Kísérletek az ex ante állami beavatkozásra

Az IP adatkicserélés piacok eddig jellemzően a szabályozó „látókörén kívül estek”, lévén olyan piacokról van szó, melyet az Európai Bizottság versenyző piacnak tart, ahol az előzetes ex ante beavatkozás nem indokolt.³⁹⁵ Az elektronikus hírközlési piacok európai uniós piacszabályozása egy preventív jellegű, „ex ante” állami szabályozás. Ez a szabályozás nem egyformán vonatkozik minden piaci szereplőre, hiszen célja, hogy csak addig „terjedjen”, amíg feltétlen szükséges. Ezért a fókuszban azok a szolgáltatók állnak, akik jelentős piaci erővel (JPE) bírnak egy olyan piacon, ahol:

391 Az 1997-ben DVD-küldő szolgáltatással induló vállalat mára az USA egyik vezető, filmeket streamelő szolgáltatójává vált, amely 2007-ben kezdte bevezetni a VoD (video on demand) szolgáltatását, és mára csak az USA-ban 33,4 millió, azon kívül pedig csaknem 11 millió előfizetője van. A Netflix 2010 óta van jelen

Kanadában, 2011 szeptembere óta pedig Latin-Amerikában. Európában 2012-ben jelent meg először az Egyesült Királyságban és Írországban, majd 2015-ben megjelent Magyarországon is.

392 Report and Order in the Matter of Preserving the Open Internet Broadband Industry Practicies, FCC 10-201 (2010)

393 A HD minőségű filmek gyakorlatilag VHS minőségben voltak elérhetőek, ami jelentősen sértette a Netflix azon előfizetőit, akiknek a Comcast biztosította az internet hozzáférés szolgáltatást.

394 Verizon v. Federal Communications Commission, No. 11-1355, 2014.01.14.

395 Commission Staff Working Document: Explanatory Note to Commission Recommendation on Relevant Product and Service Markets, SEC (2007) 1483/2., 37.

105 i. magasak és állandóak a piacra lépési korlátok. Ezek lehetnek strukturális, jogi, illetve

szabályozási jellegűek;

ii. az adott időszakon belül (elkövetkező három év) várhatóan nem fognak kialakulni a hatékony verseny feltételei, és

iii. az érintett piac hiányosságait nem lehetne kizárólag a versenyjog alkalmazásával megfelelő mértékben kiküszöbölni.³⁹⁶

Ennek az „aszimmetrikus” szabályozási modellnek a célja, hogy mindenki hasonló esélyekkel rendelkezzen a piacon, szakszóval kifejezve az „egyenlő játéktér” megteremtése (level playing field) az elérendő szabályozási cél.³⁹⁷ A Bizottság itt is nagyon fontos szerepet játszik, mivel ajánlásain keresztül meghatározza azokat a piacokat, amelyek ex ante szabályozásra esélyesek, illetve amennyiben vétójoggal rendelkezik, amennyiben nem ért egyet egy tagállammal az azonosított piac kérdésében. A Bizottság – orientálva a tagállami szabályozóhatóságokat – ajánlásain keresztül meghatározza azokat a termékpiacokat, melyeken indokolt lehet az ex ante szabályozás bevezetése, fenntartása. 2003-ban 18,³⁹⁸ 2007-ben 7,³⁹⁹ 2014-ben már csak 5 ilyen piacot azonosított az Európai Bizottság,⁴⁰⁰ azonban ezek között nem szerepelt az IP adatkicserélés piac. Mint fentebb említettük, a Bizottság 2007-es álláspontja szerint ugyanis a piacralépési korlátok alacsonyak, így nem azonosíthatóak olyan korlátok a verseny előtt, ami szabályozói intervenciót tenne indokolttá.⁴⁰¹

Mindennek ellenére a lengyel elektronikus hírközlési szabályozóhatóság (UKE) 2009 novemberében olyan határozat-tervezetet nyújtott be véleményezésre az Európai Bizottságnak, amelyben szabályozás bevezetését javasolta az addig szabályozatlan IP adatkicserélés piacon.

Az UKE úgy találta ugyanis, hogy a lengyel inkumbens elektronikus hírközlési szolgáltató, a Telekomunikacja Polska (a továbbiakban: TP) eltérő üzletpolitikát folytatott a többi uniós

396 Lásd: Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról, L 108, 24/04/2002, o. 0033-0050 („Keretirányelv”)

397 Paradox módon az ex ante szabályozási modell célja az, hogy ne legyen ex ante szabályozás, teret engedve az általános versenyjog alkalmazásának. Ehhez azonban szükség van szabályozói beavatkozásra, melyet az

értéklánc legmagasabb szintjén, az ún. „nagykereskedelmi piacokon” kell kiszabni, hiszen ezzel biztosítható, hogy a verseny az ún. „downstream”, azaz kiskereskedelmi piacokon is fejlődjön.

