A m odem orvoslás és gyógyszerészet vívmányainak megjelenése előtt közismert volt a nők gyógyító tevékenysége. A 15-18. század között az emberek döntő több
sége vidéken, falvakban élt, illetve nehezen m egközelíthető hegyvidéki települé
seken, így az orvos vagy a borbély és a bába csak nehézségek árán tudott eljutni az emberekhez. A vidék szempontjából így kiemelkedő fontosságú a laikus gyógyí
tók működése, ugyanis az ő tevékenykedésük nélkül a lakosok akár hónapokra is szakszerű orvosi ellátás nélkül maradtak volna.9 Fontos azonban kiemelni, hogy működésük nagy veszélyt hordozott, hiszen a kora újkori boszorkányperek irat
anyagai arról tanúskodnak, hogy gyógyítással kapcsolatos tevékenységek okán került a legtöbb személy boszorkányság vádjával bíróság elé.10 A laikus gyógyí
tók köre igen széles spektrumú, férfi és női gyógyítók egyaránt tevékenykedtek.
A női gyógyítók soraiban megtalálható volt a jobbágyfeleség, a kocsmárosné és a nemesasszony is. Számos forrás utal arra, hogy a főúri udvarokban a nemesasszo
nyok érdeklődéssel fordultak a növények felhasználása felé, továbbá hogy közvet
len környezetükben gyógyító m unkát végeztek az arra rászom lók között.
A növények felhasználhatósága iránti tudásvágy m utatkozik meg a kora újkori M agyarország legjelentősebb főúri családjainak udvaraiban. Azok hagyatéka ugyanis magas kertkultúráról árulkodik. A középkortól kezdődően igen elter
jedtek voltak a várkertek virágoskertjeikkel és azok gyógynövényeivel. A külön
böző épített kertekről fennmaradt leírások arról tanúskodnak, hogy a korszakban a növények nem csak a szem és egyéb érzékszervek gyönyörűségére szolgáltak.
Megépítésüknél a fák és virágok gyakorlati hasznosíthatóságát is figyelembe vet
ték.11 Mindezen igények a komm unikációs forradalom hatására jelentősen változ
tak.
A könyvnyomtatás elterjedésével az egészségnevelés fórumai főleg a kalendá
riumok12 és csíziók13 lettek. Ezeknek a műveknek köszönhetően a kor emberének testi-lelki állapotához fűződő viszonya átalakult. A reneszánsz és reformáció hatá
sára sorra jelentek meg a botanikai művek, a herbárium ok. Ezek gyakorlati cél
zattal készültek, ötvözve a tudom ányos és tapasztalati ismereteket. Ennélfogva korszakunk betegségeinek kezelésében a herbárium oknak kiem elkedő szerep jutott. A füveskönyvekben szereplő receptúrák a korabeli orvoslás problémáira
9 R. Várkonyi 1990: 386.
10 A boszorkányperek vizsgálata során megfigyelhetők persze helyi sajátosságok. Szabolcs és Szatmár vármegyékben a ténylegesen gyógyító tevékenységet űző perbe fogott személyek száma igen ala
csony, a vádként szereplő boszorkányság, bűbájosság mellett egyéb vádpontok (jellemzően paráz- naság vagy valamilyen gazdasági bűncselekmény) is érvényesültek. Kocsis 2018: 267-270.
11 R. Várkonyi 1995: 22-23.
12 A kalendárium különféle olvasmányokkal és hasznos tudnivalókkal, álomfejtésekkel stb. dúsított képes naptár. Lásd A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára vonatkozó szócikkét! Benkő 1967:322.
13 A csízió verses kalendáriumféle, az év ünnepeit sorolta verses magyarázatokkal. Lásd A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára vonatkozó szócikkét! Benkő 1970: 544.
