M ária Terézia Uralkodásának közepe f elé nyelvünk új mivelőkre talál
73 De már itt kezdc a’ Magyar nyelv eggy új nagy,
a ’ Deáknál hathatósabb ellen ség re találni. A’ nagy Fejedelem Asszony, külömbözö részekből álló B ir o dalmát szorosabban eggybe akarván kaptsolni, a’
Német nyelvet és szokásokat minden hatalmában lé
vő szelidebb módok által kívánta Magyar jobbágyai kozott terjeszteni. Ezért parantsolta a’ Német nyelv
nek az alsóbb úgy nevezett N orm ális Oskolákban való tanítását, ezért mozdította minden módon elő a’ Német és Magyar Nagyok között való házasságo
kat , ezért kedvelte Nagyjainknak Bécshen lakáso
kat. Nemzetünk mindenekben örömest kedvezett sok tetteiért méltán szeretett nagy Fejedelme kívánságai
nak. Az elmés , f é r [fiú i erővel felruházott Királyné, ki tzéljának előmozdításában egész Birodalma’ é s ig y hazánk javát is szemlélni g on d olta, ollyellentállha- tatlan kellemeket tudott maga körül el te rjeszteni, hogy Nagyjaink seregenként jelenének meg Udvará
ba. Itt könnyen hozzá édesedtek az idegen szoká
sokh oz , m iveltséghez és n y elv h ez. Illy kÖrnyül- állások között valóban tsak kevés idő kellett volna a r r a , hogy Herdernek a’ Magyar nyelv kihalásáról tett jövendölése telyesedésben menyjen. De Jó’s e f C sá szá r, ki a’ jó t , vagy annak gondoltat, ifiú tű z
zel ó h a jto tta , férfias erővel előmozdította , eggy- szerre a’ tzélhoz akarván jutn i, hazánkat kelleme- tes álmából felébresztette , az anyai nyelv eránt már elenyészett buzgóságot a’ porból fel támasztot
ta. Mit nem tehetett volna e g gy illy n a g y L élek
180/;. p. 277. Méltán teszem tehát a’ Deák n y elv további elterjed ését az elobbeni és kivá lt ezen id ő sza k b a , főként meggondolván , hogy az ide
gen nyelveknek e g g y egész Nemzet között való elterjedése melly hoszszas időt kivan.
hazai Litteraturánk, bonni nyelvünk előmozdításá
ban , ha azt olly nagy szeretettel vészi pártlogása alá , mint több nagy gon d olatait!
Azonban Mária Teréziának fáradhatatlan ügye- kezete által Nemzetünk tudományos kimivelteté- sében sebes lépéseket kezde tenni. A ’ Tudományok
ban, mellyek eddig kikötöleg az Eggyházi rend ál
tal gyakoroltattak, a’ világiak és Országunk Nagyjai is kezdék gyönyörűségüket találni. Az akkori E u rópai Nemzetek között minden kétségen kívül a’
F r a n tziá k voltak a’ legpalléro zottabbak, és a’ töb
beknek tanítóik. Az O laszok elfajultságokban tsak sírva emlékeztek vissza a’ buon Seculohó\ való íróikra, azoknak elérésére magokban elég erőt nem érezvén.
A ’ Spanyolok és P o r tu g a llo k tudományos virágzá
soknak rövid ideig tartott tavaszsza , a’ reá követke
zett sanyarú nyár által már régen elnyomattatott.
