Különösen éles politikai viták idején mindig megnőtt a különféle politikai gúnyira
tok száma és jelentősége, a reformkorból is számos ilyen pamflet, illetve paszkvil- lus maradt ránk a kor aktuális politikai kérdéseiről.1
Vizsgált forrásunk, a „Liberális asszonyok urbárium a" az Egri Főegyházme
gyei Könyvtár kézirattára Ms. 1095. jelzetű kéziratos kötetében található a 386- 394. oldalon. A könyv az említett „urbárium " mellett a reformkor több jelentős személyisége, többek között Fáy András, gróf Desewffy József, Tompa Mihály, Kisfaludy Károly, gróf Teleky Ferenc verseit és mondásait tartalmazza. A kötet posszesszor-bejegyzése szerint Nagyréthi Darvas János tulajdona volt.2 Sajnos a személyéről többet nem tudunk, a Nagyréthy Darvas család Nógrád vármegyéből származott, a családból többen a 17-19. században alispánok, szolgabírók voltak Nógrád, Borsod, Abaúj, Heves és Külső-Szolnok vármegyékben.3
Az 1835. január 28-ra datált és jelképes módon pozsonyi kiadásúnak feltünte
tett fiktív „urbárium " az 1832-1836-os pozsonyi országgyűlés idején keletkezett.
Az országgyűlésen a liberális ellenzék a jobbágyság helyzetén javítani akaró tör
vényjavaslatokat terjesztett be, például az úriszék-korlátozásról, a jobbágy sze
mély- és vagyonbiztonságáról, az önkéntes örökváltságról, irtásföldek haszonvé
teléről, azonban a konzervatív erők igyekeztek megakadályozni, vagy legalábbis mérsékelni ezeket. A több évig tartó politikai vita után elfogadott úrbéri törvények végül több kisebb könnyítést hoztak a jobbágyok életében.4 Ez a jobbágyok hely
zetéről szóló politikai vita ihlette a Liberális asszonyok urbáriumát, mely a földesúr és a jobbágyok közti viszonyt a házastársak közötti - elsősorban szexuális - kap
csolatra vetítette ki.
1 A pamflet valamilyen közérdekű témáról vagy közéleti személyről szóló gúnyos hangú, támadó jellegű röpirat. A paszkvillus ennek rokon műfaja, melynek komoly hagyománya van a magyar politikai költészetben. A műfaj sajátossága az alkalmi jellege, és az aktualitás, konkrét történeti vagy politikai esemény az alapja. A paszkvillusok szerzői valódi vagy vélt sérelmet, bűnt ostorozva vagy védelmezve, legtöbbször elfogultan szólnak egyénekről és közösségekről. írásaikkal célba vesz
nek egyházi és világi vezetőket, intézményeket, politikai, társadalmi törekvéseket. Kihasználva a névtelenséget, előszeretettel használtak durvább, gyalázkodó, obszcén és becsmérlő kifejezéseket.
Hermann 2010:155-156.
2 Iványi 1986:175.
3 Nagy 1858: 242-247.
4 Gergely 1983: 715-778.
Horváth István
Az „urbárium " a feleség és a férj közti viszonyt szabályozta a korban szokásos jogi megfogalmazással. A forrás szerint az asszony mint földesúr rendelkezik a telekkel, vagyis testével, a férje pedig mint jobbágy alávetett helyzetben műveli azt, vagyis a telek művelése az asszony szexuális igényeinek kielégítését jelenti, melyet sok találó metaforát alkalmazva hét törvénycikkben részletekbe menően szabályozott a korabeli úrbéri törvények mintájára.
Az első törvénycikk a férj/jobbágy elköltözését és annak következményeit sza
bályozta. Hasonlóan a korabeli világi törvényekhez, a jobbágynak - jelen esetben a férjnek - nem volt szabad költözési joga, csak akkor hagyhatta el földesurát, vagyis feleségét, ha más „munkaerőt" állított a helyére, aki folytatta a telek műve
lését.5 Egy férj csak egy telket művelhetett, vagyis a poligámia a férj részéről tilos volt. A világi törvényekhez hasonlóan a telket nem művelő jobbágyot itt is el lehe
tett távolítani, amennyiben alkalmatlan volt a telek művelésére, vagyis az asszony szexuális kielégítésére.
