donitani, hogy az ős emberek ugyan azon környül- állások között, e ggy belső kifejthetetlen vonszodás- tól ösztönöztetvén , hasonló hangoknak feltalálására vezéreltettek.
Az c ’féle említett hasonlatosságok tehát, vagy épen semmi, vagy tsak igen távol l é v ő, egészen el
enyészett atyafiságra mutatnak ; a' valóságos rokon
ságait bebizonyítására szükségesképen megkivántatik \ hogy azok a’ nyelv egész belső alkotásában , termé
szetében, és «’ gyökér hangokban találtassanak.
Ezeknek előre botsájtása után az igazsághoz ta- lám legjobban közelitünk, ha azt mondjuk, hogy f f Magyar nyelv eredeti ugyan, de még is a’ Kele
t i , va gy Sémiták * ) és a’ Fennek , vagy Lap-jobbitva 1790. 1791. négy negyedrétü darabban jött k i , nagyobb szorgalommal dolgoztatott, — és az Uralkodás , melly némelly nyomtatványo
kat a' Fejedelmeknek , nevezetes könyvtároknak ajándékozván, a* többit (40. eladóitokat kivé- vén) a’ Habinetbe elzárt, annak megszerzését ez által olly nagyon nem nehezítette volna. Gyar- mathi Sámuel a’ Magyar nyelvre nézve több ef
féléket kijegyzett ezen ritka munkából; A ffini
tás lingvae hungaricae cum lingvis Fennicae ori
ginis grammatice demonstrata, Güttingae 1799.
247. ’s k ö v . lap.
*) Már Sylvester, v a g y Erdösi János , r é g i n y e l v t a n i
tó K ö n y v é b e n ( Grammatica hungaro - latina in usum puerorum scripta) m e l l y i ö g g . ú j Szigetben ( Neanesi) j e l e n t m e g , é s m e l l y e t f á r a d h a t a t l a n Ka- tinetynk Pesten 1 8 0 8 - b a n k i j ö t t Magyar Régisé- gei ’s Ritkaságai k ö z ö t t ú j r a k i a d o t t , t ö b b Íz
b e n emlegeti a ' m a g y a r n y e l v n e k a ’ 'Sidóval v a
ló h a s o n l a t o s s á g á t , k é s ő b b r e e z t b ő v e b b e n m e g m u t a t t á k Otrokotsi Foris Ferenti (origines hun
garicae Francquerae 1693) Oértél János György ( Harmonia lingvarum Orientis et Occidentis, spe- ciati/n Hungaricae cum Hebraea. Vittember- gae 1746.^ Kalm ár György ( Prodromus
idióma-I U
sonlatosságokat mindazáltal a’ hideg fontolás mérő serpenyőjére teszszük és meggondoljuk , hogy azok inkább a’ nyelv belső alkotásában, természetében, mint az eggycs szavaknak megeggyező h a n g z a j á ban , és ott is tsak némelly részben és koránt sem az egész nyelv épületében találkoznak ; ha mondom ezt szemünk előtt tartjuk, e ggy tudós nyelv vi’sgá- lónkkal*) azt fogjuk találni, hogy a’ Magyar nyelv a keleti nyelvekhez oIly közel áll, mint e ggy közös nagy
anyának külömbözö leányaitól való unokái. A’ Lapp nyelveknek úgy látszik,valamivel nagyobb rokonságok vagyon, úgy hogy őket szinte testvéreknek lehetne mondani, mellyeknek törzsöké valaha meszsze ki- terjedett v o l t , Ázsiának talám éjszaki részében ; de több számos ágazatai a’ történet mostohaságai által elvesztenek, és tsak ez a’ kettő maradott meg.
Ezek is mindazáltal eggyike a’ hideg, másika pe
dig a' melegebb éghajlatba t olyatván, egészszen külömbözö környülállások között, külömbözöképen formálódtak ki. —
Megtzáfoltatik tehát Adelungtuili azon állítása , hogy Nemzetünk e ggy török-tatár-törzsők, melly Fenn , Goth , P o g u l. V o tia k , és más most esméret- len Nemzeteket olly nagy számmal hódoltatott meg és vett f e l kebelébe , hogy ez által eredeti nyelve egész
szen elváltozott. **) Nem lehet ugyan tagadni , hogy
f á r a d o z á s o k n y i l v á n b i z o n y í t j á k , h o g y a ’ M a g y a r é s F e n n , v a g y F i n n n y e l v e k r o k o n s á g á t
rel ( G e s c h . d e r U n g e r n I, I l é s z 175 I . ) p u s z t á n t a g a d n i n e m l e h e t .
