Zay Anna és Herbáriuma
Zay Anna, báró Zay András és báró Révay Krisztina lánya 1680-ban született, 1696- tól Vay Ádám felesége. Életéről keveset tudunk. A 18. század eleji magyar nyelvű vallásos irodalom egyik jeles képviselője. Férje halála után kezdte írni a Nyomo
rúság oskolája című imakönyvét.28 Zay Anna írói munkájának népszerűségét bizo
nyítja a műveiről fennmaradt számos 18. századi másolat. Herbáriuma és említett imádságos könyve Bethlen Kata nagyenyedi könyvtárában is megtalálható volt.29
Zay Anna Herbáriumát30 1712-ben kezdte írni Dantzka (a mai Gdansk) városá
ban, Poroszországban. A hűséges feleség a szabadságharc leverése után követte férjét Poroszországba, ahonnan 12 év bujdosást követően, valószínűleg 1722-ben térhetett haza. Herbáriumának Elöljáróbeszéd-ében így ír a bujdosásról:
[...] az én kedves néhai Férjem és Uram Tekintetes és Nemzetes Vay Ádám szeretett engem és akkori neveletlen gyermekimmel edjütt keserves és hosszos bújdosásra birt és indított, és altan éppen Lengyel Országon túl Prussiában.31
Zay Anna művét latin nyelvű füveskönyvekből és híres doctorok írásaiból állította össze. A fennmaradt kézirat 150 oldal terjedelmű, 140 oldalon 470 receptet tartal
maz, ezek azonban további változatokban többször szerepelnek, így az előforduló receptek száma két-háromszorosa ennek a 470-nek. A Herbáriumban 278 növény
név (többségük Méliusz Juhász Péter és Lencsés György művében is megtalálha
tó),32 s az ezekből készíthető gyógyhatású készítmények receptúrái szerepelnek, emellett állati eredetű „gyógyszerek" receptjei is megtalálhatók benne.33
Bethlen Kata és Orvosságos könyve
Bethlen Kata, Bethlen Sám uel és borsai Nagy Borbála lánya 1700-ban született, 1717-től Haller László gróf, majd Haller gróf halála után újra férjhez ment, 1722- től Teleki József gróf felesége lett. Sok csapás érte, 1732-ben elvesztette második
28 Szabó 1999: 79.
29 Szabó 1999: 79.; 84.
30 Wesselényi Kata 1766-os példányának címlapja szerint Zay Anna Mathiolus Herbáriumának magyar fordítását használta fel füveskönyvének elkészítésekor. Fazekas 1982: XXXIII.
31 Zay 1718:1.
32 Szabó-Tóth 1982: 91.
33 Zay Anna Herbárium 1718. Bevezető tanulmányt írta: Fazekas Árpád. A Szabolcs-Szatmár megyei Múzeumok Igazgatósága. Nyíregyháza, 1979.
Kocsis Annamária
férjét, nem sokkal előtte meghaltak gyermekei, ezért nevezte magát Árva Bethlen Katának.34
A 18. század egyik kiemelkedő alakja, sok magyar főúri asszonyhoz hasonlóan kulturális mecenatúrát végzett, továbbá ismert gyógyító tevékenysége is.35 Beth
len Kata minden valószínűség szerint könyvgyűjtő volt, leginkább a természettu
dományok (növénytan, orvostudomány) érdekelték. Ez könyvtárának gyűjtemé
nyén is m egm utatkozott.36 N övénytani és általános orvostudom ányi ism ereteit a korszak kiváló orvosaitól szerezte. Önéletírásában - mely szélesebb körökben ismert - saját és környezetének betegségei jelennek meg.37 Kevésbé ismert viszont, hogy egy füveskönyvet is Bethlen K atának tulajdoníthatunk. S. Sárdi M argit akadt rá erre az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában,38 a kézirat létezé
séről 2003-ban egy konferencián számolt be. Ekkor azonban még nem volt ismert számára annak szerzője, m indössze annyit lehetett tudni, hogy egy 18. századi erdélyi arisztokrata nőhöz tartozott. Alapos kutatásoknak köszönhetően S. Sárdi Margitnak sikerült a szerző beazonosítása is. Az 1737-ben íródott, 13 könyvből39 álló műről elmondható, hogy legnagyobb részét gyógyító receptek teszik ki, de helyet kaptak benne háztartási praktikák is.40
RECEPTÚRÁK
„A sszony n yavallyája"
Az anyaság és a vele együtt járó mindennapi problémák a korszak asszonyait is foglalkoztatták. A nők az ismétlődő várandósságok és szülések miatt szinte folya
matosan veszélynek voltak kitéve, amit a járványos időszakok csak súlyosbítottak.
