Munkarendszerek alkalmazási arányai

3.7.6.1 A munkarendszerek alkalmazási arányainak id beli alakulása

Az egyes munkarendszerek alkalmazási arányaira vonatkozóan részben szakirodalomból vett, részben saját felmérésekb l származó adatokat közlök. Nehézséget okoz az összehasonlításban, hogy az id k folyamán változnak a csoportosítás szempontjai.

Ugyancsak gondot jelent némely megoldás megfelel besorolása. Az alábbi táblázatban közlöm az 1970-es, 1980-as években kialakított – hivatkozott szerz kt l származó – beosztást, és ezen szempontok szerint soroltam be azoknak a felméréseknek ill.

adatgy jtéseknek az eredményeit is, amelyekben magam is részt vettem. Ilyenek az ERTI 1989-es és 1991-es országos felmérése, valamint a költség–hozam elemzési felvételekb l származó adatok.

A rövidfás, t melletti felkészítéses munkarendszer-változatokhoz soroltam a kézi közelítéses, a fogatos rövidfás (szánkós vagy kerékpáros), az utóbbi években megjelent traktoros rövidfás (traktor, rövidfás utánfutóval) és egységrakatos megoldásokat.

Rövidfás, anyagmozgatással komplex munkarendszer-változatnak tekintettem a markolós traktoros (RV-s), a kihordó szerelvényes, a kihordó vontatós és a kötéldarus eljárásokat.

Ezek mindegyikében vitatható a rövidfás besorolás, hiszen általában külön végzik a méretesebb választékok (rönkféleségek) és külön, az egyéb (többszörös hosszban hagyott) választékok közelítését. Ugyanakkor hagyományosan azt a munkarendszert tekintették anyagmozgatással komplexnek, amelyben a termeléssel egyidej leg történik az anyagmozgatás, ez pedig sem a kihordós, sem a kötélpályás megoldásoknál nem tekinthet kizárólagosan jellemz nek.

1975 1976 1981 1989 1991 1999

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Rövidfás, t melletti felkészítéssel 22 20 15 30 27 28 Rövidfás, anyagmozgatással komplex 37 20 20 11 16 23

Hosszúfás, fels felkészít helyi 22 45 49 50 49

Hosszúfás, fels felkészít telepi 12 5 Hosszúfás, alsó felkészít telepi 7 10

Teljesfás 3 3

Aprítékos 10 2 4 5

Egyéb 3 2

Összesen 100 100 100 100 100 100

1. Herpay et al. (1978) 2. Káldy javaslata (1976) 3. Rumpf (1982)

4. ERTI országos felmérés (14 erd gazdaság) 5. ERTI országos felmérés (14 erd gazdaság)

6. Költség-hozam elemzések adatgy jtéseib l (8 erd gazdaság) Magyarországi fahasználati munkarendszerek arányai Munkarendszer, változat

50

32. táblázat Magyarországi fahasználati munkarendszerek arányai

A táblázatból néhány következtetés mégis levonható. Az 1980-as évek elejéig fokozatosan csökken , újabban pedig ismét emelked tendenciát mutatnak a rövidfás (választékban termeléses) munkarendszerek. A visszamaradó állomány kímélete szempontjából kedvez nek mondható ez az utóbbi tendencia.

A hosszúfás munkarendszerek aránya 1981-ig emelkedett, azóta stagnál. Az 1980-as évek második felében azonban megsz ntek a telepi felkészítéses munkarendszer-változataik. Az utóbbi években elt ntek a teljesfás és az aprítéktermeléses munkarendszerek. Az utóbbi két munkarendszer (a stacioner aprítógépet kiszolgáló teljesfás, és a mobil aprítógéppel dolgozó aprítékos) a jöv ben ismét szerephez juthat, amennyiben – a gáz árának és a megújuló energiaforrások el térbe kerülésének függvényében – ismételten megnövekszik az igény az energetikai célú apríték el állítására. Ez utóbbi nem befolyásolja teljes bizonyossággal a fakitermelési munkarendszerek alakulását, mivel a tüzelési célú apríték el állítását a felhasználás helyén is végezhetik.