A ’ Németeknek már ma legszebb második virágzá
sában lévő Litteraturájok akkor még tsak gyenge bimbódzásában volt. Az A n g lu so k ugyan mind tudo
mányos fáradozásaik, mind nyelvük kimiveltségére nézve a’ F r a n tz N em zettel könnyen vetekedhettek volna , de ők még ekkor részszerént Országok szi
getes fekvése, részszerént pedig polgári állapotjok m ia tt, a’ száraz Europa előtt a’ tudományokra néz
ve szinte egészszen esméretlenek és minden befo
lyás nélkül valók voltak. A ’ F r a n tziá k elleniben tsak kevés idővel az előtt minden Nemzeteknek tör
v én y - a d ó ik , még ezen időben is a’ tudományos- Ságnak legnagyobb fényében, minden izlési és tudo
mányos dolgokban fényes példák maradtak, mellye- het a’ több Nemzetek, az elérésnek reménysége nél
kül , vakon követtek. Ezen önkényes uralkodásában elblszkült Nemzetnek tudományos munkáival hazánk mind eddig tsak igen kevéssé volt esméretes. A ’ je
lenvaló időszakban mindazáltal hazánkfiainak k ét nevezetes ú t nyilt meg a' Frantzia nyelvnek megta
nulására , és az abban irt számos munkák megesméré- sére. Eggyik volt a’ Protestáns ifiaknait a’ H ol
la n d i és Sch w eitzí f u oskolákban való tanulások, mellyben ezen időben az Eggyházi renden kívül szá
mos v ilá g ia k is vettek r é s z t ; a’ másik pedig a’ Má
ria Terrzia által 1760-ba felállított Testörzo sereg in té z e te , mellyben lfiaink a’ több tudományokon kí
vül különösen a’ Frantzia nyelvre is taníttattak. Azon eggyes Tudósaink , kik tsak magok erejeken kíván
ták nyelvünknek elhagyott ügyét előmozdítani, hogy azt a’ kedvezőbb állapotban jövendő Maradéknak mi- veltebben általnyujthassák , és igy ennek szerentsé- sebb munkálkodásaikat foganatosabbakká te g y é k , tu
dományos kímiveltetésöket nagyobb részint ezen két alkalmatosságnak köszönhetik. Ezért találjuk ekkor mind nyelvünkre, mind Nemzeti tudományosságunkra nézve a’ F ra n tziá k n a k o lly vagy befolyásokat, melly Német Országra nézve ezen időtájba már szűnni kez- de. Ezt mindég szemünk előtt tartván , lássuk a’ kü- lömbözö előadásoknak és nyelvünk alkotásának ezen időszaki állapotját, —
A’ Vallásbeli vak buzgóság és az üldözések va
lamennyire megszűnvén, hazai Litteraturánk nem vesztette el magát olly annyira a’ szőrszálhasogató vallásbeli vetekedésekben, hanem eggy kellemete- sebb tzélt talált n’ költés bájoló virágjaiban. Itten új utat tört F a lu d i Ferentz. Gyöngyösitől fogva e g g y Költőnek sem volt olly szép , tiszta és ékes Magyarsága , mint ezen szelid Jezsuitának. G. Tele
k i Jó’s e f és A d ó m ,, B . O r tzy L ö r in t z , B a rtsa y A b r a k á u l, A ra n ka G y ö rg y , P é tz e ly J ó 'séf ’s a’ t*
mind ollyan nevek, meliyek a’ Magyar Költés törté
neteiben ditsérettel említtetnek; — A ’ Frantzia
Köl-?6
töknek vak követése mindazáltal költői ihléseknek- nek mérész repdét nem kevéssé gátolta. Nevezetes a z , kogy G. R á d a y Gedeon magát a’ kora előítéle
teitől megszabadítván , már ekkor a’ Róm ai mérté
kű verseknek a* Magyar nyelvbe való hozását kü
lönös pártfogása alá vette j ötét követték R a j n is , B a r o ti Szabó D á v id , R évay ’s a’ t. kik pályafu
tásokat már ezen időkben elkezdették, de főként a’
következendő időszakban virágoztak és lettek az új- ja b M agyar Költésnek n em ző i.. —
Az ékes f o ly ó beszéd, az E g g y h á zi ékes szá llá son k iv ü l, melly eggyházi Beszélíöink által ez idő
ben is több, vagy kevesebb szcrentsével folytattatott, most már más külömbözö Nemeiben is gya k o ro lta t
ni kezde. G r ó f H aller László nyitott itt F eneion Telem achjának fordításával új r é z s t , mellyen után- na B essen y ey G y ö r g y és B á r o tz y Sándor jelen
tek meg. Ez szorgalmatossabb , de félénk, amaz me
r é s z , de gyakran hibás előadásával nyelvünk simább folyoságát nem kevéssé mozditották elő , Frantzia mustráikat követvén.