110
Gyógyító nemesasszonyok - Zay Anna és Bethlen Kata példája
világítanak rá. Javaslataik a korszak gyakori nyavalyáira és a rendellenességekre egyaránt rámutatnak. Ezekben a gyűjteményekben összeírásra került a virágok és növények ismeretét, felismerését és felhasználhatóságát elősegítő minden fon
tos tudnivaló. A bennük összefoglalt nélkülözhetetlen gyakorlati ismeretek miatt ezek a művek széles körben elterjedtek, és általánosan ismert és népszerű írá
sokká váltak.14 A magyarországi herbárium-irodalom ról elmondható, hogy kül
földi mintát követett, főként nyugat-európai műveket használtak fel forrásként.15 A korszak orvosló könyvei zömében kéziratos formájúak voltak, ezek többsége gazdag receptgyűjteménynek tekinthető. E művek többnyire olyan orvosságokat sorakoztattak, melyeknek alapanyagai a házi orvoslási feltételek mellett is köny- nyen hozzáférhetőek voltak, s elkészítésük nem igényelt különösebb hozzáértést, vagy bármilyen speciális eszközt. A gyógyszerrecepteken kívül további, a háztar
tás vezetéséhez hasznos praktikákat, tudnivalókat (növénytermesztés, liktáriu- mok16 készítése, állatgyógyítás stb.) is tartalmaztak. Szerzőik nemes urak és asszo
nyok, papok, akik a nemzedékek óta őrzött tapasztalati tudást és a már említett nyugat-európai herbáriumokat kompilálva, saját használatra készítették e köny
veket.17
E vonatkozásban - mielőtt kitérnénk témánk két főszereplőjére, Zay Annára és Bethlen Katára, illetve tevékenységük jelentőségére - említenünk kell néhány példát, melyek igazolják, hogy hazánkban a nemesasszonyok gyógyítással kap
csolatos ism eretei és gyógyításban vállalt szerepe a kora újkortól jelentős volt.
14 Csorna 2015: 203.
15 Legnagyobb hatású alkotásnak Petrus Andreas Matthiolus itáliai orvos-botanikus Commentarii in sex libros Pedacii Dioscoridis Anazarbei de matéria medica (1554) címet viselő herbáriuma tekinthető.
Magyar szempontból jelentős még a frankfurti Adam Lonitzer Kreuterbuchja (1551), amely Méliusz Juhász Péter legfőbb forrása volt. Méliusz Juhász Péter 1578-ban Kolozsváron, Heltai Gáspárné nyomdájában megjelent füveskönyvének címe: H erbárium -A z fáknak, füveknek nevekről, természetek
ről és hasznairól. A mű növényábrázolásokat még nem tartalmazott. Herbáriumában Méliusz amel
lett, hogy igyekszik a külföldi tapasztalatokat összefoglalni és magyar vonatkozásokkal kiegészíteni azokat, a babonásság ellen is küzdött. A könyv háromszáz betegség nevét és ezerötszáz középkori receptet és gyógymódot tartalmazott. A mű hatása nagyon jelentős, évszázadokon át szolgált min
tául a később készült herbáriumokhoz. 1582-85 között Manlius János németújvári nyomdájában készült el Szigethy Frankovith Gergely sebészorvos Hasznos és fölötte szikséges könyv, az Isten fiainak és őtet féltő híveknek lelki vigasztalásokra és testi épöletökre szereztetet című munkája. A mű orvosi része levél formájában olvasható, emellett elmélkedéseket, imádságokat és énekeket is tartalmazott. 1583- ban Carolus Clusiusnak köszönhetően napvilágot látott a nyugat-magyarországi gyűjtéseket tartal
mazó Stirpium nomenclator Pannonicus. Beythe István németújvári prédikátor közreműködésének köszönhetően gazdagon illusztrált, hazai viszonylatban az első, latin nyelvű növényábrázolásokat tartalmazó könyv született. 1591-ben Nagyszombaton megjelent Pécsi Lukács „erkölcsbotanikai"
könyve Az keresztyén szüzeknek tisztességes koszorúja címmel. Erkölcsi tanításnak szánta, az egyes emberi erényeket növények személyesítették meg. Emellett botanikai fontosságát is szükséges kiemelni, húsz hazai növényfaj leírása és fametszetes ábrázolása szerepel a magyar nyelvű műben.
Beythe András 1595-ös herbáriumának címe Fives könüv. A mű kettőszázhetvenöt gyógynövény leírásából állt, ebből százharmincöt majdnem szó szerinti másolata, ötven pedig kivonata Méli
usz Herbáriumának, valamint kilencven növényleírást Matthiolus műveiből emelt át. A magyar növényneveket pedig a Clusius-Beythe István-féle füveskönyvből másolta át. Kocsis 2015 alapján.
16 A liktárium gyógynövényekből sűrű, mézes oldattá főzött háziorvosság, sűrű szirupba főzött gyü
mölcsbefőtt. Lásd A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára vonatkozó szócikkét. Benkő 1970: 770.
