Ha az Árpád fiú Maradékaiból való első Király*
jaink, a’ K eresztén y v a llá s behozása miatt, szá
mos belső ellenségükkel kénytelenül küszködtek , úgy ezen belső zenebonákat későbbi Maradékaik nem engedték kihalni azon kárhozatos szokások által, hogy gyermekeiknek és atyafiaiknak még életükbe nagyobb Hertzegségeket adtak, sőt az ifjabb Királyok neve
zete alatt meg is koronáztatták. Ezen ékép mint e ggy megörökösitett zenebonák között azon kevés irás da
rabok i s , mellyek magyarul Írattak, természetesen nagy részint mind elvesztek. Mi tsuda t e h á t , hogy az említet két rövid beszédek után sokáig nem tu
dunk semmi kéziratra akadni. Szent M a rg itn a k, IV.
Béla Királyunk Leányának és Nyulak szigetbeli Apá- tzának élete Schwartner * ) állítása szerén t , a* 13.
*) In trodu ctio in rem diplom aticam aevi in term e
d ii y praecipue hungaricam . Budae 1002.61. 1.
54
Század végéről való; de az eredeti Kézirat elveszett
’s R ray azt tsak eggy, a’ l5-dik Századbeli másolás után nyomtatta ki. Azon emlékezetre méltó régi ma- g y á r versek, mellyeket Dugonits Etelkájában és Révai elegyes• verseiben ki adtak, és a’ mel- lyek így kezdődnek : ,, Emlékezzünk Régiek-,, ről a’ Szittyából ki jöttékről 's a’ t. valamint eggy némelly más apróbb és kevésbé esméretes iromá
nyaink, úgy látszik, hasonlóképen ezen i lőszakból va_
lók. Egyébbaránt fVarjnak azon gyanitása , hogyAé- zai Simon Khrónikáját M agyar ’s nem Deák nyel
ven irta légyen,*) megbizonyitva nints, de ha vol
na is, nyelvünk történeteinek bővebb esméretére nem szolgáikat, az eredeti munka az idők viszon
tagságai között elveszvén.
Az Anjou házból való Uralkodóink nemzetünket számos fam íliái, tsak inttább személyeket illető há~
borúkban elegyítették. Mellyek ha mindjárt szeren- tsések és Nem etünkre nézve ditsőségesek is voltak, Eleinknek tudományos kimiveltetését hátráltatták.
Hogy Károly Robertnek koronáztatásakor , az eskü
vés tormája Magyar nyelven is felolvastatott, **) nyil
ván mutatja, hogy a’ Deák nyelv ezen időben még az országiás dolgaiban nem volt olly magára ural
kodó, mint későbbre. A’ Szent-irás azon Magyar fordításának, melly az Erdélyi Püspökség könyvhá
zában találtató régi Khronika szerént, első Mária ural
kodása alatt készült,***) egyebbütt semmi nyoma sem találtatván , ezen előadás igazsága méltán kétségbe hozatik Az említett házból való Fejedelmeink, va
lamint a’ több utánnok következett Királyaink ’ Sig- morid, Albert, Ulászló és László alatt, a’ Deák nyelv
*) Annales Regum Hungáriáé. 1. Dar. 552. 1.
**) Engels Geschichte des Ungrischen Reichs. Bétái kiadás i. Dar. 497. I.
*"*) M agyar M inerva 4. Dar. 358.1.
55 hazánkban mind jobban jobban m egerősödött, azon számos idegenek által, kiket ők magok után Ma
gyar Országba vontak. Eldödeink evvel akkor nem gondoltak , tigyelmetességük a’ Törökök előnyomu
lása által, nevezetesebb tárgyakra vonatatván. Ezen idő tájban fordította le B á th o r y László a’ Szent- irást T.iagyarra , a’ mint P o n g r á tz Ig n á tz *) és több mások említik. Révai azon Szent-Írás fordítá
sát , mellyel a’ Császári Könyvtárban talált , onnan leírt, és a’ M a g y a r L itte ra tu ra régiségeinek 2-ik és 5-dik részeiben sok Filologyiai megjegzésekkel akart kiadni, ezen Báthory László fordításának tartja
M á ty á s K ir á ly u n k ugyan Nemzetünknek ki- mivejtetését minden módon ügyekezett előmozdítani és a’ tudományoknak nagy kedvellője volt ; ő újjitot.
ta meg a’ ’Sigmnnd által felállított B u d a i Univer
zitá st , ő állított fel S tu d ia g en era lia nevezete alatt l’ osoüyban eggy A k a d é m iá t, ö alatta táma
dott két tudós társaság B u d á n 's E r d é ly b e n , ö szerzett nagy költséggel eggy roppant Könyvtárt, azon időben egész Európában a’ legszebbet, ő buz
dította V i t é z , Esztergom i Érseket eggy hasonló»
* ) Trium phus P a u li P oso n ii 17.52. 5i. 1, Veszpré' m i is emlékezik rólla mondván, hogy még az ő idejében eggy Nyitra Vármegyei Szent Pál Szerzetesseinek Klastromába találtatott volna, de ő maga nem látta.
