113 nyosság minden ágazataiban K laszszisos m unkák

k a l ajándékozzák meg. Ezek közül a’ Németek töb­

beket a’ lefordításra-'^ érdemeseknek találtak. Ditse- kedhetark e mi ezzel ?

A’ Ném et A lfö ld (Niederland) kimiveltetésének első zsengekorában idegen Uralkodók kezére juiott.

Ezeknek többnyire idegenekből á lló Udvaránál a»

Nemzet idegen szokásokhoz, nyelvekhez ’s főként a’ már akkor nagyon elterjedett Frantzhoz kezdett szokni. Ide járult ezen , már ekkor nagyon kimivelt Nyelvnek szomszédsága és a’ Tartománynak nagyon kiteriedett kereskedése, melly A ntw erpen be, szinte az egész Európai Kereskedés közép pontjába, sok idegeneket ’s főként számos Frantziákat vont. Ila az Országnak idegenekkel való megtelése e ggy va­

la m en n y ire k im iv elt nyelvre nézve káros soha sem le h e t, az idegenek kénytelenek lévén azt elfogadni;

úgy az e ggy m iveletlen t egészszen elnyom hat. Ezt megbizonyitja a’ N iederlan di n y e lv , a’ Németnek nagyon külömbözŐ e ggyi k á g a z a tj a , melly a’ Frantz nyelv befolyása által, ezen időkben , mellyekről szél­

iünk , egészszen megrontatott; számos ős törzsökös Német szavak nyertek Frantzia végzetet és nem ke­

vés Frantz szavak tsusztak be honni végzettel. Melly kedvetlen, undok egyelités! A 'sz a b a d u ló háború kezdetével a* hazához és a' honni nyelvhez való sze­

retet felélesztetett. Hőst és V o n d el a’ nyelvet a’

Frantz kifejezésektől tisztítani kezdették, Seriver pe­

dig nagy tűzzel kikölt hazaliainak kárhozatos vak­

sága ellen , hogy ga zd a g h o n n i n y elv ü k et megvet­

vén , a’ F r a n tz kifejezésekhez olly nagyon ragasz­

kodnak. Így kezde ezen nyelv az ötét elnyomó Kha- oszból kiemelkedni. De ez nem lehete még olly ha­

mar foganatos. Az idegen Nemzetekkel való szünte­

len közösködés,— a’ Frantzia költésnek és ez által a’ nyelvnek rabszolgai követése, mellyet főként

Les-8

ca lje K a ta lin kedveltetett meg hazájával, — szám­

talan Hugonottáknak a’ honnban való megtelepedé-6eli f a’ grammatikai vetekedésekben támadott szőr-szálbasogatások , enyelgő gántsolódások és több más efféle környülállások újra megerösitették a’ F ra n tz n y e lv bejolyását és megfosztanák a'bonnit eredeti erejétől , szépségétől 's folyóságától. Az U trechti Békekötéssel az utolsó gát is felbontatott, melly még a’ Frantz nyelv nagy befolyását valamennyire akadá­

lyoztatta ; a’ Nemzeti g y ü lö lsé g megszűnt, és az ezután következett nagy tsendességnek, melly Hol­

landban a’ több tudományok előmenetelét gyarapí­

t otta, a’ bonni nyelv további kimiveltetésére semmi befolyása sem v ol t; a’ Nemzetet elpuhitván , szerfe­

let meggazdagitván és régi belső erejétől megfoszt­

ván. Mig Hem sterhuis a’ G ö r ö g , Schultens a’ ke­

leti nyelvek tanulásában , Buerhave az orvosi és ter­

mészeti tudományokban az egész Európára nézve idő­

szakát tsináltak, a* szegén y h o n n i n y e lv parlagon maradott, jóllehet annak ethymologyiai meghatáro­

zásában T e n K a te sokat munkálkodott. Az Anglusok' kai 1778 ba kiütött háború által a’ külső nyugodalom felbontatván, és ezen idő ponttól fogva az eggymásra halmozott nyomorúságok a’ Nemzetet halálos álmá­

ból felébresztvén , a’ Nemzetiség-is felélesztetett és erős kezekkel megragadta a' bonni nyelvet. Annak tisztítása olly tűzzel és sikerrel vétetett munkába , hogy a’ Német földnek eggyik legkellemetesebb író­

j a , hazájának Hollandot veti fel e’ részben követő p é ld á u l.*) Ezer nyollzszáz báromba az akkori ural­

kodás eggy tökélletes Grammatikának elkészitését- a ’ Szótára által elhireeedett H eilan dra bízta, a'He- lyesirásra nézve pedig az egész Nemzet magát a’

