Az 1838. május 21—31-i közgyűlésen hirdetik ki Győr megye által 1837. május 12-én kiadott nemesi bizonyságlevelet.
A bizonyságlevelet kapták a Bors vagy Borsányi-családbeliek, még pedig István és Ferenc kajászószentpéteri birtokosok, József, Péter és István nyéki birtokosok, András kajászószentpéteri bir-tokos fiaival (András és János szabolcsmegyei szentmihályi prédi-kátor), végül István kajászószentpéteri birtokos. Ezen bizonyság-levél kiadásának alapjául szolgált az ugyancsak Győr megye által
1763. junius 6-án kiadott bizonyságlevél, amelyet a Nagybajcson lakó Bors Ferenc, István és András kaptak. Az 1763. évi bi-zonyságlevél szerzői hivatkoztak arra, hogy a Szap faluban lakó Bors Ferenc a nemesség-igazolás alkalmával felmutatta Bors György és testvére István által 1687. julius 20-án nyert nemes-levelet, melyet Pozsony megyében hirdettek ki. Igazolta azt is, hogy ő János fia, aki viszont István fia volt s aki a pozsony-megyei Fél faluból költözött Nyárad faluba és mindig nemesi szabadsággal élt. Az 1763. évi bizonyságlevél szerzői bizonyitot-ták azt, hogy ők István fiai, István pedig testvére volt Jánosnak, a nemesség-igazolás alkalmával magát igazoló Bors Ferenc atyjá-nak. Az 1837. évi bizonyságlevél szerzői igazolták, hogy ők az
1763. évi bizonyságlevélben megnevezett Andrástól származnak.
Ennek az Andrásnak a fia volt Ferenc, István és Ferenc kajászó-szentpéteri birtokosok atyja. Ugyancsak ennek az Andrásnak a fia volt Mihály a Nyéken lakók atyja. András fiai voltak András és István. Igazolták azt is, hogy őket Borsányinak is szokták nevezni. Ellenmondás nélkül felvették a fejérmegyei nemesek sorába. (1651. sz.)
Egyszerű másolat a Nobilitaria Borovszky-csomójában.
Borsos.
1769. október 9-i közgyűlésen hirdetik ki a Veszprém megye által 1769. julius 11-én kiadott nemesi bizonyságlevelet. Ezt a bizonyságlevelet kapták a Cecén lakó Borsos János és István.
Igazolták ugyanis az 1731. évi nemesség-vizsgálat jegyzőkönyvé-vel, hogy ők János fiai. János pedig István fia volt. István pedig fia volt azon Jánosnak aki az 1676. május 1-én kelt nemeslevelet kapta, amelyet még azon évben Veszprém megyében kihirdettek.
Ellenmondás nélkül felvették a fejérmegyei nemesek sorába. (518.1.) Ennek a kihirdetésnek az alapján kapott bizonyságlevelet az 1822. évi március 11—12-i közgyűlésen Borsos József bajai lakos, aki igazolta, hogy ő a bizonyságlevélben megnevezett Jánostól származik. (334. sz.)
Borz.
Az 1718. julius 18-i közgyűlésen hirdetik ki Borz János és felesége Pogasich, továbbá fiai János, Ferenc, Mihály és
Miklós, leányai Rozina és Katalin részére 1718. március 20-án kiadott nemeslevelet. Nevezetteket ellenmondás nélkül felvették az ország nemesei közé és erről nekik bizonyságlevelet adtak ki. (66. 1.)
A gyűlési jegyzőkönyv nem tartalmazza Borz János felesé-gének keresztnevét. A királyi könyvek* szerint felesége Pogasich Mária. Ugyanitt a családnév nem Borz, hanem Borsz.
Bottlík.
Az 1818. évi március 2—3-i közgyűlésen hirdetik ki Komá-rom megye által 1816. március 5-én kiadott nemesi bizonyság-levelet. Ezt a bizonyságlevelet a Kocs helységben lakó Bottlik István, Pál, János és Ferenc kérelmére adta ki Komárom megye.