Emellett a járványoktól függetlenül is, Európa-szerte nagyarányú volt a csecsemő- és gyermekhalandóság. A korszak női betegségei, a várandósság, a szülés, a cse
csemőápolás problém ái és sajátosságai köszönnek vissza egy-egy orvosi könyv vagy herbárium oldalairól.
34 Lásd a Magyar Életrajzi Lexikon vonatkozó szócikkét. Kenyeres 1967: 207-208.
35 Gyógyító tevékenységéről tanúskodik Bőd Péter Tiszta, fényes, drága bíbor című verse: Tudta sok jó fűnek hasznos erejét is, gyógyítást gyakorlott gyakran még maga is [...]. Idézi Szabó 1997: XV.
36 A könyvtár könyveinek kategóriái között szerepelt egy Orvoslásra tanító könyvek nevezetesen a pestis ellen elnevezésű csoport is. (Morvái Nagybali 2016:133.) Erre lásd még: Simon-Szabó 1997:119.
37 Morvái Nagybali 2016:133.
38 Bethlen 1737.
39 Mindegyik könyv Az orvoslás mesterségéről címet viseli, a megfelelő sorszámmal.
40 S. Sárdi Margit Bethlen Kata kéziratáról lásd: S. Sárdi 2012:122-128.
114
Gyógyító nemesasszonyok - Zay Anna és Bethlen Kata példája
Zay Anna H erbárium ában számos, a várandós és szülő, valamint gyerm ek
ágyas nőknek szánt recept, tanács olvasható.41 Ezenkívül fogantatást elősegítő,42 meddőség elleni43 és vérzéscsillapító hatású készítmények receptúráit is megtaláljuk benne. Az aszszonnak felettébbvaló havi follyása ellen,44 közel két oldalon keresztül sorakoztatott receptek alapanyagai között szerepel a sóskafa (sóskaborbolya) gyü
mölcse, a rózsacsipke (csipkebogyó), a somfa gyümölcse, a rebarbaragyökér és a kökényfa gyümölcse. Ezek mindegyike magas C-vitam in-tartam ú, a C-vitam in pedig köztudottan vérzéscsillapító hatással bír.
Bethlen Kata Orvosságos könyvének első könyve a gyermekágyas asszonyok betegségbe esésének m egelőzésére három füstölő45 receptet ajánl, m indhárom ban m egtalálható alapanyag a disznókömény46 és a vadsáfrány.47 Emellett sze
recsendió-virág, fülem ülevirág,48 vöröshagym a, levendulavirág, fehér tömjén, vörös rózsabim bó, gyanta, vörös klárisgyökér,49 borrágóvirág,50 császárm adár apró vörös farktolla szerepel még bennük. A második könyvben a gyermekágyas asszonynak rágás ellen igen hasznos orvosság szerepel, ami egy kamilla, petrezse
lyemlevél, komló, fodormentalevél és méhfű51 felhasználásával készült borogatás.
Az e könyvben szereplő 60. recept egy flastrom,52 mely többek között a tejláz keze
lésére is szolgál; a 61. és 63. recept szintén ennek az állapotnak a javulását elősegítő
41 Tejszaporító és tejapadást megakadályozó (Zay 1718: § 149.; 152.), az anyaméh különböző gyulla
dásos és sebes elváltozásainak kezelésére való (Zay 1718: § 270-278.), koraszülés elleni és szülést segítő (Zay 1718: § 286., 288.), gyermekágyi időszakra szóló (Zay 1718: § 293.; 294.).