398 A Bizottság 2003. január 11-i 2003/311/EK ajánlása, i.m.

399 A Bizottság ajánlása az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előzetes szabályozás alá vonható érintett elektronikus hírközlési ágazatbeli termék- és szolgáltatáspiacokról, 2007/879/EK

400 A Bizottság ajánlása az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előzetes szabályozás alá vonható érintett elektronikus hírközlési ágazatbeli termék- és szolgáltatáspiacokról, 2014/710/EU

401 Commission Staff Working Document: Explanatory Note to Commission Recommendation on Relevant Product and Service Markets, SEC (2007) 1483/2., 37.

106 tagállam inkumbens szolgáltatójához képest, amennyiben nem csatlakozott a lengyel publikus adatkicserélő központhoz, nem volt publikus peering szabályzata, illetve visszautasított minden peering megállapodásra vonatkozó ajánlatot, arra kényszerítve a többi internetszolgáltatót, hogy a TP tranzitszolgáltatását vegye igénybe, mely – az UKE szerint – túlárazott volt.

Az Európai Bizottság azonban vétót emelt a lengyel szabályozási javaslat ellen.⁴⁰² Ami az érintett piac meghatározását illeti, a Bizottság úgy vélte, hogy az UKE helytelenül minősítette peering és tranzit piacokat elkülönült termékpiacokként, tekintettel arra, hogy a gyakorlatban a lengyel internetszolgáltatók a TP peering helyett más külföldi szolgáltató tranzitszolgáltatását vették igénybe, az elérhető minőség tekintetében pedig volt szignifikáns a különbség a peering és a nemzetközi tranzitszolgáltatások között. Másrészről az Európai Bizottság vitatta az UKE azon megállapítását, mely szerint a TP jelentős piaci erővel rendelkezne az IP adatkicserélés piacon, hiszen a tranzit szolgáltatás piac versenyző piac, valamint nincsenek magas piacralépési korlátok, tekintettel arra, hogy ehhez csak a lengyel publikus adatkicserélő központig kell a tranzitszolgáltatás piacára belépni kívánó szolgáltatóknak a hálózatukat kiépíteni.

Mindazonáltal érdemes megjegyezni, hogy az elektronikus hírközlési piacok 2009-es felülvizsgálatakor⁴⁰³ a Keretirányelvbe⁴⁰⁴ bekerült két olyan felhatalmazás, mely alapján a nemzeti szabályozóhatóság elősegíti a hálózatsemlegesség elvének érvényesülését,⁴⁰⁵ továbbá jogvitás eljárásban nem csak két elektronikus hírközlési szolgáltató vitáját, de akár egy OTT szolgáltató és egy internetszolgáltató adatkicserélés vitáját is kompetens eldönteni.⁴⁰⁶

Az OECD már 2006-ban jelentés adott ki az IP adatkicserélés piac trendjeiről,⁴⁰⁷ a BEREC 2012-ben külön munkacsoportot szentelt a kérdésnek, tekintettel arra, hogy – ahogyan azt a témában kiadott jelentésében⁴⁰⁸ is hangsúlyozza – az IP adatkicserélés piacok korlátozástól mentes működése sine qua non feltétele a hálózatsemlegesség elve érvényesülésének. Emellett több uniós tagállam szabályozóhatóság igyekszik proaktívan a kérdéses piacot megismerni, annak működéséről adatot szerezni. A francia szabályozóhatóság, az ARCEP 2012 márciusában hozott határozata⁴⁰⁹ értelmében negyedéves adatszolgáltatási kötelezettséget írt

402 http://europa.eu/rapid/press-release_IP-10-240_en.htm?locale=en, (2017.02.27.)

403 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/140/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok

összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról L 337/27

404 Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/20/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról, L 108/21.

405 (Módosított) 2002/20/EK, 8. cikk (4) bek. g) pont

406 U.o. 20. cikk (1) bek.

407 OECD: Internet Traffic Exchange – Market Developments and Measurement of Growth, DSTI/ICCP/TISP (2005) 11 final.

408 BEREC: An assessment of IP interconnection in the context of Net Neutrality, i.m. 15.

409 Décision n⁰ 2012-0366 de l’Autorité de régulation de communications éléctroniques et des postes en date du 29 mars 2012 relative à la mise en place d’une collecte d’informations sur les conditions techniques et tarifaires de l’interconnexion et de l’acheminement de données

107 elő minden IP adatkicserélés érintett szolgáltató tekintetében (ideértve az OTT tartalomszolgáltatókat is). A holland szabályozóhatóság, az ACM pedig 2015 augusztusában jelentette meg összefoglalóját a holland IP adatkicserélési piacokról.⁴¹⁰