9.
[„BOLDISAR MEISNER SZ. ELMELKEDESINEK"
VERSES RÉSZLETEI]
a)
Oh melly szép joságos cselekedet az alázatoBBágl Trita beat, damnat corde. superba Deus.
Az Isten a' töredelmes sziveket bódogíttya, A' kevély szivüeket pedig kárhoztattya. [56]
b)
... az irégység putredo ossium tetemek (csontok) rothadása., Prov. 14. v. 30.
Justius invidiA. nihil est, quia protinus ipsum Autorem torquet; discrutie.tque suum.
Az irégységnél igazbb;
Nincs semmi s-ártalmaabb:
Mert mindgyárást ö szerzöjét Csuda mint gyötri szüléjét. [69]
e)
Az Elö szám-ki-vetés e.' Kristus-é. . . Ha Szent Felsége meg-szenvedte érettünk e.' szám-ki-vetést, miért nem akarnánk ö véle ideigh szém-ki-vestésben lenni T
Terra Dei est, et ubique surnus sub tegmine coeli Exulis e.uxiliurn, qui fuit exul, erit.
Az az:
Istené a' föld, azért az égh-alat légyünk akar holott A'szám-ki-vettetnek mindenüt segitsége lesz,
a'ki szám-ki-vetet vólt. [95]
d)
Az Isten ugyan a' magasságba le.kik, de az alázatosokat nézi, Pse.l. 113. v. 6.
Trita beat, de.mne.t corde. superba Deus.
Töredelmes szívet Isten bóldogít,
Kevély szívet pedig pokolra taszít. [142]
41
e)
A világ, mellyben élünk, tenger: Az Anya-szent-egy-ház, mellynek ta.gja.i va.gyúnk, hajó, a.ma' versecske-ként:
Mundus et est pelagus, sic est Ecclesia navis.
Az a.z:
Miként tenger a' világh:
Ugy hajó az Anya-szent-egy-ház. [148]
f)
mihelt a' keresztségben ki-megyünk a.' bün fogságából, a.' pokólbéli Fara.ó nem szünik-meg bennünket az ö fegyverével csa.pdosni.
Nunque.m bella piis, nunque.m discrimina desunt, Et quocum certet mens pia semper habet.
Az az:
Az Isten-félök hadakozás-nélkül Nincsenek soha, és veszél-nélkül.
S-vagyon mindenkor a' kegyes elmének Kivel küzdeni, a' jámbor embernek. [226]
g)
A' kereszt, jó Tanitó-mestere a' könyörgésnek. Es ismét: Ubi non est crux et tentatio, ibi non est vera oratio. az az: A' holott nincs kereszt és késértet, nincs ott igaz könyörgés-is.
A' holott kereszt és fáydalom nincs,
Ott szívböl származott könyörgés sincs: [245]
h)
Most az üldözések habjai támadnak, most az eretnekségeknek szél-veszi csapdosnak bennünket. De
Dura.te, et vosmet rebus servate secundis.
Allyatok megh, és a' jó szerencsés állapotra tartozzatok. [278]
i)
Végezetre e' tengeren-is által költözünk:
dabit Deus his quoque finem.
Végét szakasztya ezeknek-is az Isten. [278]
j)
A Dicséretes tanítónak két tulaydonsági vannak, mellyek benne szükség-képpen meg-kévántatnak: 1. Az élet fedhetetlensége. 2. A' te.nitás tisztasága. Honnan költ e' két
versecske:
Quem non doctrine.e vitium, non crimine. vita.e Accusant, tutus spemere cuncte. potest.
Az e.z:
A' kit tanítása és élete vétke nem kárhoztat,
Az mindeneket nagy bátorságoson meg-utálhat. [285]
k)
Gye.lé.ze.t igassé.got mondani, és gonoszúl élni . . . Esméretes Mathesiusne.k ama' ver-secskéje:
Regula. virtutum pulcherrime., Vita. docentis.
A' jámbor Tanítóknak élete peldája,
Jószágos cselekedetek szép regulája. [290]
1)
Szent Ne.zianzenus-is azt mondgye.:
V el non doceto, vel doceto moribus.