42 Aszszonnak szaporodásra segítő orvosság (Zay 1718: § 284.) - itt egy furcsa tanács is szerepel, mely szerint a sündisznó bőrével ajánlatos füstölni.
43 Egy kevés camfort elefánt csonttal és vajmézzel elegyíts m eg... (Zay 1718: § 281.) - szülést elősegítő a fehér liliom bibéjéből, unikomis szarvból, elefántcsontból, sáfrányból készített por. (Zay 1718: § 287.) 44 Zay 1718: § 280.
45 Igen régóta tulajdonítanak a füstölésnek gyógyító hatást is. A népi gyógyászat sokfajta gyógymód
jának tartozéka, illetve önálló gyógyító eljárás Európa-szerte, de főleg Dél- és Délkelet-Európá- ban. Elsősorban tehénrontás, szemverés, ijedtség, szórványosan szívbántalmak, ízületi bántalmak, nehéz szülés esetén; ritkábban betegségmegelőző eljárásként alkalmazták. A füstölést vagy a lepe
dővel letakart beteg alatt végezték, vagy a beteget (gyakran háromszor) körüljárva; általában ima vagy ráolvasás kíséretében. Gyakori füstölőszer volt a pókháló, a tömjén, a disznóganaj, a külön
böző füvek, továbbá különböző patikaszerek. Forrás a Magyar Néprajzi Lexikon vonatkozó szócikke, Pócs 1979: 243-244.
46 Vadkömény. Lásd a Pallas Nagy Lexikona vonatkozó szócikkét. Borbás 1893:369.
47 Vadsáfrány. Lásd a Pallas Nagy Lexikona vonatkozó szócikkét. Fialovszky 1897:133-134.
48 Körmice vagy körömvirág. Lásd a Pallas Nagy Lexikona vonatkozó szócikkét. Borbás-Kossa 1895: 923.
49 Erdei kláristő. Lásd a Pallas Nagy Lexikona vonatkozó szócikkét. Borbás 1895: 776.
50 Kerti borágó. Lásd a Pallas Nagy Lexikona vonatkozó szócikkét. Borbás 1893:537.
51 Citromfű. Lásd a Pallas Nagy Lexikona vonatkozó szócikkét. Borbás-Kossa 1896:472.
52 Korabeli „sebtapasz".
Kocsis Annamária
tapaszt53 és borogatást54 javasol. Az 5. könyv utolsó receptje fürdővizet taná
csol, amely asszonynak gyenge a méhe. E /ered őh öz büdöskőt és ótatlan mészt vízben össze kell forralni és leszűrni, majd egy kád langyos vízhez adni, s abban egy órát ülni. Külön kiemeli, hogy a kádat lepedővel le kell takarni, hogy ne érezze a szagát [a kénnek - K. A.]. Három hónapig havi háromszor tanácsos megismételni a für
dőt, mely próbált orvossága egy olyan úrasszonynak, akinek egy darabig nem volt gyer
meke, a feredés után két holnappal megterhesedett, és azóta minden esztendőben vagyon gyermeke55 - írta Bethlen Kata.