A második törvénycikk a telki állom ányról szól.6 Ismét megerősíti a törvény, hogy az asszony rendelkezik a saját testével és a jobbágynak/férjnek abból műve
lésre egy belső telket hasítanak ki, m ely nyilván a női nem i szervet jelentette.
A törvény a „büdöskőbánya" és „szélm alom " hasonlatokat használva az anális szexuális kapcsolatra céloz, csak ott megengedve azt, ahol - a feleség hajlandósága alapján - ez már korábban is szokásban volt.
A harmadik törvénycikk a férj haszonvételeit szabályozza.7 Ezek szerint joga van az irtás tételre (extripatio Virginitatis), vagyis a szüzesség elvételére, ha az még nem történt meg. A telki ház felépítésében, azaz a testi együttlétben a földe
súrnak/asszonynak is tevékenyen részt kell vennie. Am ennyiben á férj/jobbágy testi igényeit az asszony nem elégíti ki, akkor szabadon, máshol elégítheti ki sze
xuális vágyait, vagyis „szabadságában lesz idegen mészárszékbe járni".
A negyedik törvénycikk a férj/jobbágy robotszolgáltatásait szabályozza.8 A tör
vény értelmében a telekművelésért a földesúmak/asszonynak nem kellett fizetnie a jobbágy/férj számára, hisz az kötelessége volt, de ha zsellér, azaz szerető szolgál
tatásait vette igénybe, akkor a vele kötött egyesség szerint igen. A férjnek naponta kellett robotolnia, vagyis szexuális szolgáltatást teljesítenie a rendelkezésére álló eszközzel, és sűrű munka idején kettős robotot is kérhetett az asszony. Amennyi
ben a férj megtagadta a robotot, úgy az asszony dupla napszámost fogadhatott, vagyis szeretőt tarthatott, további robotm egtagadás esetén pedig a jobbágy/férj elmozdíthatóvá vált.
Az ötödik törvénycikk az úrbéri kötésekről, szerződésekről szól.9 E szerint olyan szerződést tilos kötni, amely a földesúr/asszony jogaira nézve kedvezőtlen lenne.
5 1836. évi IV. törvénycikk. A jobbágyok költözése eseteiben tartandó módról s rendről, s ugyan azon költözés következményeiről.
6 Vö. 1836. évi V. törvénycikk a jobbágy-telki állományról.
7 Vö. 1836. évi VI. törvénycikk azokról, melyek a telek haszonvételen felül a Jobbágyok hasznai közé tartoznak.
8 Vö. 1836. évi VII. törvénycikk a jobbágyi tartozásokról.
9 Vö.: 1836. évi VIII. törvénycikk az úrbéri kötésekről.
50
Liberális asszonyok urbáriuma
A hatodik törvénycikk a közös dolgok igazgatásáról szól.10 A családi kassza kulcsa mindig az asszonynál kell legyen, és azt szabadon, tetszése szerint hasz
nálhatja fel.
A hetedik törvénycikk az asszonyi törvényhatóságot szabályozza, m ely sze
rint a férj az asszonyi „papucskorm ány" alá van rendelve, am ely büntetést is kiszabhat, ha a jobbágy/férj restül vagy rosszul hajtja végre a robotot, vagy éppen tilosban találtatik, vagyis megcsalja a feleségét. A hetedik cikk újra megerősítette, hogy amennyiben a jobbágy/férj robot/szexuális szolgáltatásai nem elegendőek az asszonynak, abban az esetben jogában áll zsellért/szeretőt tartania fizetésért cserébe.11
a .
-- .
-~ tr-
■ . „ . s . A . - S t - . / A (
# > » » -* m síéf* /•_' .<»/*.
^ •»* —£ ’£*■ «' x.
•i-' X-•i-'•i-'•i-' *"y ,.V-' . < > <xr
__'
' '.
