3 A kutatás során elért eredmények ismertetése .1 Fakitermelési munkarendszerek m veleteinek vizsgálata
3.1.2 Motorf részes munkák
3.1.2.2 Motorf részek kiegészít eszközei
A fakitermel munkások között eltöltött hosszú id alatt azt tapasztaltam, hogy nem szívesen teszik le a motorf részt, ha már egyszer kézben van. Ha egy útban lév gallydarabot kell félredobni, a munkás legtöbbször nem kézzel, hanem a motorf rész vezet lemezével teszi meg azt. Ez sokszor balesetveszélyt okoz, egy m veletnél pedig – nagyon jó szemmérték híján – méretpontatlansághoz is vezet. Ez a darabolás. Ha nem történik meg a darabolás el tt a választékolás (ami a törzskiválasztó gyérítésekb l kikerül méteres választékoknál gyakran el fordul), a mindennapi gyakorlat szerint a munkások „szemre” végzik el a darabolást. Az osztrák erdészeti gyakorlatból ezért két olyan kiegészít eszközt adaptáltunk, amelyek megkönnyítik ezt a munkát.
Motorf rész-hosszabbító mérce
Feladata, hogy a motorf rész hosszát adott méretre, általában egy méterre egészítse ki.
Több változatát is kipróbáltuk. A legmegfelel bbnek az a megoldás bizonyult, amelynél a motorf rész hátsó kézvéd jének aljára két meghajlított csavarral egy 35 cm hosszú, 6 mm vastag szigetelt acélkötél darabot szereltünk, amelyen szigetel szalaggal meg lehet jelölni a f bb választékméreteket. Vezet lemez cseréje esetén a csavarok fellazításával a hossz újból beállítható. Alkalmazása akkor indokolt, ha nagy az 1 m-es választékok aránya (pl.
ledarabolásnál). Ekkor megtakarítható a választékoló munkája. A mérce anyagánál, kialakításánál fogva más
motorf részes munkában sem zavarja a dolgozót, így a munka végén sem kell leszerelni a gépr l.
Fekv fa darabolása motorf rész-hosszabbító mércével:
A földön fekv fának, vagy led lt farésznek – els sorban 1 m-es választékokká való – felkészítésénél használható módszer, amely általában gallyazással egy menetben végezhet . Ágmentes, vagy kevés ágú faegyedek esetében a törzsnek (t t l nézve) a jobb oldalán célszer el rehaladni, és a motorf részt a már elhagyott törzsrészre visszafektetve végezni el a motorf rész-hosszabbító mérce segítségével az 1 m kimérését. Így a daraboló vágás ugyanarról az álláshelyr l végezhet , mint a mérés.
S r n ágas faegyedeknél, a nagy gallyazási munka kényelmesebb végzése miatt, célszer bb a törzs bal oldalán való el rehaladás. Ebben az esetben a f részt a félig el ttünk lév törzsrészre el refelé kell ráfektetni a méréshez. A mérés után általában egy lépést megtéve végezhet a vágás.
A jobb oldali haladásnál hátránya a módszernek, hogy a gallyazáshoz kissé vissza kell fordulni a haladási irányból, vagy – amire motorf részeseink hajlamosak – láb közé venni a törzset. Ez utóbbi mindenképpen elkerülend ! A bal oldali haladás hátránya, hogy s r n ágas törzsnél az el z vágás helyét l legalább 1,2 m-re el re kell gallyazni, majd a méréshez visszalépni és a daraboláshoz ismét el relépni.
A motorf rész-hosszabbító mérce 1 m-es választékok termelése esetén egy választékoló ember kiváltását jelenti, illetve lehet vé teszi a méretpontosságot.
Motorf rész oldalpálca
Vékony faanyag azonos hosszakra (1 m) való egyenkénti vagy tömeges darabolásánál használható.
Kialakítása: a motorf rész els lemeztartó t csavarján lév , deknianyára forrasztott 10 cm hosszú cs darab, amelybe a használat helyén egy fapálcát lehet szorítani. A vágás helyét l való pontos távolságot méretre vágással lehet beállítani. Használata esetén nincs szükség a rakat külön választékolására. A darabolás végeztével a pálcát ki lehet húzni, a fent maradó rész az egyéb munkákat általában nem zavarja. Ha mégis szükség lenne a leszerelésre, – egy eredeti csavaranyával helyettesítve – zsebre vágható, vagy a szerszámövön elhelyezhet .
