A roma migráció kronológiája a magyarországi sajtó alapján
2000. NOVEMBER Határozatlan időre elnapolják a zámolyi per tárgyalását
Újabb mohácsi családok utaznak Kanadába.
Krasznai József kilakoltatás előtt álló ózdi roma családokat hív meg az ózdi Bükk Mű-velődési Házba. A találkozó résztvevőit nem engedik be az előre lefoglalt terembe.
November 21-én az Európai Unió tagállamainak Magyarországra akkreditált nagykö-vetei a cigányság helyzetéről tájékozódnak. A rendezvény színhelye a francia nagykövetség.
2000. DECEMBER
Két, Strasbourgban lévő roma kiadatását kéri ügyészi indítványra a Fejér Megyei Bíróság.
Újabb roma családok hagyják el az országot Battonyáról, Veszprémből, Mosonmagyar-óvárról. A 15 felnőtt és 18 gyerek úti célja Hollandia.
Dávid Ibolya igazságügy-miniszter szerint a kivándorlókat becsapták.
Felröppent a hír: Strasbourgban menedékjogot kért családok közül néhányan vissza-jöttek Magyarországra, hogy fel vegyék a gyerekek után járó önkormányzati támogatást,
és a családi pótlékot.
"Visszajönnek Zámolyra a segélyükért Strasbourgból a romák. " (Az MTV Híradó-jának értesülése, idézi aMagyar Nemzet, 2000. december 16.)
A kanadai bevándorlási hivatal adatai szerint az elmúlt negyedévben újra megnőtt a Kanadába kivándorló Magyarországi romák száma (novemberben 290 fő).
Hende Csaba államtitkár szerint magyar állampolgár nem fog menekültstátust kapni külföldön (Magyar Nemzet, 2000. december 19.).
Több roma és nem roma értelmiségi nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy Báthory Jánost nevezzék ki a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) élére.
Báthory János, december 20-án átveszi kinevezését a NEKH vezető poszt jára.
Hende Csaba szerint a kivándorlásra nem a magyarországi üldöztetések, hanem a ked-vező kanadai segélyrendszer készteti a romákat (Népszava, 2000. december 19.).
2001. JANUÁR
Nyolc veszprémi és egy somlóvásárhelyi család (kb. hatvan fő) dönt úgy, hogy kiván-dorol a hónap végén.
A strasbourgi prefektúra tájékoztatása szerint kijelölt vizsgálóbíró döntene a kiadatási kérelemről, ha a zámolyi romák közül két személy ügyében nemzetközi körözési és elfo-gatóparancs jutna el a francia hatóságokhoz.
Elkezdődik a Zárnoly kontra romák per. Az időközben Strasbourgban menekültstátust kérelmező hat roma család azért perli a zámolyi önkormányzatot, mert véleményük szerint jogtalan volt házaik 1997-es ledózerol ása.
"A roma kivándorlás jelensége komolyan veszélyezteti Európai Uniós tagságunkat."
(Báthory János, a Nemzeti ésEtnikai Kisebbségi Hivatal vezetője, idézi az
új
Dunántúli Napló, 2001. január 5.)"A romák kiutazásai egzisztenciális és szociális okokra vezethetők vissza, külföldön viszont egyszerűbb fajüldözésre hivatkozni. Olyan hazai és külföldi politikai erők áll-hatnak a kiutaztatások mögött, amelyek pénzzel is hozzájárulnak a romák vándorlásá-hoz." (Osztojkán Béla, az OCÖ alelnöke, idézi a Világgazdaság, 2001. január 5.) Tovább folytatódik a segélyek felvételével kapcsolatos nyilatkozatháború:
"Nem jöhettek haza Strasbourgból a zámolyi romák, hogy segélyt vegyenek fel, mert akkor elveszítenék ajogot a politikai menedékre." (Krasznai József, Magyar Hírlap, 2001. január 5.)
ANépszabadság értesülése szerint január 5-én féléves vizsgálat után az OFPRA2 me-nekültstátust ad néhány - Strasbourgban tartózkodó - zámolyi romának (Népszabadság, 2001. január 6.).
"A magyar állam minden polgára számára egyformán biztosítja a jogbiztonság és jogvédelem elvét. Magyarország müködő, demokratikus jogálIam, ezt még senki sem vonta kétségbe." (Hende Csaba, Népszabadság, 2001. január 8.)
A Miniszterelnöki Hivatal nem tudta megerősíteni, hogy menedékjogot kapott a zámolyi romák egy része.
Meghal Krasznai Ibolya, Krasznai József testvére.
Báthory János szerint hazánkban nincs cigányüldözés. és a zámolyiak biztonsága nem volt veszélyben.
