26.
AZ FENYÖ FANAK HASZNOS VÚLTÁRÚL Es az Sendely tsinálóknak kellemetes és hasznos
munkájokról-való Historia.
5
10
20
1. Minden rendek látván miként munkálkodnak, Hivatallyok-szerint dolgokban el-járnak, De tsak az Poéták semmit nem újitnak, Az fák hasznairól semmit-is nem írnak.
2. lm én elö-vészem kis papyrossamat, Az után keresem el-apatt téntámat, És beléje mártom meg-száradt pénnamat, Az Fákról szollani készítem Musamat.
3. Kezdetben hogy Isten világot teremté, Az Napot az Egre szépen helyhezteté, Holdal s' Planétákkal azt meg-ékesité, Az Eg allyát néhult Fákkal bé-ülteté.
4. Hagyom most szollásom az Napról és Holdról, És az Tsillagoknak ékes világokról,
Ö ragyogásoknak áldott hasznairól, Tsak hálá-adással tartozunk azokról.
5. Affelett tzélomban írok tsak az Fákról, Az kit ki nevezek szóllok tsak mind arról, És épületinek nagy sok hasznairól,
Az kik ezt mivelik az után azokrol.
6. Elete embernek ládd melly sok karban áll, Az ötvös és Szabo elsöb az Vargánál, Noha Saru s' Tsizma lábunkon töle ál, De amazok mive tisztesb azokénál.
109
25
30
35
40
45
50
55
60
7. Lám az mivesek közt rendi van mindennek, Az Szabó mestere dolmánnak mentének, Az Szötsökre tendál az bérlése ennek, Takátsokhoz illik hogy vásznat szöjenek.
8. Ez szerint az Fák-is noha nagy sok félék, Kikben az elmémmel nagy sok hasznot lelek, Némellyeknek vagyon kedves szép gyümöltsök, Némellyeknek penig hasznos épületek.
9. Az ö mi-voltokat midön meg gondolom, Hasznát némellyeknek gyakran tapasztalom, De ha mindeniket ugyan meg-visgálom, Nem utolsonak az Fenyö-fát találom.
10. Ez az kire mostan inditom pennámat, Hogy ezt meg-ditsirjem készitem Musamat, Ha találok erre ma Argumentumat,
Véghez kell itt vinnem fel-tett szándékomat.
11. Ne szollyak bár mostan Libánus fáiról, Az Sidóság közöt lévö Cedrusokrol,
Amaz ékes kedves s' szagos szép Laurusrol, Sem az zöld Ciprosrol, és az Borostyánrol ! 12. Az Mondola fák-is maradgyanak hátra,
Drága Hebenum fák legyenek mászorra, Azokrol-is szolni mert sok idö volna, Mellyek spatiumába nem két óra folyna.
13. Amaz szép Citromok és Poma-gránát fák, Az Narantsal edgyütt az kedves Fige fák, Kinek gyümöltsökért Aranyat-is adnánk, Bár azok-is mostan abban maradgyanak.
14. Járuly-elö mostan te kedves Fenyö-fa, Kinek itt mi köztünk már nem lehet mássa, Mert tsak egy ház-is nints itt köztünk fundálva, Ki abbol nem vólna rakva, és padolva.
15. Ez egész Országot bár mind széllyel el-járd, Avagy bár egy Várba te magadat bé-zárd, Hogy tsak Bük-fa házat láthass abban ne várd, Majd minden házakban az Fenyö-fát meg-ládd.
16. Fenyö-fa fedelek az derék Váraknak, Noha némellyiket tseréppel-is raknak, De még az alá-is Fenyö fát furdalnak, Az tserepek róla hogy le ne hullyanak.
65
70
75
80
17. Midön az Kümüves az házat meg-rakja, Az szarvazásáig köböl fel állattya, Noha az derekát kö s' mézböl állattya, De az töb részeit Fenyö fához hadgya.
18. Az Templomokban is sok Fenyö-fa vagyon, Kik mellé Tornyokat éppitnek-fel nagyon, Ritkán azok közzül ha valahol vagyon, Hogy Fenyö fa nélkül fedele maradgyon.
19. Templomban Fenyö fák sok helyt az gerendák, Fenyö menyezetet kik erössen tartyák,
Az székeket-is Fenyé-fábol tsinállyák, Mellyekben az hívek az Istent imádgyák.
