.Árulás vagy elárulás
A TÖRTÉNET A SAJTÓBAN
Az a tény, hogya zámolyi romák kivándorlásával kapcsolatban két, egymással szöges ellentétben álló értelmezés is létezik, jól jelzi a sajtó megosztottságát. A különböző médiu-mok munkatársai - valószínűleg megalapozatlanul - erősen bíznak a hírfogyasztók emlé-kezetében, ugyanis a cikkek többségéből hiányzik az előzmények ismertetése.
Meglepő, hogy a Kossuth rádió híradásainak több mint fele semmilyen háttér-információt nem tartalmazott. Az RTL csatorna meglehetősen felszínesen tudósított, híradásainak egyi-kében sem rajzolták fel- még hézagosan sem - a kivándorlás előzményeit. Ugyanez mond-ható el a TV2 híradásainak kétharmadáról. A Duna Tv híradásainak több mint fele ismertette az ügy hátterét, és az MTV volt az elektronikus média legalaposabb szereplője: a híradások több mint háromnegyede ismertette a kezdetektől a zámolyi romák történetét.
nem nyújt információt
Az írott sajtó esetében a Népszabadság foglalkozott legkevésbé a történet hátterével (65 százalék alig vagy semmit sem írt erről), ezt követte a Magyar Hírlap (46%) és a
Nép-szava (43%). A Magyar Nemzet kiváló propagandamunkát végzett, hiszen a már ismertetett
módon tárgyalt történetet a cikkek több mint felében újra és újra elismételte, hogy ezzel a cikkek sajátos - később ismertetendö - morális és politikai üzenetét megerősítse.
A híradások leggyakrabban (53%) a kormány felelösségét említik, akár mint a konfliktus létrejöttének egyik fó okát, akár mint vétIen elszenvedőjét. Ugyancsak gyakran (46%) sze-repel Krasznai József említése, továbbá a kivándorlás sikerességének latolgatása (39%).
A híradások egytizedénél is kevesebbszer firtatják azt, hogy honnan szereztek pénzt a romák a kivándorláshoz, ugyanilyen ritkán foglalkoznak a különböző pártok állásfoglalá-saival, a kivándorlás hatásával Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozására, és azzal a kérdéssel, hogy veszélyeztetik-e a romák általában az ország biztonságát.
A híradásokból kibontható többi téma a hírek egynegyedében-egyharmadában fordul elő.
A romák franciaországi helyzetével- az RTL csatorna kivételével- elsősorban az elekt-ronikus média foglalkozik, az írott sajtó nem. Azzal, hogy a romák végül megkapják-e a menedékjogot, valamennyi hírcsatorna közel egyforma arányban (39%) foglalkozik. Krasznai József személyét elsősorban a Magyar Nemzet tünteti ki: a cikkek háromnegyedében szerepel az ő személye. (Az összes Krasznaival foglalkozó cikk 14 százaléka mutatott kifejezett ellenszenvet iránta, a Magyar Nemzet cikkeiben ez az arány 32 százalék.) A kor-mány felelősségét az országos napilapok kétharmados arányban említik, a Magyar Nemzet kivételével, ahol ez az arány 45 százalék. (Ebben a témában is kimutatható a Magyar Nemzet tendenciózussága, hiszen a médiában megjelenő híradások egyharmada felelősnek tartja a kormányzatot a kialakult helyzetért, a Magyar Nemzetben ez az arány csak 25 szá-zalék. Tagadja a kormány felelösségét és a romákat hibáztatja az összes, vizsgálatba bevont hír 8 százaléka, míg a Magyar Nemzet cikkeinek 12 százaléka.)
A helyzet lehetséges megoldásával - lett légyen politikai vagy szociális dimenzióról szó - az írott sajtó többet foglalkozik, mint az elektronikus média. Az országos napilapok közül a Magyar Nemzet kevesebbet foglalkozik a lehetséges megoldással, de itt éppen olyan arányban találhatunk a romák melletti és romaellenes állásfoglalásokat tükröző cikkeket, mint a többi napilapban. A kivándorlás tömegessé válásának veszélyével az RTL Klub foglalkozott kiugróan magas arányban: az e csatornán szereplö híradások 86 százaléka érinti e témát.
Ha a híradásokat tipizáljuk, öt markáns típus rajzolódik ki. Az első típus (mely az összes híradás 38 százalékát jelenti) a hír. Ezek a cikkek a romák "pillanatnyi" kinti helyzetéről tudósítanak anélkül, hogy az előzményeket vagy a lehetséges következményeket érintenék.
Az R TL, a TV2, a Kossuth rádió és a Népszabadság híradásai tartoznak elsősorban a hír kategóriájába.
A második típus a történetet mint romaügyet mutatja be, részletesen tárgyalva a romák magyarországi helyzetét, a szociális és politikai szempontokat, illetve a kivándorlás lehet-séges kimenetelét a romák szemszögéből (17 százalék). Így kezeli a zámolyi romák kálvá-riáját a TV2, a Magyar Nemzet és a Népszabadság híreinek nagy része.
