A nagyatádi szülésznővel készített interjúk elemzéséhez kapcsolódóan szót kell ejtenünk a forrás jellegéről. A narratív életinterjú35 Pető Andrea megfogalm azá
sában egy „önreprezentációs forma, amelyet az elbeszélő az adott helyzetben választott".36 M eghatározó tehát a forrás szubjektivitása, a személyes igazságok előtérbe helyezése. A visszaemlékezés további jellegzetessége a jelenből kiinduló történetikonstrukció-jelleg és a sajátos belső logika követése. Az elbeszélést befo
lyásoló tényezők - többek között - a kutató és az interjúalany közötti kapcsolat, a résztvevők neme, valamint a kutatói szándék, vagyis hogy milyen jellegű kérdé
sekre kívánunk választ kapni. Emellett fontos rávilágítani, hogy az interjúalany monopolhelyzetben volt az információkat illetően, mivel a felidézett történetek
ben szereplő orvosok már nem éltek, így a szülésznő narratívája válik egyedüli
„igazsággá".
Az általam bem utatni kívánt szülésznő, H orváth M ária37 a Somogy megyei Erdőcsokonyán38 született 1927-ben. Tanulmányait Szegeden végezte 1951-1953 között, a Martos Flóra Állami Szülésznőképző Iskolában. Falusi cseléd házaspár középső gyermekeként a m odem társadalom oktatási rendszerébe való bekerülés biztosította számára a társadalmi felemelkedés lehetőségét. A mobilitási csator
naként funkcionáló szakképzés megjelent narratívájában, mikor arról számolt be, hogy az intézetben hasonló körülmények közül származó lányokkal volt körül
véve. A szegénység az iskolai példákon keresztül kap értelmet, mint az újság
papírba csom agolt füzet és a késsel-villával való étkezés kulturális m intájának
31 Madzsar 1915: 6.
32 Madzsar 1915:9-10.
,33 A tanulmánynak nem célja a szülőotthonok jogi szabályozásának történeti vonatkozásait felvá zolni, így csak a témához legszorosabban kötődő mozzanatokat közöltem.
34 3.417-10/1951. (IV. 1.) Eü. M. rend.
35 Az emlékezet és oral history kapcsán lásd Gyáni 2000, Lajos 2014.
36 Pető 2003: 35.
37 1927-2018
38 Ma Csokonyavisonta.
137
Svégel Fanni
hiánya. Önmagára végig szülésznőként hivatkozott, ezzel önkéntelenül is elhatá
rolva magát a bábák tanulatlannak, kuruzslónak bélyegzett csoportjaitól.
Az adatközlő sajátos helyzetét az adja, hogy m ind házi,39 mind szülőotthoni, mind pedig kórházi szüléseket kísért több évtizedes szakmai pályafutása során.
Tanulmányai befejeztével visszatért szülőföldjére, és az 1950-ben megnyüt nagya
tádi szülőotthonban helyezkedett el. Az intézm ényben dolgozó bábák látták el a környékben otthon szülő nőket is. Horváth Mária elbeszélésében a házhoz kijárás negatív jelentéstartalom m al bírt. A dél-somogyi falvak házainál tapasztalt rossz higiéniás körülmények és a felelősségre vonástól való félelem is megnyilvánult a házi szülésektől való idegenkedésében. Az oktatási rendszer által propagált intéz
m ényi szülés képe kapcsolódott össze a biztonság érzésével. Az sem m ellékes, hogy az otthonukban szülő nők többsége a társadalom alsóbb rétegeihez tartozott, ami meghatározta a bábák által tapasztalt lakáskörülm ényeket is.40 Mindazonáltal megemlítendő, hogy a bábaképzés során a házi szülésekre is felkészítették a tanu
lókat,41 vagyis nem a tudás hiánya okozta a problémát.