Sebkezelés hadi sérülésekre és pestis elleni receptek
M agyarországon a 16-17. században az orvostudom ány leginkább a Felvidék területén tudott fejlődni, sőt még az 1710-es években is az ország sebészeinek két
harmada az itteni városokban praktizált. A lakosság nagy része szakszerű orvosi ellátás hiányában a laikus gyógyítók segítségére szorult. A Rákóczi-szabadság- harc időszakának közegészségügye nagyon rossz volt, különböző fertőző beteg
ségek pusztítottak, emellett az egyéni higiénia is igen alacsony szinten állt. A sza
badságharc alatt megszervezésre került a hadi egészségügyi ellátás, a sebesültek gyógyítása ezred-ispotályokban, kórházakban és kórházszerűén működő sebe
sültgyűjtő helyeken valósult meg. A sebesültgyűjtő helyeken kívül kisebb-na- gyobb falvakban úgynevezett kezelési gócok jöttek létre, illetve bevett gyakorlat volt a súlyosabb sérülések esetén az otthoni ápolás.56 Zay Annát a sebesültellátásra vonatkozó rész m egírásakor minden bizonnyal a Rákóczi-szabadságharc idején m egtapasztaltak vezérelhették. Vérzéscsillapításra, gyulladások csökkentésére, sebek tisztítására, fertőzött seb és puskapor által okozott sérülések ellátására java
sol különféle kezeléseket.57
A szabadságharc utolsó éveiben egyre nehezebbé vált az élet. A term é
szeti csapások m iatt bekövetkezett élelm iszerhiánnyal való küszködés mellett 53 Végy fejér tiszta viaszat, édes mondulaolajat, szarvasfaggyat, sperma cetit [spermacet, azaz cet
faggyú. - K. A.]. Ezeket egy tángyéron olvaszd öszve, és ruhát oly nagyo vágj, mint az méllyé vagyon... ragaszd a dajka mellyire, de elsőben távul füstöld meg konyhanádmézzel és vaj rauch füstölővel, melyet a patikába kapsz. Bethlen 1737:61. recept
54 A glétet [ólom salakja. - K. A.] erőssen meg kell törni és szitálni, meg kell mérni. Ha öt lotnyi lészen, harmadfél lotnyi timsót kell mérni hozzá, azt is jól meg kell törni, szitálni. Egy maroknyi apró sóval azt a megtört glétet, timsót meg kell elegyíteni, egyejteles vagy valamivel nagyobb fazakat jó borecettel félig meg kell tölteni, vízzel teli kell tölteni. Azt az öszveelegyített glétet abban az ecetes vízben jól meg kell főzni. Ruhát mártson beléje, amicsoda melegen elállhatja, a daeadásra kell tenni.
Bethlen 1737:63. recept
55 Bethlen 1737: 111. recept. A kénes fürdő bizonyítottan jótékony hatású, gyakran használt eljárás a nőgyógyászati gyulladások kezelése során. Erre lásd példaként Varga Péter főorvos által készített vizsgálat bevezetőjét: Klinikai vizsgálat a harkányi termálvíz nőgyógyászati gyógyító-rehabilitá- ciós hatásainak megítélésére. Harkány, é. n.
56 Takáts 2003: 34-53.; 79-81.
57 Zay 1718: § 374—382.; 385.; 387. Ezekben alapanyagként diófalevél, fa mohája, pirított és porrá tört koriandermag, mályvalevél, feketenadály, pápafű és libatop (gyökerét fekélyek borogatására alkal
mazták) szerepel.
1 1 6
Gyógyító nemesasszonyok - Zay Anna és Bethlen Kata példája
megszaporodtak a katonai kihágások, ezzel együtt romlott a közbiztonság. A hely
zetet csak súlyosbította az Erdélyben 1708-ban kitörő, s 1709 szeptem berétől- októberétől a Szatm ár-beregi térségben is m egjelenő pusztító járvány, a pestis.
A járvány tombolása és terjedése ellen próbáltak védekezni.58 Bizonyos helyeken a ragály jelentkezésekor a házakat borókával, fenyőmaggal vagy más illatos anyag
gal füstölték,59 a falakat és bútorokat ecetes vízzel mosták le. A fertőző házakat lezárták, a beteg fekvőhelyét és ruházatát elégették. Akik tehették, elkerülték a ragályok gócpontjait, tehát a sűrűn lakott településeket, s elköltöztek vagy bujdos
tak.60 Ekkor m ár kezdtek terjedni a pestis elleni védekezésnek bizonyos módjai, melyek megjelennek Zay Anna Herbáriumában is:
Pestis ellen való orvosságok Regulái.61
I. A pestisnek el közelittését halván, azonnal mennél hamarébb távollyabb való menedék helyre Kell menni; és onnan sók üdő múlva a ’ Pestisnek meg szünése utánn Kell viszszá menni e Szerént: Cito, Procul, Tarde.
