szerem.
A ’ Keresztény Vallás által behozott D eák nyelv rajtunk való uralkodását napról napra jobban meg
erősítette, anyai nyelvünket mind inkább inkább el
nyomván. De ez még is eggyszerre nem történhetett meg , és úgy látszik, h o g y az országiás dolgaiban eleinten a’ M a g y a r n y elv használtatott. Jól tudjuk, hogy minő keményen függ Nemzetünk még ma is mind a zo n , a ’ m i r é g i; — hogy itt a’ nevelés és a' fattyú kimiveltetés által elkortsosodott, fájdalom olly számos hazánkfiairól, kik Nemzeti kharakterőket e- gészszen le-vetkezték, szó n em iek et, említeni nem szükség; — történet íróinkból látjuk továbbá, melly sok fáradozásokba , mennyi vérontásba került a’ P o gányságain megöszültt A ty á in k között a’ szelíd K eresztén y vallásnak terjesztévse ; hogy válhattak
I
volna tehát ok addig1 hasznaik ősi n ye lő k tő l az or
szágiás dolgaira nézve eggyszerre meg ? Nem de nem kellett-e az első M agyar születésű P apokat erőszak
kal kényszeríteni a’ Deák nyelv megtanulására? *) Hogy engedhették volna tehát meg polgári szabad
ságaikhoz olly nagyon ragaszkodó őseink, hogy ezek
ről szolló törvényeik e ggy idegen nyelven írassanak, mellyet a’ tudományokat meg vető vitézek tsak ké
sőre tanulhatának meg? Ha mindjárt K a lm á n y K i rályunk Törvényes K önyvének idegen forditója olly nyilván nem is beszélne, **) még is egész bizodalom- mal elmerném mondani, hogy régibb törvényeink Magyar nyelven voltak írva, és hogy azok most tsak Deák fordításaikban találtatnak. — Hogy nyelvünk mindazáltal tudományosan akár mi kevéssé is nevel
tetett volna, állítani nem merném; mert jóllehet íz 1.
István nagy Királyunk Fejérvárott Gymnasiumot ál
lított, és a’ Püspököknek meghagyta , hogy az itia.
hat megyeikben tanitsák ; ***) Szent G ellértn ek pe
dig az iIly dolgok körül való szorgalma esméretes, és igy Nemzetünknek tudományos kimiveltetése mun
kába vétetett; még is itten a’ Magyar nyelvnek sem
mi nyoma sem találtatván, nagyon lehet gyanítani, hogy e’ részben honi nyelvünk elmellöztetott, eggy felöl azért, mivel első Püspöhjeink idegenek voltak, másfelől azért, mivel az akkori tudományos kimiveh tetés az írás , olvasás és Deák nyelv megtanulásából és némelly vallásbeli tárgyakból állott, hazánkba úgy, mint más Nemzeteknél.
Eggyébbaránt nyelvünknek ezen legrégibb idök- beli állapotjárói semmi bizonyost sem mondhatunk’,
*) Svorényi Synopsis C ritico-h istorica D ecretorum Synodalium . az 1114-ki Gyülekezet 5-dik és 6-dik szahaszsza.
"*) A’ Kevezetés Í6 §-ussa.
* ’ *) Szent István Törvényei második Könyvének 34.
Szahaszsza.
minden ezen időszakból levő írásbeli maradványok
tól az idők viszszontagságai által megfosztatván, az idegen és hazai , de idegen papok által készült Deák Ilhronikákban és oklevelekben elő forduló eggy né- melly Magyar szók és tulajdon nevek pedig erre elég
telenek, ’s a’ helytelen és tétovázó írásmódja, az ide
gen kimondás által olly annyira megrontva lévén, hogy azokra tsak a’ legnagyobb bajjal esmérhetünk. *) Nyelvünknek mindazáltal még a’ Keresztény vallás felvétele előtt a’ költésre való a lka lm atossága ki
tetszik némelly történet Íróinkból ; **) de nem is le
het kétleni, hogy azon áldozátok mell et t , — mellye- ket pogány őseink a’ Természet gyanított, de nem esmért nagy A lk o tó já n a k a ’ fák, források és kövek
nél nyujtogattanak ***) — a’ minden Nemzeteknél szokásban lévő dicséret-énekek Magyar nyelven har
sogtak. Az ellenben, hogy eleink még Ázsiában írás^
tudók lettek és különös irás-vonásokat még onnan magokkal hoztak volna, tsak a’ Székelyek különös betűiknek némelly irók által történt említésén , és némelly bizonytalan eredetű maradványokon épül.
