• Nem Talált Eredményt

VÉGKIFEJLET, STRASBOURG

In document ROMA MIGRÁCIÓ (Pldal 113-116)

A zúmolyi romák - az út Strasbourgig

VÉGKIFEJLET, STRASBOURG

2000 húsvétján egy pincemulatság következtében egy csóri lakos iratait és pénzét elve-szítette, és erről úgy számolt be isrnerőseinek, hogy betörtek hozzá, meglopták. Néhányan, akiknek a hétvégi házát korábban ismeretlenek szintén feltörték, felvetették, hogy a Csórra néhány hete visszaköltözö, "köztudomás szerint" bűnöző életmódot folytató zámolyi "gyil-kos cigányok" lehettek az elkövetők. Rendőrségi feljelentés született, amelyről az országos média is beszámolt, de vizsgálat nem indult, mert az elveszett értékeket időközben meg-találták. (Erről már nem írtak az újságok.)

Csete Dezső csóri polgármester - aki az 1980-as évek végén a sajtóban hangoztatott, soha vissza nem vont cigányellenes kijelentéseiről híresült el ("minden cigányt le kellene lőni egyetlen golyóval") - és a helyi képviselő-testület megakadályozta a roma családok bejelentkezését Csórra. Megtagadták a gyerekek óvodai és iskolai beíratását. A falu első em-bere egy televíziós hírműsorban kijelentette: "a zámolyiakhoz hasonló élősködőket még az állatok is kivetik maguk közül",

Rendszeresek voltak a csóri Arany János utcában - a Krasznai-ház előtt - az éjszakai zaklatások, horogkeresztet és rasszista feliratokat mázoltak a roma vezető házának falára.

Krasznai József 2000 májusában sajtótájékoztatót hívott össze a lakására, ahol bejelen-tette: elhagyják az országot, politikai menedékjogot kémek egy nyugati országban.

Katz Katalin, a jeruzsálemi Héber Egyetem szociális munkás szakos tanára (a paleszti-nok jogaiért küzdö mozgalmak egyik neves aktivistája) a roma holokausztról készülő interjúi közben ismerte meg Krasznai Rudolfot és Kolompár Friderikát. (Az idős házaspár holokauszt-túlélő; Krasznai Rudolf kényszermunkás, Kolompár Friderika pedig - kis-lányként - a komáromi várbörtönben lévő gyűjtőtábor lakója volt a vészkerszak idején.

Több hozzátartozójukat, Friderikának az édesapját is Auschwitzba deportálták, ahonnan

nem tértek vissza.) Az izraeli professzornö ekkor, 2000 tavaszán ismerkedett meg Krasznai Józseffel, és felajánlott neki 4200 dollárt a meneküléshez.

Krasznai József egy székesfehérvári fordítóirodában angoira fordíttatta beadványukat a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, majd autóbuszt béreltek, és a Tv2 forgató-csoportjának és a franciául jól beszélő Puporka Lajosnak, aNépszava újságírójának a kísé-retében 2000 júliusában Franciaországba utaztak.

Krasznaiék a biztonság kedvéért nem árulták el Katz Katalinnak, hogy Strasbourgba készülnek (ö úgy tudta, hogy Franciaországon keresztül Kanadába tartanak), pedig velük tartott az autóbuszon. Csak a határ átlépése után ismerte meg az igazi úti célt.

Krasznai a már idézett Magyar Hírlap-beli, 2001. áprilisi interjúban így emlékszik vissza az eseményekre:

"... Farkas Flórián kijelentette, hogy csak saját felelősségükre költözhetnek a romák Zámolyra.

Ezek után nem volt miről tárgyalnunk: 2000. május 16-án egy sajtóértekezleten be-jelentettem, hogy külföldön kérünk politikai menedékjogot.

- Ki tanácsolta ezt a megoldást?

- Senki. A fiammal dolgoztuk ki az utazás részleteit, utána pedig lbolyával beszéltük meg. Az ő dolga az volt, hogy elfogadtassa ezt a tervet a többiekkel. Ez sem volt köny-nyű, mert hároméves hányattatás után egy bizonytalan kimenetelű útnak nekiinduini nem éppen szívderítö.

- Osztojkán Béla OCÖ-alelnök szerint az utazás megszervezésére egyedül nem lettek volna képesek.

