1999. OKTÓBER

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalos látogatást tesz Kanadába.

"Már elhárult az a ... veszély, hogy Kanada ismét bevezeti a vízumkényszert Ma-gyarországgal szemben. [ ... ] A kanadaiak elfogadták azt a magyar javaslatot, hogy Magyarország által jelölt, Kanada által elfogadott tanúkat idézzenek meg Kanadában.

Ezek a tanúk vallomást tettek a romák bevándorlási kérelmeit elbíráló hatóságok előtt.

[... ] Jóval a tűréshatár alá csökkent a Kanadába érkező magyarországi romák száma ...

nem képez olyan problémát, amely diplomáciai kezelést igényeIne. MagyarországtóI egyetlen népcsoportnak sincs oka politikai menedékjogot kérve távozni." (Orbán Viktor, Magyar Hírlap, 1999. október 29.)

Ezután közel féléves "csönd" következett, a magyar sajtó nem foglalkozott a romák ki-vándorlásával. A fordulatot a "zámolyi ügy" hozta.

2000. MÁJUS

A zámolyi romák támadásoktól félnek, nem akarnak falujukba visszaköltözni. Az újon-nan épült házak ellenértékeként húszmillió forintot, és "hároméves szenvedéseikért" csa-ládonként hárommillió forintot kémek. A hónap végén lejár a határidő, amit az Országos Cigány Önkormányzatnak (OCÖ) adtak; ha nem tesznek eleget kérésüknek, kivándorolnak Kanadába.

Csete Dezső, Csór polgármestere több fórumon úgy nyilatkozik, hogy kész mindent megtenni, hogya zámolyi romák elhagyják a települést.

Több híradás szól Kanadába kivándorolt családokról, amelyek - nem találván meg számításukat - visszatértek Magyarországra (közülük többen hajléktalanná váltak).

2000. JÚNIUS

Az Országos Cigány Önkormányzat bejelenti: eladná a Zámolyon épített házakat.

Kanada egyelőre nem vezeti be a vízurnkényszert, de a kanadai illetéke sek aggasztó-nak tartják, hogy két éve havonta átlagosan száz fö nyújt be menedékkérelmet.

2000. JÚLIUS

Július 23-án Krasznai József vezetésével zámolyi családok hagyják el az országot. Stras-bourgba utaznak, kérelmet nyújtanak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához, és menedék-jogot kémek Franciaországban.

ANap-kelte archív bemutat egy 1999-es riportot a zámolyi ernberölésről.

Doncsev Tosó, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) vezetője elítélően nyilatkozik akivándorlásról.

"Az unió is megállapította, hazánkban jogrend van, az emberi jogok biztosítva vannak, az állami szervek részéről senkinek sincs része üldöztetésben, és azok mindent meg-tesznek a törvénysértések kivizsgálása érdekében." (Doncsev Tosó, Magyar Hírlap, 2000. július 25.)

A Magyar Igazság és Élet Párt ja (MIÉP) a Magyar Szocialista Párt (MSZP) "egyes tényezői és a hozzájuk igazodó sajtó" felelősségét hangoztatja. Csurka szerint a zámolyi romák ügye .velejéig hamis állam- és kormányellenes hókuszpókusz a roma jogok tüze körül." (Népszabadság, 2000. július 27.)

2000. AUGUSZTUS

Harrach Péter szociális és családügyi miniszter augusztus 5-én, a somlóhegyi ökumenikus találkozón elítéli a zárnolyi romákat.

"Egyesek az állam, a nemzet lejáratása céljából külföldre mennek, s nemcsak kárté-rítést követelnek, hanem igaztalan vádakat fogalmaznak meg az országgal és a kormány-nyal szemben. Maguk kevesebbet tettek önmagukért, mint amennyit a az ország értük tett. Ez után követelőznek és most már fenyegetőznek is. Ha ilyet meg lehet tenni, s ezt nagyon sokan még dicsérendőnek is tartják, akkor valami baj van az értékrenddel."

(Idézi aMagyar Nemzet, 2000. augusztus 8.)

A nyilatkozat után számos támadás éri a minisztert, egyes roma szervezetek lemondásra szólítják fel.