Á’ történ eti előadás ellemben még ezen időszak
ban is parlagon maradott. R á th M átyásnak azon (igyekezete , hogy nyelvünket M a g y a r H írm ondója által az újsági előadásra alkalmatossá kívánta tenni, nagy ditséretet érdemel.
A’ tudományoknak majd minden ágazatjai több érdemes Magyar írókra találtak, mint p. o. M atyus Istvá n , Csapó ló ’s é f , Veszprém i István , M oln ár J á n o s , B ő d Péter ’s a’ t. kiknek fő tzéljok a’ tu
dományok terjesztése volt ugyan , de a’ kik eggy- szersmind nyelvünk kimiveltctését is nem kevéssé mozditották e lé , azt az oktató előadásra alkalma- tossabbá tévén. Ezek mindazáltal magokat a’ nyelv akkori állapotához igen félénken kötötték, az elő
forduló új képzeteket vagy idegen szavakkal, vagy
pedig* nehezen forgó körülírásokkal fejezték k i , és így előadások nem tsak hogy tarka, hanem szüksé
ges rövidség és kerekség nélkül való.
N y elv ü n k term észetének felfedezése és tör
vényekben hozása körül is foglalatoskodtak némelly T u d ósok ; a’ nélkül mindazáltal, hogy itten valamelly új nevezetes világot terjesztettek volna el. — Á d á - m i M ih á ly és Farkas János’ Grammatikai tsak aJ Magyar nyelvnek a’ Németek által való megtanulását könnyebbítették ; Sajnovits tsak a’ Magyar nyelvnek a’ Lapp nyelvekkel való hasonlatosságát fejtette bő
vebben ki ; K a lm á r G y ö r g y pedig Filologyiai ál
modozásaiban úgy elvesztette magát, hogy munká
jánál* majd semmi hasznát sem lehet venni.
Ha az eddig mondottak szerént nyelvünknek ezen időszaki elémeneteleít és állapotját megtekintjük , voltaképen megvi’s g á lju k , azt fogjuk tapasztalni, hogy mind ezen nem tsekély fáradozások mellett is nyelvünk tökélletesedésében tsak gyenge és tsekély lépéseket tett előre. A ’ Francz nyelv, mellynek keL lemetes virágjait kívántak Magyar Tudóssaink áltül- t e t n i , már ekkor el volt határozva, tökéllelesedésé- nek szinte a* legfelsőbb pontját e lérte, az A ka dé
m iának d iktá toros hatalma legalább minden továb
bi kifejtődését hathatósan gátolta. Tudóssaink, a’
Frantziáknak vak követői, ezen részbeD sem mertek tanítóiktól el távozni ; második tsetsemökorában lé
vő nyelvüuket már elh a tá rozottn a k nézték , és igy magoknak szoros korlátokat húztak , mellyeken ki- tsapongani n a g y m egengedhetetlen hímnek tartot
ták volna. így nyelvünket kiterjedésére nézve tsak nem azon állapotban adták által maradékaiknak, mellyben azt gondatlan atyáiktól vették által, sok idegen darabosan hangzó szókkal megfertéztetve- Jóllehet nem tagadhatni, hogy azon kis körben, mellyben nyelvünk ekkor forgott , Tudóssaink azt
kel-lemetes , a’ Frantziák után formált szólláeokkal, for
dulásokkal gazdagították, tsinositották a’ nélkül, hogy azt magok észre vették volna.