Petelei levelei – Levélforma és levelezés a szerzői kötetekben

Legalább ilyen érdekes azonban azt megvizsgálni, miképpen jelent meg egy egészen ősi szövegfajta, a levélforma a Petelei-életműben. A levél nem új műfaj a világirodalomban.

Már az óegyiptomi novellák között is találni olyat, amely levél formájában íródott, az antikvi-tással pedig az irodalmi levél és a levélformájú irodalom elindult évezredes hódító útjára. A levélregény, leveleskönyv, levélnovella jellemző a magyar irodalomra is, elegendő Mikes Ke-lemen Törökországi levelekjére, Kármán József Fanni hagyományaira, Erdélyi János vagy Mikszáth Kálmán levélformájú cikkeire, karcolataira utalni (pl. Levelek Ottiliához; A főúri sza-lonokról). Az e fejezetben ismertetett vizsgálatom céljául annak a feltérképezését tűztem ki, milyen módon, hányszor jelenik meg levélszöveg Petelei elbeszéléseiben, s milyen szerepe van írói világában postának, levélnek. Feltételezésem az volt, hogy Petelei szívesen használta ezt a

525 Petelei István irodalmi levelezése, i., m., 71. levél, 123-125.

526 KOZMA,Egy erdélyi novellista, i. m., 14.

527 TÖRÖK, Petelei István és az irodalom sajtóközege, i. m., 144.

147

formát, amely másfajta narrációs lehetőségeket rejt, másmilyen befogadói magatartást vált ki, mint a puszta egyes szám első személyben írt, vallomásos szöveg. Sokak szerint Petelei elbe-széléseiben legfontosabb a líraiság és a szubjektivitás,⁵²⁸ ezek érzékeltetésére egy-egy költői nyelvű levél kiválóan alkalmas. Maga Petelei is kiterjedt levelezést folytatott, s nem egy levele szinte önálló kis tárcaként, novellaként olvasható.⁵²⁹ S bár elbeszéléseinek egy része az erdélyi havasok, hegyek közé rejtett kis falvak világában játszódik, a kisváros írójának is tekinthető, élete jelentős részét pedig nagyvárosokban élte le, mint a főváros, vagy Kolozsvár, amelyik épp ebben a korszakban, a 19. század végén vált pezsgő életű, infrastrukturálisan és kulturálisan is modern várossá.⁵³⁰ Így szereplői egy részének életében alapvetően és mítoszoktól, furcsaságok-tól mentesen jelenhet(ne) meg a levelezés, a levél és a modern posta szolgáltatásainak haszná-lata (távirat stb.). Várakozásommal ellentétben azonban a megvizsgált nyolcvanhét, szerzői kö-tetben megjelent novella közül csak kilencben jut komoly szerep a levélnek, postának, a szö-vegalkotás terén pedig a levélformának összesen csak kettőben.

A levelezés levélszöveg idézése nélkül két szövegben kap nagy jelentőséget. Az édes anya című elbeszélésben⁵³¹ a szívbeteg Jánoskának nem lehet elárulni, hogy meghalt az apja.

Édesanyja szörnyű gyászban, szenvedve, de kitartóan hazudja neki, hogy apja felülvizsgálatra ment, s nemsokára hazajön. A hazugságépítmény része az is, hogy Jánoska levelet írhat az ap-jának, mire „másnap reggel mindjárt levél is érkezett az apától”.⁵³² Amikor a kis csizmadiafiú leleplezi Jánoska előtt az apa halálát, a kisfiú csakis anyját vádolja a félrevezetésért. A levél tehát itt nem valódi, csak a megtévesztés, a „kegyes” hazugság eszköze. Ez a szemlélet máshol is felbukkan Peteleinél.

Jóval korábban, az 1897-es Felhők kötetben jelent meg A becsület című novella, amely, mint Petelei novellái oly gyakran, halálesettel zárul.⁵³³ Mindkét főszereplő, az idősödő, feleségéért mindent odaadó, de benne csalódó férj és a fiatal, a szerelemben kétszeresen csaló-dott feleség is válaszúthoz érkezik az életében, s gondjaiknak, boldogtalanságuknak furcsa mó-don talán kettős öngyilkosság vet véget. A novella zárása balladás sűrítettségű és elhallgatásos.