Joanriis Sicolai hévai elaboratior Grammatica.
Pestit ini 1 8 0 6 . 1. D a r . 45. 1. E z e n é r d e m e s lór
iiéi, k i t t ö b b s z ö r l e s z a l k a l m a t o s s á g o m e m l í t e n i ,
e’ m u n k á j á b a , n y e l v ü n k n e k a ’ k e l e t i é s L a p p n y e l v e k k e l v a l ó h a s o n l a t o s s á g á n a k i e l v i l á g o s i t á - sa k ö r ü l is n a g y é r d e m e k e t s z e r z e t t m a g á n a k .
* * J Adelungs /Mithridates 2- i k D a r . 774* h
1Ö =
nyelvünkben sok török és tatár szavak találtatnak *) és hogy nyelvünk sok szóllás formákban a’ török
kel , melly a’ tatárnak eggy ágazatja , tsudálkozásra méltóképen megeggyez ; * * ) de ezen hasonlóság inkább eggyes szavakban és szóllás módokban,
mint a’ szók alkotó részeikben, gyökereikben és a ’ nyelv belső természetében vétetvén észre, azokat inkább későbbi kőltsönözéseknek , mint a’ rokonság jeleinek leltet tartani ***), Egyébbaránt hogy nyel
vünk nem eggy olly egyveleg , mint Adelung erösiti ; hanem valóságos eredeti és az illyeneknek minden tulajdonságaival bír , a’ második szakaszból bőveb
ben ki fog tetszeni. — Épen illy kevesssé engedhet
jük meg Beregszászynak , hogy nyelvünk a’ Sémi
ták és a’ Persák nyelve között mint eggy középen áll
**#*) p erj(ík új nyelve, mert erről vagyon itten szó , a’ régi Persa, vagy Parsi nyelvből vette erede
t é t , ez számos Arabs és török s zókkal , szóllásokkal bővíttetvén. A’ mennyibe tehát a’ magyar nyelv az Arabsal , mint Semita nyelvel rokonos , és a’ török
től vagy ez a’ magyartól , a’ hoszszasabb közösülés által , eggy némelly szókat és szóllás módokat köl- tsönözett, annyiba az új Persa nyelv a’ magyarhoz hasonlit ugyan , de azokat rokonosoknak nem mond
hatjuk; még pedig annyival kevésbé, mivel a’ regi Persa, vagy Parsi nyelv, az újnak fő alkotó része,
*) Gyarmatainak fely. eml. munkája 222. 1.
**) Ezen megeggyezést szépen kifejtette Beregszá
szy My. eml. munkáján kívül e’ következő mun
kájában is : Versuch einer Magyarischen Sprnch- lehre, mit einiger R ücksicht a u f die türkische , und andere M orgenländische Sprachen. Ei lángén 1797.
***) Gyarmathinak fely. eml. munkája 232. 1.
* * * * ) Beregszászy über dis Aehnl. dér hang, Spr.
mit den Morgenl. 5l\. 1.
úgy
1 ? úgy látszik egészszen más természetű , mint a’ Ma
g y a r , mellyre nézve annak Leánya ettől egészszen külömbozö nyelvekhez sokkal jobban hasonlit *);
— jóllehet talám egyenesen mondani nem lehetne, hogy a’ Poraiban is a’ Magyarral némelly hasonla
tosságok ne találtatnának , mellyek eggy régi min
den nyelvekkel közös ös-anyára emlékeztetnek. E- gyébbaránt hogy a’ Magyar és új peisa nyelv között közvetetlen is történhettek kőltsönözések, mellyek részről okozhatták a’ R e r e g s x á s z y által kifejtett ha
sonlatosságokat, alább megf ogj uk látni. A ’ A Jo g y a r és a’ r é g i E g y ip to m i nyelvek között való R o k o n s á g o t, mellyet T h o m a s h 'er d in a n d **) állított fel, tsak azért sem fogadhatjuk e l , mivel ezen tudós a' régi Egyiptomi nyelvet az Ethiopiaival eggynek véli, ennek pedig mint Semita nyelvnek vagyon ugyan
* ) H . A . L e P o lie r t a b le a u x S y n o p tiq u e s d es m ots si- m ila ir e s , q u t se trn u v en t d a n s le s la n g u e s P e r s a n e , S a n s e r i t e, G r e c q u e, L a t i n e , M o e s o g o th i-
q u e, I s la n d o is e , S u eo - G o th iq u e , S v e d o is e, D a n o i- se, A n g la is e , A le m a n iq u c ,o u E r a n c iq u e ,IJ a u t et B a s y ille m a n d e . P a r is e t A m ste r d a m. Különös a’ P e r s a n y elv n ek a ' N é m e t te l való rokonsága , mind az eggyes szavakra, mind pedig a’ helsö alkotásra nezve ; erről már L e ib n it z megjcgyzette : ,, Inte
gri versus persice scribi possunt, quos germa
nus intclligat.“ O tiu m H a n n o v eta n u m i52. 1. vagy Leibnitii Opera omnia. Genevae 1768. VI. Dar.