20. Az praedikálló szék is Fenyö-fábol áll, Az Istennek képe az Pap kibe fel-áll, Onnét az köss~gnek fel szóval praedikáll, Melly által az ember idvöss~get talál.
21. Fenyö fábol-is áll az Isten Oltára, Hol osztogattatik ö szent Vatsorája, Mellyet minden az ki nem vészen hozzája, Lelke idvöss~gét külömben ne várja.
85 22. Fenyö-fábol Pohár székeket éppitnek, Mellyet az fö rendek szepen fel-készitnek, Aranyas kupákkal drágán ékesitnek, Midön vendégséget víg lakást szerzenek.
00
05
100
90 el-fogatod
23. Fenyö-fa az Asztal az kin az kenyered, Midön el-fogyatod ebédedre étked, Fenyö-fára tészed akkor edgyik feled, Hogy ne fügiön éppen fenn-állásban tested.
24. Midön az Vitézek hadban meg-ütköznek, Hogy erös viadalt edgymás ellen tésznek, Fenyö-fa Kopiát edgy más ellen visznek, Kivel ellenségben nagy sokat el-vesztnek.
25. Fenyö-fa az ajtó kinn házadba bé-jársz, Kit az lopo elött étszakára bé-zársz, Fenyö-fa az ágy-is kiben étszaka hálsz, Padlásba tekintvén Fenyö-fára találsz.
26. Házadon a' Sendely Fenyö-fábol vagyon, Tsürödnek kapuja ugyan abbol vagyon, Mellyet hogy az marhád buzádba ne járjon, Szükség hogy az szolgád gyakorta bé-zárjon.
111
105 27. Az házad négy szege mindenütt Fenyö-fa, Noha Tsere talpra vagyon el-fundálva, Fenyö-fábol vagyon Ládátskád tsinálva, Az kibe sok pénzed vagyon bé-koltsolva.
110
115
120
28. Hogy ha meg-látogat Isten magzatokkal, Minek utánna élsz az szent házassággal, Fenyö-fábol böltsöt tsináltatz az Atsal, S' abban rengetteted gyakran az dajkával.
29. Fejér némüdet-is mikoron meg-mosod, Mikoron testedröl szeny miá le-hányod, Hogy vizess~géböl száradgyon akarod, Fenyö rúdra rakod s' azon szárogatod.
30. Midön az mezöben szekered meg-rakod, Gabnádat, szénádat hogy bé-takarítod, Fenyö-fa lajtorja közibe azt rakod,
Fenyö rúddal fellyül osztán meg-nyomtatod.
31. Hogy ha széna réted honnyodban sok vagyon, Fenyö deszkád s' létzed bövön elég vagyon, Hogy marhádnak télre sok szénád maradgyon, Bé kerited véle hogy pusztán ne állyon.
125 32. Szegény ember étkét tálbol ha meg észi, Hogy osztán meg-mossa viszont elö-vészi, Fenyö-fa tálasba az tálat fel-tészi,
130
135
140
s' Fenyö-fa fogasba az kalánt függeszti.
33. Midön süvegedet fejedböl le-vészed, Még minek-elötte ebédedet észed, Fenyö-fa fogasra Süveged függeszted, Ón edényedet-is tsak arra bidgyezted.
34. Mi lehetne mássa hát az Fenyö-fának, Mennyi haszna vagyon tsak az forgátsának, Az Sendely tsinálók mellyet le-faragnak, Osztán hogy Sendelynek apron hasogatnak.
35. Az esölékjénél ennek étket föznek, Kiben az tselédek édesdeden észnek, Némellyek alkotmányt forgátsival fednek, Az Sendelyes házra kik szert nem tehetnek.
36. Az testböl az lélek midön ki költözik, Rothadatlanságba az test fel-öltözik, Fenyö deszka közzé az hólt testet tészik, Az után temetni az sirhoz ugy viszik.
107 tsinálvé. U4 keriten
m 37. Fenyö-fában kezded eleit éltednek,
Hogy böltsöt tsinálnak abbol testetskédnek, Abban-is végezed végét életednek,
Mert sellyét tsinálnak abból hólt testednek.
38. Ama szépen szálló Musika szerszámok, 1so Édesdeden zengö Virgyinák s' Cimbalmok,
Fenyö-fa ezeknek némellyik szerszámok, Noha Atzél és Réz szépen pengö húrok.