A munkarendszerek alakulásánál nem érdektelen megnézni, milyen változások történtek az utóbbi években, az egyes közelít -eszköz kategóriák figyelembevételével.

1989 1999

1. 2.

Kézi 0,8 0,2

Fogatos rövidfás (szánkó, kerékpár) 24,2 13,2 Fogatos hosszúfás (lánc) 5,1 1,3 Traktoros rövidfás (traktor+utánfutó) 12,2 Traktoros markolós (RV) 8,5 9,2 Traktoros hosszúfás (traktor+csörl ) 10,2 13,6 Egységrakatos (LKT rövidfás) 5,5 2,7

LKT hosszúfás 33,4 34,2

Kihordó (kih. vontató, kih. szerelv.) 2,5 13,3

Kötélpályás 0,1

Aprítékos 3,8

Egyéb 6,0

Összesen 100 100

1. ERTI országos felmérés (14 erd gazdaság) Közelít eszköz, munkarendszer-

változat

Magyarországi fahasználati munkarendszerek arányai a közelít eszközök szerinti bontásban

2. Költség-hozam elemzések adatgy jtéseib l (8 erd gazdaság)

33. táblázat Munkarendszerek arányai közelít eszközök szerint

A táblázatból úgy t nik, hogy az 1990-es évek fordulóján – sokunk megdöbbenésére – ismét megjelent kézi közelítéses megoldások ma már visszaszorulóban vannak.

Er teljesen csökkent (sok helyen már meg is sz nt) a fogatos közelítés, helyette az utánfutóval ellátott mez gazdasági traktorok kerültek el térbe a vékonyabb nevel vágásokban.

Mivel az 1999-b l és azt megel z évekb l (költség–hozam elemzésekb l) származó adatok dunántúli erd gazdaságok fakitermeléseit tükrözik, a markolós traktoros (RV-s) közelítésnek országosan feltételezhet en nagyobb az aránya. Ezt a közelítést ugyanis els sorban az Alföldön használják elterjedten.

A kihordó vontatókkal és szerelvényekkel végzett közelítések emelked aránya örvendetes, jó tendencia. A munkabérek növekedésével pedig egyre inkább versenyképes is lesz.

Más országok közül Ausztriára vonatkozóan vannak adataim. Egy stájerországi felmérés (Landeskammer f. Land- u. Forstwirtschaft 1985) szerint, a munkarendszerek alkalmazási aránya az erdészeti üzemnagyságok szerint az alábbi:

2-5 5-20 20-50 50-200 200<

Választéktermeléses 96,0 93,2 86,4 70,7 49,0

Hosszúfás 3,9 6,0 13,5 29,1 37,4

Teljesfás 0,1 0,8 0,1 0,2 13,6

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Munkarendszer, változat ha-os üzemnagyságnál

34. táblázat Munkarendszerek arányai (Stájerország 1985)

Jirikowski 1991-es el adásában Ausztriára, 1988-ra vonatkozóan az alábbi munkarendszer-arányokat adta meg: Választéktermeléses: 36,5%, hosszúfás: 63,5 %.

3.7.6.2 A fakitermelési munkarendszerek jelenlegi alkalmazási arányai

A munkarendszerek alkalmazási arányaira vonatkozó legfrissebb eredmények, a már említett fahasználati költség–hozam elemzések melléktermékei. Országos illetve vállalati szinten, hosszú évek óta végzünk Rumpf Jánossal közösen költség–hozam elemzéseket. Az ezekhez szükséges alapadatokat rendszerint erdészeti szintr l kapjuk meg. Más adatok mellett, az erdészetek megadják a fafajonkénti és beavatkozásonkénti (TKGY, NFGY stb.) kitermelt fatérfogatokat és a munkarendszer-változatok beavatkozásokon belüli alkalmazási arányait is. Ezekb l, az 1990-es évek második fele óta, egy – meglehet sen bonyolult – ötlépcs s számítássorozattal jutottam el oda, hogy meghatározzam erd gazdasági szinten, fafajonként, a munkarendszerek mellmagassági átmér -fokozatonkénti alkalmazási arányait.