1-SÖ Ítész 299. I. Az i Ilyen , a’ Tudományok é g hajlatán tsak igen ritkán tündöklő első nagysá
gú fényes tsillagnak szavait akármi alkalmatos
sággal is ki nem halja örömest? Ezen merész állításától mindazáltal maga Leibnitz elállott ké
sőbbre, a’ Német nyelvnek a’ Persával való hason
latosságát szorosabb határok közzé szoritván.
Leibnitz munkáinak eml. kiadása VI. Oar. ■ 2.
Rész 87. 1.
* * ) C o n je c tu r a e ' de o r ig i n e, p r im a s e d e, e t lin g v« H u ngarorurn . P c t t h i n i 1808.
2
18
a' Magyarral hasonlatossága , de ebből épen nem kö
vetkezik , hogy a’ régi Egyiptominak is lenne.
Nagyon lehet végre gyanitani, hogy a’ Zend és Szansikrit *) nyelvek, mellyek úgy látszik, egjry kö
zös nagy anyának unokái, valamint a’ Szinai is, a ’ Magyar nyelvel valamelly rokonságban vagynak.
Ezen nyelvek nem tsak a’ legrégibb esméretes nyel
vek közzé tartoznak, hanem azon ősi nyelvhez, mellyen a’ legelső emberek b e s z é l t e k , — a’ mennyi
be tudni-illik e ggy illyent lel vehetünk, — legkö
zelebb állanak, mind e ggyügyü vol tokra, mind pe
dig egész alkotások’ természetes eggyszerüségére nézve. De e’ részben hazánkfiaitól még igen kevés próbák tétettek ; mert ugyan is a’ melly szókat B e
regszászy **) a’ Zendből A Magyarokkal eggybe ha*
*) Nemzetünknek nem kis ditsőségére vá l i k, hogy a’
Szanszkrit nyelvet, mellyet az Indiai Papok igen sokáig az idegen Európaiak előtt a’ legnagyobb féltékenységgel titokban tartottak, eggy magyar születésű Misszionárius Hanxleben János tanulhat
ta meg legelőször {Eichhorns Geschichte dér Lit.
teratur. Göttingen. 5-ik Dar. 255. 1.) Ezen éi de
mes hazánkfia mindazáltal nem elégedett meg annak megtanulásával, hanem azt hülömbözö Írásai által a’ tudósokkal küzleni is akarta, melly végre munkáit a’ Propagandának által adta. De Pautinia S. Bárt holomaeo,eggy Ausztriai születé
sű Misszionárius társának e’ részbe inkább ked
vezett a’ szerentse, ennek ugyan azon tárgyról később Írott munkái a’ Propaganda által kiadat
tak, mig az elsőbbéi— ennek Könyvtárában a*
mojok eledele lettek ; igy ragadt atott el a' Ma
gyartól a' ditsúiég, mellyet annyival inkább meg érdemlett, mivel Fra Paolo utalásainak frantzia fordítója, Anquetil du Peron szerént (III Dar. 5/^2.
I.) ez egesz tudományát az ö és Boscopingmun
káiból szedegette.
* * ) i eber die Aehnl. der Ung. Spr, mit den Mor
c éu l. 121, és 122. I.
19
.soniitott tsekélység, a' mit pedig1 Sajnovits ,* ) Hell után a’ Színűi nyelvről mond, igen közönséges,
hogy sem mi azokan épitvén állításunkat, az emlí
tett nyelveknek a’ magyarral való rokonságokat, akármelly távolról is elfogadhatnók. Itt tehát ítéle
tünket felfüggesztvén , ezen tárgy bővebb kifejtését a’ szorgalmatos maradékra bízzuk. Azt mindazáltal talám egész bizonysággal elmondhatnok, h o g y h a van is ezen nyelveknek a’ magyarral valamelly ro
konságok, az nem lehet olly szoros, mint a’ Semita és Lapp nyelvekké, mivel a z o k , a’ mennyire esmér- jük belső kharakteröket, inkább szítanak a’ nyugot- t i , mint a’ keleti nyelvekhez.