Orbán Viktor szokásos szerda reggeli, Kossuth rádió-beli interjújában kiáll Harrach Péter mellett:

"A roma önkormányzatnak szerintem joga vanjó vagy rossz néven venni egy-egy nyilatkozatot, azonban a valóságon ök sem tudnak változtatni. Márpedig a miniszter úrnak a véleménye és álláspontja a tényekből indult ki, és itt is a ténybeszédet tartom fontosnak. [ ... ] 2000-ben 4,8 milliárd forintot fordít a kormány, illetve fordítanak az emberek a romakérdés kezelésére. [... ] Tehát ennyi pénzt költünk a romákra azért, hogy elősegítsük társadalmi beilleszkedésüket. [ ...] A romák felemelkedéséhez az út a tanuláson ésa munkán keresztül vezet. Azt tudom ajánlani a Magyarországon élő roma honfitársainknak, próbáljanak minél többet tanulni és dolgozni. ... ma már egyetlen gyerek sincs, aki roma származású volna, és hátrányos szociális helyzete miatt ne tudna tanulni." (A miniszterelnökkel készült interjú, Kossuth rádió - Reggeli krónika, 2000.

augusztus 9.)

Huszonkét ózdi roma dönt úgy, hogy kivándorol Strasbourgba. Kótai Aladár, a helyi kisebbségi önkormányzat vezetője szerint a háttérből valaki manipulálja őket.

Krasznai Józsefpolitikai szándékról nyilatkozik:

"A romák tömeges kivándorlásának előkészítésével nyomást akarok gyakorolni az Orbán-kormányra annak érdekében, hogy változtasson a szegényeket sújtó politikáján."

(Népszabadság, 2000. augusztus 3.)

A Szonda-Phone 500 fös reprezentatív mintán történt telefonos adatfelvétele szerint a megkérdezettek 77 százaléka tud róla, hogy milyen problémával fordultak a strasbourgi bírósághoz a zámolyi romák, 72,5 százalék megkérdőjelezte a kezdeményezés jogosságát.

A biztos válaszadók 73,5 százaléka szerint a romák nincsenek hátrányos helyzetben (Világgazdaság, 2000. augusztus 3.).

Krasznai Józsefet sikkasztással gyanúsít ja és feljelenti a Székesfehérvári Cigány Ki-sebbségi Önkormányzat elnöke, Lakatos Krisztián.

Az ózdi romák képviselői a francia nagykövetségen tájékozódnak.

A francia külképviselet közli: lehetőségei szerint támogatja a romák körülményeinek javítását szolgáló PHARE-programokat.

Az Ózdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat három képviselője Strasbourgba utazik, hogy tájékozódjon a kivándorlás lehetőségeiről. Hazatérésük után hangsúlyozzák: mindenkit lebeszélnek a kivándorlásról, a cigányság problémáját itthon kell kezelni.

Nem hivatalos forrás szerint a mintegy 150 ózdi roma a helyi kisebbségi önkormányzat lebeszélése ellenére Strasbourgba készül. A kiutazást egy ózdi férfi szervezi, aki kapcso-latban áll Krasznai Józseffel. Krasznai szerint 300 ózdi roma készül elhagyni az országot.

Az áprilisban alakult Roma Polgárjogi Tömörülés arra kéri a romákat, ne kövessék a zámolyi példát. Többször nyilatkozzák, hogy hisztériakeltés folyik az ügyben.

Jogvédők és közéleti személyiségek indokoltnak tartják a kivándorlási akciót. Állás-foglalásuk szerint a romák a fajüldözés elől menekülnek; joguk van elhagyni az országot és nemzetközi fórumokon bepanaszolni a magyar államot.

"A rasszizmus kelti az ország rossz hírét, és nem azok, akik védekeznek ellene."

(Horváth Aladár, Roma Polgárjogi Alapítvány, Népszabadság, 2000. augusztus 7.)

"Nem lehet kizárni a tömeges exodust." (Horváth Aladár, Roma Polgárjogi Alapít-vány, Népszabadság, 2000. augusztus 9.)

V ádemelési javaslattal lezárul a zámolyi emberölés rendőrségi vizsgálata.

Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára sajtóközleményben fejezi ki együttérzését "a konfliktus halálos áldozata, Csete Ferenc 21 éves fiatalember hozzátarto-zóinak" (Népszabadság, 2000. augusztus 15.).

Körmendről is kivándorlást fontolgatnak (hét felnőtt ésnyolc gyerek). Kérik, hogy a helyi önkormányzat fizesse útjukat. Körmend polgármestere úgy nyilatkozik, hogy nincs a vá-rosnak ilyesmire pénze, ráadásul az érintett családok az önkormányzati bérlakásuk bérleti díját sem fizetik rendesen. Eközben helyi vállalkozók aláírást gyüjtenek egy petícióhoz, amely-ben felszólítják a városvezetést, hogy "tegyen rendet a cigányok között". A levél szerint egy-két bűnöző életmódot folytató család elijeszti a turistákat (Vas Népe, 2000. augusztus 25.).

Krasznai József Jacques Chirachoz fordul segítségért; kéri, hogy támogassa a zámolyi romák menedékkérelmét.

A zámolyi romák strasbourgi beadványával kapcsolatban az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára is gyakran kifejti véleményét:

.Magyarországon nem jó romának lenni. Mint ahogy nem jó betegnek, öregnek meg szegénynek lenni sem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarországon bárki is üldözné a cigányságot a cigánysága miatt. Aki ilyet állít, az valótlant állít. Márpedig a zámolyi romák beadványában többek között ilyen állítás fogalmazódott meg. [...] A leghatározottabban visszautasítom továbbá a beadványban megfogalmazott azon állítást, me ly szerint a kormány nem tudja és nem is akarja megakadályozni a romák üldözését. Ez az állítás nemcsak a kormány jó hírnevére nézve sérelmes, de az ország jó hírének rontás ára is alkalmas." (Hende Csaba, idézi a Dunaújvárosi Hírlap, 2000.

augusztus 23.)

A politikus hasonlóképp nyilatkozik augusztus elején; l S-én sajtóközleményt juttat el az MTI-hez, amelyet majdnem minden lap átvesz. A nyilatkozatokban rendre szerepelnek a következö mondatok "igaztalan vádakat fogalmaznak meg a zámolyi romák", "valótlan tényállításokat tartalmaz a romák beadványa", "céljuk az ország lejáratása".

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Tabajdi Csabára bízta a romák európai hely-zetéről szóló jelentés elkészítését.

2000. SZEPTEMBER

Marie Hélene Gilling, az Európa Tanács képviselője és egyben Strasbourg polgármester-helyettese interpellál az Európa Parlamentben.

"A zámolyi romák ügye, a közép- és kelet európai országokban élő cigányokat érő diszkrimináció nagyon jól mutatja, hogy az Európa Uniós csatlakozásra váró országok-nak komoly nehézséget jelent a Tizenötök által meghatározott kisebbségi-emberjogi feltételek teljesítése." (Marie Heléne Gilling, idézi aNépszabadság, 2000. szeptember 6.)

Tizenöt mosonmagyaróvári cigány család kivándorlási szándékról nyilatkozik. Azt ter-vezik, hogy elindulásuk előtt minden vagyonukat pénzzé teszik.

Krasznai nyílt levélben fordul a politikusokhoz: Ha a kormány nem tesz eleget követe-léseiknek, "nem marad más megoldás számunkra, mint hogy tömegesen elhagyjuk szeretett hazánkat" (Magyar Demokrata, 2000. szeptember 14.).

Herczog Edit és Tabajdi Csaba (MSZP) Strasbourgban meglátogatja a zámolyiakat.

Nyilvánosságot kap az a hír, hogy Mohácsról az elmúlt másfél évben 40 család vándorolt ki Kanadába. (Egy család tért haza közülük.) Hat család vár még kiutazásra.

"A kormány cáfolata ellenére Magyarországon megélhetési üldöztetés folyik, amely arra kényszeríti a roma lakosságot, hogy aki még teheti, elmenjen ebből az országból."

(Gál József az Országos Cigány Önkormányzat alelnöke, mohácsi elnök, Magyar Hírlap, 2000. szeptember 29.)