39. Ezekröl szent Dávid így ír az Soltárban, Psalmusanak szintén a' leg-utollyában,
1115 Ditsirjétek Istent zengö Cimbalmokban,
Áldgyátok szent nevét Dob s' Trombita szokban.
40. Midön Izraelben Illyés üldöztetnék,
Az Akáb királytól: s' az pusztán bújdosnék, Edgy Fenyö-fa alatt fáradtan el-alvék,
180 Kenyeret vün néki egy Angyal s' azt évék.
41. Fenyö-fából álló kérge az Szitának, Kivel szép kenyeret az Sütök meltatnak, Fenyö-fa az Tábla kin Szakátsok vágnak, Fenyö fán-is gyurnak tésztát az Laskának.
185 42. Amaz hitván Som-fát olly nagyra bötsüllik, Hogy még az Birák-is kezekben viselik, Még némellyek végit ugyan meg-szemlélik, Az szegény Fenyö-fát tsak semminek vélik.
170
175
180
167 meg-zeméllik
43. Maga lakó házunk tetejétöl fogva, Éppen mind Fenyö-fa az földig le jutva, Még háza földe-is azzal van padolva, Annak az ki rá vágy afféle munkára.
44. Fenyö-fa által mégy ajtón bé házadba, Fenyö-fára fekszel estve bé ágyadba, Fenyö-fára ülsz-le asztalhoz az padra, Fenyö-fara tésznek étket asztalodra.
45. Midön Arpa s' Zabbol italod méltatod, Annak-is az Serit Fenyö-fában tartod, Fenyö-fa edényböl marhádat itatod, Mikor hideg télben az J ászlon ben tartod.
46. Udvaroknál midön Kappant, Pipét sütnek, Kikhez drága levet Szakátsok készitnek, Az Tál feli fellyül Fenyö hidat tésznek, Mellyet az Inasok az asztalra visznek.
8 11.éld Magyar Költ6k Tára 9. 113
185 47. Az Urak konyháján ha kukrejtet föznek, Mellyet tehén húsból Szakátsok készitnek,
190
195
200
Egy kis Fenyö magot ha belé nem tésznek, Nem mondhattyák még azt igazán kukrejtnek.
48. Hová lennének-el amaz szegény Vargák, Kik Sarudnak sokszor feslés~t bé-varják, Az Fenyö-fa szurkot hogy ha nem kaphatnák, Az sertés fonalat kihez meg-surollyák.
49. Ök az Fenyö szurkot nagy drágán meg-vészik, És az tisztes helyre Scatulyába tészik,
Ezzel-is szegények kenyereket észik, Néha Ládájokban ettöl sok pénz fekszik.
50. Hát az ditsiretes túdós fö Borbélyok, Kiknek sebesekkel gyakran van sok bajok, Hogy ha az ír közzé nem lenne szurokjok, Nem telnék annyira pénzel az Ládájok.
51. Az meleg Nyár után hogy az ösz érkezik, Melly után az Tél-is hamar következik.
Minden-féle zöld fa akkor le-vetkezik, Színes ruhájábol és gyászba öltözik.
205 52. De tekintsd akkor-is az szép Fenyö-fákat, Melly szépen viselik Télben-is magokat, Akkor sem vetik-el ök zöld ruhájokat, Hát jobb móddal hadta az Isten azokat.
210
ns
220
53. Alatta-is néki szép gombák teremnek, Mellyet az fö rendek nagy kedvesen vésznek, Kit ha az Szakátsok jó lével meg-föznek, Vendégekkel abbol édesdeden észnek.
54. Más féle gyümölts-is ezek között terem, Kit Málnának hinak ha rá emlekezem, Ezt édess~geért magam-is ditsirem, Mert kedves nálam-is az mikor el-érem.
55. Kedves ezek felett néki az árnyéka, Nem igen szereti ott lakni az Balba,
S~tálni alatta kedves néha néha,
A' fö rendek arra nem vágyodnak noha.
56. Ne mondgyad hát kérlek tellyes életedben, Ha ki neveltettél Fenyö-fa böltsöben, Ki még végre mégy-is Fenyö-fa Sellyében, Hogy az Fenyö-fának nints haszna semmiben .
.213 gyümöltsi-is
225 57. Söt én velem edgyütt minden azt kiáltsa, Meny-ütö kövekkel az Isten ne rontsa, Kö s' zápor esöit soha rá ne ontsa, Minden szél-vész ellen békes~gben tartsa.