Az 1951-es szülőotthonok m űködését szabályozó rendelet értelm ében a szü
lések vezetése a szülésznő munkakörébe tartozott. H orváth M ária narratívájában kiem elt helyet foglalt el a bábái dominancia kérdése. Gyakorlati kérdésekben ők döntöttek, kompetenciájuk - alapvetően - nem kérdőjeleződött m eg az orvosok által. Szakm ai vétség esetén a szülésznő hangot adhatott vélem ényének, kife
jezhette rosszallását, anélkül, hogy különösebb retorziótól kellett volna tartania.
Az interjú során felmerülő szülő nőkkel szembeni durva bánásm ódok (például a hasba könyöklés) kapcsán a szülésznő az orvos szóbeli elmarasztalását és a hely
telen gyakorlatból fakadó sérülések ellátása (szétrepedt gát összevarrása) miatti bosszúságát fejezte ki. Ezt magyarázhatja a nőkkel való szolidaritás, a munkájába való beavatkozás vagy a pluszfeladat okozta negatív érzelmek, de értelmezhető tudatos önreprezentációs aktusként is.
Láthatjuk tehát, hogy a bába elutasította a szülés közbeni felesleges erőszakos beavatkozást, ám a gátmetszést - mint hasonló elven m űködő gyakorlatot - leg
több esetben szükségszerűnek tartotta. Természetesként tűnik fel elbeszélésében a beavatkozás, amit preventív szándékkal és a szabályos, vágott seb varrási k ö n nyebbségével magyaráz. Mindemellett azonban ugyanolyan term észetességgel beszélt a gátvédelem fontosságáról is, tehát szülésznői világképében a kettő nem állt éles ellentétben egymással. A szubjektivitás mint döntő tényező jelenik meg gon
dolkodásmódjában: a beavatkozás elvégzése a szülést vezető egészségügyi dolgozó belátására van bízva, ezt a szemléletmódot adta át a korabeli bábatankönyv is.
További fontos aspektusa a szülőotthoni ellátásnak a hagyom ányos bábái feladat, a gyerekágyas nőről és az újszülöttről való gondoskodás. A Horváth M ária által felsorolt teendők közé tartozik a frissen szült nők lemosása, hasuk 39 A házi szülés fogalmával jelölöm a premodern bábasághoz köthető szüléseket, így különböztetve
meg azokat a posztmodern otthonszüléstől.
40 A házi szülések nehézségeiről a szegedi tanyavilágban lásd Szécsi 1998.
41 Ez jelenik meg a Szathmáry-tankönyvben és a szülésznő iskolai jegyzetfüzetében is, ami a szegedi előadások anyagát tartalmazza. Utóbbi a Nagyatádi Városi Múzeum tulajdona.
A nagyatádi szülőotthon emlékezete egy bábaasszony elbeszélésében
masszírozása, a szoptatás helyes módjának megtanítása. A segítségnyújtás és az oktató, nevelő szándék keveredése figyelhető meg elbeszélésében. Szintén a pre- m odem szüléskultúra bábaképéhez kapcsolódik a m egérzések szerepe. A szü
lésznő - saját elm ondása szerint - mindig megérezte, ki mikor fog szülni: Lehet azt látni rajta, a színéből. Ez a narratíva - a tapasztalat megérzésként való aposztro- fálása - a saját szakmai kompetenciájának láthatóvá tételével és megerősítésével operál. Az önreprezentációs aktus az orvostársadalomtól való elkülönülés eszkö
zeként is felfogható. A szülésznők közti összetartás azonban megbomlik egy-egy inkompetensnek tartott viselkedés alkalmával. Az interjúk során említésre került egy eset, mikor az ügyeletes szülésznő - munkaideje lejártával - magára hagyott egy hamarosan szülni készülő nőt. Az adatközlő elítélte a gondatlan viselkedést, akkor is, ha kolléganőjéről volt szó. Vagyis a narratívában a szakmaiság jelenik meg mint kiemelkedő érték, függetlenül a cselekvő nemétől vagy pozíciójától. Ezt értelmezhetjük semlegességre törekvésként, a pártatlanság és objektivitás vágyá
nak megjelenéseképpen is.
