Amint megindult a mérkőzés az entente és O lasz
ország két szövetségese között, Olaszország minden érdeke ez utóbbiak győzelmét kívánja.
Olaszország a legtöbbet a velünk való győzelem esetén nyerhet.
Mint a hármas-szövetségnek egyetlen északafrikai hatalma, egyetlen középtengeri parti hatalma, együt
tes győzelmünk előnyeit Afrikában és a Középtenge
ren elsősorban ő élvezné. Pedig Itáliát hivatása e ré
giók felé tereli. Ott lépne nagy elődje, a világhódító Róma nyomdokába, oda hívják legszebb tradíciói, a Scipiók és Caesarok emléke.
Ottan tudná legjobban expanzív erejét az euró
pai civilizáció képviseletében, sa já t gazdasági és kato
nai előnyére értékesíteni. Északafrikai kolóniáiból any- nyi haszna lehetne, mint egy más államnak sincs gyar
mataiból, mert közelségük, sztratégiai erejük, az anya
országnak életerejét és életkedvét hihetetlen módon fokozná. Biserta Tripolisszal együtt olasz kézen párat
lan erejű tengeri hatalom alapjává válnék.
Olaszország csak akkor lesz mindannak kifejtésére képes, ami benne rejlik, ha a Középtenger két partját uralja, ha kereskedelmének, iparának, szapora népé
nek meglesz közeli piaca és munkatere.
174
És ezt csak velünk együtt haladva érheti el. Fran
ciaország és Anglia megelőzték azon területen, amelyre hivatása utalja. Az olasz közvélemény állandó nyugta
lansága mellett a tőszomszédságban a franciák fészkel
ték be magukat azon az egyedüli helyen, amelyen Itália teljes világtörténeti szerepéhez juthatna.
Afrika az Aequatoríg francia és angol lett. Pár év előtt sikerült Giolottinak és San Giulianonak a hár
mas-szövetség jóakaratú támasza, az entente duzzo- gása mellett Tripoliszt megszerezni. De ez az új szer
zemény körül van véve az entente birtokai által és nem képes terjeszkedni.
Csak a hármas-szövetség győzelme bírná az en
tente óriási birodalmainak — a győzelem nagyságának arányában növekvő részét Olaszország rendelkezésére bocsátani, A hármas-szövetség többi tagjai nem is számíthatnak területeik olyan természetes növekedé
sére, mint Olaszország. A hármas-szövetség tagjai kö
zül az olasz az egyetlen, amelynél a hódítás cél le
hetne, amelynél a pozitiv nyereség reménye a háborút meg is igazolhatja.
S hasonlíthatatlanul kevesebb az, amit Olaszor
szág tőlünk hódíthatna meg.
Ellenünk fordulva, Trient-, Trieszt-, Fiume- és esetleg Dél-Albániát hódíthatja meg, de mi ez Észak- Afrikához képest, amelyhez még Nizza, az 1859-ben III. Napóleonnak adott terület, Korzika és M álta já rulhatna.
Mi ér többet Olaszországnak, az Adriában való hegemónia, vagy a Közép-tengeren való uralkodás?
Vannak Olaszországban, akik attól félnek, hogy a
hármas-szövetség győzelme esetében Ausztria-Ma- gyarország túlsúlya az Adrián és a Balkánon Olaszor
szág hátrányára szolgálhatna. De ez az aggodalom nem helyt álló. Persze, hogy Olaszországnak a Balkánon való hódítását lehetetlenné teszi, de ez nincs is Olasz
ország érdekében. A Balkán-félsziget hatalmi egyensú
lyának Olaszországra nézve káros változását pedig könnyű volna az összeműködés feltételeinek m egálla
pításánál kizárni. Ez annál könnyebb lenne, mert mi nem akarjuk Albániát meghódítani, mi nem akarjuk az adriai partok birtoklási viszonyait számbavehető módon megváltoztatni a győzelem esetében sem. Az Adrián csak a státusquót és a birtokállományunkat akarnók megerősíteni, ami olasz érdeket nem veszé
lyeztet. S általában az olasz érdek a Balkánon köny- nyen megegyeztethető a miénkkel.
Amikor Oroszország protekciója a bulgár nemzeti akarat durva elnyomásává vált és a cár orosz katonát akart Bulgária kormányzójává tenni a bulgárok aka
rata ellen, — Crispi foglalt állást e pretenzió ellen és hangoztatta, több temperamentummal, mint Kálnoky, a balkán népek szabadságát.
Ezen az alapon ma is találkozhatunk. A velünk tartó keresztény államok teljes szabadsága, hatalm as kifejlődése és önállósága épp úgy a mi érdekünk, mint Olaszországé. Sokkal kényesebb helyzetbe kerülne a Quirinál az entente győzelme esetében.
Ebben az esetben Tripolisz lenne veszélyeztetve:
az entente túlsúlyát előbb-utóbb arra használná fel, hogy szabaduljon a kellemetlen szomszédtól, a leg
újabb afrikai vendégtől, akit olyan rosszakarattal fo
176
gadtak. A tripoliszi kolónia terjedése pedig teljesen ki volna zárva.
És az orosz győzelem a keleten is sokkal jobban veszélyeztetné Olaszország érdekeit, mint a mi győ
zelmünk.
M ár Crispi rámutatott arra, hogy az orosz, mint Konstantinápoly és a Dardanellák ura: a Középten
gert dominálná. Ezért kész volt az orosz terjeszkedés ellen velünk együtt harcra kelni. Hivatkozott Cavour példájára, aki a krimi hadjáratban résztvett és az orosz szupremácia ellen küzdött.
Az orosz fenhatóság alatt álló Balkánon legalább olyan kevés helye volna Olaszországnak, mint azon a Balkánon, amely a mi győzelmünk után alakulna ki.
A z Adrián a szerbek és az orosz hatalom alá ke
rülő Görögország képviselnék a Középtengert is uraló cári szupremáciát, holott a mi győzelmünk esetében az adriai egyensúlyt a mi túlkapásunk esetében a függet
len Albánia és a független Görögország is segítene megvédeni.
A z entente túlsúlya mellett Olaszország elveszt
hetné uralmát az Adrián és az Középtengeren is hát
térbe szorulna, a mi túlsúlyunk esetében a legrosszabb esetben az A dria mai egyensúlya módosulna Olaszor
szág kárára, holott a Középtengeren az csak az elő
nyére alakulna át, már az angolok és a franciák hátra- szorításának puszta ténye által is. Ami túlsúlyunk ese
tében Olaszország azért, amit esetleg aránylagos ha
talomban az Adrián veszítene, bőséges rekompenzációt nyerhetne Afrikában. Az entente túlsúlya esetében
azért, amit Afrikában veszítene, seholsem nyerhetne elegendő pótlást.
Tehát nincs mit habozni Olaszországnak. Érdeke azt kivánja, hogy mellénk álljon teljes erővel a háború eredményeinek megfelelő tisztázása után.
Csak egy tekintet tarthatja vissza: a félelem Ang
lia haditengerészetétől.
De ha ez a tekintet dominál, akkor történelmének szomorú lapjait fogja éppen akkor megírni, amikor a nagyság útjai megnyílhatnának. Akit e válságos idők
ben, a létérdekek és ambíciók mérkőzésének, a merész elhatározások és tettek perceiben, az aggodalom és a kishitűség vezet, — afölött könnyen át fog gázolni a történelem szekere.
Aki veszély nélkül akar nyerni, az könnyen arra ébredhet fel, hogy nincs választása a kedvező lehető
ségek között, hanem csak a bajok és a veszélyek kü
lönböző fajtái között válogathat,