***#) A’mit mindazáltal régibb íróink később idők
ben a’ Székelyekről mondanak, az Á'siából jött El- dödeinkre közönségesen és a’ legrégibb időkre
von-*) Sándor István Béla Király nevezetlen Jegyzőj é
ből és a’ N. Váradi Begestrumból több efféle sza
vakat iigyekezett megfejteni. Sokféle g. Dar.
1 ’s köv. I.
**) Anonym. Béla. Heg. nőt. 40. és 42 Szakasz. Thu- róczy II. Kész g Szakasz.
***) Sz. László Törvényei 1. Könyv 22 Szak.
****) Ezeket szorgosan felszámlálta H orváth István tisztelt Tudósunk. Tudom. Gyűjt. 1819. 10 dar, 77. ’s köv. I. Ezen munkám új áltnézése a’ tisztelt küldöttség által a’ jutalom-osztás után meg enged
tetvén, ez által történhetett rneg , hogy némelly későbbi fáradozásokat is használhattam.
Uü
mink nem lehet , sőt annak meghataroz^sat 19 a’ jö
vendőre kell biznunk ha vallyon ezen betűk , mellyek- kel a’ Székelyek több századokig1, majd minden ké
tségen kivül éltek, nem voltak e’ régi O láh, vagy Sláv betűk ?
A’ ( Keresztény vallásnak tökélletes béhozása után, a’ Deák nyelv napról napra kezde hazánkban esmé- retessebb lenni, és más Nemzetek példája 9zerént anya nyelvünket az országiás dolgaiból nem sokára k i z á r ván , annak abban való majd minden nyomát eltörlé.
Innen vagyon , hogy a’ magunk p olg á ri a lk o tm á n y á t és honni törvényeinket illető tárgyakat még ma is alig tudjuk megnevezni , a’ Deák nyelv segí
tsége nélkül. A’ törvény könyveinkben előforduló eggy némelly magyar szavaink mindazáltal azt hite
tik el velünk, hogy eleinte mind polgári alkotmányunk
ra , mind törvényeinkre nézve voltak számossabb Ma
gyar kifejezéseink, de ezek r ég en , és talám a’ l eg
első Írásbeli maradvány előtt elvesztek, sok más Ma
gyar szavakkal eggyütt. Ezt látszanak bizonyítani né- melly Helységeink nevei is, mellyek már ma mi re^nk nézve egészszen érthetetlenek , de mellyeket, a ’ Ke
leti nyelvek segítségével megmagyarázhatunk. *) Jóllehet eltép’ a’ Deák nyelv uralkodása megálla- pitatott, azért mégis gondolni sem l ehe t, hogy a*
lelki pásztorok legalább a’ legszükségesebb Énekeket, Imádságokat, Eggyházi beszédeket és más lelki o k tatásokat, társaik és híveik számára; az írástudó világiak pedig ügyeiket, bajaikat, magok és mara
dékaik kedvéért honni nyelvünkön írásban ne foglal
ták volna. De ezek az időknek viszontagságai által úgy elvesztek, hogy a’ legrégibb ősméretes Magyar irásbéli maradványok a’ tizenharmadik Század elejét
*) fíévai A n tiq u ita tes litteraturae H ungaricae.
Pest. lBo3. i. Dar. 29. $.
nem
n e m haladják m e g . Ezek is pedig tsak hét rövid h a lo tti B e szé d etsk ék , *) mellyeh a’ mint K o ller meg
mutatta II. András Király Uralkodásának 6-dik esz
tendejéből és igy i2io-ből valók. Ha ezen két be
szédeket szorgosan megvisgáljuh és a’ későbbi ma
gyar Írásbeli hagyományokkal eggybehasonlitjuk, nyelvünk belső történeteire nézve nagy igazságokat, fogunk találni. Hogy mindazáltal első tekintettel nyelvünket az akkori időben nagyon darabosnak , és a’ mostanitól voltaképpen külömbözönek ne Ítéljük, szükséges lesz arról még eggyszer megemlékeznünk, hogy a’ Magyarok e ggy keleti Írásba nem f o g la l t nyelvet hoztak által Európába , meJlyben követke
zőleg sok új még h a tá r o za tla n han gok találkoz
tak. Az itten fel vett Deák betűk nem tsak elégte
lenek, hanem alkalmatlanok is voltak ezen hangok kifejezésére **) Mi tsuda tehát, hogy az első
irás-*) Ezen két Beszédek a’ P o so n y i K á p ta la n K ö n y v házában találtattak e g gy régi misés Könyv vé
gén , a’ honnan azokat magának kiirta P r a y .
