Példák a szolgáltatók közötti konfliktusokra

IV.3.1. Cogent vs. France Télécom

A Cogent a világ egyik legnagyobb Tier-1 internetszolgáltatója, aki számos nagy online tartalomszolgáltató tartalmát juttatja el a végfelhasználók elérését lehetővé tevő internethozzáférés-szolgáltatókig (ún. „eyeball ISP”). A Cogent és France Télécom egymás között ingyenes peering megállapodásban rendezték a hálózataik közötti adatkicserélést, egészen 2012-ig, amikor is konfliktusba kerültek egymással. A Cogent ugyanis arra kérte a France Télécom-ot, hogy növelje meg saját költségére a közte és a France Télécom tranzithálózata (Open Transit) közötti adatkicserelési kapacitást, tekintettel a Cogent ügyfeleitől érkező nagyobb adatforgalom miatt, annak érdekében, hogy a Cogent ügyfelei (OTT szolgáltatók) továbbra is jó minőségben érhessék el France Télécom csoporthoz tartozó Orange internet előfizetőit.³⁷⁹ A France Télécom azonban elutasította az ingyenes kapacitás növelését a peering pontnak, arra hivatkozva, hogy a kettejük közötti kapcsolat nem egyenrangú, a kettejük közötti adatforgalom nem kiegyensúlyozott, ugyanis a Cogent sokkal nagyobb mennyiségű adatot ad át, mint amit a France Télécom. A Cogent az elutasítást a francia versenyhatóság (Autorité de la concurrence) előtt támadta meg arra való hivatkozással, hogy a France Télécom olyan nélkülözhetetlen infrastruktúrához tagadja meg a hozzáférést, mely nélkül lehetetlen szolgáltatást nyújtani az Orange Internet (France Télécom) előfizetőinek.

379 Az óriási adatforgalmat az amerikai hatóságok által azóta bezárt MegaUpload fájlcserélő oldal generálta, mivel az Orange előfizetői nagymennyiségben töltöttek le fájlokat.

100 6. ábra: Cogent vs. France Télécom ügy

A francia versenyhatóság az érintett piac meghatározásánál megállapította,³⁸⁰ hogy a tranzit és peering megállapodások ugyanúgy a piac részét képezik, mivel az Orange előfizetőinek elérésénél a két megállapodás típus között nem volt lényeges különbség, például az elérhető minőség tekintetében nem volt lényeges eltérés. Annak érdekében, hogy az Orange előfizetői elérhessék az egész internetet, az Orange nevében a France Télécomnak számos tranzit megállapodást kellett kötnie, melynek folyományaként az Orange előfizetői ezeken a tranzit szolgáltatókon keresztül is elérhetőek voltak. Következésképpen a France Télécom nem gyakorol kizárólagos ellenőrzési jogot az Orange előfizetőihez való hozzáférésben.

A versenyhatóság a visszaélésszerű magatartás vizsgálatánál kimondta, hogy a kapacitásbővítésért kért ellenérték nem jogszerűtlen, amennyiben ez előre lefektetett szabályok szerint történik. A France Télécom peering szabályzata pedig egyértelművé tette, hogy az ingyenes peering-re addig van lehetőség, amíg a másik fél által a France Télécom hálózatába továbbított adatmennyiség nem haladja meg a visszirányban továbbított adatmennyiség 2,5-szeresét. A Cogent pedig a vizsgált időszakban tizenháromszor annyi adatot továbbított a France Télécom hálózatába, mint a France Télécom a Cogent hálózatába. Ennél fogva legitim elvárása volt a France Télécomnak ellentétel kérése a plusz kapacitásért.

380 Décision n° 12-D-18 du 20 septembre 2012 relative à des pratiques mises en oeuvre dans le secteur des prestations d'interconnexion réciproques en matière de connectivité Internet,

http://www.autoritedelaconcurrence.fr/pdf/avis/12d18.pdf, (2016.02.16.)

101 Mindazonáltal a vizsgálat arra is fényt derített, hogy a France Télécom csoporthoz tartozó Open Transit tranzitszolgáltató és az Orange között nincs formális, elkülönített elszámolás az adatkicserélésre vonatkozóan, márpedig amennyiben a jövőben harmadik tranzit szolgáltatóknak fizetni kell az Orange előfizetőinek elérésért, akkor előfordulhat, hogy olyan árprés alakulhat ki, amely lehetetlenné teszi harmadik tranzitszolgáltatóknak versenyképes ajánlatot tenniük. Éppen ezért a France Télécom kötelezettséget vállalt arra, hogy átláthatóvá és ellenőrizhető teszi az Orange és az Open Transit közötti belső elszámolásokat. A Cogent jogorvoslat iránti keresetét mind a párizsi fellebbviteli bíróság,³⁸¹ mind a Semmítőszék³⁸² elutasította.

IV.3.2. Google vs. Free

Egy másik emlékezetes eset Franciaországban a Free és a Google vitája volt. 2012 őszén az Iliad csoporthoz tartozó Free vezetékes internethozzáférés-szolgáltató előfizetői tömegesen panaszkodtak arra, hogy nem elérhető a Google-höz tartozó Youtube videómegosztó portál.