Az az:
Vagy ne taníts, vagy jó erkölcsöddel taníts. [290]
m)
[Le kell vetnünk a hitetlenség és istentelenség bűnös leplét,] a' Kristussal lepedök-nélkül té.madgyúnk:-fel.
Quid re.tio in sacris, nisi deliteratio, rebus.
Az e.z:
Az okosság a' Szent Irásokban micsoda 1
A' szent dólgoknak rút meg-homályositása. [318]
n)
Várjad e.' te.nítvé.nyokke.l szintén estveig: Bizonyoson el-jö a' te ldvözítöd, és örülsz lé.tvé.n e.z Urat. Honnan igazán mondották a' régiek: Horae Dei sunt tardae, sed valde1
grata.e. e.z e.z: Az Istennek óré.i késedehnesek, de igen kedvesek.
Mennél tovább hallasztya Isten segítségét,
Annál inkább vigasztallya az ember szívét. [326]
o)
Hinni kell a' titkokat, de hogy meg-értessenek; nem érteni, hogy hijessenek. Igazán énekli Prosper az emberi okosságról:
Quanto plus gre.ditur, tantó [1] longinquius errat.
Az az:
Mennél többet jár,
Annál meszszeb vár. [330]
1 velde
43
p)
a.' kigyóna.k feje meg-ronta.tot és a' halálnak birodalma el-vétetött. üdvöz légy ara.ny békeség.
- - - pax optima rerum Quas homini novisse datum est.
Az az:
Leg-jobb a' békeség, minden dólgok közöt, Embernek elméje mellyeket meg-fözöt. [335]
r)
A' halé.llal való ha.rtzolásban vagy küzdésben, ... Példát ád amaz Elsö-mártyr a.' Szent István, a.'ki im ma.ydan meg-köveztetvén,
Ihat ovans a.ni.mis et epe sua damna leve.hat.
Mégyen vala örvendezö szívvel,
Kárait enyhítvén reménséggel. [404]
s)
Tudottak az Uy Testa.mentomi üldözések . . . annyira. hogy igazán írta Pa.lingénius:
Pontifices nunc bella juvant, sunt caetera nuga.e.
Az az:
Hadak segitik mostan a' Pápákat,
Tarttyák a' többit mint hiúságokat. [410]
t)
mindenkor meg-kell emlekeznünk a.' Sóltárnak amaz igéíröl: Eöldöklettetünk napon--ként: és úgy tartattúnk mint a' meg-ölni való juhok. Ps. 44 v. 22.
Sanguine fundata. est Ecclesia., sanguine coepit, Sanguine succrevit, sanguine finis erit.
Az az:
A' Szent-egy-ház vérrel épült, s-vérrel kezdetet Vérrel-is nevekedet, vérrel-is veszen véget. [411]
u)
Mi itt végezzük-el, és az Anya-szent-egy-házzal áítatos szívvel éneklyük:
Dicsöség Atyának,
a
Fiúval,Es
a
Szent Lélek Vigasztalóval, S-küldgyea
kegyes Fiú nékünk-isSzent Lelke malasztyát, kérjük mi-is. [427]
v)
[A Szentháromság és a feltámadás titka felülmúlja az emberi értelmet. Azért J 8zont
Prosperral meg vallyad:
Quanto plus graditur, tanto longinquius errat.
Az az:
Mennél többet futkos, Annál inkáb ütköz. [444]
z)
Me.gé.n a' gazdagságok nem kárhoztatnak Proverb. 10. v. 22 .... Mert a' mint mindenek-ben, úgy a' gazdagságban-is
Usus habet laudem, crimen abusus habet.
Az az:
A' jól élés (méltán) dicsértetik,
A' gonoszúl-élés kárhoztatik [450-51]
a')
A' Pápaságban bün-bocsánattya és a' mennyország igértetik, de pénznek közben-járása--által. Honnan mondatott régenten a' Romai Tanács-ház vagy Ecclesia felöl,
Dantes exaudit, non dantibus ostia claudit.
Az az:
Az adókat meg-hallgattya,
A' kik nem adnak, ki-zárja. [466]
b')
· · .. nem remélheti idvösségét, a' ki el hagya az Ecclesiát. Mert a' kivöl nincs idvöeség miképpen az özönvizkor a' Noe bárkája-kivöl senki meg nem tartatot. Innét jelessen
mondotta Szent Nazianzenus:
Quaero ratem1 Noe, quö mortis flumina vitem.