* * ) A n tiq u . L itt. Hung. I. Kar. 25. 1. nagyon le
het sajnállani, hogy ezen betses Régiségnek ki
adásában ötét mostoha állapotja , ’s későbben halála akadályoztatták. H orváth István érde
mes tudósunk, Révainak hátra hagyott iromá
nyait által vévén , egész bizodalommal reményl- hetjük annak hajdoni tanítójához és honni nyel
vünkhöz esméretes buzgóságától, hogy ezen Ré
giség a’ napfényt meg látja.
\
56
nak felállítására, minekutánna ezen tudós Püspök már Nagy Váradon eggy szép Könyvgyűjteményt ha
gyott volna , ö állította fel a’ legelső Könyvnyom
tató műhelyt tsak kevés esztendőkkel ezen szép me
sterségnek feltalálása után *). De hogy nyelvűnket különös figyelmére érdemesnek tartotta volna, an
nak sehol semmi jelét sem találjuk. Ezen nagy Fe
jedelem , maga idejének méltó tsudája, nékiink pe
dig örökös büszkeségünk, e' részben a’ maga idő
szakán nem emelkedett felyül, ’s minden illetődbe nélkül tekintette nyelvünknek, a’ büszke Romai ál
tal való elnyomatását. A’ Janus Pannonius által irt M agyar Grammatika , mellyet többen emlí
tenek1') és a’ rnelly e’kép a’ legrégibb lenne, mind eddig sehol sem találtatott fel. A’ Mátyás Király által feláll itatott Könyvnyomtató műhelyben Hesz András , Miller Jakabnak állítása szerént tsak az eggy Budai Krónikát nyomtatta ki ***) és igy eggy általa kiadott Magyar Könyvről szó sem lehet, ha mindjárt a’ lég első Magyar nyomtatott K ön yv eggy a’ Szent István Király jobbjának feltalálására írt eggyházi Beszéd ’s Ének a' Külföldön Kürnbergbe már 1484-be jött ki****)
A’ gyenge Jagellóknak gyáva uralkodása alatt hazánk minden fényét elvesztette, a’ Mátyás Király
*) N. ezen tárgyak felöl Valaszky Conspectus Bei Litterariae in Hungária, Pest. 1RO8. 106. és
köv 1.
**) Nézd Détzi. Jánosnak Telegdi Jánoshoz írott Levelét. Bőd Péter Athenassának elöljáró Be
szédében.
***) Nézd Schedius Zeitschrift von und fü r Ungarn 1803. 5. Füzet. 305. 1.
****) Nézd Bartalis Antal Jegenyei Pap notitia Parochiae Jegeny en sis, Kolosvárott. 1794.
122. 1. nem hülömben Schedius Lajosnak ezen tárgyról való tudós értekezését most említett munkájában. 1802. Második Füzet 219. 1.
57 által nagy bajjal virágzásban hozott Tudományok, gyümöltsözésök előtt elhervadtak ; a’ Mohátsi vesze
delem. pedig azokat gyökerestől eggyütt kiirtotta.
Hazánknak ezen siralmas állapotjában a’ tsendességet szerető Múzsák nem maradhattak meg, a’ Törökök
nek pusztító seregei elöl nékiek íutniok kellett; a’
Budai Universitas mindjárt a’ Mohátsi Ütkezet után, a’ Pétsi Akadémia valamivel későbbre elszéledteh.
A ' Z ápolya János és I-so Ferdinánd között táma
dott vetekedések a'Tudományokra nézve nem voltak kedvezők, Hazánk igy viszsza esett régi bárdolat- lanságába. De épen ezen környülállások, mellyek hazánkat, tudományosságunkat végveszedelemmel, honni nyelvünket pedig örökös elnyomással fenye
gették, — voltak a' Reformatzio behozása által, honni nyelvünk felélesztésének, első röviden tartott virágzásának fő okai. De ez a’ következő Szakasznak lészen különösen tárgya.
Ha ezen hoszszú időszakaszt megtekintjük , nem lehet hazafiúi elszomorodás nélkül észrevennünk , hogy sok századok alatt nyelvünk kevés, majd sem
mi előmeneteleket sem tett. A’ szomszéd Nemzetek, ki*
vált az Olaszok, de még a’ lassú Németek is, ezen időszak vége felé hoszszasan tartott álmokból fel
ébredvén , a’ L a tá n y nyelv jármának lerázására az előkészületeket meg kezdették tenni, sebes lépésekkel siettek a’ Nemzeti kimiveltetésfelé, mig szegény Ha
zá n k ,— az idegen Nemzetek, az éktelen Törökök könnyű prédája, az eggymás ellen fegyvert fogott düh ös hazafiak szerentsétlen tsatamezeje , — a’ tu
dományos kimiveltetésben mindég lejebb szállott, és nyelvének elmellözésével a* büszke Róma nyelve sú
lyos jármának megtörödött nyakát önkényt mind job
ban jobban alája vetette. Tsudálhatjuk é, hogy illy kedvetlen környülállások között nyelvünk belső ki- miveltetése majd semmit sem nyert? De külömben
is nyelvünk történeteinek ezen részét még1 sűrű hó- mély fedi. Azon eggyes Írásbeli maradványok, mel- lyeket az idő emésztő folyása megkémellett és a»
mcllyek hazánk több részeiben találkoznak , nagy részint tsak nevük szerént, vagy épen nem esmére- tesek. Az illyenek szorgos felkeresésében és okos használásában még nagyon hátra vagyunk. —