Azon az alapon, hogy nevezettek felmutatták Nyitra megye által 1816. év február 16-án kiadott nemesi bizonyságlevelet. Ezt a bizonyságlevelet pedig Nyitra megye azon az alapon adta ki a fentebb megnevezetteknek, mert bebizonyították azt, miszerint ők azon Bottlik Györgynek a fiai, aki az 1756. évben megejtett és felsőbb helyen jóváhagyást nyert nemesség-vizsgálat alkalmával mint az 1646. évi április 25-én nemeslevelet nyert Bottlik Imre
Illésy-Pettkó : A királyi könyvek. 36. 1.
leszármazottja igazolta magát és ezen igazolás alapján a kétségtelen nemesek lajstromába a 38. szám alatt, a 113, lapon bejegyez-tetett. A Bottlik Györgytől való leszármazásukat pedig a nagykéri katholikus és a kocsi református egyház meghitelesitett anya-könyvi kivonataival, nagyatyjuknak Bottlik Istvánnak a nyitra-megyei Apáti-kér helységből a komáromnyitra-megyei Kocs helységbe való átköltözését, Nyitra és Komárom megye törvényszéke előtt meghitelesitett tanuvallatással bizonyitották. Ezenfelül a fent érin-tett, s a komárommegyei Kocs helységben lakó Bottlikok még azt is bizonyitották, hogy közülök Istvánnak János nevü és Pál-nak pedig István, József és Mihály nevü fiai is vanPál-nak, minek folytán Komárom megye ezek neveit is belefoglalta a bizonyság-levélbe. Valamennyien felvétettek a megyebeli nemesek sorába.
(411. sz.)
Bótth.
1773. augusztus 19-én tartott közgyűlésen hirdették ki Pozsony megyének 1773. augusztus 12-i gyűléséből kiadott nemesi bizonyságlevelet. A bizonyságlevelet a Csallóközből, Csenke faluból származó Bótth Imre csákvári lakos kapta. A bizonyságlevél vissza vezetett III. Ferdinánd által 1638. junius 20-án Bótth Istvánnak és fiának Jánosnak és testvérének Györgynek adott nemeslevélre. A nemeslevelet 1639. január 19-én Győr megye Győrben tartott gyűlésén hirdették ki. Az 1717. évben Pozsony megyében végzett tanuvallatás és Komárom megye bizonyság-levele valamint az 1719. és 1733. évben ugyancsak Pozsony megyében végzett tanuvallatásokat bizonyitották, hogy a nemes-levélbe belefoglalt Bótth Györgynek a fia János volt, ezé Márton, ezé másik Márton, ezé pedig Péter. Péter fia volt Imre, aki a bizonyságlevelet nyerte. Ellenmondás nélkül felvették a megye-beli nemesek közé. (182—183. 1.)
Brhlovits.
Az 1754. május 10—11-i közgyűlésen hirdetik ki Trencsén megye tőrvényszéke által 1754. február 15-én, a fejérmegyei Pátkán lakó Brhlovits Mihály és a komárommegyei Bokodon lakó testvére számára kiadott nemesi bizonyságlevelet. (620. 1.) Ez a jegyzőkönyvi bejegyzés nem tartalmazza Mihály testvérének nevét, de a későbbi 1799. évi gyűlési jegyzőkönyvből megállapithatólag György.
Az 1799. évi julius 18-i közgyűlésen két bízonyságlevelet kapnak a Brhlovits-családbeliek. Az egyiket kapták Brhlovits János, Márton és Sándor, testvérek, mindnyájan János fiai. János pedig fia volt az 1754-ben kihirdetett Mihálynak. A másik bi-zonyságlevelet kapta az 1754-ben publikált Mihálynak Mátyás nevü fia, valamint ennek János, Márton, József és Sándor fiai, (407. 1.)
Még egy bizonyságlevél kiadásának van nyoma. Az 1777.
junius 16—17-i gyűlésen bizonyságlevelet kapott Brhlovics Márton és György, mivel nemességüket Trencsén megye 1754. évi bi-zonyságlevelével igazolták, (267. 1.) A jegyzőkönyv semmiféle adatot sem tartalmaz arra nézve, hogy ezek milyen kapcsolatban voltak az 1754-ben kihirdetett Mihállyal és Györggyel. Fenn-maradt tanuvallatási jegyzőkönyv* szerint mind a ketten a pozsonymegyei Rétén laktak.
Igen valószinü, hogy a Brlovics, Berlovics és Bellovics néven szerepelő megyebeli nemesek tulajdonképen Brhlovits-családbeliek.