- Egyautóbuszt kellett bérelnünk, és egy székesfehérvári fordítóirodában lefordít-tatnunk az Európai Emberi Jogi Bírósághoz benyújtandó panaszt. Erre egy politikával egyáltalán nem foglalkozó átlagpolgár is képes. Évek óta szerveztünk utakat Auschwitzba a romaholokauszt évfordulóján, én pedig - az amerikai kormány ösztöndíjával - már jártam az Egyesült Államokban egy tanulmányúton, és részt vettem egy cigány

menekü-lőkről szóló riportfilm forgatásán Kanadában is.

- Mennyi pénzük volt az utazáshoz?

- Tulajdonképpen semennyi. A családok összegyűjtötték és ide adták minden jövedel-müket, a családi pótlékokat és a nyugdíjakat is, amit postatakarékkönyvbe tettem a csóri postán. Az indulás előtt ismerkedtem meg a jeruzsálemi Katz Katalinnal, aki a szüleim-mel mint holokauszttúlélőkkel volt kapcsolatban. Az ő megtakarított pénzéből kaptunk 4000 dollárt. De neki nem is árultuk el, hogy Strasbourgba megyünk, úgy tudta, hogy Franciaországon át Kanadába igyekszünk.

- Viszont a Tv2 stábja és Puporka Lajos, a Népszava újságírója elkísérte önöket.

- Puporka Lajos Svájcban, franciául érettségizett, segíteni tudott a tolmácsolásban.

A tévések is szigorú titoktartást fogadtak másnapig."

Megérkezésük után autóbuszukkal az Emberi Jogok Európai Bíróságához mentek, ahol személyesen átadták beadványukat személyes üldöztetésükről és a magyarországi romák elleni széles körű diszkriminációról.

A mintegy félszáz roma az 1951. évi genfi egyezményre hivatkozva egyúttal politikai menedékjogot is kért a Francia KöztársaságtóI. A menedékkérők többsége 200 I

márciu-sában és azután politikai menedékjogot kapott, két család esetében családegyesítés révén fogadta be Franciaország a kérelmezőket, egy család pedig fellebbezés folytán a másodfokú döntésre vár.IO A Krasznai család néhány tagja 2000 végén továbbutazott Kanadába, ezzel kizárták magukat a francia menedékjog kedvezményezettjei közül.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága viszont 2001-ben elutasította keresetüket, tekintettel arra, hogyamenedékkérelem és a keresetlevél benyújtásáig a romák nem merí-tették ki a hazai jogorvoslati lehetőségeket.

A zámolyi romák a magyarországi romák szokásos osztályozása szerint a roma népes-ség mintegy 20 százalékát kitevő újind cigány, azaz romani anyanyelvű oláh cigányok (vlashicke roma) közé tartoznak, magukat azon belül lovar törzsbelieknek vallják. (A lovar szó eredete vitatott. Egyesek a magyar szóból eredeztetik, jelentése eszerint .Jókupec, lókereskedő", mások a cigány, romani lovo, többes számban love "pénz" jelentésű szóból.

Ez esetben "pénzest, gazdagot" jelent. A Dél-Dunántúlon az oláh cigányokat - megkü-lönböztetésül a magyarországi cigányok mintegy 8 százalékát kitevő, román anyanyelvü beásoktól - kolompár vagy leketár cigányoknak, azaz .Jcolompkészítőknek, lakatosoknak"

nevezik.)

1o 2002 januárjában fellebbezés után, másodfokon kapott menedékjogot akorábban elutasított Lakatos Attila és élettársa, Krasznai Henrietta, valamint négy gyermekük, miután sikeresen bizonyították, hogy ök is Zámolyon tartózkodtak az atrocitások idején. Szintén menedékjogot kapott Lakatos Melinda, aki egy évvel korábban rövid időre visszatért Magyarországra.

2001 novemberében Strasbourgba érkezett éspolitikai menedékjogot kapott Lakatos József, Szibbaj és élet-társa, Lakatos Piroska, Muki, valamint hétgyermekük. 2002. március 6-án azonban - nem várva be azOFPRA, aMenekülteket és Hontalanokat Védő Francia Hivatal döntését - visszatértek Magyarországra; magukkal hozva a már politikai menekült Lakatos Melindát ésLakatos Jánost.

In document ROMA MIGRÁCIÓ (Pldal 113-116)