II. R ég u la: A Pestises Emberekkel lévő társalkodást tellyességgel el kell kerülni, azért sem Levél, sem pedig akármely dolog, és Személy béli közösülést, nem kell tenni hirtelen avagy fü stölés nélkül, azt bizonyittya H etruriának fó-H ertzege, Ki egész Tartományát a' Pestis ellen megtartotta, mikor körös környül nagj m ér
tékben egész olasz országban uralkodnék a Pestis, azért mind a Templomban, mind a Pestises Háznál lévő Tartományokban meg jelentette, hogy a Pestises Emberekkel való társalkodást, el Kell hagjni, melyre nézve ez három Regulákat, meg-kell tartani.
III. R ég u la: Ha ki fe l kél reggel, mind addig Házából ki ne mennyen, mig a Követ
kezendő orvosságokkal, avagj azok közül tsak edgjikkelis nem él.62
Bethlen Kata így számolt be az Erdélyben 1719-ben uralkodó állapotokról:
Ez hazában 1719. esztendőben, a pestis nagymértékben uralkodván, mindenfelé elkezdődött a mi jószágainkban is, mind Rétenben, mind Hévízen, s minket szorított 58 Kis 1993: 84.
59 Pestises üdőben füstöllyed a házadot, a'hól lakói, és az udvaradot gjalog fenyő olajjal, mellyen mag- vais légjen, és tégj hozzá fejér ürm öt... (Zay 1718: § 344.)
60 Takáts 2003: 81-93.
61 Zay 1718: § 395.
62 Fejér Üröm olajot igyál reggel vágj 10. Cseppet borban, addig mig házadból ki nem mégj; ez igen jó Pestises üdöben (Zay 1718: § 346.); Hammozd meg a' fokhagymát, metéld meg, tőlts bór ecetet rá, idd meg jó melegen... (Zay 1718: § 347.); Pesti ellen sokszor próbált oltalom, es mikor más Emberen vágjon akoris igen jó. Tyuk húr nevű fűnek égj pohár vizébenn, tégj bé égj nehezéknyi Terjeket azután fekűgj le két óránjit jól izzadj utánna, izzadság által elmulatod a pestist (Zay 1718: § 348.);
Két száraz Diót, két fügét húsz ruta levelet, égj kevés sót, törj öszve, éhomra ed meg, és azon napon, akár mely méregtől se fély, mert nem árthat, égj király ezzel élt, és írásban hagjta." (Zay 1718: § 349.), továbbiak: § 345.; 350.; 351., 352.; 391.; 392.; 393.; 430. - citrom szirup, mely pestises méreg ellen igen hasznos.
Kocsis Annamária
Fejéregyházára, azhol még nem volt. [...] Volt M eggyesen egy híres borbély, ki belső kúrával is szokott volt orvosolni, én ezt elhoztam, ki is pestisnek lenni mindjárt megismerte; de senkinek akkor semmit nem szólván felőle, nagy szaporán elébb állott onnét.63
Ekkor a járvány nem öltött országos m éretet, csak Erdély területén pusztított.
Átmeneti enyhülést követően azonban 1737-1743 között újra országos pestisjár
vány tombolt. Bethlen Kata önéletírásának 131. fejezete így ír a pestisről:
Szebenben is a pestis elkezdődvén, a nyomorúságok, félelm ek, azzal is öregbülének; \ mert a pestis magában is kemény ítélete Istennek, de azt az emberek gonoszságok és kegyetlenségek annál nehezebbekké tevék, úgyhogy ha csak valakinek feje fájt is, nem merte mondani: mert ha cseléd volt, azt a lázárétbe vitték, ott pedig úgy bántak véle, hogy mikor oda bétették, már félig ijedtében elholt: ha pedig olyas ember, azt szállására bérekesztették.64
Bethlen Kata önéletírásában az idézett részek érzékletesen számolnak be a pestis tombolásáról. Ezzel szemben Orvosságos könyvében mindössze egy pestis elleni orvosság szerepel, mely talán a korábbi pestismentes időszaknak, a ragály átme
neti enyhülésének tudható be. Ez az orvosság a tizenkettődik könyv első receptje,65 ami egy Borosnyai Márton doktortól kapott medicina magyar verziója. A receptú- rában szereplő tinktúra égetett bor,66 valamint ezerlevelű fű,67 répafű, pimpinel- la,6H valeriánagyökér, citrom - és narancshéj, fenyőmag, angelikagyökér, scordia és ruta'’9 felhasználásával készíthető el. Külön megjegyzi, hogy asszonyoknak borban kell e növényeket áztatni.