A beavatkozásokat fafajonként meghatározott átmér -kategóriákhoz kötve, kimutathatók a beavatkozásonkénti arányok.

Ezt követ en az erd gazdaságonkénti, fafajon belüli beavatkozásonkénti arányokat, az erd gazdaság adott fafajból, adott beavatkozásnál kitermelt fatérfogatának ugyanazon fafaj ugyanolyan beavatkozásánál kitermelt összes fatérfogathoz viszonyított arányával kellet súlyozni, hogy a mintába bevont erd gazdasági csoportra jellemz arányszámot kapjak.

Természetesen ezt a számítássorozatot minden fafaj, minden beavatkozására el kellett végezni. A beavatkozásokat végül mindössze három csoportba soroltam be: Törzskiválasztó gyérítés, növedékfokozó gyérítés és véghasználat. Példaképpen bemutatom a munkarendszerek alkalmazási arányait a tölgyek egyes beavatkozásaiban.

Munkarendszerek alkalmazási arányai T

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

TKGY NFGY VH

KÉZI FOGR FOGH TRKR TRKM TRKH EGYS LKTS KIHS KIHV KOPA

37. ábra Munkarendszerek alkalmazási arányai (Tölgy)

Ugyanez az alkalmazási arány az összes fafajra vonatkozóan a következ ábrán látható.

Munkarendszerek alkalmazási arányai az összes kitermelésben, beavatkozásonként

Összes fafaj

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

TKGY NFGY VH

KÉZI FOGR FOGH TRKR TRKM TRKH EGYS LKTS KIHS KIHV KOPA

38. ábra Munkarendszerek alkalmazási arányai (Összes fafaj)

A fenti ábrákról azonban csak az olvasható le, hogy az egyes beavatkozásokon belül (100

%-nak tekintve az adott beavatkozásnál kitermelt famennyiséget), milyen a munkarendszer-változatok alkalmazási aránya.

Reálisabb képet kapunk, ha figyelembe vesszük az egyes beavatkozások fakitermelési mennyiségeit is. Ezt mutatja (ugyancsak tölgyekre) a következ ábra:

0 5 10 15 20 25 30 35 40

%

TKGY NFGY VH

Munkarendszerek alkalmazási arányai T

KÉZI FOGR FOGH TRKR TRKM TRKH EGYS LKTS KIHS KIHV KOPA

39. ábra Munkarendszerek fatérfogatarányos alkalmazási arányai (Tölgy) Az összes fafajra vonatkozó hasonló kimutatás látható a következ ábrán:

0 5 10 15 20 25 30 35 40

%

TKGY NFGY VH

Munkarendszerek alkalmazási arányai az összes kitermelésben Összes fafaj

KÉZI FOGR FOGH TRKR TRKM TRKH EGYS LKTS KIHS KIHV KOPA

40. ábra Munkarendszerek fatérfogatarányos alkalmazási arányai (Összes fafaj)

Itt már szerepet kapnak az egyes beavatkozások eltér famennyiségei is. A véghasználatok nagyobb fatérfogatai miatt nagyobb súllyal jelennek meg az itteni munkarendszer-változatok.

Végül – a fafajonkénti és beavatkozásonkénti arányokat összesítve – a vizsgált vállalati körre vonatkozó, fatérfogat-arányos megoszlást kapjuk:

Munkarendszerek alkalmazási arányai az összes kitermelésben Összes fafaj

KÉZI0,2%

FOGR 13,2%

FOGH 1,3%

TRKR

12,2% TRKM

9,2%

13,6%TRKH

EGYS2,7%

34,2%LKTS KIHS5,6%

KIHV 7,7%

KOPA 0,1%

41. ábra Munkarendszerek alkalmazási arányai az összes kitermelésben Ezek az arányok szerepelnek a 33. táblázatban is.

In document Gólya János (Pldal 110-115)