Tömeges darabolás motorf rész oldalpálcával
A motorf rész els deknianyája helyére csavarozható cs hüvely, és az abba illesztett 1 m-es hosszúságú vágott fapálca a tömeges darabolásnál lehet vé teszi a választékolási m velet kiejtését.
A motorf részes munkás jobbról balra haladva, a pálca segítségével kiméri az 1 m-t, és a pálcát kissé fölemelve a fekv fáról, rögtön végezheti a tömeges darabolást.
Ez a módszer célszer en csak felkészít helyen alkalmazható a tömeges darabolásra ill.
vastagabb törzsek egyenkénti darabolására.
3.1.2.3 Döntés
A motorf résszel végzett döntés szakszer munkatechnikái az alábbiak:
Ferdevágásos döntés
A ferdevágásos döntés vékony, s r állományokban alkalmazható döntési módszer központos súlyvonalú fák esetén. A munkás a leend d lési irányba áll, illetve guggol, és a motorf részt oldalt fordítva, egyetlen vágással vágja át a törzset, úgy hogy a vezet lemez a d lési iránnyal ellentétesen lejt. A vágás közben a vezet lemez éppen csak átéri a fát, és a munkás a vágást teljes gázzal hajtja végre. Az átvágott törzs, ezáltal a vezet lemezen lecsúszva, ferdén „beáll” a d lési irányba. A ferdén állva maradt törzset ezután lenyomja, vagy kézi ollóval lehúzza a munkás.
Pántos döntés
A pántos döntés akkor alkalmazható, ha a döntend fa vékony, és a led lése biztosított. A munkás a d lési iránnyal ellentétes oldalon állva, a törzset szükség esetén vállal megtámasztva, hátéli vágással végzi a dönt vágást. A d lési oldalon egy átvágatlan pántot hagyva juttatja a tervezett helyre a törzset.
Hajkvágásos döntés
A hajkvágásos döntés az el z eknél vastagabb törzsek esetében alkalmazható. A munkás a d lési iránnyal ellentétes oldalon vagy oldalt állva, melléli vágással hajkvágást végez, majd a f részt a dönt vágáshoz hátravéve, hátéli vágással hajtja végre azt. Itt is lehet ség van a döntés vállal történ segítésére.
A ferde vágásos és a pántos döntés 15 cm t átmér ig, a hajkvágásos döntés 20 cm t átmér ig alkalmazható.
5. ábra Vékony fák döntési módszerei
20 cm-nél vastagabb fáknál csak a hajkos döntés a megfelel munkatechnika. Ebben az esetben a hajkmélység a t átmér nek kb. 1/5–1/3-a legyen. A hajkszög 45–55° között megfelel és a hajktet fenékvonalának pontosan találkozni kell a hajkalap fenékvonalával.
6. ábra Hajkos döntés méretei
A hajkfenékvonal a tervezett d lési irányra mer leges legyen. A törési lépcs magassága a t átmér nek kb. 1/10-e, a törési léc a t átmér nek kb. 1/10-e. Ha a döntési irány eltér a húzási iránytól, a törési lécet a fa kihajlás fel li oldalán csökkenteni, az ellentétes oldalon pedig növelni kell. A törési léc (a szíjácsvágás és a szívvágás kivételével) sehol nem vágható át.
Negatív törési lépcs kizárólag a csörl s döntésnél megengedett.
7. ábra Csörl s döntés Ferdevágásos
döntés Pántos
döntés Hajkvágásos
döntés Hajkos
döntés
D0 = t átmér 1/10 D0
1/10 D0
1/5-1/3 D0 45°-55°
Negatív törési lépcs
Ha egy fa motorf részes döntése (beleértve a terpeszlevágást is) megkezd dött, akkor azt folyamatos munkában, megszakítás nélkül kell végezni a fa led léséig. A d lés megindulásakor a biztonsági zónába kell távozni, és – a d lést figyelve – mindaddig ott kell maradni, míg a led lt törzs nyugalomba kerül és nem várható több, lehulló ágdarab. Mivel a biztonsági zónák helyét a d lési irány határozza meg, a tervezett l eltér irányba d l vagy visszaül fa esetén a megváltozott hely biztonsági zónába kell menni.