Bethlen Kata műve a sebkezelésre különféle flastrom ok receptúráit sorakoz
tatja,'0 ezek között m egtalálhatók mind a sebtisztító,71 mind pedig a forrasztó hatásúak. Mindegyik alapvető eleme valamilyen zsiradék (viasz, faggyú, háj, vaj, zsír), melyhez faolajt, timsót, szurkot, kámfort, illetve különféle növényi része
ket (sáfrány, székfű,7i szerecsendió virága) és egyéb alkotóelem eket (grispán,73 m astix74) kell adni.
63 Bethlen 1963: 58. (41. fejezet) 64 Bethlen 1963: 96-97. (131. fejezet)
65 Pestises időben cselédek számára való orvosság. Bethlen 1737: 221. recept
66 Seprőbor. Lásd A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára vonatkozó szócikkét. Benkő 1976: 519.
67 Cickafarkfű. Lásd a Pallas Nagy Lexikona vonatkozó szócikkét. Borbás 1893: 357.
68 Rákfarkfű. Lásd a Pallas Nagy Lexikona vonatkozó szócikkét. Borbás 1897: 371.
69 Ruta. Lásd a Pallas Nagy Lexikona vonatkozó szócikkét. Borbás 1897: 757.
70 Bethlen 1737: 52-59. és 65-67. recept
71 Bethlen 1737: 32. recept. Unguentum digestivum. E recept olyan sebtisztító hatású írt tartalmaz, mely terpentin, bor, méz, tojássárgája, faolaj és tömjén hozzáadásával készíthető el.
72 Szíkfű vagy kamilla. Lásd a Pallas Nagy Lexikona vonatkozó szócikkét. Fialovszky 1897:683.
73 Grispán (a német Grtinspan) rézrozsda. Lásd a Pallas Nagy Lexikona vonatkozó szócikkét. Nuricsán 1897: 538.
74 Masztix. Lásd a Pallas Nagy Lexikona vonatkozó szócikkét. Gerő 1896: 397.
1 1 8
Gyógyító nemesasszonyok - Zay Anna és Bethlen Kata példája
ÖSSZEGZÉS
Az előzőekben bemutatott két mű és szerzőik nem rendhagyó példák. A figyelem már a 19. századtól a nők társadalomban betöltött helyére és szerepére irányult, elkezdődött a női levelezések vizsgálata és azok kiadása, valamint a kiemelkedő tevékenységű, művelt, kulturális mecenatúrát folytató asszonyok életének, mun
kásságának feldolgozása.
A kora újkor asszonyai a m indennapi élethez elengedhetetlen ism eretekkel rendelkeztek, alapvető háztartási, gazdálkodási és gyógyító tudásra tettek szert.
A főúri családok körében bevett szokás volt, hogy a ház asszonya nemcsak a szűk értelemben vett család, hanem a birtokhoz tartozó falvak lakosságának egészség- ügyi ellátásáról is gondoskodott. Nemegyszer nemesasszonyaink a vidék orvosa
inak75 számítottak. Sokan közülük igyekeztek magukat képezni, a gyógyításhoz kapcsolódó kiadványokat, orvosi könyveket, füveskönyveket gyűjtöttek be, for- díttattak magyar nyelvre vagy támogatták azok megjelenését.
Magyarország 18. századi tudós asszonyai közül gyógyító tevékenysége okán kiem elkedett Zay Anna és Bethlen Kata. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy ezek a sokszínű tevékenységet végző magyar nagyasszonyok, vagy - ahogyan Bőd Péter illette Bethlen Katát - tudományokat igen szerető, nagy kegyességű, tudós úri asszonyok76 elsősorban nők és családanyák voltak.
Irodalom BENKŐ Zoltán (főszerk.)