58. Mert nem kitsiny haszna van az Fenyö-fának,
230 Az fák közt nem tartom én öt utolsonak, Minden alkotmányok majd mind abbol álnak, Titulussát azért im ezt adom annak:
59. Mivel Malom mester Atsoknak Hadnagyok, Szárnyas madaraknak az Solyom az urok,
235 Az fene vadaknak Oroszlány Királyok, Az fáknak Fenyö-fa légyen az Tsászárok.
MASODIK RESZE
60. IM az Fenyö-fának Titulussát hallók, Hasznait jó rendben itt meg-is találok, Sok bizonyságokkal lám meg-is mutatók,
24.0 Hogy az egyéb fáknál sokkal fellyebb valók.
61. De hallyuk meg immár kik ez-által élnek, Alkotmannak valót kik ebböl készitnek, Melly nagy erös munkát magokra fel-vésznek, Ki hasznokra vagyon minden miveseknek.
245 62. Ennek mivelése job részt két karban áll, Edgyik mivelöje ennek Sendelyt tsinál,
250
255
260
Az másik peniglen deszka metzésben áll, Ez nem igen hasznosb edgyik az másiknál.
63. Miként hogy az Sajt jó az áldott Kenyérrel, lgy az deszka hasznos öszve az Sendellyel, Mert az házat kivül meg-fedik Sendellyel, S' meg éppitik belöl deszka eszközökkel.
64. Jollehet az Szabók szép munkát tsinálnak, Kamukát, Atlatzot, s' Bársonyt szabogatnak, Iskárlát, Gránátbol köntösöket szabnak, De ök is tsak deszka asztalon tégláznak.
65. Amaz ötvösök-is szép mivet mivelnek, Aranybol ezüstböl kupákat készitnek, Tallért és Aranyat az pénz verök vernek, Kikkel az Királyok tárházakat töltnek.
66. De ha fejek felet a' Sendely nem vólna, És nag' -sebes esö az égből le-hulna, Ott nékik az nyakok jól meg-lotsosulna, Ez drága-mivek-is félö meg rútulna.
115
265 67. Az Vargák-is midön az Sarukat varják, Néha az büdös bört hogy fogokkal fogják, Ha kivül házokat Sendellyel nem raknák, Meg-vizesülnének az suba-fák s' kapták.
270
275
280
285
280
285
300
68. Ez egész Országban valahol kelsz és jársz, Vagy ollyas Faluban estve lévén meg-szálsz, Sendelyes alkotmánt az szemeddel találsz, Melly alatt elsöben nagy örömest meg-hálsz.
69. Brasso, Szeben, Medgyes, Szász-város, Fejér-vár, Köhalom, Vásárhely, Besztertze, Seges-vár, Te is ki meg-romlál ő szegény Kolozsvár, Jaj tsak hallani-is ez szép váras melly kár.
70. Ez gazdag Várasok hová lennének-el, És mind az többi-is Erdélyben ezekkel, Hogy ha nem értetnék deszkával sendellyel, Minden alkotmányok el-pusztulna széllyel.
71. Ezeket peniglen nem a' Vargák varják, Sem az cendi pendi míves Szabók szabják, Vagy az börrel hajló Szíjgyártók aggattyák, Az Kovátsok-is azt fogóval nem fogják.
72. Noha eszközöket ehez Kováts tsinál, Fürész, Faragó kés, Fejsze mert töle áll, De ö-is gyakrabban az Sendely alatt hál, Az Sendely tsináló kit nagy bajjal tsinál.
73. Nem szükség ám ehez tseres kád, kapta s' ár, Sem segéd vas s' kapots kivel él az Kádár, Gyüszüt, töt és crétát s' ollót se keres bár, Az Sendely tsinálás mert nem ezeken jár.
74. De tsak szükség ehez faragó kés s' horony, Az mellé az Fürész kit szükség jól meg-vony, S' nagy rodall6 Fejsze kinek éle vékony, Hogy az Fenyö-fában légyen haladékony.
75. De melly szörnyü bajjal lelik-fel az fáját, Sendely tsinálásnak kik fel-vészik baját, Meg-kerülik sokszor az Sik-asz6 táját, Mig az Fenyö-fáknak fel-lelik az j6vát.
76. Midön sok járással azkot fel-talállyák, Ródaló fejszével az után le-vágják, Az héját el-hántván nagy bajjal el-róják, Vonó marhájokón viz mellé vontattyák.