A nagyatádi szülőotthon bezárására két és fél évtized után került sor, amikor 1976-ban m egnyílt a városi kórház, melyben helyet kapott a szülészeti osztály.
Az egészségügyi személyzet számára az átalakulás nemcsak helyszínváltást jelen
tett, de az intézményi hierarchia módosulását is. Horváth Mária elmondása sze
rint - aki ekkor már tapasztalt, rangidős szülésznőnek számított - a kórházban a szülésznő dolgozott az orvos keze alá, korábbi vezető pozíciójuk megszűnt. A szü
lészeti eszközök (például a fogó és a szívófogó) használata is jellemzőbbé vált.
A kórházi szülészeti ellátás kapcsán m egjegyzendő, hogy az orvos-beteg viszony egyben egy hatalmi viszony is.42 A viszonyrendszer szereplői pedig tár
sadalmilag és kulturálisan meghatározott szerepeket töltenek be, vagyis mind az orvos, mind a beteg (jelen esetben a szülő nő) normatív viselkedésmintákat követ.
Az orvos-szülésznő viszony is társadalm i szerepekre épül, melyekhez kötődő viselkedésminták és szemléletmódok eltérő mivolta dinamikus kölcsönhatásban van egymással. Vagyis a klasszikus, empátiára és beleérző képességre épülő szü
lésznői szerep m int társadalm i konstrukció43 a hatalm i hierarchiában betöltött pozíció kifejeződéseként is értelmezhető.
ÖSSZEFOGLALÁS
Összegzésképp elmondható, hogy a helyszín ugyan jelentősen befolyásolja a szülés módját és az „élm ényét", azonban ezt nem tekinthetjük kizárólagos tényezőnek.
A szülés helyszíne ugyanis nem közvetlenül határozza meg annak jellegét, sok
kal inkább a helyszínhez kötődő kulturális minták, normák és szabályrendszerek 42 Foucault meghatározásában „a hatalmi viszony más cselekvésekre ható cselekvés." Foucault 2002:
404. A hatalmi viszonyról és szereplőiről lásd Bourdieu 2000:43-44.
43 Acsády 2014:148-150.
139
Svégel Fanni
jelölik ki az adott térben elfogadható és megkövetelt szülési módokat. Emellett a II szülésznők és az orvosok egyéni, szemléletmódbeli eltéréseit, a változó egészség- I ügyi hierarchiában betöltött szerepüket és az ezáltal meghatározott „dzsender- | beállítódásokat"44 is figyelembe kell vennünk. Látnunk kell tehát, hogy valóban I meghatározó, hogy a szülésnél orvos vagy bába segédkezik, azonban a változó I bábái szerepkör, az intézményi és azon kívüli jelenlétük miatt, munkájukat nem köthetjük csupán a házi vagy otthonszülésekhez.
A legfontosabb kérdés tehát az, hogy milyen értelmezési keretekben beszélhetünk a 20. századi szülészeti viszonyokról. A 20. században nincs lineáris fejlődés a szülés
kultúrák kapcsán, inkább egymás mellett élésről beszélhetünk. Kontinuitás azonban I tetten érhető, tehát a különböző történelmi korszakok határain átívelő elemzést kell végezni. A továbbiakban is komplex vizsgálatokra van szükség, amelyek történeti kontextusba helyezik a bábaság, szülés, születés kérdéseit,45 és összekapcsolják a 20.
század nagy történelmi korszakait. A fentiek alapján az is jól látszik, hogy az intéz
ményi szülés orvossal, a házi szülés bábával való párosítása sem mindig törvény- szerű. Problémát jelent továbbá, hogy bizonyos szülészeti jelenségeket - például az új reproduktív technológiákat46 - nem lehet a tanulmányban felvázolt szüléskul- túra-kategóriák rendszerébe beilleszteni, így szükségessé válik ennek továbbgon
dolása és kibővítése. Ezen felül célszerű lenne átgondolni, hogyan lehet kilépni a hagyományos nem i szerepekre fókuszáló, az egészségügyi szakemberek változó szerepeit szem előtt tartó és az intézményi háttérre épülő értelmezési keretekből.