T korhadt fa csak a húzási irányba dönthet , vagy húzókötél alkalmazásával ill. magasabb tuskó kialakításával kell elérni, hogy a d lés biztonsággal irányítható legyen.
Kettes vagy többes ikertörzseket külön-külön a húzásirányba kell dönteni vagy húzókötéllel kell irányítani.
3.1.2.4 Gallyazás
A motorf résszel végzett gallyazás megfelel munkatechnikái – a szabályos ágörvek miatt – els sorban feny ben alkalmazhatók.
A legismertebb (amit kísérleteink egy részében mi is átvettünk), az emel -módszer gallyazás, más néven hat-pont módszer vagy legyez -módszer. Ennek végrehajtását az osztrák Kooperationsabkommen Forst–Platte–Papier által kiadott „Holzernte in der Durchforstung” füzetsorozat ábrái alapján ismertetem.
A munkás – egy álláshelyb l – két ágörv ágait vágja le, a következ módon:
1. A törzs túloldalán lév ág (1.) levágása hátéli legyez vágással. A támasztott legyez vágást (amir l itt is szó van) emel módszer vágásnak is nevezik.
2. A törzs fels részén lév ág (2.) levágása hasonlóképpen.
3. A törzs, munkás fel li oldalán lév ág (3.) levágása, melléli legyez vágással.
4. A következ ágörv, munkás fel li oldalon lév ágának (4.) levágása, hátéli legyez vágással.
5. A felfelé néz ág (5.) levágása hátéli legyez vágással.
6. A túlodali ág (6.) levágása melléli legyez vágással.
7. El relépés.
A sorszámokkal jelölt helyeken természetesen több ág is lehet, amelyek vagy egyetlen, vagy több, hasonlóan ismétl d vágással távolíthatók el.
S r , vékony ágakból egy vágással több örv ágai is eltávolíthatók. Ilyen törzsek gallyazásánál alkalmazható az inga-módszer, aminek elemei a következ k:
1. A törzs bal oldalán, egy karlendítésnyíre el refutó hátéli vágás. Vágás közben a motorf rész ingaszer en mozdul el re, innen az elnevezés.
2. A törzs jobb fels harmadán visszafutó melléli vágás.
3. A törzs jobb oldalán el refutó hátéli vágás (mindegyik vágás teljes gázadással történik).
4. El relépés.
Az inga módszer gallyazási technika eredményeként a törzs fels részén arasznyi ágcsonkok maradnak, és természetesen gallyazatlan marad a törzs alsó része.
Az 5 cm-es vastagságnál elvégzett csúcslevágást, a csúcs összevágását és a törzsnek, a hossztengelyéhez képest 90°-os balra forgatását követ en, visszafelé jövet végzi el a munkás a maradék-gallyazást, ugyanezzel a módszerrel.
Említést kell még tenni a hosszú, vastag ágak levágásánál alkalmazható tet -módszerr l.
Ismert fés s módszer, tet pont-módszer illetve választék-módszer néven is. Mivel az ágvastagság és ágméret miatt itt már el fordulhat, hogy vágás közben beszorul a f rész, az ágakat – a húzási irányukkal ellentétes oldalról – a húzott oldalukról kell levágni. Ez pedig, fekv fánál a törzs fels része, vagyis teteje. Innen tehát jobbra, balra, a hajválasztéknak megfelel en vághatók le az ágak.
Más a helyzet természetesen, ha gallyazás közben egy ág „felfekszik”, vagy a törzs azon támaszkodik. Ilyen esetekben, a húzott-nyomott oldal helyes megválasztásával, darabolás-szer en távolítandók el az ágak.
Lombos fák gallyazásánál általában a feny k gallyazási technikájának elemei kombinálódnak, az adott helyzetnek megfelel en. Az inga-módszer vízhajtások, az emel módszer különböz megoldásai szabadon álló, vékonyabb illetve közepes ágak, a tet pont módszer a vastag, szabadon álló ágak levágásánál jöhet szóba. Lombos gallyazásnál el fordul, hogy egy álláshelyb l több módszert is kell alkalmazni.
A BEYA eljárásnál, az el bbiekt l kissé eltér gallyazási munkatechnika alkalmazható, aminek leírását a következ fejezetben adom meg.