Miután a férj burkoltan felajánlja feleségének, hogy öngyilkosságot elkövetve kilép az életéből, Klári ezt feleli: „– Megtiltom, hogy itt hagyjon. S azt hiszi, hogy én gyenge asszony meg fogom-e őrizni a becsületét. Hát ha nem félt engem, én féltem magamat. Hátha elveszítem a magamét

528 S^ZENTIMREI, Petelei István, i. m., 18., 20., B^ISZTRAY, Petelei István, i. m., 19-21, P^OZSVAI, Az újra meg újra felfedezett Petelei, i. m., 106-107, 115-118.

529 BISZTRAY, Petelei István írói leveleskönyve el, i. m., 30.

530 K^OZMA Dezső, Irodalom, művelődés – változó világban, Napút, 2006/6 (Kolozsvárunk), 44.

531 PETELEI István, Az édes anya = PIÖNI-II, 485-489.

532 Uo., 487.

533 PETELEI István, A becsület = PIÖNI-II, 321-329.

148

és vele nevének becsületét. (…) De vigyen el magával. (…) Elvisz-e magával Torda Dávid?”⁵³⁴ Majd csillag és kihagyás után egyetlen mondat zárja a novellát: „S másnap reggel rettenetes hírrel fekete szegélyes levéllel, Pókainéhoz, a katonás, jó öreg nénihez vágtatott a szolga a havas úton.”⁵³⁵ Az anya, aki közvetve lánya és idős veje balsorsát is okozta nagyravágyásával és önzésével, mindent elveszít a váratlan befejezésben, s a halálról a könyörtelenül és részvét-lenül megérkező fekete szegélyes levélből értesül. Ha egy-egy Petelei-elbeszélést szereplőhalál zár le, de a kóda miniatűr természeti képet foglal magába, s líraian költői, akkor a szövegbe megbocsátó, nosztalgikus, elégikus hangok, effektusok kerülnek. Ha viszont – mint A becsület esetében is – a zárókép, a záró szituáció egyetlen könyörtelen, szikár mondat, nem történik meg az igazi katarzis, a tragédia feloldódása. Helyette a novella vége lefojtott, érződik az esemé-nyek, történések jóvátehetetlensége. Hiába viszi szolga a levelet, a hír személytelen marad, hi-szen kommentár nélkül, holt szavak formájában érkezik majd meg a címzetthez.

Az olvasónak talán már A becsület utolsó mondatáról (a gondolatritmusra épülő mon-datszerkezetről) is eszébe juthat Arany János Mátyás anyja című balladája. Konkrétan erre ját-szik rá Petelei egy másik novellájának zárása. A Levele érkezett a kisasszonynak az Apró képek ciklus VI. tagjaként Az élet kötetben olvasható.⁵³⁶ A kis történet önmagában is olyan, mint egy ballada. A csendes, szelíd tanítókisasszony naponta eljár a szomszéd faluból a postahivatalba, hogy megkérdezze, van-e levele. Részvéttel kíséri, fogadja őt a táj, a falu, az egész világ, de mindig ugyanaz a válasz, nincs levél. Amikor a várva várt írás megérkezik, csak halált hoz.

„Egy czigány hozta be a sziklás útról a levelet. A sziklás vízmartba kapaszkodó galagonyabokor tövisein akadt fel. Finom a formája, piros a pecsétje, mint egy vércsepp. (...) A kisasszony aztán jött hozzánk. A víz felénk hozta, mert mi szerettük őt. A molnár fogta ki.”⁵³⁷ Az allúzió egyér-telmű, de míg Arany románcos balladája nem tragédiával zárul, s a piros pecsét a levélen re-ményt jósol, Petelei, kihasználva, hogy a piros a vér, a halál vagy az elárult nőiség színeként is megjelenhet, régi irodalmi toposz, éppen ellentétébe fordítja az intertextuális idézet jelentését.

