Munkarendszerek környezeti elviselhet sége

A fakitermelési munkarendszereket ill. munkarendszer-változatokat elvi vagy tapasztalati alapon kialakított "pontozásos” vagy "százalékos indexelési" módszerekkel szokták összehasonlítani a kíméletesség szempontjából.

Pontozásos az Ormos–Rumpf–Keresztes (1990) által alkalmazott módszer, és a Mihály (1993) által leírt súlyszámos értékelés is. Százalékos indexelési módszert dolgozott ki Suwala (2000), amely a fakárok indexét és a fels talajréteg kárindexét átlagolja.

A fakitermeléssel okozható károsítások azonban nem korlátozódnak a faállományban és a talajban okozott károkra. Ezért megpróbáltam kidolgozni egy olyan értékel módszert, amely figyelembe veszi a fakitermelés hatását az erdei környezet többi elemére is.

A módszer elve a következ : Felsoroljuk a fakitermeléssel potenciálisan okozható károsításokat, és azokhoz súlyszámokat rendelünk. Az így kialakított súlyozást, aminek összege változó lehet, egy táblázatkezel program két db százalékos skálára alakítja át. Az egyik skála az összes lehetséges károsítást tartalmazó "Kíméletlenségi mutató", a másik pedig a környezeti károsításokat magában foglaló "Környezetkíméletlenségi mutató"

számításához szükséges.

S. Fakitermeléssel Súly- Össz. Körny.

sz. okozható károsítás számok súly% súly%

1. Fák gyökér- és t sérülése 12 12,3 17,5 2. Fák törzs- és koronasérülése 8 8,0 11,4

3. Talajtömörödés 5 5,0 7,1

4. Talajerózió 6 6,2 8,8

5. Tápanyagutánpótlás elvesztése 3 2,9 4,1 6. Újulat, aljnövényzet eltiprása 9 8,7 12,3 7. Újulat, aljnövényzet törése 7 7,3 10,4 8. Fészek, boly, odú elvesztése 3 3,1 4,4 9. Állatok táplálékának csökkenése 2 1,9 2,7 10. Állatok életterének zavarása 3 3,2 4,6

11. Vízlefolyás akadályozása 3 2,8 3,9

12. Növény, talaj, víz olajszennyezése 6 5,9 8,4 13.Leveg Füstgázok leveg be kerülése 3 3,1 4,4

14. Faanyag sérülése 5 4,7

15. Faanyag szennyez dése 3 3,1

16. Balesetveszély 9 9,1

II. Talaj 14 14,1 20,0

III. Újulat 16 16,0 22,7

IV. Állatok 8 8,2 11,7

Segédtáblázat a súlyozás ellen rzéséhez Fák

Újulat Állatok Talaj

36. táblázat Fakitermeléssel okozható károsítások súlyozása

A „Fakitermelés kíméletlenségi mátrixa” c. táblázatban felsoroljuk a fakitermelésben el forduló összes lehetséges munkam veletet (26 db), és azok lehetséges végrehajtási jellemz , hogy a faanyag szennyez déséhez vezet stb. Értelemszer en a mátrix kitöltése is megváltoztatható.

Tápanyagutánpótlás elvesztése 1 1 1 1 1 5

Újulat, aljnövényzet eltiprása 1 1 1 1 1 1 1 7

Újulat, aljnövényzet törése 1 1 1 1 1 1 1 1 1 9

Fészek, boly, odú elvesztése 1 1 1 1 1 1 1 1 8

Állatok táplálékának csökkenése 1 1 1 1 1 1 1 1 1 9

Állatok életterének zavarása 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 17

Vízlefolyás akadályozása 1 1 1 1 1 5

Növény, talaj, víz olajszennyezése 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 16

37. táblázat Fakitermelés kíméletlenségi mátrixa

A mátrix utolsó oszlopában látható, hogy egy adott károsítást hányféle m velet és végrehajtási mód okozhat. A mátrix utolsó el tti sorában számítja ki a program a

„Kíméletlenségi mutatót”, ami az egyes károsítások súly % értékeinek és a mátrix belsejében lév számoknak a szorzatösszege.

Ezzel számszer síthet k azok a köztudott igazságok, hogy pl. a kézzel végzett sarangolás (SA/KÉZ) – 13-as mutatóval – potenciálisan kíméletes m velet, a közelítés csörl s vonszolóval (KÖZ/CSV) pedig – 92-es mutatóval – potenciálisan egyike a legkíméletlenebbeknek. Az utolsó sor a fakitermelési m veletek környezetkíméletlenségi mutatóit tartalmazza. Ebb l a szempontból a sarangolás abszolút kíméletesnek tekinthet (0), a közelítés csörl s vonszolóval viszont potenciálisan abszolút kíméletlen (100).

Ha egy konkrét munkarendszert kívánunk elemezni, akkor a fenti mátrixból – az adott munkarendszer m veleteit tartalmazó – kivonatot kell készíteni. Így pl. a csörl s vonszolós munkarendszerben értelemszer en szerepel a KÖZ/CSV, de nem szerepel a KÖZ/KHV stb.

