költsönözések által bővül.
A ’ B olg á rok nagy Nemzetsége, az utánnak to
lakodó Nemzetektől szorongattatván, a’ C hazárokat 680. körül megtámodja; ezek a’ nagyobb erőnek kénytelenek engedni és szövetségeseikkel, a’ Ma
gyarokkal eggyütt által költöznek Európába; hol eleink a’ Dneper és D on vizei között megteleped
nek. Itten szinte két egész Századokat töltvén e l , az őket hátulról nyomó, többnyire T a tá r , és elöl el.
lentállö, többnyire Tót Nemzetekkel szüntelen har
tzoltak , és ez által vitézségök napról napra jobban kifejtödzött. Az őket nyomó Chazárok járma alól már itt kezdek magokat megszabadítani,békeségesebb idő
ikben Európának miveltebb részeibe ’Sákmány végett p u sztítva rabló eggyes Seregeket küldözgetvén.
A ’ kilentzedik Század végével a' Petsenegektől, e g g y török-tatár Nemzettől, mellyel eddig is több vérestsatázásaik voltak, e ggy elhatározó ütkezetben megveretetven, Seregük és ez által egész
Nemzetsé-40
gök kétfelé szaggattatott, az eggyik viszsza vonta magát Ázsiába, hol annak nyomát elvesztjük; a’ má
sik nagyobb tsoport a’ hatalmas ellenség elöl délfelé szp.ladott és a* D neper, D n ester, P r u th és Sereth vizei között telepedett m eg, a’ C hazároktól végkép
pen megválván. A ’ Tót nyelvnek már ezen most leirt vándorlásaiban eleinknek, kezde nyelvünkre valamelly befolyása lenni; hogy mindazáltal az miből állott és mennyi v o lt, bizonyoson megmondani nem lehet.
Ide tartoznak talán ezen Muszka szavak tsu d a ,r o 's r a b , sír á sa , iga ’s a’ t.
Nem sokára a* Petsenegek által lett megverette- tésök után, A r n u lf , Frank Király, a’ vitézségükről már esméretes Magyarokat segítségül hívja Sw ato- p lu k , M orva K ir á ly ellen. A’ szép zsákmány re"
ménysége alatt a’ jövevény Nemzet vitézebb része megjelenik, de míg itten a’ Tótokon diadalmas
kodik , a’ Petsenegek a* B o lg á r o k k a l eggyesülve hátra maradott Aszszonyaikat, gyermekeiket és kevés számú fegyveresseiket megtámadják, és nagy vér on- tással elszélesztik. Hiába (igyekezett a’ Morvából visz- sza jött fegyveres Sereg régi lakhelyét viszsza venni;
kénytelen volt a’ nagyobb erőnek engedni és e g g y új szebb hont keresni, mellyet végre a’ Vitéz Á rp á d vezérlése alatt sok fáradságai után mostani hazánk
ban talált, a’ mint azt Nemzetünk történeteiből tudjuk.
Hazánkat ezen időpontban külömbözö Fejedelmek alatt a’ lég kiilömbözöbb Nemzetek lakták, mellyck- nek eredetük nagyon kétséges. — Ezek között mind számokra, mind pedig nyelvünk gazdagítására nézve legnevezetesebbek a 'T ó to k . Ezek részszerint a’ M ór- vai szeleken laktak Sw atopluk maradékai, részsze
rint a’ mostani Tót és Horvát országokban különös apróbb Fejedelmek alatt. Dunántúl A r n u lf Király alatt több Német Nemzetségek találtattak , talám még a* régi G othoknak némelly Maradványaik. A ’ Duna
4l és Tisza-közt nagy részint B o lg á ro k birták. A ’ T i szántúl uralkodott M a r o th , ú gy látszik eggy Chá.
zár Fejedelem, kinek valamint az Erdélytbiró G lad, hihetőképpen B olg á r Fejedelemnek alattavalói na
gyobb részint Burnunyok; az az Római Maradványok, a ’ mai O lá h ok , voltak. A ’ Havasalföldi széleket már ekkor a’ S zék ely ek birták , e g gy kitsiny , de vitéz Nemzet, mellynek eredete mind e’ mái napig kétséges.