2012. november 22-én a francia elektronikus hírközlési szabályozóhatóság (Autorité de régulation des marchés et des communications éléctroniques, ARCEP) hatósági eljárást indított az ügy kivizsgálása érdekében.³⁸³ A vizsgálat lezárása előtt a Free tovább „emelte a tétet”: 2013.

január 5-én egy olyan szoftvert telepített távolról az előfizetői modemekre, amik automatikusan blokkolták az összes online reklámot.³⁸⁴ Ez nyilvánvalóan elsősorban a Google érdekeit sértette, akinek a legnagyobb bevétele az online hirdetésekből származik, azonban ezzel nagyon sok más szereplő „tyúkszemére is rálépett” a Free. A felháborodás akkora volt, hogy az infokommunikációért felelős miniszter azonnal bekérette magához a Google és a Free képviselőit. A nyomás hatására a Free végül 5 nappal később, január 8-án megszüntette az online reklámok blokkolását.³⁸⁵

Az ARCEP több mint fél év vizsgálat után, 2013. július 13-án kiadott határozatában³⁸⁶ megállapította, hogy a probléma oka az volt, hogy a Free által a peering ponton biztosított átviteli kapacitás mértéke nem volt megfelelő a csúcsidőben forgalmazott adatforgalom

381 Cour d’appel de Paris, arrêt du 19 décembre 2013, 2012/19484

382 Cour de cassation, arrêt du 12 mai 2015, numéro 451 FS-P+B

383 Décision n° 2012-1545 de l’Autorité de régulation des communications électroniques et des postes en date du 22 novembre 2012 portant ouverture, en application de l’article L. 32-4 du code des postes et des

communications électroniques, d’une enquête administrative concernant diverses sociétés relative aux conditions techniques et financières de l’acheminement du trafic

384 http://www.economist.com/news/business/21569414-xavier-niel-playing-rough-internet-giant-france-v-google, (2016.02.27.)

385 BARTÓKI-GÖNCZY Balázs: Attempts at the regulation of network neutrality in the United States and in the European Union – The route towards the “two-speed” Internet, in: Koltay A. (szerk.) Media Freedom and Regulation in the New Media World, Complex, Media Freedom and Regulation in the New Media World,

386 Décision n° 2013-0987 de l’Autorité de régulation des communications électroniques et des postes en date du 16 juillet 2013 clôturant de l’enquête administrative ouverte en application de l’article L. 32-4 du code des postes et des communications électroniques, d’une enquête administrative concernant diverses sociétés relative aux conditions techniques et financières de l’acheminement du trafic.

102 szaturáció nélküli továbbítására. Mindazonáltal – állapította meg az ARCEP – Free nem tanúsított diszkriminatív magatartást a Google-lel szemben, mivel a korlátos sávszélesség nem csak a YoutTube adatforgalmára volt káros hatással, hanem minden adatforgalomra. Mindezek alapján az szabályozó nem állapított meg jogsértést és lezárta az eljárását.

IV.3.3. A BIX és hazai szolgáltatók gyakorlata

Mint azt fentebb említettem, Magyarországon a publikus peering pontot (BIX) az Internetszolgáltatók Tanácsa működteti. Az ISZT a BIX tagok közötti korlátlan, ingyenes forgalom kicserélést preferálja, azonban a BIX publikus szabályzata szerint,³⁸⁷ „Minden BIX tag eldöntheti, hogy milyen módon szeretne forgalmat kicserélni más BIX tagokkal” és ezért – magasabb havi díjért – választhat:

- „selective” peering-et, ahol a forgalom kicserélése más BIX tagok felkérése alapján egyedi mérlegelés alapján történik, valamint

- „restrictive” peering-et. amikor A BIX tag forgalom kicserélésre felkéréseket nem szeretne kapni, új forgalom kicseréléseket csak saját kezdeményezésre alakít ki.³⁸⁸ Ez alapján a tagok szabadon dönthetnek arról, hogy más, szintén a BIX tagságához tartozó szolgáltató forgalmát beengedik-e a hálózatukba, vagy a szolgáltató arra kényszerül, hogy a forgalmát nem átengedő szolgáltatóval privát peering megállapodást kössön, ezzel biztosítva forgalmának eljuttatását a másik szolgáltató ügyfeleihez. Jelenleg a BIX tevékenységét nem szabályozza hírközlési jogszabály (hiszen nem minősül elektronikus hírközlési szolgáltatásnak), és a szolgáltató a BIX szabályzatának megfelelően jogszerűen terelheti privát peering szerződés irányába más szolgáltató forgalmát. Tekintettel arra, hogy az IP összekapcsolások kérdése nem szabályozott, a privát peering során alkalmazott díjazás is a szerződést aláíró feleken múlik.