A' Noe kis Bárkáját keresem:
Hogy a' halált el-kerüllyem. [502]
e')
az Isten-nélkül senkinek igyekezeti hasznos nem lehet. @eov2 6l6óvTo,, etc.
1 Quaeror atem
219ovov
Non adjuvante, níl valet labor, Deo.
Az az:
Nem segítvén az Isten,
Hasznúnk múnkánkban nincsen. [507]
45
d')
[Kövessük Krisztust,] mondgyuk az Emmausiakkal a' Szent Lukáts Evangélista irásának 24. v. 29:
V espera jam venit nobiscum maneto, Extingui lucem ne patiare tuam.
Az az:
Krisztus, bé-estveledik, kérünk, marad.gy-meg fiaiddal, S-ígéd világát, Belzebub, óltsa, ne hadd. [511]
e')
[Krisztwmak] Hálákat adgyúnk. Prudent. in Hym: post cib. Pastis visceribus, ciboque eumpto, Quem Iex corporis imbecilla poscit, Laudem lingua Deo Patri rependat.
Testünk étellel meg-elegétetvén, Erötlen test jussa, Istentöl lévén:
Adgyúnk hálát néki; ötet dicsérvén. [559]
f') [A hamis próféták jelei:]
Hamis tudománt hirdetnek Nagy ki-gondolt csalárdsággal, Ellenkedöt csirippelnek
Az íge gyalázattyával. [574]
g')
[Isten előtt nincs rejtve semmi.] Imé fölötted vádolnak az Angyalok, kik a.' mennyei Atyának orczáját mindenkor láttyák, Matt. 18. v. 10. és a' gonosz cselekedetekett
bé-vádollyák. Innét mondották a' régiek:
Nec pecces, Dominus videt, et tuus Angelus adstat.
Az az:
Ne vétkezzél, ő ember, mert az Ur láttya,
S-az Angyal, ki melletted áll, bé-vádollya. [589]
h')
Mi a' poklosokkal kiáltók legyünk, és a' Könyörüly raytúnk-nak meg-kettöztetöi. Mert;
a' mint a' Poeta mondotta:
Per miserere mei, tollitur ira Dei.
A' könyörüly raytúnk Az Istennek harag-át
El-veszi mi rólúnk. [659]
i')
Az Isten kinek kinek osztogatta az ö a.jándékit, és a.dot talentumot, hogj a.zze.l keresked-gyék, Mat. 26. v. 16. E' kivöl ha. többet kívánsz, heába. lészen, és semmit sem használsz.
Az-oka.ért a.' Poeta. intése-szerént:
Tu pra.esens cura., Domino committe futura..
Visely gondot, ember, a' jelen valokról, Az Ur gondot viselvén a' jövendökröl. [677]
j')
. . . olly ol-fordúlta.k vagy gonoszok sokan, hogy az ideig valókat föllyeb böcsüllyék az örökké valóknál, és örömesbben vesztik-el a.' lelkeket, hogy sem e.' disznójoka.t, e.ma.'
versecske-ként:
Cure. suum major, que.m vere.e cure. salutis.
Az az:
A' gondviselés nagyob a' disznokról,
Hogy sem a' valoságos idvösségröl. [731]
k')
A' nyomoruság az embereket áite.tosokká tészi ... Innét igazán mondgya. e.' b.e. Luther Márton:
Qui cruce non premitur, ma.le vivere creditur ille.
Az az:
A' ki a' keresztül nem nyomorgattati.k, Az feslettül élni igazán hihetik. [768]
l')
[A képmutatás] Atkozot bün ez, mind-az-által ez emberi életben ennél nincs semmi közönségesbb. Gyakorta.,
Os nectar promit, mens a.conita vomit.
A' száy származtat mézet, Az elme okád mérget. [810]
m')
ha. betegségedböl meg-akarsz gyogyúlni, csak egy értelmes Orvossal ély. Mert e.' mint igazán mondgya Verinus:
Impediunt certam medicamina crebra salutem, Non plures medici, sed se.tis unus erit.