305 77. Az Eg csatornája mikoron meg-indul, És az föld szinére nagy sok esö le-hull, Az Küköllö akkor erössen meg-újul, Az Sendely tsináló ottan hamar fordul.
78. Tsudálkozhatnának kik ezeket látnák,
310 Mikor az sok fákat az ár-vizbe hánnyák, Melly veszedelemre ö magokat adgyák, Kik az Fenyö-fákat vizen alá-hozzák.
79. Az nagy mély Tengeren ha valaha jártál, Tudom hogy az Gályán ott-is nagy bajt láttál,
315 De nem sok hogy ott-is hasonlót nem látnál, Az fák hozásakor ha reá vigyáznál.
80. Mikor ök szegények az fákkal küszködnek, Akkor az ötvösök veszteg üldögélnek, Aranybol ezüstböl kupákat készitnek,
320 Illy szörnyü nagy munkát magokra nem vésznek.
81. Egyéb mesterek is illy erös munkával, Nem élnek mint ezek Sendely tsinálással, Az Várgák hajolnak árral és kaptával, Az Szabók gyüszüvel, tüvel és ollóval.
325 82. Ne mondgyad hát kérlek ez munkát semminek, Ki árnyéka alatt ülsz ez hasznos münek,
330
335
340
331 hunnyád
Az Sendely tsinálót ne tarts leg kissebnek, Hanem inkáb ezért adgy hálát Istennek.
83. Mert ám bátor légyen sok gabonád, buzád, Kintsed boros pintzéd s' mindenféle marhád, De ha fejed felett nints meg fedve kunnyád, Nem lehet jó izü ebéded s' vatsorád.
84. Hiszem az fö rendek nagy pompával élnek, Pénzel s' gazdagsággal sokkal bövölködnek, Sendely s'deszka nélkül de ök sem élhetnek, Söt nagy meszsze földrül ezért érte küldnek.
85. Noha Várakat-is köböl kerittetnek, És udvar-házakat nagyon készittetnek, Hogy belé ne essen meg-sendelyeztetnek, Deszka eszközökkel belöl éppittetnek.
86. Szolhatna most erröl a' szegény Kolosvár, Kinek ö romlása oh nagy Isten melly kár.
Az Sendely tsináló hogy nem utolsó már,
Mert hogy épülhessen sok Sendelyt, s' deszkát vár.
117
34.5 87. Ne mondgya bár senki az Sendelyt drágának, Ha abban nyoltz százat egy forintért adnak, A' mellyre nyoltzával helyében alkusznak, Mert ládd ki sok bajjal ehez hozzá jutnak.
350
355
360
88. Söt minden én velem ezt oltsonak mondgya, Ha ki peniglen ezt nyoltzával drágállya, Házát fedél nélkül egy télen probállya, S' fogadom tavaszszal maga meg-oltsollya.
89. Mert még az Béres-is az ki ezt hornyollya, Az föt étket kétszer napjában meg-várja, Az flestekemet-is gyakran meg-kévánnya, Még az osonnát-is ritkán hátra hadgya.
90. Ez nehány vers erröl mostan elég légyen, Itiletet ezért senki rám ne tégyen,
Hazugságot irtam ollyat ne-is véllyen, Söt ez mind igasság bár ollyat reménlyen.
91. Jó Sendely tsinálók lám meg ditsirélek, A' több miveseken hátol nem tévélek, Söt ez munkátokért égig emelélek, Ne feletkezzetek tü-is rolam kérlek.
365 92. De minnyájan kik itt Zetelakán laktok,
370
375
380
Az Sendely tsinálást kik gyakorollyátok, Vagy száz száz Sendellyel meg-látogassatok, Azt jó kedvel vészem töletek ha adtok.
93. Ha ki penig Sendelyt adni nem akarna, S' az Fenyöbe menne, törjék-el az Szána, A' Fejszéjének-is szakadgyon-el nyaka, S' az Fenyö-fa Lomja hullyon az nyakába.
94. Ezer hat száz után ötven ötödikben, Az nagy Küköllönek el alá-mentében, Kis Aszszony havának második hetében, Ez Verseket irám egy nyári eresz ben.
95. Ez hely közel vagyon hideg Hargitához, Az melly jó eleve téli havakat hoz, Közel vannak penig az Fenyö-fák ahoz, Gyirgyo edgyik felöl szomszéd az Faluhoz.
