Az alkalmazáskörnyezet-szerkesztők mint kapuőrök

Köszönhetően a mobil operációs rendszereknek, illetve az internetre csatlakoztatott televízióknak, a felhasználók egyre gyakrabban egy alkalmazás⁶⁴³ ikonján keresztül férnek hozzá az online elérhető médiatartalmakhoz. Ezen alkalmazásokat összegyűjtő, rendszerező és rangsoroló szolgáltatókat nevezzük alkalmazáskörnyezet-szerkesztőknek. E fogalom az én javaslatom, mivel úgy vélem, hogy indokolt közös fogalmat alkotni minden ilyen típusú szolgáltatásra, tekintettel a felmerülő problémák közös gyökerére. Ilyen szolgáltatás például a mobil operációs rendszereket üzemeltető szolgáltatók alkalmazás boltja, illetve az okostelevíziók platformja. Az alkalmazás bolt egy online, szolgáltatásokat árusító vagy ingyenesen elérhetővé tevő virtuális áruház. Példaként a Google Play Áruházat és az Apple Store-t említhetjük. Ha figyelembe vesszük, hogy az internetre csatlakoztatott – és így az online tartalomfogyasztásra használt – eszközeink túlnyomó részén a Google (Android), illetve az Apple (iOS) operációs rendszere fut és e szolgáltatók alkalmazásboltja határozza meg, hogy mely alkalmazásokhoz férhetünk hozzá a készülékünkön, könnyű belátni, hogy milyen fontos kapuőr szerepet töltenek be ezen szolgáltatók. Ezt erősíti, hogy bár e platformok elvileg nyílt forráskódú rendszerek, a valóságban a platformüzemeltetők komoly ellenőrzést gyakorolnak afelett, hogy ki, milyen tartalmat tehet elérhetővé az alkalmazások között.⁶⁴⁴

13. ábra: Az alkalmazáskörnyezet-szerkesztők helye az online tartalomterjesztési ökoszisztémában

Az online tartalomfogyasztás szempontjából várhatóan (továbbra is) meghatározó lesz az otthonok nappalijában található televíziókészülék, annak ellenére, hogy az online tartalomhoz több platformon (okostelefon, tablet, „phablet”) keresztül is hozzáférhetünk már. Sőt,

643 Az alkalmazás egy program a számítógépen, amit egy feladat vagy feladatkör végrehajtására terveztek. Az alkalmazás lehet felhasználói, amit emberek számára terveztek, konkrét munkák megkönnyítésére szolgáló eszköz (pl. médiaszerkesztő programok, tervezői programok stb.), vagy háttérben futó alkalmazások, amik az operációs rendszer munkáját segítik, vagy annak képességeit bővítik ki (pl. ütemezett feladatok). A felhasználói alkalmazások között is megkülönböztethetünk munkára használt alkalmazásokat, szórakoztató alkalmazásokat (pl. médialejátszók) és olyan játékokat, amik az utóbbi 10 évben a hardvergyártás egyik húzóágazataként a számítógépek robbanásszerű fejlődését eredményezték. (Forrás: okosdigitalis.hu)

644 Ryan PAUL: Android openness withering as Google withholds Honeycomb code, 2011.,

https://arstechnica.com/information-technology/2011/03/android-openness-withering-as-google-withhold-honeycomb-code/, (2018.09.16.)

168 kijelenthetjük azt is, hogy hamarosan már indokolatlan lesz készüléktípusok között különbséget tenni, mivel azok egyedül a kijelző méretében fognak különbözni: mindegyiken egy olyan operációs rendszer fog futni (adott esetben ugyanaz), mely alkalmazásokon keresztül biztosít hozzáférést a legkülönfélébb szolgáltatásokhoz, így különösen a médiatartalmakhoz. Mivel azonban a televízió az, amely ma még a tartalomfogyasztás elsődleges eszköze, illetve újdonság, hogy az alkalmazáskörnyezet-szerkesztők platformjai itt is megjelennek, az alábbiakban röviden kitérünk az okostelevíziókra is.⁶⁴⁵

Az eddig egyszerű jelátalakító eszközként funkcionáló televízió saját menürendszerrel rendelkező, okos berendezés lesz, melynek menüjében – a különböző médiatartalmak mellett – ugyanolyan alkalmazások jelennek meg, mint amelyeket az okostelefon operációs rendszereiben már megszokhattunk. A konvergencia folyamatának betetőzéseként a televízió lehetővé teszi, hogy az interneten elérhető médiatartalmak megjelenjenek a családok nappalijában, közvetlenül versenyezve a „hagyományos” műsorterjesztési platformon elérhető médiaszolgáltatásokkal. A „passzív” televíziókészülék, mely korlátozott számú csatornához biztosított hozzáférést, az internet hatására egy interaktív kommunikációs eszközzé válik, melyen keresztül szinte végtelen mennyiségű tartalomhoz, alkalmazáshoz, közösségi oldalhoz férhetünk hozzá. A fogyasztók számára komoly előnyt jelent, hogy azok a szolgáltatások, amik eddig csak számítógépen, vagy esetleg mobiltelefonon voltak elérhetőek (pl. YouTube), immár elérhetőek a televízió képernyőjén is, továbbá, hogy könnyebbé válik a lekérhető médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés is. Köszönhetően annak, hogy az internet meghódítja a televízió képernyőjét, az utolsó „zárt erődöt” is, komolyan csökkennek a közönséghez való hozzáférés korlátai.⁶⁴⁶

Az internet és a „hagyományos” televíziózás egyesülése magával hozza – mint az a konvergencia korábbi fázisaiban is történt – az üzleti modellek újragondolását, az értéklánc átrendeződését, bővülését, új szűk keresztmetszetek megjelenését. Először is, a hagyományos módon terjesztett, az AMSZ irányelv hatálya alá tartozó médiaszolgáltatások tartanak a szabályozás alá nem tartozó, a nyílt internetről elérhető OTT szolgáltatók által támasztott versenytől, melyben az aszimmetrikus kötelezettségek miatt előre vesztesnek érzik magukat.