Az új jövevények , ezen apró e g g y mással örökös egyenetlenségben élő Nemzeteket, eggy más után mind meghódítván , eddig folytatott életük módját nem változtatták m e g , hanem a’ fegyver gyakorlás
ban, vadászatban és az Ország dolgáinak elintézé
sében gyönyörködtek. A ’ B o lg á ro k a t *) és Chazá- ro k a t j kik hasonlóképen Ázsiából szállottak ide által és i g y , jóllehet tatár eredetűek voltak, még is ha
dakozó kívánságok és életek módjára nézve ö hoz- zájok hasonlítottak, kebelekbe felvették , véllek szo
rosan eggyesültek, és igy nyelvöket, mellynek hihe
tőleg még ma is vagyon a ’ Magyarban némelly, meg nem határozható nyoma, eltörölték; a’ fáradságos mezei munkásságot a’ több itten talált és ehez szó- kot Nemzetekre, a’ Tótokra , Ném etekre és O lá h ok
ra bizván , kiket mint alattavalóikat tekintettek , és azoknak nyelvöket is meghagyták. Nem értettek ők azon mesterséghez, mellyel a ’ B őm aiak a’ D eák nyelvet alattavalóik között te r je sz te tté k , és ezen meghódolt Nemzetek nyelveik mind e’ mái napig fenn maradtak hazánkban. A’ mit részszerént eleink tu nyaságának és a’ nyelv bárdolatlanságának , részsze
rént annak lehet tulajdonítani, hogy elsőbb Fejedel
meink tsalatkozásokban az Ország erejét a’ külöm - bőzö nyelvekben , szokásokban keresték, a’ mint ezt
*) Ezen B o lg á ro k a t jól meg kell a’ mostaniaktól külömböztefni, kiknek tsalt nevök közös a’ ré
giekkel.
Sz. István nyilván kijelen ti, **) később Királyaink
nak fetsegö í r ó d e á k j a i k pedig'több oklevelekben, ki
vált pedig' az új Gyarmatoknak adott Privilégiumok bevezetésében gyakran elárulták.
Az Ország eggyszer egészszen eleinknek hatalmok
ban lévén, -ennek határai igen szükek voltak az új tettek után szomjúhozó vitézségöknek ; szákmányos háborúikat tehát ezen lakhelyekből is folytatták, eggyfelöl Német és Olasz Országokon keresztül Fran- tz ia O rszágig, más felől pedig C on sta n tin á p oly - nak kerítéséig. A 'M ag yar név rettenetes leve mind azon Országokban, hol mégjelenének. A’ sok pré
dával eggyütt innen haza hozott fo g ly o k , kik az ak
kori szokás szerént rabszolgaságra ju tottak , bárdo- latlan Uraikat lassan lassan a’ nyugodalmasabb élet kellemetességeivel meg kezdék esmértetni, azokat valamennyire szelídítvén. De tsak a’ M erseburgi és későbbre az A ugsburgi veszedelem törte meg v é g képen hajthatatlan rabló kívánságokat, és ezek után készebbek levének a’ háborúzásban kevésbé gyönyör
ködő Geyza Fejedelmök ala tta ’ tsendes békességesebb társasági élet felvételére. Ekkor esmérkedének meg valóságosan a’ földmiveléssel , a’ mesterségekkel és a’ városi lakással, mellyeket e d d ig, mint a’ puhaság
nak jeleit, megvetettek.—
így életek módját megváltoztatván , sok új tá r
g y a kka l , képzetekkel esmérkedtek m e g , mellyek- nek kifejezésére nyelvükben szavaik nem voltak. Mi tsuda tehát, hogy ezeket, ezen tárgyban való mes
tereiktől , a’ bejövetelekkor hazánkban talált nem ze
te k tő l és a’ K ü lfö ld r ő l behozott rabszolgá iktól
*) „ Unius lingvae , uniusque moris Regnum imbeci- ,, le et iragile est.í( Szent István Törvény köny- va i.sü Rész 6. Szak. 3,
költsön öztck. Kivált nagy számmal vétettek ezen új szavak a ’ T ó t és Német nyelvből. Majd minden fö ld m ivelésre és mesterségekre tartozó, vagy vá
rosi kim iveltetést matató szavaink illyen eredetű
ek. Ezeket mind felszámlálni a’ hely szűke nem en_
gedi , de nem is tartozik jelenvaló tzélunkra ; elég legyen állításunkat e g g y két példával megmutatni, Illyenek tehát:
1- ször A ’ földm ivelésre nézve : Gerebje , Iga , Kalász, Kasza, Tsép, Széna, Szalm a,Z ab, Akol, Ab
r a k , K etretz, Káposzta ’s a’ t. T ó t .—
Eke , Istálló , Major , Ugorka , Lajtorja vagy Lé*
t r a , Saláta , Kert ’s a’ t. Német —
2- szor A ' mesterségre nézve : Asztal, Eszterga, Gu’saly, Takáts , Mészáros, S ze k e rtze , A t z é l , A k ó , S z ita , Szakáts, V a rg a , Deszka ’s a’ t. Tót. —
Bodnár, Istráng, P lé h , D r ó t, Hámor, Istáp, P in tér, P ré s, Sin ór, Sróf ’s a’ t. Német —
3- szor A ’ városi m űveltségre nézve : Ebéd , Va- tsora , Ozsonya, Szolga, Tömlötz, U dvar, Utza, Tor- nátz ’s a ’ t. T ó t —
B o rb é ly, Ház , Fölöstököm , Hostat’s a 't . Ném et erdetü szavaink. —
Ezen most említett két nyelveken kívül, még más szomszéd , sőt némelly távolabb lévő Nemzete
ket is vetettek eleink nyelvökre nézve adó alá. íg y költsönöztük p. o. az O laszoktól ezen szavainkat:
B a k a to r, (Bocca d’ oro) Karafina, Mandola , Mus
t á r , Piatz , mellyet az Olaszok megint a’ Németből vettek ; az Oláhokx.ő\ több egyebek hozott a’ Bér- betset, melly egész Magyar Országban , a’ Pakulart, Turmát ’s a’ t. mellyek tsak Erdélyben vagynak ke
letekben; igy a’ Görögből a’ Filemilét, Paripát (•,Kcifunog) Paizan ’s a’ t.
