1767. márciusi közgyűlésen hirdették ki a Veszprém megye által 1766. julius 9-én Pap Pál, Ferenc és Gergely részére kiadott nemesi bizonyságlevelet. Tartalma szerint 1681. junius 19-én nyert cimeres nemeslevelet Pap másként Kovács János fiaival Jánossal, Andrással és Gergellyel együtt. Az elől nevezettek atyja volt a most érintett András. A bizonyságlevél szerzői közül a Cecén lakó Papp Pál és fiai Márton és István felvétettek a megyebeli nemesek közé. (75. 1.)
Papházy.
1792. juliusi közgyűlésen hirdették ki Bács megye átírásá-ban az 1791. szept. 9-én adományozott armálist. Az armálist kapta Papházy előbb Popovics Eutim és feleségétől Kirkovics Erzsébettől való Áron, János, György, Miklós, Pulcheria, Zsófia és Katalin nevü gyermekei és Áron nevü fiának a felesége Damaskin Anna, végül a János nevü fiától és Kirovich Erzsébettől való unokája Eutim. (93, 1.)
Az 1792-ben kihirdetett Papházy János fiai, akik Székes-fehérvárról Lúgosra költöztek az 1821. áprilisi közgyűlésen kap-tak bizonyságlevelet. Papházy György ügyvéd volt, testvére János pedig Krassó megye kancellistája. (656. sz.)
Parrag.
1818. dec. 10—12-i közgyűlésen hirdették ki a Tolna megye által 1815. juni. 22-én Parrag Pál, Sámuel, Ferenc, Dániel, Sándor és néhai János illetve ennek fia János részére kiadott
bizonyságlevelet, amelynek alapján valamennyit felvették a me-gyebeli nemesek sorába. A bizonyságlevél szerint az emiitettek atyja volt az a Pál, aki László, Ádám és József nevü testvéreivel az 1753. évi invesztigáció alkalmával felmutatta a Veszprém megye által 1728-ban atyja Parrag Ádám részére kiadott bizony-ságlevelet. A veszprémmegyei bizonyságlevél szerint a Veszprém-ben lakó Parrag Ádám atyja István megyei adóvevő volt és nemességét tanukkal bizonyitotta. A nemességszerzésről nincs emlités. (2431. sz.)
Patak.
1757. májusi közgyűlésen mutatta fel Patak János seregé-lyesi lakos a Veszprém megye által 1728. április 19-én kiadott nemesi bizonyságlevelét. Ennek kihirdetése után felvétetett a megyebeli nemesek sorába és az adózás terhe alól felmentetett.
(53—54. 1.)
Pauer.
Az 1772. március 30-i közgyűlésen hirdették ki a Pest megye által 1769. szeptember 13-án Pauer Ferenc részére kiadott nemesi bizonyságlevelet. A bizonyságlevél szerint nevezett a nemességvizsgáló deputáció előtt felmutatta az 1722. julius 17-én kelt s Pauer Mátyás és Ferenc részére adományozott eredeti nemeslevelet s egyúttal bizonyitotta Buda város bizonyítványával azt, hogy ő a nemeslevél társszerzőjének Pauer Ferencnek a fia.
Ellenmondás nélkül felvették a megyebeli nemesek közé. (1031 — 1032. 1.) Megemlítjük, hogy Pauer név a kéziratos lajstromokban és a nyomtatásban megjelent névmutatóban* is helytelenül Quauer-nak van irva. A jegyzőkönyvben a nemeslevél kelte 1722. julius
17., a királyi könyvekben** azonban 1722. julius 11.
Péchy.
1742. április 18-i közgyűlésen kapott Péchy Ézsajás nemesi bizonyságlevelet, János, József, Sándor, István, Ádám, Péter és Gábor nevü fiaival együtt. A bizonyságlevelet azon az alapon adták ki, hogy Péchy Ézsajás az invesztigáció alkalmával a győri káptalannak 1647. évből való és egy révkomáromi kúriára
vonat-Rexa Dezső : Névmutató Fejér vármegye levéltárának nemesi anyagá-hoz. 100. h.
Illéssy-Pettkó : A királyi könyvek. 164. 1.
kozó iktatólevelével, mint az adományszerző leszármazója és az adomány birtokosa, igazolta nemességét. (239. 1.) Az 1742. évi bizonyságlevél szerzőinek a leszármazói a Cecén lakó Péchyek az 1843. évi januári közgyűlésen kaptak nemesi bizonyságlevelet.
Belefoglalták ebbe 1. Péchy Ezsajás János nevü fiának az uno-káját Istvánt és ennek fiait Jánost, Istvánt és Andrást. 2. Péchy Ezsajás József nevü fiának a dédunokáit Józsefet és Lajost. 3.