---- —--- ■>' '•-T **»•&■ *-4
/ J Y
jÍ*L íy-^ -/^
j r j : o. ->
I O - S - y ^ *-*,
Z”* ^ V ^
J? ,
/- ••• </.,**. . ■í'- A
> ^ ' - - - 5 „
&\.J. n ' J) s S /
s>Aí?{u.'*L'4, ,
/. •* ~ s y
X ky -K ^ ■ tk g r p '- < £ > ,
1. A Liberális asszonyok urbáriuma, Egri Főegyházm egyei Könyvtár M s. 1095. 388. oldal
10 Vö.: 1836. évi XII. törvénycikk a határbeli közös haszonvételekre nézve gyakorlatból behozandó arányosságról.
11 Vö.: 1836. évi X. törvénycikk a földesúri törvényhatóságról, és az úrbéri perről.
Horváth István Irodalom GERGELY András
1983 Az 1832-1836. évi országgyűlés. In: Mérei Gyula (főszerk.): Magyarország története 1790-1848.
HERMANN Róbert
2010 Programvita és obszcenitás. Aetas XXVI/2.155-156.
IVÁNYI Sándor
1986 Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár kéziratkatalógusa. Budapest: OSZK.
NAGY Iván
1858 Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal 2. C -G y. Pest:
Ráth Mór.
Horváth István
Főegyházmegyei Levéltár, Eger
E-mail: horvath.istvan@egriersekileveltar.hu
52
Liberális asszonyok urbáriuma Függelék
Úrbéri Javallat mely tartatott Posonban a Kerületi Ülésben.12 Posonba Boldog Asszony hava 28-ban 1835-dik Eszt[endő]b[en].
Mi, elnöke 's többi rendes Tagjai a Liberális Asszonyok eggyesületének adjuk tud
tára mind azok[na]k, akiket ezen dolog most vagy a jövendőben illetni fog, hogy minekutánna, az Asszony és Férj közti viszonyok világos Törvények által mind ekkoráig m eghatározva nem lennének, m i minden további Kétségek elhárítása végett, azokat Sz[abad], Kfirályi]. Poson városában a f. 1835. Eszt[endő]ben Janua- rius 1-ső 's több következő napjain folytatólag tartott Országos ülésünkben bővebb tanácskozás és voksolgatás után az alább látható 7. urbarialis Törvény Czikkekbe foglalva határoztuk meg:
Urbárium
Melyben az Asszony és Férj közti viszonyok vagynak állapítva azon meg jegyzés
sel, hogy ezen Urbáriumba az Asszony minek utánna azé a Telek, mint földesúr, a Férj pedig, ki a Telket míveli mint Jobbágy tekintetik.
Első Törvény Czikkely
A Férj elköltözéséről 's annak következéséről13
1.§. A Férj mint örökös jobbágy a Felesége engedelme nélkül el nem költözhet, ezen esetben is kötelességei tellyesítésére nézve egy alkalmatos 's a Feleség által is el fogadott kezest tartozik állítani.
2. §. Ha ne talán több Telkek üressen /desertak/ maradnának ezen igen érdekes esett az Asszonyi eggyesöletnek be jelentetsék és annak ország szerte lejendő köz
hírré tételéről fog gondoskodni.
3. §. A Telek tulajdonsága14 egyenesen az Asszont illeti, sőt a Telek haszna véte
lét /:usu Fructuatist:/ is egyedül az Asszony adhattya el másnak, magában értetőd
vén, hogy a nagyobb Concurrentia végett senki a vásárlásból nem fog ki zárattatni.
12 Egri Főegyházmegyei Könyvtár kézirattára Ms. 1095. 386-394. oldalán. A szöveget a könnyebb olvashatóság kedvéért betűhíven és a kiejtésnek megfelelően, de modern központozással közöljük.
A hiányzó ékezeteket pótoltuk, a rövidítéseket [...]-ben feloldottuk. (Küllős Imola) 13 következményéről
14 tulajdonjoga
Horváth István
4. §. Nehogy több Telkeknek eggyes kezekre való kerülések miatt a Telek mive- lése valamely hátra m aradást szenyvedjen, bár mely Férfinak is egy Teleknél töb
bet fel válalni szabad ne légyen.