363 földig [Értelemszerűleg javítottuk.] 365 Zeteleká.n
CONCLUSIO
I. Oh drágalátos hely, ki illy fákat nevel az emberek hasznokra, Kit az Poéták-is, ditsirnek, Musak-is s' áldást kérnek azokra,
Tölem-is áldott légy, Fenyö-fás völgy és hegy ne meny szél-vész azokra.
2. Hallom Andrásfalván lakik Molnos Péter néki háza Sendelyes, s Mutasd-meg néki-is ez nehány versemet ö-is azt mondgya helyes,
Tudom helyén hadgya, méltónak-is mondgya ha lész véle beszédes.
3. Adgyon Isten néki Fenyö árnyék alatt tsendesz bóldog életet, Az mit szive kéván, Isten fellyül látván adgyon-meg néki mindent, Ez bö áldás között ha mikor nálunk jár keressen-meg engemet.
lO 4. En-is Fenyö-fával mint bányász arannyal bövös vagyok ez helyben, Ha szüks~ge tartya szekerét fárasztya tudok szerezni ebben,
Tudom ott jártomban és nála száltomban ugy lát bötsületesben.
5. Engemet Mihálynak az kik rá találnak hinak most Zetelakán, Mint ez Historia elei mutattya az versfejek tajekán,
15 Vagy az Oroszhegyit kérdezd és meg-találsz az nagy Küköllö partyán.
27.
INTES
Vagy edgynehány Versetske az Vevö Személyekhez
5
10
15
13 Zeteleké.n
1. Járuly ide mostan ki az újsagokban,
·Gyönyörködik szived, aff~le dolgokban, Mert tenéked írták, hogy ezt múlattodban El-olvasván, hasznát meg-tudod azonban.
2. Hiszem jobb illy dolgon tölteni idödet, Hogy nem mint száradon tsapdosni az legyet, Vagy másban egyébben fárasztni az testet, Melly meg-háborittya az szívet és lelket.
3. Ez Könyv hasznát penig ugy vehed eszedben, Az sik mezön járnod edgy iszonyu szélben, Vagy ott mulatoznod nagy rút fergetegben, Es meg-lotsosulván edgy zápor esöben.
4. Jó akaró Uram hát ez Könyvet meg-vedd, Ha az szép újságra vagyon ugyan kedved, Ha által-olvasod tudom meg-szereted, Hasznát Fenyö-fának meg-mutattya néked;
119
28.
AZ MAGYAROKNAK 1657 ESZTENDÖBELI POGÁNY TATÁROKTOL V ALO SZOMORU EL RABOLTATÁSOKROL IRT SIRALMAS VERSEK
1. Oh mily keseredet szegény Erdély Ország, Mely meszsze tavozot töled az vigasságh 1 Vann mind széllyel benned sok jaj, szomorúság, Tsak még ne találna nagyob nyomoruság.
s 2. Razd le 's rollad hánd le színes ruhaidat, Kikkel ékesgetted nemes fiaidat,
Ted félre bátor most minden musikádat, Keszitsed sirásra inkább te magadat.
3. Orszagok szarna közt mert teis ki valál,
lo Meddig nepeidben illy nagy kárt nem vallál, De szep lakoidtol, jaj, mint meg fosztatál, Melly nagy pusztulásra s- siralomra jútál.
4. Sok vitézlö neppel szinte tellyes valál, Mert más országokat majd fellyül haladál,
15 Az szép bekessegben nyugodni nem tudál, De, jaj, véletlenül mint meg aláztatal.
5. Zokogassal irom rolad verseimet, Mellyel ejjel nappal töröm en szivemet, Nem türhetém tovább hogy le ne irnám ezt,
20 Mint szerentse hozá rad ez veszedelmet.
25
30
35
6. Hol vadnak most mar sok hadi szerszamaid, Kikkel tündöklöttek mint pavák vitézid?
Hova maradtanak sok lövö szerszámid, Kikkel rakvak voltak sok hellyen bástyáid?
7. Emellöl seregid hova maradtanak, Nagyságos nemzetes hiveid hol vadnak?
Kik okosságokkal teged igazgattak, A pogány tatártol rabságra hajtattak.
8. Gyalogság, seregid vallyon s-hova löttek, Kik mint kékk galambok ugjan tündöklöttek?
Mezei hadaid hartzonn mind el vesztek, Ha kik meg marattak, rabsagra vitettek.
Mezei hadaid hartzonn mind el vesztek, Ha kik meg marattak, rabsagra vitettek.