A harmadik típusba (22 százalék) azok a híradások tartoznak, amelyek nem hagyatkoznak a hírfogyasztó emlékezetére, hanem visszautalnak az előzményekre is. A Magyar Nemzet és a Duna Tv jeleskedett elsősorban ebben a műfajban.
A negyedik típus (11 százalék) sem elégszik meg egyszerűen a hírrel, hanem a prob-léma lehetséges megoldására is kitér, valamint foglalkozik a nemzetközi megítélés opti-kájával is. A Magyar Hírlap és a Népszava híradásai között találunk sok ilyen típusba tartozót.
Végül az ötödik típus (12 százalék) a háttérrel indít, és a "pillanatnyi" helyzet bemuta-tásán túl a következményekkel is foglalkozik. Ez a típus leginkább az MTV l-re jellemző.
AZÜZENET
A híradások egyharmada nem definiálta a konfliktus természetét, 18 százalékuk politikai, 15 százalékuk etnikai és 11 százalékuk társadalmi természetűnek tartotta. Meglepően kevés volt ajogi (7%) és szociális (4%) megközelítés, és ugyancsak alacsony volt a bűnügyi vo-natkozások (3%) említése. Ezen arányokhoz képest az MTV1 inkább hangsúlyozta a jogi vonatkozásokat (22%), a Kossuth rádió a politikai mozzanatot emelte ki (27%). Az etnikai dimenzió a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet esetében 20 százalék volt. A konfliktus gazdasági alapú megközelítése az elektronikus médiára volt jellemző, a Duna Tv és az RTL a szociális alapú megközelítésre volt a legfogékonyabb. Nem vállalkozott a konfliktusok minősítésére a Kossuth rádió, a TV2 és a Népszabadság híradásainak több mint fele.
Bár a zámolyi romák története rendkívül sokféle érzékenységet sérthet, az elemzésbe bevont híradások közel kétharmada tárgyilagosnak minősíthető. A híradások egynegyede romaellenes, és 9 százalékuk tárgyalta a romák szemszögéből a problémát. Az egyes média-orgánumok meglehetősen megosztottak a híradások hangvételét illetően: a nyomtatott saj-tóban a Magyar Hírlap és a Népszava bizonyult a legtárgyilagosabbnak, a Magyar Nemzet volt a legromaellenesebb. A Népszabadság minden igényt megpróbált kielégíteni, és mind
A híradások hangvétele
az egyik, mind a másik irányban elfogult cikkek az átlagosnál magasabb arányban helyet kaptak az újságban. Az elektronikus médiáról egyértelműen kijelenthető, hogy tárgyilagos hangot ütött meg, viszont egyikükben sem találkoztunk a romák irányába elfogult műsorokkal.
A híradások tárgyilagosságát bizonyítja, hogy gyakorlatilag sehol nem fordultak elő durva szavak, és a romákra vonatkozó negatív sztereotípiák említése is ritkaságszámba ment (4 százalék).
Mivel a híradások jelentős része hírként foglalkozott a zámolyi romák ügyével, az okok és következmények érdemi tárgyalása nélkül, nem meglepő, hogy 55 százalékuk nem fog-lalkozott a konfliktus felelőséveI. A híradások 39 százaléka viszont a többségi társadalom egészét, illetve a helyi és központi kormányzatot tartotta felelősnek, és 16 százalék hibáz-tatta a romákat.
Ki a felelős a konfliktusért?
a romák
a központi kormányzat a helyi önkormányzat a társadalom
nem foglal állást
százalék 16 27 6 6 55
ÖSSZEGZÉS
A média nem volt könnyű helyzetben, amikor a zámolyi ügyről tudósított. Egyszerre kellett arra törekedniük, hogy megtartsák közönségüket és ne sértsék saját felvállalt értékeiket.
A Magyar Nemzet helyzete e szempontból egyszerű volt, hiszen a romaellenes irányba el-fogult cikkei és az olvasóközönség elvárásai szinkronban voltak. A többi országos napilap esetében ez a "harmónia" hiányzott: a Magyar Hírlap és a Népszava a tárgyilagosságba menekült, a Népszabadság viszont szélesre nyitotta a megjelent cikkek értékspektrumát.
Az elektronikus médián belül minden egyes orgánum külön stratégiát alakított ki. A ke-reskedelmi csatornák állásfoglalás nélküli híreket közvetítettek elsősorban, anélkül, hogy az előzményeket vagy a lehetséges következményeket érintették volna. Törekedtek a sem-legességre, de egyetlen, romák irányába elfogult műsort sem sugároztak. A közszolgálati MTVl rendkívül alaposan foglalkozott a zámolyi üggyel ésaz elfogultság nem jellemezte ezeket a tudósításokat. A Duna Televízió ezzel szemben kevéssé foglalkozott a lehetséges következményekkel és a felelősök megnevezéséveI. Az elektronikus médiában a Kossuth Rádió szentelte a legtöbb időt a zámolyi ügynek, a műsorok zöme azonban egyszerű hír-adás volt, az esetek több mint felében nem vállalkozott a konfliktus minősítésére, és ha mégis, akkor a zámolyi ügyet elsősorban politikai konfliktusként kezelte.
A kutatáshoz a híranyagot az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. biztosította.