17 Szlatky 1980:131-135.
Kocsis Annamária
A kora újkori nagyasszonyok életébe, mindennapjaiba a női levelezésekből kap
hatunk betekintést. Ezekből a levelekből az élet olyan részleteit ismerhetjük meg, am elyek a nőiség m egélésével kapcsolatosak, m int például feleségi szerepkör, anyává válás és megözvegyülés. Ahogy az a nem esasszonyok levelezéséből kitű
nik, a korszak női m indent elkövettek a család és mindenekelőtt a gyermekek biz
tonságának, jólétének biztosítása érdekében. Igen nagy érdeklődéssel fordultak a könyvek és - mint ahogyan azt már korábban em lítettem - a gyógyítás irányába.
Számos olyan magyarországi nagyasszonyt ismerünk, akik magas műveltségűek voltak, könyveket gyűjtöttek és olvastak, valamint gyógyítással foglalkoztak.18
Báthory Györgyné19 Erdődön gyógyfüvekkel és gyógyítással foglalkozott, ter
m észetesen volt gyógynövénykertje is.201. Apafi M ihály erdélyi fejedelem kan
cellárjának, Gróf széki Teleki Mihálynak a feleségétől, Veér Judittól21 is maradtak fenn olyan feljegyzések, amelyek alapján jelentős gyógyító lehetett.22 Lobkowitz- Poppel Éva23 fiának, Batthyány Ádámnak írott, sokszor idézett 1634-es levéléből24 is kitűnik, hogy milyen nagy tudással is rendelkezhettek ezek az asszonyok. Fia feleségének elvetélése után ellenjavallta a bécsi orvosok meglátogatását, inkább saját gyógym ódját ajánlotta, saját kezűleg szeretett volna segíteni menye baján.
Batthyány Ferencné Svetkovics Kata25 jól ism erte a betegségeket, és tárolt ott
hon azokra való orvosságot. A különböző nyavalyákkal hozzá fordulóknak szí
vesen nyújtott segítséget. Számtalanszor küldött orvosságot például Nádasdyné Kanizsay Orsolya26 részére. Ezenkívül a köszvény gyötörte lábakra olyan lábbelit tervezett, amely enyhítette viselőjének fájd alm ait27
18 Kéri 2015:158-173.
19 Báthory Györgyné (somlyói) Báthory Anna (1539-1570) Báthory István erdélyi fejedelem húga, Báthory Erzsébet édesanyja. Erdődi udvarában az 1556-ban hozzá menekült Méliusz betegségét is gyógyította. Fazekas 1982: 50.; 52.
20 Fazekas 1982: 47.; 50.
21 Veér Judit (1631-1707) Veér György és Bessenyei Anna gyermeke, Toldi Miklós, majd annak halálát követően Teleki Mihály felesége. Második özvegységének 17 éve alatt, hasonlóan más özvegyekhez, egyedül igazgatta a birtokügyeket. Homonnai 1914: 3-5., 51.
22 Homonnai 1914: 35-36.; Csorna 2009: 69-70.
23 Lobkowitz Poppel Éva (1590-1640) osztrák-cseh-m agyar eredetű főúri család leánya, 1607-ben Batthyány Ferenc dunántúli főkapitány felesége lett. Könyvtárában megtalálható volt többek között Beythe Füveskönyve, Méliusz Juhász Péter Herbáriuma és Frankovith Gergely Hasznos és fölötte szükséges könyve. Kenyeres 1969: 83.; Nagy-Tóth 2006:82.
24 Kincses 1993:160-162.
25 Svetkovics Kata (1505-1510?) Svetkovics Ádám és Frangepán Katalin auf Neustettenberg leánya, 1524-től Batthyányi Ferenc bán felesége. A kortársai a legműveltebb magyar asszonynak tartották, közeli kapcsolatban állt Kanizsai Orsolyával. Nagy Iván, majd Takáts Sándor is tévesen Bánffy Katával azonosította személyét, erre a tévedésre Terbe Erika hívta fel a figyelmet. Terbe 2010:18-19.
26 Kanizsay Orsolya (1521-1571) Kanizsay László és Bélteki Drágffy Anna leánya, Nádasdy Tamás nádor felesége. Apjának 1525-ben bekövetkezett halála után Orsolya lett az egész Kanizsay-vagyon örököse. Szapolyai János 1532-ben fiúsította. Korának egyik legműveltebb asszonya, a reformáció és a magyar nyelv terjesztője. Kenyeres 1967: 851.
27 Takáts 1982: 50-55.
112
Gyógyító nemesasszonyok - Zay Anna és Bethlen Kata példája