Aggodalmat vált ki továbbá, hogy milyen feltételekkel férnek majd hozzá az új szűk

645 Csatlakoztatott TV alatt értünk minden olyan televíziókészüléket, amely vagy egy közvetlen internet elérést lehetővé tévő beépített „Ethernet” hálózati csatlakozással rendelkezik, vagy egy külön beltéri egységen keresztül csatlakozik az internethez.⁶⁴⁵ A csatlakoztatott TV a „hagyományos” televízióhoz képest egy plusz

információforrással rendelkezik, nevezetesen az interneten elérhető tartalmakkal. A platformüzemeltető tehát lehet maga a készülékgyártó (pl. Samsung, LG, Sony), egy független szolgáltató (pl. Apple, Google, Roku), vagy akár a műsorterjesztői maga (pl. UPC horizon gateway szolgáltatása). Az Ofcom különbséget tesz a SMART TV és az internet enabled TV között. A SMART TV egy olyan televíziókészülék, amely közvetlenül csatlakoztatható az internetre, a platformüzemeltető maga a készülékgyártó. Az internet enabled TV ezzel szemben egy sokkal tágabb kört fed le, hiszen ide sorolható minden olyan televíziókészülék, ami egy köztes szereplő szolgáltatásával kapcsolódik az internetre: ez lehet egy vevődekóder (Google TV, Apple TV, vagy a műsorterjesztő erre alkalmas digitális vevődekóere), HDMI kábellel csatlakoztatott laptop, játékkonzol, blu-ray olvasó, stb.

646 CSA Régulation: La télévision connectée à internet – des changements structurants pour l’audiovisuel, vol.

46, 2010. 24.

169 keresztmetszet, a csatlakoztatott TV platformüzemeltetője által kialakított felhasználói felülethez, valamint, hogy miként biztosítható tartalmuk integritása. Egyre fontosabbá válik, hogy minden tartalom minden készüléken (PC, tablet, okostelefon, TV) elérhető legyen, megfelelve a fogyasztók elvárásainak. Ennek azonban jelenleg gátját szabja a megfelelő szabványok hiánya. Ugyan az első lépések megtörténtek (pl. HbbTV), de az átütő siker még várat magára.

Másodsorban, a hagyományos műsorterjesztők is üzleti modelljük újragondolására kényszerülhetnek, amennyiben már nem lesznek „megkerülhetetlenek” a televízió képernyőjéhez való hozzáférésben, sőt a televízió veszíteni fog jelentőségéből, mint a tartalomfogyasztásra eddig kizárólagosan használt végberendezés. Alkalmazkodniuk kell ahhoz, hogy egy eddig alapvetően kínálati piac – a médiafogyasztási szokások megváltozása miatt – lassan keresleti piaccá alakul.⁶⁴⁷ Végezetül, de egyáltalán nem utolsó sorban, az európai szabályozók is lépéskényszerbe kerülnek, hogy e konvergens világ folyamatait lekövetve, megteremtsék a piac számára a szükségesre korlátozódó, kiegyensúlyozott és transzparens szabályozás feltételeit, ezzel elősegítve a legnagyobb fogyasztói jólétet és a társadalom alapvető érdekeinek védelmét.

A médiatartalom terjesztésének értékláncában ezen platform üzemeltetője is „szűk keresztmetszet”, tekintettel arra, hogy ez az a piaci szereplő, amely megkerülhetetlenné válik a nézőhöz való eljutásban. Az alábbi ábrán azt szemléltetem, miért is minősül szűk keresztmetszetnek egy „alkalmazáskörnyezet-szerkesztő”. Ez utóbbi megállapodást köthet a preferált elhelyezésre vonatkozóan a lekérhető médiaszolgáltatóval (1.), illetve a lineáris médiaszolgáltatásokat aggregáló szolgáltatóval (2.), valamint akár magával a lineáris médiaszolgáltatóval is (megkerülve az aggregáló szolgáltatót, (3.), továbbá egyéb szolgáltatást nyújtókkal (pl. Facebook, YouTube stb.).

14. ábra: Az alkalmazáskörnyezet-szerkesztő mint kapuőr

A médiaszolgáltatók erősen kitettek a platformüzemeltetőknek, akiket – szemben a műsorterjesztőkkel – semmilyen, a médiaszabályozás szempontjából jelentős kötelezettség nem

647 Emmanuel Gabla, a CSA tanácstagjának a „A Connected TV Conference – Looking beyond the AVMS Directive” konferencián elmondott beszéde, Limasszol, 2012. október 25-26.,

http://www.connectedtveuconference.com/session_4/Emmanuel%20Gabla.pdf [2012.11.25.]

170 terhel. Az, hogy egy adott tartalom „látható” helyen szerepeljen, nem elég a minőség. A tartalomszolgáltatóknak külön marketing stratégiát kell felépíteniük alkalmazásuk népszerűsítésére, mely magával vonja azt is, hogy fizetniük kell az alkalmazáskörnyezet-szerkesztőnek a hozzáférésért, illetve „láthatóságért”. Ez már önmagában piactorzító hatású, hiszen a nagy, erős médiaszolgáltatások előnyt élveznek a kisebb, új szereplőkkel szemben.

Nem véletlen van terjedőben az a modell a médiaszolgáltatók között, hogy egymással szövetkezve, közös applikációba szervezik tartalmukat, ezzel növelve fizetőképességüket, tárgyalóerejüket.⁶⁴⁸