Össz.Körny. Fakitermeléssel JEL DÖ GA KÖZ VÁL DA HA KÉR GÖ MO SA MÁ FT SZA Össz

% % okozható károsítás KÉZ MF MF CSV KÉZ MF FSZ FSZ FSZ GÉP KÉZ GÉP GÉP TGK (db)

12,3 17,5 Fák gyökér- és t sérülése 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2

8,0 11,4 Fák törzs- és koronasérülése 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2

5,0 7,1 Talajtömörödés 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 2

6,2 8,8 Talajerózió 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 2

2,9 4,1 Tápanyagutánpótlás elvesztése 0 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2

8,7 12,3 Újulat, aljnövényzet eltiprása 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1

7,3 10,4 Újulat, aljnövényzet törése 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2

3,1 4,4 Fészek, boly, odú elvesztése 1 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3

1,9 2,7 Állatok táplálékának csökkenése 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2

3,2 4,6 Állatok életterének zavarása 0 1 1 1 0 1 0 0 0 1 0 1 1 1 8

2,8 3,9 Vízlefolyás akadályozása 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 2

5,9 8,4 Növény, talaj, víz olajszennyezése 0 1 1 1 0 1 0 0 0 1 0 1 1 1 8

3,1 4,4 Füstgázok leveg be kerülése 0 1 1 1 0 1 0 0 0 1 0 1 1 1 8

4,7 Faanyag sérülése 0 1 1 0 0 1 0 0 0 1 0 1 0 0 5

3,1 Faanyag szennyez dése 0 0 0 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 2

9,1 Balesetveszély 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 14

4,9 Zajártalom 0 1 1 1 0 1 0 0 0 1 0 1 1 1 8

3,4 Vibrációártalom 0 1 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 3

4,3 Kedvez tlen klíma (es , hideg stb.) 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 0 0 0 10

100 Kíméletlenségi mutató 17 71 42 92 13 39 13 13 13 34 13 31 26 40 459

100 Környezetkíméletlenségi mutató 4,4 64 21 100 0 17 0 0 0 17 0 17 17 37 296

Hosszúfás, fels felkészít helyi felkészítéses munkarendszer, csörl s vonszolós közelítéssel

38. táblázat Csörl s vonszolós hosszúfás munkarendszer kíméletlenségi mátrixa

Az összegz oszlopban, valamint a kíméletlenségi és a környezetkíméletlenségi mutatók soraiban, ebben az esetben az adott munkarendszerre jellemz számadatok szerepelnek.

A csörl s vonszolós munkarendszer kíméletlenségi mutatója 459, környezetkíméletlenségi mutatója pedig 296. Ugyanezen adatok a kihordó vontatós munkarendszerre: 434 és 272.

A kihordó vontatós munkarendszer tehát mindkét mutató tekintetében kíméletesebb, mint a csörl s vonszolós.

Az alapmátrixból tetszés szerinti számban készíthet k ilyen – munkarendszerekre vagy munkarendszer-változatokra vonatkozó – mátrixkivonatok. A táblázatkezel program lehet vé teszi, hogy az alapmátrixban végrehajtott bármilyen változtatás hatása azonnal végigfusson az összes, kapcsolt mátrixkivonaton.

Az egyes fakitermelési munkarendszerek kíméletlenségi mutatói és környezetkíméletlenségi mutatói láthatók a következ ábrán.

200 250 300 350 400 450 500 550

Kíméletlenségi mutatók

Lovas Csörl s Kihsz Kihv Köpa Aprít Proc Harv

Környezetkíméletlenségi mutató Kíméletlenségi mutató

42. ábra Egyes munkarendszerek kíméletlenségi mutatói

Látható, hogy a két mutatósor hasonlóképpen alakul, és hogy a lovas közelítéses megoldást a kötélpályás és (meglep módon) a harveszteres követi a környezetkíméletesség szempontjából. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a munkarendszerben dolgozó ember jelent s mértékben csökkentheti, vagy növelheti egy adott munkarendszer kíméletességét.

Megemlítend az is, hogy a kíméletlenségi mutatók helyett célszer bb lenne kíméletességi mutatókat használni, de a gyakorlatban egyszer bb és elterjedtebb az okozott károk mérése, ezekb l pedig a kíméletlenség számítható.

A súlyszámok megadása és a károkozás lehet ségének megadása (1 beírása a mátrixba) szubjektív megítélésen alapul. De minél több szakember (erdész, természetvéd , m szaki stb.) vesz részt az értékelésben, annál inkább közelíthetnek az objektivitáshoz. Az alaptáblázatok (súlyszámok táblázata és fakitermelés kíméletlenségi mátrixa) elkészítése után pedig a további értékelés automatikusan történik.

Tovább finomítható a rendszer, ha a potenciális károkozásnál az igen (1) vagy nem (0) válasz helyett figyelembe vesszük a károkozás nagyságát is. Egy aprítógép m ködése pl.

sokkal nagyobb zajjal jár, mint egy traktoré. Az ilyen mércék beépítését lehet vé tev kutatások egyes részterületeken már megindultak, másokon azonban további vizsgálatokra van szükség. Ugyancsak további finomítást jelent, ha figyelembe vesszük az egyes m veletek fakitermelésen belüli arányát is.

A leírt értékel módszer rugalmasan alkalmazható a munkarendszerek kíméletesség szerinti értékelésére, általános és konkrét m szaki–biológiai–gazdasági vizsgálatoknál is.

In document Gólya János (Pldal 117-121)