— Ennek közlése áltál nyomtathatta ki a’ hosz- szabbikat, S a jn ovits a’ Magyar és Lapp nyelvek hasonlatosságairól irött értekezésében. Később
re mind a’ kettőt ki adták K o ller (H istoria Epi
scopatus Q uinqueecclesiensisJ B e ln a y ( H isto
ria H ierarum bonarum que artiu m in H ungá
ria 1799.) ’s több mások, de különösen más ré
gi magyar irományok visgált öszsze hasonlítá
sával felejthetetlen Révaink fent említett mun
kájában , mellyben nyelvünkre nézve 0Ily fontos észrevételek találtatnak , hogy azt nyelv tudó
sainknak nem tsak olvasni, hanem ta n u ln i kel- ' lene. —
Hogy a’ Deák betűk száma minden hangok ki
fejezésére elégtelen , nyelvünkén kívül bizonyít
ják az Angoly és Frantz nyelvek, mellyekben azok a ’ legkülömbözöbb eggybeköttetésben hasz
náltatnak a* sokféle új hangok kijelentésére;
50
tanítóink , nagyobb részint idegenek, kik szavain
kat igen gyakran kimondani sem tudták , az iIly han
goknak kijelentésére, hol e g g y i k, hol másik Deák atyafias betűt, hol magára, hol másokkal eggybe- kötve , hol ez , hol amaz jellel meg - külomböztetve használták , mi pedig okét követtük. Ezen határo
zatlanságnak nyilvánságos jeleit látjuk minden ré
gibb írásainkban és nyomtatásainkban. Tsak az új- jabb időkben határoztatott a’ Magyar helyes irás valam ennyire meg, lassan lassan talánfi maga a’ ki
mondás is valamennyire a’ nyugotti nyelvekéhez iga
zolván. Ua ezen két régi Beszédeket a’ R é v a i által felállított törvények szerént az új helyes írásba ált- Önt j ük,*) azokat minden Magyar könnyen megfog, ja érteni. Ezen szempontból tekintve a’ nyelvünk ak
kori belső állapotjára nézve a’ következendöket je
gyezhetjük meg :
1- ször Hogy nyelvünkben ekkor számos le h e lle . tek (aspiratiok) találtattak , valamint több más kele
ti nyelvekben is, még pedig nem tsak a’ szók végén, mint miv (mi) tiv (ti) hanem a’ szó elején i s , mint vize (ize) vim agm uc (imádjuk) cham u (hamu) char- m úl (kai múl), sőt annak közöpén is, mint iovban (jóban) bovdog (bodog vagy boldog). — A ’ nyugvó v sz és h , mellyeket ma a’ törzsök szavaknál elhal- gatván és az írásban néha egészszen ki is hagyván, tsak a’ hajlitásban és származtatásban mondunk ki,
ezen lehelteteknek maradványi. —
2- szor A’ szépen han gzásnak törvényei nem voltak niég úgy kifejtve , mint ma , mellyre nézve
hogy pedig a’ keleti nyelvek még számosabb han
gokkal birnak, mint a’ nyugottiak , nyilván mu
tatják ezen nyelvek példái: a’ T ib eti nyelvbe 5o. a’ Birm annokéba 33. a’ Síamiba pedig é- pen 57. tsupa mássalhangzók számoltatnak.
* ) Nézd Révainak eml. műnk. 55. és köv, 1.