5. §. A Férjnek a Telekről való elmozdítása következendő esetekben történhetik meg.
a. Ha a férj a Telek mivelésre elégtelen, még pedig ha önhibájából, akkor tüs
tént el m ozdittatik; más külöm ben pedig erejének viszsza szerzése végett az Asszonyi periodicus szüneteken kívül legfeljebb 3 napi várakozásnak fog helye lenni.
b. Az Asszonyi parancsolatok telylyesítésében, vagy pedig kötelességeinek végre hajtásáb[an] ism ételt makattságot követ el, leginkább pedig ha a Telket ugarnak hagyja.
c. Ha némely sullyos kicsapongásokat tész; jelesen ha a tilalmasba találtatik.
M ásodik Törvény Czikkely A Telki Állományról
1. §. A Telki Állom ányra nézve a belső fundus lészen ezentúl is a Férjnek ki hasítva, egyébb eránt egyátallyában alkalm atos kúltsot a belső fundusra meghatá
rozni nem lehet, a nagyobb mívelés által, valamint ki terjedésében nevekedett, úgy minéműségében csonkúlást szenved.
2. §. A Posztfundualitas továbbá is Asszonyok saját használásokra fen tartatik, a Szélmalom, Büdöskő Bánya Jussaival eggyütt.
NB. Nehogy pedig ezen általlános Törvény által, a már régen ususba jött Poszt- fundualistáknak jussaik m eg sértessenek vagy is a praevaricatiotúl15 mentek légye
nek, ezennel a már régi gyakorlatában lévők, ezentúl is minden sérelem nélkül való további használásában meg hagyatnak.
Harmadik Törvény Czikkely A Férj haszna vételeiről
1. §. Az Irtás tétel /:exstirpatio Virginitalis:/16 ha a' ne talán elébb meg n[em]
történt volna.
2. §. A ki irtott határbéli földön való szabad legelés.
3. §. A Tüzelésben (?),17ugy nem különben a Telki ház fel építésére meg kiván- tató munkák s anyagok /:materiai:/ kiszolgáltatásában az Asszony a férjnek segít
ségére légyen valamint eddig, úgy ezentúl is.
4. §. Ha ne talán az Asszony a Férjét jó 's elegendő hassal18 el nem látná, szabad
ságában lesz a Férjnek idegen mészárszékbe járni.
15 kötelességszegéstől 16 a szüzesség elvétele — 17 tüzelésben (?)
18 inkább: hússal
54
Liberális asszonyok urbáriuma
5.§. Egyéb eránt a határon kivülli haszonvételekben a férj semmi követelést nem formálhat, ha tsak az Asszony ellenkezésével /:reclamante Domino:/ nem történne.
Negyedik Törvény Czikkely
1. §. M inthogy a Teleknek, mellyett a Férj mivel tulajdona az Asszonyt illeti, igazságos hogy attól ném ely adozások járjanak az Asszonynak, maga a Férj füst pénz fizetésétől menté tétetik, a Zsellérek azomba szabad alkura bízandó füst pénz fizetésével lesznek kötelesek.
2. §. A mi a Robotokat illeti: minden 24. óra alatt tartozik a férj, légyen bár nagyobb, vagy kisebb Telki állományú egy-egy robotot /: a holnaponként, vagy talán más különben is elfordulható alkalmatlan időket ki véve:/ még pedig alkal
matos eszközökkel ki szolgálni. T[ekintetes] Torontál, Krassó és Verőtze várm e
gyékre nincsen semmi kivétel. Egyébb eránt a szorgos munka idején a férj a Robot kettőztetésére köteles lészen; a Robot idejéről pedig az rendeltetik, hogy az nap nyugottúl nap keletig - a pihenés idejét is ide értve - fog végbe vitetni. Ha pedig a Férj a Robotokat makattságból rendesen végre nem hajtaná, szabadsága lesz az Asszonynak a Férj költségén dupla napszámost fogadni, melynek eggyike azonban a Férj robotjában le tudatik; az ismételt esetbe az elmozdításnak is helye fog lenni.