Nunquam (crede mihi) 8. morbo curabitur aeger, Si multis Medicis creditur una febris.
Az az:
A' gyakor Orvosság az egéséget meg-bántya.
Nem töb, hanem elég egy Orvos gyogyitása.
A' beteg (hidgy ennékem) soha meg-nem gyogyúl, Ha egy hideg-lelés sok Orvosra szorúl. [825]
47
n')
[Az ítélt.it napján e.z Úr igazságosan ítél majd meg bennünket.] Ne féllyünk azért e' naptól, be.nem e.zt v:íg ortzáve.l várjuk mindenkor mondván Szent Bernhárdde.l:
Deeidero te milliee, Mi JESU, que.ndo veniee?
Quando me le.etum fe.ciee ? Az e.z:
Téged kivánlak ezerszer, 0 JESUSOM, mikor jösz-el?
S-engem viggá mikor tészesz? [862]
10.
[AZ „ELMELKEDESEK" VERSES RÉSZLETEI]
a)
Az üdvözítöt igen szerette, álhe.te.tosee.n hitte, és innét nem fél ve.le. semmi veszedelemtöl.
Szent István, Ibe.t ove.ne e.nimie, et epe eue. de.mna leve.hat.
Mégyen vala lelkében örvendezvén
Faydalmít reméns~g-alat szenvedvén. [22]
b)
A Magasságban lakó Isteni fele~gnék gyakorta ez szokása, hogy az ö cselekedetít alázato-eon kezdgye, de diceöe~gesen végezze .... Mikor szülne e.z úyjonne.n ezületet gyermekece-kének vánkosocskája, vagy ágiszerszáma széna vólt, és fekteté ötet
a
Jáezólba, honnéténekellyük:
Bársonyod s-bíborod
a
szénaNéked és rongyos polaczka Mellyeken mennyek királlya Nyugodnál mindenek ura. [25]
e)
[Hirdessük Isten dicsőségét, aki] töt igéretít valoeágban meg-tellyes~tette:
Semper honos, nomenque Dei laudeeque manebunt.
Minden tisztess~g és dicsös~g egyedül az Istené
Ö, és meg-marad,
a
fö fels~g egyedül, mind örökké. [37]d)
Az Jésust elmédben forgassad: s-boldog lészsz.
0 Jesus néked dicsös~g és hála-adás légyen Mostan és örökké való idök kerülés~ben
Es
a
te édess~ges üdvözítő Jesus neved Halálom orájan légyen vigasztalasom, enged.Amen, Amen. [125]
e)
Adgy minnyajónknak jó eszet, egés~ges testet, csendes, nyugodalmas életet, bóldog halált és végezetre az örökké való öröks~get, 8. holot esztendöt esztendöböl, szombatot
szombatból élhessünk mindenkor meg-kettöztetvén:
Dicséret, s-végetlen dicsös~g, Néked Atya és Fiú Fels~g.
Es Vigasztaló Szent Istens~g, Légyen örökké, három Egys~g.
Amen. [137]
f)
[Az Isten a könyörgést meghe.llge.tje..] Azoke.ért, Non miser est, qui vota facit, pergitque prece.ri.
A' ki könyörög és fohaszkodik Az örökké el-nem hagyattatik. [191]
g)
[Az embernek barátitól és szomszédítól el-hagyatni, nyomorult dolog], de az Istentöl el-hagyatni sokkal nyomorúlte.b, 8. hova néz
e
Német példa-beszéd:Jókat el-veszteni, semmit el nem veszteni Eszét el-veszteni, felét el-veszteni
Az Istent el-veszteni, mindent el-veszteni. [272]
h)
az szomjúhozó üdvözítönek nem te.láltatot senki, e.z ki kedves italt nyúytot vólna;
honnét nem ok-nélkül kiált ne.gy szóval illyen modon
a
Poeta:Cujus cuncta bibunt fontibus, Eccel sitit.
Az az:
Az ki kútyából minden iszik Imél az igen szomjúhozik. [293]
i)
[Krisztus a keresztfán sokat szenvedett.] Minde.zaltal mind ezeket meg-kellett az Kristus-ne.k kés~rteni.