Péchy Ezsajás József nevü fiának az unokáját Sámuelt és ennek a fiait Jánost, Benjámint, Sámuelt és Dánielt. 4. Péchy Ezsajás József nevü fiának a dédunokáját Dánielt valamint ennek fiait Jánost, Dávidot és Istvánt. 5. Péchy Ezsajás József nevü fiának Ádám, Sámuel és János nevü unokáit valamint Ádámnak Pál, Sámuelnek János, István és József nevü fiait. 6. Péchy Ezsajás József nevü fiának Gábor nevü unokáját és ennek fiait Benjámint, Gábort és Józsefet. 7. Péchy Ezsajás Sándor nevü fiának a fiát Sándort és ennek fiait Lászlót, Sándort és Ferencet. 8, Péchy Ezsajás Péter nevü fiának a fiait Pétert és Dávidot és Dávid fiát Dávidot. (388. sz.)
Péntek.
Az 1749. májusi közgyűlésen Péntek Márton polgárdi lakos, aki igazolta nemességét, felvétetett a megyebeli nemesek sorába, egyúttal nemesi bizonyságlevelet is kapott. (21—22. 1.)
Pénzes.
1769. juniusi közgyűlésen hirdették ki a Komárom megye által 1768, dec. 16-án a Keresztesen lakó Pénzes János és a Pátkán lakó Pénzes István és Péter részére kiadott nemesi bi-zonyságlevelet. (489. 1.) Ezt a bizonyságlevelet átirták és ebből kitűnik, hogy bele voltak foglalva még a biharmegyei Szent-jánoson, azután a Dadon, Szőnyben és Kocson s végül Kunszent-miklóson lakó családtagok is. A bizonyságlevél pedig alapult a Pozsony megye által 1768-ban kiadott bizonyságlevélen, amely szerint a család az invesztigáció alkalmával királyi adomány-levéllel, iktatólevéllel s osztálylevelekkel valamint tanuvallatások-ka! bizonyitotta, hogy Felsőjánokon ősi kúriával birt. Az 1816.
évi áprilisi közgyűlésen hirdették ki a Komárom megye által 1816. szept. 18-án kiadott nemesi bizonyságlevelet. Bele voltak foglalva e b b e : 1. a Szőnyben lakó Pénzes Pál, Mihály, Ferenc, Péter és István (Márton fiai) továbbá Ferenc, András és János
(id. Ferenc fiai), 2. a Dadon lakó Ferenc (Mihály fia), Ferenc (András fia), János (Mihály fia), Márton, István, Ferenc és Péter (István fiai), 3. a Kömlődön lakó Mihály (Péter fia), 4. a Naszályon lakó György (Péter fia), 5. a Kisbéren lakó Mihály és István (Mihály fiai), 6. az Ácson lakó Ferenc és István (Ferenc fiai), 7. a Kocson lakó Mihály (Péter fia), 8. a Sárkeresztesen lakó János és István (István fiai), másik János (János fia), 9, a Pátkán lakó János és Mihály (István fiai), másik János és István (Péter fiai). (778. sz.)
Peőtz.
1796. juniusi közgyűlésen hirdették ki a Komárom megye által 1795. szept. 15-én a Szentpéteren lakó Peőtz Ignác fejér-megyei aladóvevő részére kiadott nemesi bizonyságlevelet. Ellen-mondás nélkül felvették a rçiegyebeli nemesek sorába. (531. 1.)
Perczel.
1717. áprilisi közgyűlésen hirdették ki Perczel Tamás, Mihály és István továbbá feleségeik és gyermekeik részére adományozott cimeres nemeslevelet, amelynek alapján felvették az ország nemesei közé. (4. 1.) Ennek a kihirdetésnek az alapján kapott nemesi bizonyságlevelet az 1740. májusi közgyűlésen Perczel János-György. (17. 1.)
Az 1740-ben bizonyságlevelet szerző Perczel János-György-től származó József Nep. János cecei közbirtokos az 1834. évi augusztusi közgyűlésen kapott nemesi bizonyságlevelet. (1495. sz.)
Pesthy.
1832. októberi közgyűlésen hirdették ki a Győr megye által 1830. dec. 16-án a Szentlőrincen lakó Pesthy István és fiai István és Pál részére kiadott nemesi bizonyságlevelet. Tartalma szerint Pesthy István és testvére Mihály az 1819. évben inditott s felső helyen jóváhagyást nyert nemességvitató perben igazolták nemes-ségüket. Bizonyitották, hogy dédatyjuk volt az a Pesthy András, aki az 1725. évben eszközölt invesztigáció alkalmával az 1651.