Ötödik Törvény Czikkely Az Úrbéri kötelességekről
1. §. A Robotokat természetben kelletvén kiszolgálni, azoknak készpénzei való váltása meg nem engedtetik, a Robotosok számára azomba a szabad eggyezés fen marad, de tsak oly feltétel alatt, hogy a Contractus19 a rendes Úrbérnél az Asszonyra nézve kedvezőbb legyen.
2. §. Az ollyatén kötések pedig, mellyek szerint valamely férj magát a Capitális- nak egyszerre való letételével a Robotoktól örökre felmenthetné, mint az Asszo
nyok érdekével semm iképpen öszve nem férhetök, örökre meg tiltatnak, sőt az illyetén veszedelmes kötések soha még a Diaetalis Tanátskozásoknak Tárgyai sem lehetnek.
Hatodik Törvény Czikkely A közös dolgok igazgatásáról
1. §. A közös Cassa mindig az Aszszonynál lészen, 's ö a bé vételekről 's ki adá
sokról számolni nem tartozik.20 19 szerződés, egyesség
20 elszámolni nem köteles
Horváth István
2. §. Ha a Férj halálával árvák maradnak, a Gyám Annyok az Asszony leszen oly megjegyzéssel, hogy azoknak vagyonát minden felelet21 terhe nélkül jó lelki- esmerettel elköltheti.
3. §. Ha pedig a férjnek magva szakadása történik, az Asszony fog - ha bár a férj ellenkező végrendeletet tett is - m inden javaiba örökösödni, 's ezen javakat bár kinek - annyival inkább egy férjnek - házassági viszont jutalom /:Contrados:/
fejébe lekötni tellyes szabadsága leszen.
Hetedik Törvény Czikkely Az Asszonyi Törvényhatóságról
1.§. A Paputs Kormány hatósága valamint eddig, úgy ezentúl is az Asszonyok
nak Férjeikkel való pereikre nézve is átallyában meg állapitatik, egyedül az Asszo
nyi eggyesülethez a Birtokon kivölli fellyebb vitelnek fogván helye lenni.
2. §. Hogy a Férjek m inden önkénytől mentek, személlyeikre és vagyonaikra nézve átallyába, és így a feleségeikkel való viszonyokba is biztosítottak legyenek az Úrbéri kihágásokra való nézve, következő büntetések szabadtak.22
a. Ha a férj resten vagy rosszúl dolgozik, 's meg intés után nem jobbigya meg magát, azon munka bé nem tudásán kívül dupla munkával - melynek egyike robottyaiba be tudatik - fog az Asszony által meg fenyittetni.
b. Ha a férj legyen bár nemes vagy nemtelen, ha a tilalmasban találtatik, jelesen ha idegen helyen irtogat, vagy legel, a vétek súllyához képest egytől 12-ig fog a Felesége által summáján és előlegesen /:Summarie et praeferinter:/ meg fenyittetni.
c. Ha a Férj az Asszony parancsolatainak magát vakmerően ellene szegezi, az első esetbe kétszeres, a m ásodik esetbe 3-szoros munka fog az Asszony által rajta meg vétetni.
d. H apedig az A sszony a Férje ellen valam ely vétséget követ el, a vétek m ivóltához képest az Asszonyi Eggyesület egytől hárm ad napig ki terjedő Carceriara23/: vagy pedig a nyalkaságtúl való tartózkodásra :/ fog ítéltetni.
e. A Férj az illetőségén fejül felmaradott, vagyis rementialis földben az Asszo
nyok a Zselléreket fogják részesíteni a 4.ik Czikkely l-ő §-ba érdeklett füst pénz fizetés mellett.
Költ Sz[abad] Kfirályi] Poson városába 1835. Eszt[endő] Jan[uár] 28.dik napján N .N .
21 felelősség 22 szabattak (ki)
23 börtönbüntetésre, elzárásra
56
Küllős Imola