E novella szövegében már elhangzik két sor a levélből is, de inkább tartalma, mint stílusa fon-tos. Nem a szavak, inkább az eljárás jellemzi a gyáva, a felelősséget mindenképpen elkerülő, hiszen aznapi házasságáról egykori szerelmének csak rövid levélben hírt adó férfit, aki becsapja a bizakodó tanítónőt. A levélidézet visszafelé tekintve, sűrítetten értelmezi a történteket, a hosz-szú, hangulatokkal teli kibontakozás, s a tragikus tetőpont, az öngyilkosság után csak belőle válnak egyértelművé az előzmények: miért, kiért is járt annyit a postahivatalba a kisasszony.

534 Uo., 328-29.

535 Uo., 329.

536 PETELEI István, Levele érkezett a kisasszonynak = PIÖNI-II, 479-480.

537 Uo., 480.

149

Jelképes, hogy a halálba menő kisasszony öntudatlanul is hátrahagyja a levelet a galagonya-bokron. Az magyarázatul szolgál tettére, de fontosabb ennél, hogy a papírra írt szavak nem méltók arra, hogy elkísérjék a kisasszonyt a halálba, ahogy írójuk sem volt méltó a szerelmére.

Mindkét utóbbi novellában közös, hogy a posta, a levél gyászhír hordozója, amely betör a Petelei-hősök életébe és könyörtelen egyértelműségével halált, gyászt, fájdalmat okoz.

Az 1882-ben megjelent Keresztek című kötetben két olyan elbeszélés olvasható, amelyben egy illetve több levélrészlet szerepel. Ezek a legkorábbi olyan Petelei-novellák, ame-lyekben levélszöveg is található. A Mivel édesgetik Bogba a legyeket című anekdotikus elbe-szélésben⁵³⁸ a levélszövegek és a novellaszöveg kontrasztja az egyik legfontosabb szövegszer-vező erő. Négy levélbe olvashatunk bele, s s mindhárom főszereplőt színre lépése előtt a leve-léből ismerhetjük meg. Jellemzi őket a levél hangja, stílusa, szerkesztésmódja, szóhasználata, de még a levélpapír is.

Dr. Baczkó András „jó görgényi szíjas kék” papíron írott leveléből kiderül, miféle szépségei vannak a póktenyésztésnek, hogy a póknak is „karaktere van”, s előttünk áll egy anekdotikus alak, a kedélyes, vidéki, bár faluját mélyen lenéző úriember, aki pókhálógyárat kíván alapítani, s sajnos el kell utasítsa frissen végzett jogász unokaöccse látogatását, hiszen szenvedélye nem tűr halasztást. Szövege csupa tudományos okfejtés, érezhetően túlbeszélve, túlírva. („Pókjaim hizhatnak, működhetnek, bizom az eredményben.”) Majd megjelenik dr. Édes Pál, aki „finom velinpapirosra ékes betűkkel” írja ujjongó válaszát, s akit úgy tűnik, annyira érdekelnek a pókok, hogy csak azért is készül a látogatásra. Levele naiv, gyerekes örömmel van tele („Pókokat? és csak most tudósit engem róla!”). András úr zavartan hárítja el az ajánlkozást újabb „árkus görgei merítetlenen” („gondolkozóban vagyok, vajjon a klimátikus viszonyok ked-vezőek-e e helyen?”),⁵³⁹ de a látogató a merítetlen és a velinpapírok harca és párbeszéde ellenére megérkezik, s hogy miért volt eltántoríthatatlan, kiderül a negyedik levélből, amelyet Nina, a szép, szőke leány írt Palinak. András úr póktenyésztő magánya csak ürügy, hogy a rábízott árvalány szívét meghódítsa, s azután házasságot kössön vele. Az elbeszélés Petelei ritka, happy enddel záruló munkái közé tartozik, bár Moliére Nők iskolájára emlékeztet a zárás: miután a szerelmesek titkos találkozója lelepleződik, András úr nem tehet mást, mint hogy reménybeli vőlegényből átvedlik nagybácsivá, s gyámmá, s elfogadja a fiatalok házasságát.