szept. 23-án Pesthy Gergelynek adományozott és 1654. dec. 21-én Győr megyében kihirdetett nemeslevélre visszamenően igazolta nemességét. (2808. sz.) Ugyanezen gyűlésen hirdették ki a Győr
megye által 1830. dec. 16-án a most érintett Pesthy István testvére Pesthy Mihály szentlőrinci lakos és fiai János és Lajos és unokái Antal és Károly részére kiadott nemesi bizonyságlevelet. Ezt a bizonyságlevelet az előbbivel azonos alapon adták ki. (2809. sz.) A most emiitett Pesthy István és Mihály az 1832. évben kérték, hogy a Székesfehérvárott elhalt Pesthy Márton hagyatékában feltalált és a város tanácsa által a megyéhez áttett nemesi dip-lomát és Győr megye bizonyságlevelét nekik a megye levéltárából adják ki. Székesfehérvár átirata szerint a nemesi oklevelet Pesthy Gergely és Szapantsy István kapták 1651. szept. 23-án. Győr megye által 1745-ben kiadott nemesi bizonyságlevelet* pedig a Koroncón és Simontornyán lakó Pesthyek kapták. Az átirat és fentebbi győrmegyei bizonyságlevél a nemeslevél keltében eltérő, de az eltérés valószinüleg csak tollhibából származik. A nemes-levelet a kérvényezők meg is kapták. Az 1745. évi bizonyság-levelet azonban nem mert ebben egy, az 1582. febr. 21-én kelt nemeslevélre van utalás.
Petke.
1742. áprilisi közgyűlésen hirdették ki a Veszprém megye által 1741. dec. 4-én a Vajtán lakó Petke György részére kiadott nemesi bizonyságlevelet. Petke György, akinek atyja Pál s ezé János volt, felvétetett a megyebeli nemesek közé és nemesi bizonyságlevelet kapott. (237. 1.)
Petkovich.
1806. áprilisi közgyűlésen hirdették ki a Vas megye által 1805. május 27-én Petkovich István részére kiadott nemesi bi-zonyságlevelet. Petkovich István atyja Pál s ezé pedig Miklós volt, aki az 1756. évi invesztigáció alkalmával az 1649. évben kelt armálisig visszamenően igazolta nemességét. (299. sz.)
Petrás.
1761. januári közgyűlésen hirdették ki Petrás János 1760.
nov. 25-én kelt cimeres nemeslevelét. (513. sz.) 1778. juniusi közgyűlésen Petrás Pál nemesi bizonyságlevelet kapott. (623. 1.) 1785. augusztusi gyűlésen olvasták fel a helytartótanács leiratát, amellyel jóváhagyta a Petrás János, András és Márton
nemesség-* Eredetije a Nobilitaria Pesthy-csomójában.
vitató perében hozott s a felperesekre kedvező Ítéletet. (67. 1.) 1790. májusi közgyűlésen kapott Petrás Márton győri postamester nemesi bizonyságlevelet. (27. 1.)
Petrich.
1842. áprilisi közgyűlésen hirdették ki a Zala megye által április 11-én Petrich György-János györkönyi lakos és fiai György és Sándor részére kiadott nemesi bizonyságlevelet. Petrich György-János a Zala megyében lefolytatott nemességvitató perben igazolta, hogy atyja, Mátyás, Pusztavámon született és onnét költözött Györkönybe. Nagyatyja Mihály pedig Zala megyéből költözött Pusztavámra s testvére volt azon Pálnak és Imrének (András fiainak), akik az 1758. évben, az 1637. évben Petrich Lászlónak adományozott cimeres nemeslevélig visszamenően, igazolták a nemességüket. (2143. sz.)
Patrubány.
1807. decemberi közgyűlésen hirdették ki a Békés megye által 1807. aug. 4-én Patrubány Lukács és János részére kiadott nemesi bizonyságlevelet. Nevezettek atyja József volt, aki bele volt foglalva az 1758. dec. 12-én Patrubány Márton-Márkusnak és fiainak adományozott és Nagyküküllő megye 1759. nov. 13-án tartott törvényszéken kihirdetett cimeres nemeslevélbe. (1295. sz.)
Pfisterer.
1803. februári közgyűlésen hirdették ki az 1798. szept. 1-én Pfisterer Péternek és testvérének Andrásnak adományozott és megelőzőleg Pest megyében már kihirdetett cimeres nemeslevelet.
(178. sz.)
Pfriem.
1797. juniusi közgyűlésen hirdették ki az 1797. január 20-án adományozott cimeres nemeslevelet. Az armálist kapta Pfriem György hörcsöki árendás és feleségétől Gylin Annától való gyer-mekei, még pedig, György, József, Rozália, Terézia, Anna és Magdolna. (294. 1.)
Pintér.
1838. májusi közgyűlésen hirdették ki a Sopron megye által 1837, nov. 6-án Pintér Károly csurgói ispán részére kiadott
nemesi bizonyságlevelet. Ezt pedig a Nyitra megyének 1836.
szept. 10-én kelt bizonyságlevele alapján adták ki. Ebből pedig kitűnt, hogy az 1754. évben eszközölt nemesi összeirásba felvett Pintér Józsefnek, aki Örményből a győrmegyei Vámosra költözött, Tolnay Judittól való fia József volt. Ezen Józsefnek a fiai voltak Mihály és Gábor. Gábor fia volt a bizonyságlevél szerzője Károly.
(1649. sz.)