A másik lehetősége az internethozzáférés-szolgáltatóknak a magán peering felé terelésre az, hogy nem vesz megfelelő mértékű sávszélességet a BIX-ben, ezzel kényszerítve a nagyobb adatforgalmat bonyolító szolgáltatókat arra, hogy a forgalmat fizetős magán peering megállapodás keretében cseréljék ki. Az utóbbi időben a jelentősen megnövekedő internetes forgalom ellenére, a BIX-tagok nem növelték jelentősen a BIX-irányú kapacitásaikat, így a tartalomszolgáltatók rá vannak kényszerítve arra, hogy IP tranzit, illetve privát peering szerződéseken keresztül juttassák el a tartalmakat az internetes végpontok felé. Ebből fakadó konfliktusra láthattunk példát a 2014 nyarán. Az egyik hazai televízió egy kiemelten népszerű sporteseményt szeretetett volna OTT formában is eljuttatni a nézőkhöz. Az adatok továbbítását a BIX-be egy hazai CDN szolgáltató végezte. A BIX-szabályzat adta lehetőséggel élve, két

387 http://bix.hu/?lang=hu&page=charter, (2017.11.29.)

388 Jelen tanulmány írásakor a körülbelül 50 tagból nyolc fizet elő selective peering-re, míg három – ideértve a UPC anyavállalatát, a Liberty Global-t – restricitve peering-re.

103 nagy szolgáltató is megtagadta a forgalom átvételét a BIX-ben, és a forgalom továbbítását végző CDN szolgáltatónak a privát peering szerződés megkötését ajánlotta fel. A privát peeringen alapuló megoldás lényegesen magasabb költséget jelentett a CDN szolgáltatónak, illetve végső soron a médiaszolgáltató számára.

Hasonló konfliktus merült fel a UPC, illetve az RTL Klub között is, amikor 2015 tavaszán a UPC internet előfizetői számára hosszabb ideig nem volt elérhető az RTL Klub online szolgáltatása.³⁸⁹ Az eset hátterének megértéséhez fontos az ügyben érintett szolgáltatók szerepét tisztán látni. Az RTL Klub az online tartalmait az Externet tárhelyszolgáltatónál tárolja, aki felel azért is, hogy a tartalom eljusson az azt lekérőhöz. Ezért az Externet jelen van a BIX-ben is, ahol megoldja az RTL Klub adatforgalmának továbbítását abba a hálózatba, amelynek az előfizetője online akarja nézni az RTL Klub tartalmát, jelen esetben a UPC előfizetői hálózatában.

7. ábra: A UPC / RTL vita

A feltételezések szerint³⁹⁰ a konfliktus hátterében az állhat, hogy a UPC anyavállalata, a Liberty Global stratégiát váltott és ezentúl nem csak az előfizetőtől szed pénzt az internethozzáférés-szolgáltatásért, hanem azoktól a tartalomszolgáltatóktól is, akik nagymennyiségű adatot akarnak a hálózatán keresztül eljuttatni az előfizetőihez.

389 Bővebben lásd: http://itcafe.hu/cikk/upc_externet_rtl_klub/nyomtatobarat/teljes.html, (2017.11.01.)

390 http://www.hwsw.hu/hirek/53798/upc-rtl-externet-bix-halozatsemlegesseg.html, (2017.11.01.)

104 IV.3.4. Netflix vs Comcast

Az online lekérhető médiaszolgáltatást kínáló, az Egyesült Államokban piacvezető Netflix³⁹¹ 2008-tól két CDN szolgáltatót (Akamai és Limlight) vett igénybe annak érdekében, hogy a tartalma jó minőségben és megbízhatóan eljusson az előfizetőihez. Amikor azonban a szolgáltató népszerűsége okán a Netflix által generált adatforgalom szignifikánsan megnövekedett, akkor több internethozzáférés-szolgáltató jelezte a Netflix adatforgalmát bonyolító CDN szolgáltatóknak, hogy az „adatok végződtetéséért” pénzt kér. A Netflix ekkor szerződést kötött egy másik CDN szolgáltatóval is, a Level 3-vel, akinek ingyenes peering megállapodásai voltak a legnagyobb amerikai internethozzáférés-szolgáltatókkal, abban bízva, hogy a Level 3-vel szemben a szolgáltatók nem fognak ilyen követeléssel élni. Azonban az egyik legnagyobb internethozzáférés-szolgáltató, a Comcast szinte azonnal bejelentette, hogy az adatforgalom jelentős aszimmetriája miatt ellenértéket kér a Netflix-től. Ettől a Netflix eleinte elzárkózott. Tehette ezt, hiszen hatályban volt még a FCC Open Internet Order-e, mely tiltotta az internethozzáférés-szolgáltatók negatív diszkriminációját.³⁹² A Comcast azonban 2014 októberétől elkezdte korlátozni a Netflix számára elérhető sávszélességet,³⁹³ majd amikor a bíróság 2014 januárjában hatályon kívül helyezte az FCC hálózatsemlegességet biztosító rendeletét,³⁹⁴ akkor a Netflix is belátta, hogy nincs értelme tovább ellenállnia és megállapodott a Comcast-tel a plusz sávszélességért fizetendő díjban.