538 P^ETELEI István, Mivel édesgetik Bogba a legyeket = PIÖNI-II, 21-30. Úgy tűnhet, hogy a novella címe a kötet-ben már Hogyan édesgetik Bogba a legyeket, s csak az 1880-as, első, folyóiratközlésben viselte a Mivel édesgetik Bogba a legyeket címet. Valójában azonban Petelei e novellának nem változtatott a címén: azt csak a Keresztek kötet tartalomjegyzékének szedője szedte rosszul. A kötetben ugyanis a novella külön, díszes címlapján, és a no-vella összes oldalának fejlécén is Mivel… szerepel, csak a láthatóan sietősen szedett tartalomban olvasható a Ho-gyan… alak. PETELEI István, Keresztek: Tíz rajz, Bp., Révai, 1882.

539 PETELEI, Mivel édesgetik Bogba a legyeket, i. m., 21-23.

150

A levelek tehát utólag, valamennyi előzmény ismeretében teljesen új tematikus kon-textusba kerülnek. A négy levélből három szándékos megtévesztés, kommunikációs szempont-ból tudatos félrekódolás. András úr tudós és Pali ifjonti lelkesedése a póktenyésztés iránt nem véletlenül túlzó, hisz egyikőjük sem az igazat írja. Másodszori olvasásra Pali levelének minden szava ironikusan olvasható („Éljenek a pókok! (…) Csak pók legyen édes bácsi! s légy, dongó, és szúnyog, mint magát kedves levelében kifejezni szives volt.”)⁵⁴⁰ A legőszintébb levél a naiv, szinte szentimentálisan tiszta, ártatlan leánynak megrajzolt Nináé, de ő sem ragaszkodik min-denben az igazsághoz. „Ugy élünk mintha be volnánk zárva. Nem panaszkodom ellene. (…) De hát miért dugdos most a világtól?” – írja panaszkodó, segélykérő levelében.⁵⁴¹ E novellában tehát a levelek a novella expozícióját adják, s a szereplők jellemzésére szolgálnak. Fontosabb azonban ennél, hogy a hazugság eszközei. Egy levél elég személytelen ahhoz, hogy álcaként, álarcként működve elleplezze a szereplők szándékait. Mindez a személyes találkozásnál már lehetetlen.

Szintén a Keresztekben jelent meg A nagyapó című lírai elbeszélés,amelyről már volt szó: ez szintén tartalmaz egy levélidézetet.⁵⁴² A nagyapó erősen várja unokáját, Károlyt, aki talán hozzá költözhetne lakni. A novella felütése Károly kedves levele, melyben érkezését ígéri.

„A brassai szekeresekkel megyek s ott leszek nálatok, édes nagyapa, pénteken tán délután.”⁵⁴³ – zárul a részlet, megteremtve azt a súlyos határidőt, amelyet annyira vár a nagyapa, de amelyik túl későn érkezik el. A levél (az egyetlen közvetlen információ Károlyról) kisebb szerepet kap, s nem reménykedést hoz, a novella mégis halállal végződik. A levélszöveg ismét ellentétes a valódi emberi kapcsolatokkal, az írás megszólítja ugyan a nagyapát, de a hús-vér személy, Ká-roly már nem beszélhet vele.