Vagyis, hogyan lehetséges megmutatni a fenti kategóriák kölcsönös egymásra hatá
sait és a hatalmi viszonyok nemi meghatározottságát, azok újratermelése nélkül.
Fontos tehát, hogy a szülést kísérő személyek neme mellett kiemelt figyelmet fordít
sunk az adott személy pozíciójára és társadalmi környezetére is.
Irodalom ACSÁDY Judit
2014 A gondoskodás társadalmi konstrukciója. Replika 85-86.147-163.
BÁRTH Dániel
1999 Asszonyavatás. Ethnographia CX. 359-398.
BOURDIEU, Pierre
2000 Férfiuralom. Budapest: Napvilág Kiadó.
CSONKA-TAKÁCS Eszter
2006 A születési rítusok és hiedelmek szerepe a közösség kapcsolatrendszerében Gyi- mesközéplokon. (PhD-disszertáció)
DAVIS-FLOYD, Robbie E.
1987 The Technological Model of Birth. The Journal o f American Folklore Vol.
100. No. 398. 479—495.
44 Hadas 2012.
45 Deáky 1996.; Deáky 2005.; Deáky - Krász 2005.; Kisdi 2012.; Kisdi 2015.
46 Kisdi 2015: 8.; Russell 2018:180-183.; Vicsek - Szolnoki 2015.
A nagyatádi szülőotthon emlékezete egy bábaasszony elbeszélésében
1992 Birth as an American Rite o f Passage. Berkeley: University of California Press.
2001 The technocratic, hum anistic, and holistic paradigm s of childbirth.
International Journal o f Gynecology & Obstetrics 75. 5-23.
DEÁKY Zita
1994 „Szem elvájsz" volt tanítónk: Egy kunmadarasi bába működése a XIX.
század második felében. In Ujváry Zoltán (szerk.): In memóriám Sztrinkó István. 421-430. Debrecen: Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék.
1996 A bába a magyarországi népi társadalomban (18. század vége - 20. század közepe). Budapest: Centrál Európa Alapítvány.
1999 Egy női szerep - közösségi feladatok és egyéni lehetőségek a bábames
terség tükrében. In Küllős Imola (szerk.): Hagyományos női szerepek. Nők a populáris kultúrában és folklórban. 46-56. Budapest: M agyar Néprajzi Társaság - Szociális és Családügyi Minisztérium.
2005 Bábák egykor és ma Magyarországon. In Bárth Dániel (szerk.): Ünneplő írások Verebélyi Kincső születésnapjára. 69-80. Budapest: ELTE BTK Néprajzi Intézet.
DEÁKY Zita - KRÁSZ Lilla
2005 M inden dolgok kezdte. A születés kultúrtörténete M agyarországon: XVI. - XX. század. Budapest: Századvég.
FOUCAULT, Michel
2000 A klinikai orvoslás születése. Budapest: Corvina.
2002 A szubjektum és a hatalom. In Bókay Antal et al. (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. 396-409. Budapest: Osiris.
GASKIN, Ina May
2011 Spirituális bábaság. Budapest: Altematal Alapítvány.
GYÁNI Gábor
2000 Emlékezés és oral history. In Gyáni Gábor: Emlékezés, emlékezet és a törté
nelem elbeszélése. 128-144. Budapest: Napvilág Kiadó.