Sie-*) Jean P a u l V1 orschule dér A estetik . Béts i8iy.

a, Bar. 99. 1.

genbeck ítéletének alája vetette. Így kezdett a’ Hol­

land nyelv a’ mi időnkbe e ggy tulajdon szép Nem­

zeti K a ra k tert felöltözni.

Ha az újabb nyelvek történeteit eggybe hason­

lítjuk és e ggy közönséges szem pontból tekintjük, azt fogjuk találni, hogy az újabb nyelvek nevelte­

tésének két nevezetes epokhája volt. A z első kez­

dődött a’ régi Görög és Romai írók szorgalmatosabb tanulásával és a’ vallásbeli újításokkal. Minden újabb nyelvek itt kezdettek legelőször miveltetni és tsak kevés idő alatt nagy változásokon ménének keresz­

t ü l ; az Ol as z , Spanyol és Frantzia lég elöl járának és a’ többeket rendre mind elnyomák, h ely es nyelv - miveléseknek köszönhetvén fényeket. A’ Spanyol tsak eltűnik a’ Nemzetnek elgyengülésével ; az Olasz és a' F r a n tz azon helytelen gondolatból, hogy fő tökélletességöket elérték, magokat szoros korlá tok közzé szoriták és jövendőbeli kimiveltetésöket hathatósan gátolák ; a’ Frantziának állapotja valami­

vel jobb, közöttök találkozván olly férjfiak , kik leg­

alább a’ kiszabott határok között nyelvüket mivelni nem szűntek meg. De ez is elpuhúl, elveszti rab­

szolgaságában elöbbeni erejét, hathatósságát, míg az A n g o ly , melly későbbre kezdett miveltetni 'ssza- badságától magát megfosztatni nem engedte, meré­

szen öregbiti m pról napra tökélletességét. A ’ máso­

dik időszakot teszi a’ Német nyelv kiiniveltetésének kezdete, mellynek a’ Reformatziókori fénye a ’ Fran­

tzia nyelv által meghomályosittatott. Ez magának semmi határokat ki nem szabván, felnyitotta a' n y elv - m ivelési szabadságnak szebb k o r á t, ennek virágos mezejét; mellyben ötét követték minden vele eggy állapotban lévő Nemzetek , sőt még a’ Fra n tziá k is

az utolsó Revolutzióban.

Mi most ezen utolsóban élvén, gondoljuk meg, hogy az elsö-is mindeu fényét a’ nyelv mivelés

sza-8 *

badságától vette, és hogy annak gyarapodását tsu*

pán az igen szorosan kimért korlátok akadályoztat­

ták. Ne törekedjünk tehát az ellen a’ szabadság ellen, melly ezen K o rlá toka t fe lb o n ta n i ügyekszik ; ne száljunk szembe az idd s z e lle m m é , melly minden Nemzeteket a’ honni nyelv tisztitására, bővítésére, tsinosítására ösztönözi ; ne menyjünk hátra a’ helyett, hogy előre lépnénk. Legyenek az Olaszok és Fran­

c i a k elijesztő , az Anglusok és kivált a’ Németek, kiknek tsak kevéssel ez előtt bárdolatlan hajlékatlan- s ággal, eggyenetlen szükséggel vádolt nyelvük már ma tsak a’ széphangzás és talám határozottságban engedi által a’ Deák nyelv két nevezetes Leányainak az elsőséget, a’ több tökélletességekre nézve azokat jóval felyül haladván ,*) serkentő p éld á in k nyelvünk ügyében.

NEGYEDIK SZAKASZ.