Az élet című 1905-ös válogatásban a már említett Levele érkezett a kisasszonynak és Az édes anya mellett még két elbeszélés tartalmaz levélrészletet. Az első szerelmi dráma, az Elítélve.⁵⁴⁴ Az anyjához hazalátogató Klemi házasságtörést követ el régi udvarlójával, Balási-val, s megesik. Hazatérve hiába próbálja leplezni férje elől a történteket, s hiába kísérli meg – anyja tanácsára hallgatva – ágyába csábítani a férjét, hogy elleplezhesse születendő gyermeke származásának titkát. Igazi tragédiája nem is a „bűne” miatt érzett szégyen és lelkiismeretfurdalás, hanem az a felismerés, hogy valójában tiszteli és szereti a rajta átlátó, tőle erkölcsösen tartózkodó, őt magában elítélő férjét, akitől a csalás és a bűntudat örökre eltávolítja

540 Uo., 22-23

541 Uo., 25.

542 PETELEI István, A nagyapó = PIÖNI-II, 31-37.

543 Uo., 31.

544 PETELEI István, Elítélve = PIÖNI-II, 462-466.

151

őt. Végül eltűnik otthonából búcsúlevelet hagyva hátra. („Ha eszébe jutna, hogy kerestessen, édes Uram, oh hagyja el.”⁵⁴⁵) A levél nem dönti el a kérdést, az életbe vagy a halálba menekült-e Klmenekült-emi. Ugyanígy a lmenekült-evél hatása smenekült-em menekült-egyértmenekült-elmű: a férj sír és zokog, majd puskával a vállán

„kemény lépéssel” elindul a város felé vezető úton. Öngyilkosságot tervez? Gyilkosságot? A feleségét indul megkeresni? (Vajon vissza/elfogadta volna őt gyermekével együtt, ha őszinte hozzá?) Eldönthetetlen. Mindenesetre Klemi levele az (olvasó által is) elítélt, megítélt Klemi

„bűnös ártatlanságát” bizonyítja, fontos, jellemző erővel bír. Megváltoztatja a befogadó néző -pontját, viszonyulását a szereplőkhöz, miután az felhagy a csalással és az őszinteséget választja, egyúttal tanúskodik a szerelméről is. Egyúttal a bibliai Betsábé-történet tragikus parafrázisává válik.

Míg az Elítélvében az asszony hagyja otthon a levelet, a Görög Trátyi és az apjában talán a posta hozza.⁵⁴⁶ A levél piszkos, rövid és praktikus: anyja tudatja a bérkocsissal, hogy apja váratlanul és groteszk módon meghalt („egy harcsaszálka a torkára ment”), s mielőbb várják Trátyit a temetésre („minthogy meleg idők járnak.”⁵⁴⁷). A levél ugyan ismét gyászt közöl, de amilyen kiábrándítóan érzelemtelen a szövege, olyan hihetetlenül közönyös a címzett, Trátyi apja halálával kapcsolatban. A novellát befejező furcsa, álomszerű események teljes ellentétben állnak a novella kezdetével és a levéllel, s a főszereplő viselkedését is megváltoztatják. Trátyi látni véli halott apját, beszél vele, miközben nem tudni, kísértettörténetet vagy egy elme meg-bomlásának leírását olvastuk-e végig.

Összefoglalva az elmondottakat: Petelei világában a levélhez, a levelezéshez általában valamilyen baj, gyászesemény, fájdalom kapcsolódik. A nagyapóban a levél akaratlanul is ki-jelöli a nagyapó életének végét. A becsület levele öngyilkosságot ad hírül. A Levele érkezett a kisasszonynaké egy öngyilkosság indítéka. Az Elítélve búcsúlevele egy testi vagy legalábbis lelki öngyilkosság dokumentuma, s talán egy másik halál (a férjé) indítéka. Az édes anya levelei groteszk módon egy halotthoz szólnak és elméletileg egy halottól érkeznek. A Görög Trátyi és az apja levele is halálesetről számol be. Kivételt csak a Mivel édesgetik Bogba a legyeket jelent.

A hét közül három szerelmi drámát bemutató történet, s hat játszódik polgári, esetleg úri kör-nyezetben játszódik. Ugyanakkor a Görög Trátyi és az apja című elbeszélésben a hangsúlyo-zottan szegény, műveletlen bérkocsis életében is nagyfontosságú egy levél.

