dósa német rab gróf Solari levelit, és ugyan Mahmut bég Ogli agája levelit is, ki

mel-lette comissariusúl vagyon, tudósítván az reá bizott dolgokrúl Dósa, kiket Solári iránt. s Nissen is vég-hez kellett vinni, és hogy Nisrül is Drinápoly felé is követte útját, nem akarván az török kéziből kiadni addig Solarit, míg az öt ezer tallért keziben Níssre nem küldöm. Szép tavaszi forma idő volt.

5. lletfű. írtam Veteraninak és Ugróczinak, meg-kiildvin nímely originális leveleket, kiket Solari dol-gában irtak, Veteráni nagyobb convictiójára, mint-hogy terminust adtak az törökök, mint-hogy ha akkora az

pénzt meg nem küldöm, nékem akarván abban com-placeálni, Mahmiit bég Ogli vissza viszi az urának s el adja másnak gróf Solarít, megírtam, siessenek az érette való pínzzel, és reputatióm s parolám forog-ván azon Solari dolgában az német generálisok előtt, voltam nem kicsiny elmebéli nyugi tatalanságga 1, mi tívö legyek iránta, iteratis viribus is tartván ez iránt conferentiát becsületes híveimmel. Az Veteráninak és ügrőczi Lászlónak szóló levelekkel expediáltam Csáki András bejárómat Erdélyben. Szeles idő volt. Elő álomkor jött be Monori Mihály bejáróm az osztrovai szigetbííl olyan hírrel, hogy oda az l.-fejérvári szer-dárnak egy agája érkezett, már besetítedvén harmin-czad magával, az mely irást vagy parancsolatot hozott is a szerdártúl, azt is behozta elömben, két embert akarván ott megfogni, és azoknak cselédjeket elrab-lani, és egyéb javokbúlis prédát hánni kívánván,meg-olvastatván azért mindjárt ezen íjjel az irást, az írás szól az kuliesi törökökre, hogy harminczan menjenek cl az agával, és fogják meg azon embereket, azon szi-getben nékem árokkal kerített sánczom, hatvanig való praesidiariusim, és azonkívül is salvaguardáim lívín, és az szigetbeliek is quártélyom s protectióm alatt lívő szegínységbíil állók lívín, nem kevéssé

resentiáltam, hogy nekem ezen dologrúl nem irt a szerdár és az agája sem becsült meg a bejüvetellel s híradással, küldöttem azért azon agához sietve törökül tudó bejárómat Fileki Mátyást hivatván be-csülettel , oly instructiót adván a bejárómnak, hogy ha be jü, mind azt a két paraszt embert, kit meg akar fogni, mind a falunak eleit hozzák bé magokkal, ha

penig be nem akarna jtini, az két embert adják k e

-ziben; de cselédjeket s felesígeket ne engedjík to-vább való dispositiómig, ezzel éczaka elmenínek.

10. Kedd.

Bejöve reggel a hírmondó, hogy az aga megharagítván magát, hogy a két embernek cse-lédjeket keziliez nem adták embereim, ama két em-bert se vette kézhez, vissza indult Landor-Fejérvárra.

Küldöttem ki azért űjobban becsületes hívemet Orlai Miklós uramat oly instructióval, hogy ha szintén az szerdár agája el ment is, hogy a szerdár s közöttem következhető veszekedís a miatt távoztathassék, ma-gam hajdúit rendelvén melléje azok által küldje fel a landorfejérvári szerdár mellett lívő residensem kezi-ben, cselédjeket, jószágokat penig vitesse be az én ottan lívő praesidiariusim sánezában, a mig ezen két embernek dolga egyfelé elválik, innen is penig postát küldöttem Landor-Fejérvárra a residensemhez And-rássi Jánoshoz, megírván neki mint alkalmaztassa magát a szerdár előtt ezen két ember dolgában, írván bő szóval a szerdárnak is, insinuálván, hogy ebben neki ugyan contentumot akarván tenni, az embereket felküldöttem, de hogy én is kívánhattam volna azt tülle, hogy nekem is ez iránt hírt adjon, és hogy cselédjekre és egyéb jószágokra én töttern addig k e -zemet , míg tííle válaszom jü és. azon két embernek dolga elválik egyfelé. Erkezék azonban meg Székely Ferencz nevü becsületes hívem Erdélyi János nevü szolgámmal együtt, instructíója szerint véghez vivín az reá bízatott dolgokat, és accomodálván magát minde-nekben az havasalföldi vajda is, megjőve Sándor Gáspár uram is Landor-Fejérvárrúl a fővezér agája jelenlítíben végezvín az szerdárral, mikorra és mi formában kellessék az én ríszemrül is elkíszíteni az

Küldöttem ki azért űjobban becsületes hívemet Orlai Miklós uramat oly instructióval, hogy ha szintén az szerdár agája el ment is, hogy a szerdár s közöttem következhető veszekedís a miatt távoztathassék, ma-gam hajdúit rendelvén melléje azok által küldje fel a landorfejérvári szerdár mellett lívő residensem kezi-ben, cselédjeket, jószágokat penig vitesse be az én ottan lívő praesidiariusim sánezában, a mig ezen két embernek dolga egyfelé elválik, innen is penig postát küldöttem Landor-Fejérvárra a residensemhez And-rássi Jánoshoz, megírván neki mint alkalmaztassa magát a szerdár előtt ezen két ember dolgában, írván bő szóval a szerdárnak is, insinuálván, hogy ebben neki ugyan contentumot akarván tenni, az embereket felküldöttem, de hogy én is kívánhattam volna azt tülle, hogy nekem is ez iránt hírt adjon, és hogy cselédjekre és egyéb jószágokra én töttern addig k e -zemet , míg tííle válaszom jü és. azon két embernek dolga elválik egyfelé. Erkezék azonban meg Székely Ferencz nevü becsületes hívem Erdélyi János nevü szolgámmal együtt, instructíója szerint véghez vivín az reá bízatott dolgokat, és accomodálván magát minde-nekben az havasalföldi vajda is, megjőve Sándor Gáspár uram is Landor-Fejérvárrúl a fővezér agája jelenlítíben végezvín az szerdárral, mikorra és mi formában kellessék az én ríszemrül is elkíszíteni az