HADAS Miklós
2010 Férfiuralom és szülészeti gyakorlat Magyarországon. Élet és Irodalom LTV.
évf. 49. sz. https://www.es.hu/cikk/2010-12-12/hadas-miklos/ferfiuralom- es-szuleszeti-gyakorlat-magyarorszagon.html (letöltés: 2019.01.27.)
giai vizsgálat tanulságai. Budapest - Pécs: MTA BTK Néprajztudományi Intézet - L'H arm attan Kiadó - PTE N éprajz-Kulturális Antropológia Tanszék - Könyvpont Kiadó.
141
Svégel Fanni
2015 Bevezető - a szülés és születés m int társadalom tudom ányi téma. In K isdi Barbara (szerk.): Létkérdések a születés körül. 7 -17. Budapest:
L'Harmattan Kiadó.
KITZINGER, Sheila
2008 A szülés árnyékában - Katarzis vagy krízis ? Budapest: Altematal Alapítvány.
LAJOS Veronika
2014 Etnográfia és oral history. Erdélyi Múzeum 2014/1. 100-114.
LOSONCZI Ágnes
1986 A kiszolgáltatottság anatómiája az egészségügyben. Budapest: Magvető.
M ADZSAR József
1915 Az anya- és csecsemővédelem országos szervezése. Budapest: Szfv. Házi nyomda.
MADZSARNÉ JÁSZI Alice
1926 A női testkultúra új útjai. Budapest: Athenaeum.
NOVÁK Julianna
2015 N orm ális szülés M agyarországon a 20. század elejétől napjainkig. In Kisdi Barbara (szerk.): Létkérdések a születés körül. 149-183. Budapest:
L'H arm attan Kiadó.
PETŐ Andrea
2003 Napasszonyok és holdkisasszonyok: a mai magyar konzervatív női politizálás alaktana. Budapest: Balassi Kiadó.
REISMANN Adolf
1939 M agyar Bábakönyv. H arm adik, átdolgozott kiadás. Budapest: Magyar Királyi Állami Nyomda.
RUSSELL, Kathryn
2018 A szülés és a reproduktív technológiák értékelm életi m egközelítése.
Fordulat 24.161-186.
SVÉGEL Fanni
2018 A bábam esterség átalaku lása a XX. század közepén. A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 5. 237-253.
SZATHMÁRY Zoltán
1948 Szülésznők Tankönyve. Budapest: Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium.
SZÉCSI Mária
1998 Szegények bábája. Egy bába emlékei 1928-1956. H.n.: magánkiadás.
TAUFFER Vilmos
1932 Jelentés az új szülészeti rendtartás életbeléptetéséről. Budapest: Állami nyomda.
1934 Az új szülészeti rendtartás törvénytervezetének előtanulmánya és anyagának ismertetése. Budapest: Állami nyomda.
VICSEK Lilla - SZOLNOKI Noémi
2015 Az embrió mint társadalmi-kulturális entitás. In Kisdi Barbara (szerk.):
Létkérdések a születés körül. 411-439. Budapest: L'Harmattan.
Svégel Fanni
ELTE BTK Néprajzi Intézet E-mail: fanni.svegel@hotmail.com
A nagyatádi szülőotthon emlékezete egy bábaasszony elbeszélésében Fanni Svégel
The Memory of the Nagyatád maternity hospital in the narratives of a local midwife
The paper focuses on the professional life of a midwife from Somogy county, Hun
gary. Through her retrospective narrative the main features of local birth culture in the middle of the 2 0 * century are outlined. Besides the anthropological child- birth cultures (pre-modern, m odem , postmodem ), I propose to distinguish a spe- cial "hybrid" birth model, which is a combination of traditional midwifery and the technocratic model of delivery. It suggests that despite the institutionalization of midwifery and childbirth, various customs and cultural patterns have survived.
I argue that the interpretation and the framing of birth models should consider both the piacé of birth, the gender of the assistant and the hierarchy of healthcare.
1 4 3