545 Uo., 466.

546 PETELEI István, Görög Trátyi és az apja = PIÖNI-II, 495-498.

547 Uo., 495.

152

A postahivatalnak egyetlen novellában van nagy szerepe, a Levele érkezett a kisasz-szonynak címűben. A mindennapi hiábavaló vándorlás, zarándokút a postára természetesen jel-képessé válik. A Mivel édesgetik Bogba a legyeket levelei postán jutnak el a címzettjükhöz, de ennek nincs jelentősége a történet szempontjából. Egyébként a leveleket szolgával, küldöttel küldik (A becsület), hátrahagyják (Elítélve, Levele érkezett a kisasszonynak), vagy nem derül ki az eredetük (A nagyapóban és a Görög Trátyi és apjában hozhatta őket a postás, de ez nem bizonyos, talán Trátyi piszkos levele több kézen át jutott el hozzá, ez is jellemezheti az életét).

Az édes anyában az is csak a hazugságjáték része, hogy a levél postán, a távollevő apától érke-zik. Elmondható tehát, hogy ellentétben a vasúttal, a pontos órákkal vagy a vadászfegyverekkel, a postának, mint a modern idők újabb tanújának önmagában szemlélve nincs igazán fontos sze-repe a Petelei-novellákban. Az kerül az előtérbe, hogyan viszonyulnak a levelekhez az azokat küldő, illetve megkapó szereplők. Szintén nem kiemelkedően fontos, hogy a levelekkel kap-csolatba kerülő szereplők milyen milliőbe, társadalmi csoportba tartoznak. A gyászos levelek, fájdalmak valamennyiüket egyformán sújtják.

A levelek több esetben is hazudnak. A Mivel édesgetik Bogba a legyeket levelei egy kivételével ironikusan, inverz jelentésben olvashatók, megtévesztő információk, hamis közlé-sek tárházai. Ugyanígy puszta hazugságok, a látszat fenntartásának eszközei Az édes anya le-velei. Hamis, a valóságot elbagatellizáló levelet kap a tanítónő a Levele érkezett a kisasszonynakban. De azokban az elbeszélésekben is, ahol a levél igaz, őszinte szavakat tartal-maz, felmerülhet az értelmezés: a levél nem valódi kapcsolat. Nem lehet azonos a kommuniká-ciós értéke egy levélnek és egy beszélgetésnek. Az ember szemtől szembe nem tud huzamosabb ideig folyamatosan hazudni, de levélben igen (Mivel édesgetik Bogba a legyeket, Levele érke-zett a kisasszonynak). A levél tűnhet valódi emberi kapcsolatnak, de valójában nem azonos azzal. A nagyapó úgy olvastatja fel magának unokája levelét, mintha a fiúval beszélgetne, de az élő fiúval már soha nem fog találkozni. Az édes anya Jancsikájának tűnhet úgy, hogy apjával levelezik, tartja tehát a kapcsolatot, de a levelek mindenképpen az anya hamisítványai marad-nak, a halottat nem lehet visszahozni velük. A tanítónő várakozhat a levelére a Levele érkezett a kisasszonynakban, reménykedve szerelme folytatásában, a kapcsolat, a párbeszéd lehető ségé-ben, de végül csak a halálba kergető elutasítás vár rá. Végül az Elítélve házaspárja képtelen egymással megbeszélni házasságuk problémáját: a férj az erkölcsiség páncélja mögé menekül, elzárkózik zord fájdalmában, Klemi pedig csak búcsúlevelében tud őszintén szólni a férjéhez, aki szintén először a levélen könnyezve ad őszinte, megható választ feleségének, de ekkor már késő, a kapcsolat lehetősége a nő hazugságai miatt örökre elveszett.

153

A befejezettség, lezárultság, jóvátehetetlenség szintén közös jellemzője a levelekkel dolgozó elbeszéléseknek. Miközben a Mivel édesgetik Bogba a legyeket férfiszereplői hazug-ságokat írnak egymásnak leveleikben, már a címzett Pali kezében van Nina mindent leleplező levele. Hiába tűnik tehát meggyőzőnek saját szemében András úr pókhálógyártási terve, nem lehet érvényes, hihető Nina levelének ismeretében. (Természetesen a befogadó előtt egy ideig igen, hiszen a novella felbontja a levelek megírási idejének linearitását.) Ugyanígy amikor Pali megkeresi nagybátyját, az már döntött Nina ügyében, így levele mindenképpen csak hazugsá-gokat tartalmazhat. A többi novellában a befejezettség, előre elrendeltség jóval tragikusabb. A becsület és a Görög Trátyi és az apja levele egy már megtörtént halálesetet közöl a címezettel.