51 az idegen nyelvekből kültsönözett szavaink még in
kább közelítettek eredeti formájokhoz, mint: m i
io s z t , B r a tim , P arad isum . Továbbá két magán hangzóknak e ggy másra következésök nem voltolly fület sértő, mint ma. p. o. Hazoa , H alaláal. De vég
re és főként az utóljárók és hajtásbeli ragasztókul;
nem voltak a’ szavak nemeihez képpest külömbözök, hanem a’ vastag és vékony hangú szavakhoz eggy- aránt ragasztattak p. o. m ilosztben , Paradisum ben, jovb en , h a la ln ec , m a g a n ec, P okoln ec. Ezen ok
ból támadták meg több tudósok ezen halotti Beszé
d e k et , mint nem igaz M agy ar, hanem idegen által készülteket *) De ezek nemgondolták meg, hogy régi Íróinknál az iIlyen példák későbbre is előfor
dulnak ; a’ B é la K irály~ n evezetlen J e g y ző je min
dég igy alkotja a’ harmadik ejtést Magyar szavai
ban **) Hát valyon a’ Palotzok a z é r t , hogy kalán- n y a l helyett k a lá n v elt mondanak, nem épen olly M a g y a r o k , mint mi ? Ezen mostani tulajdonsága nyelvünknek , melly szerént a’ vastag hangú szók vastag, a’ vékony hangúak pedig vékony magán
hangzót kivannak magok után a’ hajtás és származ
tatásbeli ragaszt ékokban, a’ Török nyelvel közös lévén, ***) valyon ezen Nemzetnek szomszédsága és későbbi igája nem segítette é elő annak kifejtödé- sét ? De azt mondják az újabbak hogy ezen halotti beszédek a’ nyelvnek eggy különös Dialektusán vagy
nak írva, hogy a’ Misés könyv , mellynek végén ezen megbetsülhetetlen régiség találtat ik, a’ B o ld v a i A - pátságé volt, következéskép az tsupán a’ Torna
Vár-*) Nézd a ’ Debr. n a g y Gram m . 147. I.
**) Nézd Cornides vin diciae A n o n . B ela e Begis N o ta rii 210. I.
'***) B eregszászy über die A e n l, dér ung. S p r.m it den M ór g én i. byj. 48. 1.
4 *
52
megyében levő beszédejtés régi állapotjáról teszen bizonyságot. *) Ha mind ezt egész bizonyossággal meg lehetne-is mutatni, a’ dolgon kevés változást tenne. Mert hogy ezen ragasztékok b á n , b e n , n a k , n e k , val , vei ’s a’ t. tulajdonkép’ e magánhang
zóval készülnek, következőleg régen azzal is hasz
náltattak , bizonyítják nyelvünkben még ma is fenn levő származékaik , mellyekben tücsököknek ’s nem tsupa ragasztokoknak tekintetnek. í g y nem mondjuk bánnam , naluzd, valö hanem bennem, neked, vele
’s a’ t. Ha tehát azon ellenvetés megállana és az Or
szág több részeiben e ggy más a’ mostanihoz köze
lebb álló Beszédejtés kelete bebizonyitatnék-is , ez egyébbre nem mutatna , hanem hogy azon változás, mellyröl most emlékezünk, a’ jelenvaló időszak előtt történt meg és hogy azon beszédejtés, mellyen ezen régiség Íratott, és a’ melly nemükép’ hazánk több részeiben még ma is hallik, nyelvünk regi alkotását, a’ szép haugzatra nem ügyelvén, tisztábban megtar
totta, mint a’ közönségesen elterjedett és könyvnyelvé által változott Magyar beszéd.
3-szor. Hogy a’ hajlitásban azon szavak mellyek- böl eredtek a’ haj 1 itásbél i ragasztékok, eredeti f o r - m ájokhoz jobban hasonlítottak, a’ könnyebb kimon
dás végett nem voltak még úgy elro n tv a , mint ma.
Ezen okból olvassuk itt V a g m u cv im a g g , e m u k ; isem ucut, uromc ; félédévé, terem téve, vet eve, (vagy Jcledéje , teremtéje , v eleje) ,m on d o a , tiltó a ; és elev e, terem teve ’s a’ t. mellyek az eggybe-húzás ál
tál igy hangzanak már ma : vagyunk, imádjuk ; ősün
ket , urunk ; feledé , teremté, v e t é, mondá, tiltá ; és élő , teremtő Ezen régi formákat szerentsésen hasz
nálta fíévai a’ Magyar nyelv mostani grammatikai épületének kifejtésére.
* ) Tud. Gyűjt. 1819. 10. Dar. 85. 1
55 Zj-szer. A ’ ragasztékos h a tá ro za tla n m óddal bővebben éltek, mint mi; azért olvassuk itt: mon- doa n e k i é ln ie , o v d a n ia , k etn ie 's a* t.
5 szőr. Ezen rövid B eszédekben is találunk több szavakat, mellyek már ma szokatlanak, mint f é l , testvér vagy B ar á t , y s a vagy is a a’ ’Sidókkal közös, melly annyit tett, mint bizony, heon , vagy Révai szerént hean , annyi, mint a’ maitsak ’s a* t. Ebből tehát méltán gyaníthatni, hogy ezen időtől fogva igen sok ős törsökös szavaink vesztek ki nyelvünkből an
nak nem kis kárára.