"Mindenkinek hátrányos, ha a zámolyiak politikai menedékjogot kapnak Franciaor-szágban. A franciák a döntésükkel migrációs hullámot indíthatnak el, s ez nem kedvez hazánk nemzetközi megítélésének." (Báthory János, idézi aNépszava, 2001. január 8.) Az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára indokolatlannak tartja, hogy a zámolyi romák a magyar jogorvoslati lehetőségek kihasználása nélkül a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordultak. Hende Csaba az MI'l-nek azt mondta, hogy a tárca rövide-sen dönt arról, kezdeményezik-e a francia hatóságoknál azoknak a zámolyi romáknak a
20FPRA - Office francais de protection des réfugiés et apatrides (Menekülteket és Hontalanokat Védő Francia Hivatal).
kiadatását, akik ellen a Fejér Megyei Bíróság (emberölés büntette miatt folyó eljárásban) elfogatóparancsot adott ki.
A francia menekültügyi hatóság január 9-én cáfolja azt a magyar lapjelentést, ami szerint a júliusban Strasbourgba menekült zámolyi romák ügyében megszületett volna a döntés.
"Ha egyes cselekmények nem is merítik ki az üldöztetés fogalmát, ezek együttes hatása megalapozottá teheti a menekültkérelmeket. Üldöztetést eredményezhet, ha a diszkrimináció nem súlyos, de gyakorisága révén összeadódik." (Dominique Forget, a kanadai Bevándorlási és Menekültügyi Bizottság szóvivöje a Roma Sajtóközpontnak, idézi aNépszava, 2001. január 10.)
Az Igazságügyi Minisztérium vizsgálatot indít annak eldöntésére: jogszerű-e, hogya Strasbourgba távozott családok Magyarországon meghatalmazottaik útján felveszik a segé-lyeket és a gyerekeik után járó juttatásokat.
Erika Schlager - az amerikai kongresszus európai biztonsággal és együttműködésseI foglalkozó bizottságának jogi tanácsadója, romaszakértő - Magyarországgal kapcsolatosan arra hívja fel a figyelmet, hogy a roma gyerekeket gyakran kisegítö iskolákba irányítják át, és így mintegy elszigeteIik őket; olyan esetekben is, amikor a szóban forgó gyerekek egyáltalán nem számítanak fogyatékosnak.
Schlager az előítéletek szóbeli megnyilvánulásai között idézte Csór polgármesterének a kijelentését, miszerint "az zámolyi romáknak nincs helyük az emberi lények között".
Szóvá tette Orbán Viktor egyik kijelentését, amelyben a magyar kormányfö a"keményebb munkát" szorgalmazta, a menedékkérő romákkal összefüggésben (Népszava, 2001.január 26.)
2001. FEBRUÁR
A zámolyi önkormányzat a gyermekvédelmi és a rendszeres szociális támogatás felül-vizsgálata alapján megszünteti a tizenkét, eredetileg Zámolyon élő család segélyezését.
Monostory Attila indítványozza, hogy a bíróság szerezze be Krasznai Ibolya hivatalos halotti bizonyítványát (Napló, 2000 február 8.).
ANépszabadság forrásai továbbra is azt állítják, hogya francia állam menekültstátust, illetve hosszú távú tartózkodási engedélyt szándékozik adni a zámolyi családoknak (Nép-szabadság, 2001. február 20.).
"A romakérdést csak akkor lehet megoldani, ha a külső és belső befolyások ellenére a cigányság nem akar elkülönülni a társadalmon belül." (MádI Ferenc köztársasági elnök levele a "Cigányság jövője Magyarországon" című konferenciához, idézi a Magyar Nemzet, 2001. február 20.)
Lakatos Melinda, a kivándorolt zámolyi romák csoportjának egy tagja, gyerekei vel együtt hazatér. Ötvenezer forint értéküélelmiszercsomagot kap a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal közbenjárásával.
Hende Csaba mobiltelefont ígér a zámolyi romáknak, hogy Strasbourgból való hazaköl-tözésük után bármikor értesíthessék a megyei rendőrkapitányság rohamosztagát, ha támadás érné őket.
2001. MÁRCIUS
Krasznai József és Zsigó Jenő, a Roma Parlament elnöke két baloldali francia képvi-selő támogatásával sajtótájékoztatót tart Párizsban, a Bourbon-palotában. Váratlanul meg-jelennek az Ózdi Cigány Kísebbségi Önkormányzat vezetői, denem engedik be őket.
"Semmi rendkivüli sincs abban, hogy három ózdi roma vezető párizsi útját a Külügy-minisztérium finanszírozza." (Horváth Gábor külügyi szóvivő, idézi aMagyar Hírlap, 2001.március 5.)