Tante.e molis ere.t nostre.m repe.rare salutem.
lliy nagy munkás dolog vala, Eletünk viszszá-váltása. [302]
j)
[~ pápisták] tévelyegnek, hogy az tulaydon jó-cselekedetekben bíznak, mellyekért mmdazáltal sémmit nem érdemelhetünk, mert ha mindeneket meg-cselekedünk-is, mindazáltal haszontalan szólgák vagyúnk, Luc: 17. v. 10. Ha az jó-cselekedetek és az
törvény-által az igasság, tehát az Kristus heába hólt-meg. Gal: 2. v. ult:
Ha te magadnak valamit érdemelhetsz vala,
En nékém érötted-meg-halnom mi szükség vala. [322]
4 Régi Magyar Költők Tára 9. 49
k)
Én Istenem vagy Te; Magasztallak téged, mostántól fogva. mind örökké, Amen.
Cede Satán; Succede Deus, Tibi servio eoli:
Pax, Pietae, Virtus, hospita grata veni.
Az az:
Cso-tova Sátán; Jöy-elö Isten, vagyok Te szólgád
Békes~g. kegyes~g. Jóság, jöy-el kedves vendég. [377]
1)
Uram, te adtad egyedül meg-ismernem büneímet, mert Igaz vagy, és meg-bocsátottad, mert Irgalmas vagy; és engem mindeneetöl meg-úyítottál, mert Hatalmas vagy. Azért
Semper honos, nomenque tuum laudesque manebunt Tisztess~ged, neved s-dicséreted,
Mind örökké meg-marad te-néked. [382]
m)
[Krisztus testének az úrvacsorában való jelenlétét hinni kell.] Ha ellene-zs.jog az okosság, Hogy módgyát nem tudgya, és hogy az nem lehet, fedgyük-meg azt, mivel-hogy az itélö
párt ötet semmi-képpen nem illeti:
Quid ra.tio in eacrie, nisi deliratio, rebus T QuantO plus graditur, te.nto longinquius errat.
Az okosság, micsoda az szent dólgokban, hanem bolondság 1 Mennél továb mégyen, esik annál nagyob tévelgésben. [428]
n)
Vólt pedig az palást hoszszu ruhának neme, melly okból aszszony-állati bokáig le-bocsátot, vagy irö ruhaért szokot vétetni. Innét mondgya. Horatius Satyr. 2.
Ad taloe etole. demisea et circumde.ta pe.lla.
Az e.z:
Bokáig le-bocsátot palástal
Környül-vétettetvén és köntössel. [452]
o)
Kiáltsúnk ö hozzá buzgoeágos imádsággal és jelen ve.ló szükslilgünket öregbítsük, iemég mondván:
Veepere. je.m venit, nobiscum, Christe, me.neto:
Extingvi lucem, ne pe.tiare tuam.
Az az:
Kristus maradgy velünk:
Mert bé-estveledünk.
S-ne hadd igéd tüzét, El-óltani s-fényét. [490]
p)
Alázatosok légyetek és töredelmes szivüek, ha az Krisztust közöttetek jelen lenni kivánnyátok
Trita beat, damnat corda superbe. Deus.
Az az:
Töredelmes szívet Isten bóldogít
Kevély szívet pedig, pokólra taszit. [514]
r)
[Az Isten lelke] Ki-mégyen mind azokból,
a
kik az bünökben gyönyörködnek és az testnek szólgálnak:Spiritus excutitur domine.nte libidine carnis.
A' hól
a
test vágyodása uralkodik Otta
Szent Lélek ki-üzettetik. [581]s)
Annak-okáért me. sziveínket és kezeinket emellyük-fel és szivünk belsö részeiböl könyörögjünk:
4
Jövel Szent Lélek Isten És bocsásd-ki mennyekbül Világod szép sugárit.
Jövel szegények Attya, Jövel malaszt adója, Jövel szívek világa.