Mire Klemi levelét elolvassák, az asszony már örökre eltűnt, visszahozhatatlan, mint Jánoska apja is Az édes anyában. A Levele érkezett a kisasszonynak levele is kész tények elé állítja a tanítónőt, egykori szerelme a levél feladása napján esküdött, mire tehát a levél megérkezik hozzá, az események már visszafordíthatatlanok.

Ha tehát Petelei levélről tesz említést vagy levelet szerkeszt elbeszélésbe, akkor a le-vélhez halál, gyász, fájdalom, jóvátehetetlen veszteség, visszafordíthatatlan események, hazug-ságok és kommunikációképtelenség fogalmai társulnak. A levél valamennyi kontextusban rosz-szat, erkölcstelenséget, boldogtalanságot hoz, mintha az a világ, ahol az ilyenfajta írásos kom-munikáció megjelent, csak sötét, reménytelen és kiábrándító lehetne.

Ezek után érdemes megnézni azt a két történetet, amely a kötetekben közölt Petelei-novellák közül egyedül íródott végig levélformában. Mindkettő Az élet című válogatásban ta-lálható, 1905-ben jelent meg. (Az előző hét novellából négy ugyanezekben a kötetekben olvas-ható, mintha a levél és levélforma ebben az utolsó válogatásban került volna igazán előtérbe Petelei novellisztikájában.) Az első elbeszélés címe Levél haza,⁵⁴⁸ a másodiké Az utolsó levél.⁵⁴⁹ Mindkét elbeszélésben közös, hogy valójában lineáris, többé-kevésbé hagyományos elbeszélés, amelyet a narráció újdonsága, a tempóváltások a történet párhuzamosságai, ellentétei és visz-szatérő fordulatai tesznek különlegessé.

Mindkét novellának nagyon fontos a címe és a megszólítottja. A Levél haza főhőse az őt felnevelő anyjának (nagyanyjának?) írja a levelet, akit anyónak szólít. A gyenge, beteges fiatalember, aki gyerekkora egy részét ágyhoz kötve töltötte, kilép az otthoni védettségből. Egy szerelmi csalódást követően éli közönséges életét a nagyvárosban. Épp horgászik a Maros part-ján, amikor egy partra vetett vizihullát talál. Nem tud ellenállni a kísértésnek, s magéhoz veszi a halott arany óraláncon függő zsebóráját. Ám az óra ketyegése, a lopása felett érzett bűntudat

548 PETELEI István, Levél haza = PIÖNI-II, 504-507.

549 PETELEI István, Az utolsó levél = PIÖNI-II, 554-557.

154

szinte az őrületbe kergeti. Azt hallucinálja, hogy üldözi a rendőrség, követelik rajta az órát.

Végtelen menekülésbe kezd, gyanússá is teszi magát. Csavargó, rémült vándorként jut vissza a Maroshoz, melynek vize ellenállhatatlanul vonzza. A levél tehát utolsó segélykiáltás a közeli öngyilkosság előtt. Az elképesztő erősségű történet különlegessége a redukált cselekmény: a

Végtelen menekülésbe kezd, gyanússá is teszi magát. Csavargó, rémült vándorként jut vissza a Maroshoz, melynek vize ellenállhatatlanul vonzza. A levél tehát utolsó segélykiáltás a közeli öngyilkosság előtt. Az elképesztő erősségű történet különlegessége a redukált cselekmény: a

In document P ETELEI I STVÁN , A MEGISMERHET ÍRÓ B ÁRDOS D ÓRA (Pldal 146-167)