A tekintélyes brit biztonságpolitikai szaki ap, aJane 's lntelligence arról számol be, hogy a zámolyi romák kivándorlása orosz titkosszolgálati operatív akciók eredménye. A hír kapcsán ki robbant botrány az egész hónap során élénken foglalkoztatja a politikusokat:
• Demeter Ervin, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter sem megerő-síteni, sem cáfolni nem kívánta aJane 'slntelligence információit.
• Orosz diplomáciai források komolytalannak nevezik, hogya KGB utódszervezete bujtotta föl a Magyarországról kivándorló romákat.
• AJane 'slntelligence cáfolja, hogy a magyar a titkosszolgálattól származik az infor-mációjuk (Magyar Nemzet, 2001. március 6.)
• Hack Péter (SZDSZ) az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága rendkívüli ülésének összehívását és Demeter Ervin meghallgatását kezdeményezi. Az ülésen Demeter Ervin fenntartja az álláspontját: nem erősíti meg, de nem is cáfolja a brit sajtó értesüléseit.
• A Jane 'slntelligence főszerkesztője szerint a zámolyi romák támogatója a francia kommunista párt, amely a múltban szoros kapcsolatban volt a KGB-vel.
A Fejér Megyei Bíróság elutasítja azt a keresetet, amelyet a zámolyi romák a helyi önkor-mányzat ellen nyújtottak be. Az elsőfokú, nem jogerős ítélet szerint nem jár nekik kártérítés.
"Az Európai Unió illetékesei egyedülállónak és rnintaértékűnek tartják a magyar kisebbségi önkormányzati rendszert és elismerik a kormány erőfeszítéseit: a jelenlegi országvezetés a korábbiakhoz képest háromszor több törődést és anyagi forrást biztosít a roma lakosság felzárkóztatása érdekében." (Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, Nép-szabadság, 2001. március 8.)
Március 7-én nyolc zámolyi roma megkapja a menedékjogot (Magyar Hírlap, 2001.
március 8.).
"Nem nyolc, csak három zámolyi roma kapott menekültstátust" - Horváth Gábor erről nem hivatalos strasbourgi forrásból értesült. A külügyi szóvivő szerint három kérelmet elutasítottak (Sláger rádió, 2001. március 8.).
"Nem a magyar kormány kisebbségpolitikáját minösítették a francia hatóságok, ami-kor menekültstátuszt adtak három zámolyi romának." (Horváth Gábor külügyi szóvivő, Info Rádió, 2001. március 9.)
Magyar értelmiségiek egy csoportja levélben mond köszönetet Lionel Jospin francia miniszterelnöknek a zámolyi romák menedékkérelmének kedvező elbírálásáért.
Visszautazik Strasbourgba Lakatos Melinda, aki három gyerekéveI a hónap elején tért haza Magyarországra.
"Akormány megalapozatlannak, méltánytalannak és igazságtalannak tartja, a magát függetlennek tartó francia szervezett döntését. [ ...] A kormány álláspontja szerint ez a döntés veszélyeket hordoz magában, mert felerősítheti Magyarországon aromaellenes hangulatot." (Borókai Gábor kormányszóvivő, Dunaújvárosi Hírlap, 2001. március 14.) Két újabb zámolyi roma megkapja a menekültstátust.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a zámolyi romák esetében nem beszélhetünk mene-dékjogró1.
.Jvlagyarországon bármely európai uniós országgal kiállja az összehasonlítás próbáját az emberi jogok és a demokrácia szempontjából. Miközben több országban emberek élete veszett el etnikai természetű emberi jogok sérelme miatt, ez Magyarországon még nem fordult elő. "(Orbán Viktor, Magyar Demokrata, 2001. március 22.)
Értelmezési problémák merültek fel a francia hatóságok és a magyar kormány között.
A vita azon folyik, hogy politikainak tekinthető-e az a menedékjog, amit a zámolyi romák kaptak.
Elutasítják egy öttagú család menedékkérelmét Strasbourgban. Krasznai József tájé-koztatása szerint fellebbezést nyújtanak be az illetékes hatóságoknál. Sajtóértesülések szerint azért utasították el a család kérelmét, mert nem tudták hitelt érdemlően igazolni, hogy a vizsgált időszakban Zámolyon tartózkodtak.
Március 20-ig a zámolyiak közül IS-en kapnak menekültstátust.
A strasbourgi szolidaritási bizottság levélben köszöni meg a hónap elején a Lionel Jospin-hoz írt nyílt levél aláíróinak támogatását.