Mindazáltal nagyon tsalatkoznánk, ha azt erő- sitenök, hogy eleink minden ekkor nyert új
képze-teiket e g gy átaljába idegen nyelvekből költaönözett szavakkal kívántak volna kifejezni. A’ nyelvnek szár
m aztatás által való gazdagítása soha sem szűnt meg-, ha mindjárt a’ más Nemzetekkel való szüntelen kö- zösködés és eggyütt lakás a’ költsönözést könnyeb
bítette és annak kedvezett. Á só, véső, szánt, v e t , f ú r ó , kapa, hordó ’s a’ t. mind ollyán tárgyak, mel- lyekkel Eldödeink a ’ hihetőségnek minden törvényei szerént ezen időszakban esmérkedtek m e g , és még is olly ős törzsökösök, hogy azoknak eredetiségét senki kétségbe nem hozhatja. —
A ’ K eresztény V a llá s behozása, mellyen Tak
sony alatt a’ Görögök sikeretlenftl dolgoztak , Gey- za nagyobb szerentsével munkálkodott, és a’ mel- lyet tsak első n a g y K ir á ly u n k , a’ Római Szent Széktől segítetvén , hajthatott a’ maga és Nemzetünk örök ditsőségére olly sok fáradozások után végre , nyelvünkre nézve is eggy igen nevezetes időszakot szült. A ’ R6mai> vagy D eák n y elv a’ Keresztény val
lás belső alkotásába be lopodzván, magát abban mivelt- sége által olly szükségessé tudta tenni, hogy min
den Nemzetek kénytelenek voltak ezt azzal eggyütt elfogadni, a n y a n y elvü kn ek, melly a’ mindennapi beszéd motskai közzé viszszavonúlni kényszerittetett, nem kis hátra maradásával.— Ezzel tehát a’ M agya
rok is meg kezdének esmérkedni a’ Keresztény Val
lásra által lépvén ; az idegen nyelv nyóltz századok
tól fogva szünetlen tartott sú ly o s u r a lk o d á sá t, mellytü! mind e’ mai napig menekedni nem tudunk , avval kezdette, hogy nyelvünket eg gy nagy tsoport új szavakkal ajándékozta m e g , mellyek nagyobb ré
szint a’ K eresztény V a llá s által nyert új kép zetek ki jelentésére szolgálnak, mint: K la s tr o m , K a n o n o k , K á p lá n , K á p ta la n , K e r e sz t, P o g á n y ’s a ’ t.
Ide tartoznak némelly Görög eredetű szavak , mel
lyek nyílván a’ Deák által tsusztak nyelvünkbe, mint:
ua
A n g y a l , B i b l i a , A p ostol ’s a’ t. De e’ vel nem elé
gedett m e g , hanem más köz értelmű szavakkal
is
bővítette nyelvünket, m in t: e tz e t, galam b,garádits , lá m p á s , m a lo m , padim entom , o la j 's a’ t. — Nem le
het ugyan kételkedni, hogy a’ T ó t , Német, és Deák nyelveknek már ezen időszakban úgymint a’ követ- kezendökben , nyelvünk belső alkotására is nagy béfolyások volt, hogy azt több szállás m ó d o k k a l, és talám némelly alkotó végszótskákkal is gazdagí
tották ; de ezeknek számok tsekélyebb, az eredetiek
től va ló el választások pedig sokkal kényesebb, hogy sem azokat itten valamelly bizonysággal emlithetnők,