Te kegyes Vigasztaló Lelkek édes vendége Édes meg-hivös~töje, Az múnkában nyugalom Az hevs~gben hivöss~g
Az sirásban vigasság Oh bóldog világosság, Tölcs-bé szívek reytekít Az te jó hiveídnek Te Isteni eröd-nélkül Nincs semmi az emberben Nincs semmi idvöss~ges
Mosd-meg az mi rut undok Öntözd-meg az mi száraz Gyogyíts-meg az mi sebes Hayts-meg az mi nagy kemény Melegítsd az mi hideg
Igazgasd az mi tévelg. [587-88]
fil
t)
[Istennek tökéletes szívvel kell szolgálnunk.] Mert nem elég el-kezdeni; hanem szüks~g el-végezni és végig meg-maradni, mely nélkül senki nem üdvözül, Me.tth: 10. v. 22.
Nulla dies e.beat, quin actio sancta. supersit.
Egy nap se múllyék, hogy szent dolog ne cselekedtessék. [681]
u)
[Isten az alé.za.tosakra. tekint.] Ennek-okaért ne essel kéts~gben, ha. meg-vetetteb álla-patban forgódol:
Trita. beat, damnat corda superba Deus.
Isten
a
töredelmes szívet bóldogittyaA' kevély szíveket pokólra karhoztattya. [707]
v)
Már pedig minékünk-is szarándokságot kell járnúnk, vala.míg élünk: Mi minnyájan az Jákób Patriárka Rendi-hez tartozúnk; út ez élet; itt vendígek vagyúnk, és más várast
keresünk; Mi minnyájan
Tendimus in patriam, sedes ubi fata quietas Ostendunt, illic fa.s nostra resurgere regna.
Az az:
Hazánk felé tartúnk
Hói csendes nyugalmúnk, Haláltól mutatik
S-Országúnk költetik. [730]
z)
[Isten megkívánja az erős bizodalmat]
Fidentes nescit, deseruisse Deus.
A'ki Istenben bízik,
Töle el-nem hagyatik. [740]
11.
[„A' JÓ VAGY KEGYES ÉLET ÉS BÓLDOG HALÁL MÓDGY ÁRÓL"
VERSES RÉSZLETEI]
a) Apoc: 14. v. 13.
A' ki bóldogúl kíván meg-halni, Eléb tanúllyon kegyessen élni,
b)
S. Aug: 1. de Doct: Christ.
Non potest male mori, qui bene vixerit:
Et vix bene moritur, qui male vixit.
Nem halhat-meg-gonoszúl,
a
ki jól élt S' alig hal-meg jól, a ki gonoszúl élt.e)
[Minden embernek meg kell halnia.] A' halál az egész földnek úta: hogy, Tendimus huc omnes, metam properamus ad unam:
Omnia sub leges mors vocat atra euae.
az az:
Minnyájan oda tartozunk, S' azon egy czél-hoz sietünk;
Törvényére mindeneket Hí halál és embereket: [6]
d) Omnes una manet nox,
Et calcanda semel via lethi
Minden embernek egy éj leple, S' tapodandó halál ösvénye. [7]
e)
Meg-halnak
a
vének, meg-halnak az Ifiak, söta
kisdedek, Férfiak, Aszszonyok, Impera-torok, Királyok, Fejedelmek, Nemesek, Porok, Tudósok, Tudatlanok, Gazdagok Szegé-nyek szépek Rútak. Pallida mors aequo pulsat pede pauperum tabernas Regumquelturres, Neque ulla est aut magno aut parvo lethi fuga.
Az az:
A' hálál azon lábbal zörget
a
királyok palotáján, A' mellyela
nyomorult szegény emberek kalibáczkájánEs, az elöt se nagy, se kiczíny el-nem futhat gyors ló hátán. [8]
f)
kAz em~er ne kevélykedjék.] Járúlly, valaki
a
kevélys~g-tül észteneztetel,a
halottakoporsóJá-hoz, és semmi külömbs~get nem talalsz, semmit egyebet hamunál, pornál és rothat csontoknál nem2 látsz. Es gondold-meg amazt:
1 Regnique 2 nam
Vidi potentes impios Gravique fastu turgidos Virescere instar laureae Amaena propter flumina
53
Specto, repente, en lubricae Imago nunquam gloriae, Nusquam manent vestigia Cunctis gre.vis potentiae.
Az az:
Az Istentelen hatalmBBokat
Láttam s' kevély fel-fuvalkodtakat Zöldelleni mint borostyán fákat A szép kies folyó vizek miat.