"Amióta a zámolyi romák Strasbourgba érkeztek, állandóan azon igyekeztünk, hogy az ö ügyüket ne hagyjuk sem Magyarország, sem annak európai integrációja ellen fel-használni. Az ügyet kezdettől fogva szolidaritási akcióként értelmeztük mindazokkal, akik nem fogadják el a megkülönböztetést." (Georges Federmann válaszlevele, idézi a Magyar Hírlap, 2001. március 22.)
A Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) közleményben határolódik el a "szűk, balol-dalhoz kötödő értelmiségi és politikus militáns csoport" magatartásától. A zámolyi romák ügyében szolidaritásukat kifejező értelmiségiek levelét botránykeltésnek, a kormány elleni hadjáratnak minősítik (Magyar Nemzet, 2001. március 23.).
A hónap végén öt komlói cigánycsalád készül Strasbourgba.
2001. ÁPRILIS
Négy nap alatt (március 3l.-április 3.) hetven magyar állampolgár kér menedékjogot Kanadában. Kanada a vízumkényszer visszaállítását tervezi.
Kivándorlásra készülnek a pécsváradi romák.
Az Országos Cigány Önkormányzat tervezetet nyújt be az igazságügy-miniszterhez a külföldről visszatérni szándékozó romák ügyében. Farkas Flórián, a szervezet elnöke szerint sokan hazatérnének, ha segítséget kapnának itthon.
Tíz baranyai cigánycsalád dönt úgy, hogy végleg elhagyja Magyarországot.
Lionel Jospin kabinetfónöke levélben köszöni meg a magyar értelmiségieknek a francia kormányfőhöz írt levelét. A kabinetfőnök szerint Jospinra mély benyomást tett a levél tar-talma.
Pintér Sándor nem tart attól, hogy Kanada vízumkényszert vezet be Magyarországgal szemben.
A belügyminiszter kanadai menekültügyi szakértőket hív meg Magyarországra. Pintér szerint a látogatást követően megváltozik majd a menekültstátusok elbírálásának gyakorlata.
Tiszapalkonyáról 10-15 roma család szeretne kivándorolni.
Megváltoztatja vallomását a zámolyi emberölés ügyében egy tanú. Korábbi vallomásához képest most már biztos abban, hogy Krasznai Krisztián részt vett Csete Ferenc ütlegelésé-ben. A tanú egy Strasbourgban készült videofelvételen felismerni vélt két asszonyt, akik ott voltak a gyilkosság színhelyén,
Április 18-án újabb három család (hat felnőtt és kilenc gyerek) kap menekültstátust.
Herczog Edit és Tabajdi Csaba cáfolja, hogya 2000 szeptemberében tett strasbourgi látogatásukkor pénzt ajánlottak volna a zámolyi romáknak hazatérésük esetére. Tabajdi
"notórius hazudozónak" nevezi Krasznai Józsefet (Magyar Hírlap, 200l. április 24.).
A Professszorok Batthyány Köre levelet intéz Jospin francia miniszterelnökhöz. Ebben kifejtik: a magyar értelmiségieknek Jospinhoz írt márciusi levele alaptalanul rontja Magyar-ország hírnevét, és fokozza a társadalmon belüli feszültségeket.
Az Erdélyi Szövetség, a Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség, a Politikai Fog-lyok Szövetsége (PO FO SZ) és a Rákóczi Szövetség nyílt levélben határolja el magát az
"értelmiségiek levelétől" (Magyar Demokrata, 200l. április 26.).
Menekültstátust kap az a két asszony, akiknek kiadatását két hónapja kérte az igazság-ügyi tárca.
Lakatos Melinda mégsem kap menekültstátust. Az OFPRA azzal indokolja döntését, hogy nem megalapozott a kérelem, ha időközben a kérelmező visszatér oda, ahol állítása szerint üldöztetésnek van kitéve.
A SOROZATBAN MEGJELENT
Menekülők, vándorlók, szerencsét próbálók (1992) Útkeresők (1993)
Jönnek, mennek, maradnak? (1994)
Refugees and Migrants: Hungary at a Crossroads (1995) Táborlakók, diaszpórák, politikák (1996)
Migráció és politika (1997)
From Improvisation toward Awareness? Contemporary Migration Politics in Hungary (1997)
Idegenek Magyarországon (1998) Átmenetek (1999)
Diskurzusok a vándorlásról (2000) Diasporas and politics (2001)
SÍK
-A kötetet gondozta és terjeszti a Sík Kiadó 1064 Budapest, Podmaniczky u. 65.
ir/fax: 331-6332, e-mail: sik@axelero.hu
A fotómelléklet Hajnal László Endre munkája A borítót tervezte Pap Klára
Az ábrákat rajzolta Kiss István - Aldus Stúdió
Nyomás: Nagy és Társa Kiadó és Nyomda Kft. - 02.121 Budapest, 2002 Felelős vezető: Nagy László ügyvezető igazgató