1967 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I. (A-Gy). Budapest: Akadé
miai Kiadó.
1970 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára II. (H -O ). Budapest: Akadé
miai Kiadó.
1976 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára III. (Ö-Zs). Budapest: Akadé
miai Kiadó.
BORBÁS Vince
1893 Cickafark. In Gerő Lajos (főszerk.): A Pallas Nagy Lexikona 4. 357. Buda
pest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság.
1893 Disznókömény. In Gerő Lajos (főszerk.): A Pallas Nagy Lexikona 5. 369.
Budapest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság.
1893 Kerti borágó. In Gerő Lajos (főszerk.): A Pallas Nagy Lexikona 3.537. Buda
pest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság.
1895 Korállgyök. In Gerő Lajos (főszerk.): A Pallas Nagy Lexikona 10. 776. Buda
pest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság.
75 R. Várkonyi 1992: 86-88.
76 Bőd 1766:42.
Kocsis Annamária
1897 Rákfarkfű. In Gerő Lajos (főszerk.): A Pallas Nagy Lexikona 14. 757. Buda- 1 pest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság.
BORBÁS Vince - KOSSÁ Gyula
1895 Körömvirág. In Gerő Lajos (főszerk.): A Pallas Nagy Lexikona 10. 923.
Budapest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság.
1896 Méhfű. In Gerő Lajos (főszerk.): A Pallas Nagy Lexikona 12. 472. Budapest:
Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság.
CSOMA Zsigmond
2009 Késő reneszánsz, kora újkori kertek és borok Erdélyben. Budapest: Agroin- form Kft.
2015 Én kis kertet kerteltem ... Paraszti virágkultúra Magyarországon. Budapest:
Agroinform Kiadó és Nyomda Kft.
FAZEKAS Árpád
1979 Bev. tanulm ány. In Zay Anna Herbárium 1718. V -X X I. N yíregyháza:
A Szabolcs-Szatmár megyei M úzeumok Igazgatósága.
1982 A m agyar nyelvű herbárium irodalom ról. O rvostörténeti Közlemények 97-99.; 43-64.
FIALOVSZKY Lajos
1897 Szikfü. In Gerő Lajos (főszerk.): A Pallas Nagy Lexikona 15. 683. Budapest:
Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság.
1897 Vadsáfrány. In Gerő Lajos (főszerk.): A Pallas Nagy Lexikona 14. 133-134.
Budapest: Pallas Irodalmi és Nyom dai Részvénytársaság.
GERŐ Lajos
1896 Masztix. In Gerő Lajos (főszerk.): A Pallas Nagy Lexikona 12.; 397. Buda
pest: Pallas Irodalmi és Nyom dai Részvénytársaság HOMONNAI Betti
1914 Veér ]udit életrajza. Budapest: Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság.
KENYERES Ágnes (főszerk.)
1967 M agyar Életrajzi Lexikon. I. k. Budapest: Akadémiai Kiadó.
KÉRI Katalin
2015 Lánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon. Akadémiai doktori értekezés. Pécs.
KIS Domokos
1993 Erdélyi bujdosók és a pestis. Adalékok a pestis elleni védekezés történe
téhez (1708-1711). Orvostörténeti Közlemények 141-144.; 83-105.
KOCSIS Annamária
2015 Báthory Erzsébet, a rideg rettenet vagy ártatlan préda? (Diplom am unka, kézirat.) Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudo
mányi Kar.
2018 A kora újkori Szabolcs és Szatmár várm egyei boszorkányperek a szá
mok tükrében. In Kincses Katalin Mária (szerk.): Hadi és más nevezetes történetek. Tanulmányok Veszprémy László tiszteletére. 263-270. Budapest:
HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum.
120
Gyógyító nemesasszonyok - Zay Anna és Bethlen Kata példája MORVÁI NAGYBALI Tamara
2016 A beteg test árva Bethlen Kata önéletírásában, http://epub.ff.uns.ac.rs/index.
2016 A beteg test árva Bethlen Kata önéletírásában, http://epub.ff.uns.ac.rs/index.