De tekéntém, s' ímé nagy hirtelen Múló dicsös~geknek képe tetszés-ben Se nagy hatalmok elébbeni helyben
Közzülök, sohúl csak egynek sincsen. [l46]
g)
[A fösvénység ellenében megerősítheted magad, ha. eszedben forgatod:] Eledelünk lévén;
s' a' mivel bé-födöztessünk, azokkal meg elégedgyünk. Es amazt:
Puer fui, nunc sum senex, Ope destitutum nec pium Videre memini, nec stipem Ejus patentes liberos.
Az a.z:
Gyermek vóltam és meg-vénhettem S' az Isten f~löt nem emlétem Elhagyatot, és az ö magva
Kenyér-keresö, hogy vólt volna. (150]
h)
[Lefekvés előtt vizsgáld meg lelkiismeretedet. Ezt ajánlják a pogányok is.] Mert igy lr á-felöl Pythagorá.s, amint az ö verseit Virgilius meg-forditotta:
Non prius in dulcem declinent lumina somnum Omnia quam longi reputaveris acta diei.
Que.e praeter gressus ? quid gestum in tempore f quid non ? Cur isti facto decus abfuit? aut ra.tio illi?
Quid mihi praeteritum? cur haec sententia sedit?
Quam melius mutare fuit ?
Quid volui, quod nolle bonum foret? utile honesto Cur malus antetuli? num dicto aut denique vultu Perstrictus quisquam? cur me natura magis, quam Disciplina trahit? Sic dicta et facta per omnia Ingrediens, ortoque
a
vespere cuncte. revolvens, Offensus pravis, dat palmam et praemia. rectis.Az az:
Míg tétedröl nem vész számot Ne adgy szemeídnek álmot.
Mit hadtál-el? s' mit miveltél Ez idöt? s' ezzel mint éltél?
Oka ennek mi, s' amannak
Ekes, vagy nagy rút váltanak?
Azt nem, akartad ezt miért ? El-hadnod jobb lészsz vált ezért?
Hasznost tisztességeseknél Föllyeb miért böcsültél?
Meg-s~rtél kit szemeiddel?
Kit száddal, s' téteményeddel?
A Természet visel miért,
s·
nem figyelem inkáb s' kiért?Mondasodról és téted-röl Igy végy számot mindenek-röl Midön estve nyoszoládba Bé-mégy háló kamorádba.
Meg-dicsérvén jó-tétídet,
Fedvén pedig vétkeídet. [186-87]
i)
Ember Emlekezzel-Meg a' Halal-ról Es Az örökke Valósag-ról,
Es Elted-ben Gondold-meg, Hólot Kel a' Halál-után Mind örökké Elned. [250]
12.
[„SZ. BERNARD ATYANAK SZEP AITATOS ELMELKEDESI'' VERSES RÉSZLETEI]
a)
[Anagramma Szent Bernát nevéből: Bona Nardus.] Jó Nárdus kenetnek magyaráztatik:, e.' mint imez Epigrammában, vagy Szent Bernárd Epite.fiomában, mellyet 1164. eszt.
irtak, világoson láthatni.
Nomen habes? ita: Quod? Berne.rdus. Non sine ce.use.?
Non: Dic ergo, quid hoc est T Bernardus T Bone. nardus.
Cur ne.rdus? quie. fre.gro: quo fre.gre.mine? dulci.
Oui fre.gre.s et ubi? lectori, codice se.cro.
Az az:
Neved vagyon? ugy: kicsoda? Bernárd. Nem ok-nélkül?
Nem: Mond-meg tehát micsoda ez? Bernárd. Jó nárdus.
Miért nárdus ? mert illatozom: micsoda illattal? édessel.
Kinek illatozol és holott? az olvasonak, a' Szent Bibliában. [A2b]
b)
Nem szolgálhattok az Istennek és e.' mammonnak, Matth. 6. v. 24. Ezen értelemmel mond-gye. Plautus-is in Amphit. Act. 2.
Nec potest fieri, tempore uno
Homo idem duobus locis, ut simul sit.
Nem lehet, hogy azon egy idöben
Azon egy ember, két helyen legyen. [A8b]
55