Közelítés kis gépekkel

A lóval végzett közelítés a fahasználat tradicionális, környezetbarát, kíméletes módja.

Nagyon nagy hátránya azonban a lónak, hogy a munka befejezésekor nem lehet

„kikapcsolni”, pihen id ben is gondoskodást igényel. Ez nagyon nehezen megoldható probléma a mai világban.

Foglalkoztatott ezért az a kérdés, hogy milyen eszközök alkalmasak a ló kiváltására.

Erd m velési szempontból természetesen csak olyan gépek jöhettek szóba, amelyek – tömegüknél és méretüknél fogva – a lóhoz hasonlóan megfelelnek a törzskiválasztó gyérítésekben is. A gépeknek tehát kicsinek és kis tömeg nek kell lenni. A következ kben ilyen megoldások bemutatására kerül sor.

3.1.5.1 Markolós kistraktor

A mez gazdaságból (els sorban a kertészetb l) már ismertek voltak olyan kisméret traktorok, mint a TZ-4 K-14B illetve Rába 15. Ugyancsak ismertek voltak számomra az erdészetben használt nagyméret markolós vonszolók és a rakodásban használt hosszúfa-markolók. Az volt az alapötletem, hogy méretarányosan lekicsinyítek egy hosszúfa-markolót, és ezt felszereltetem egy kisméret traktor hárompont-függesztésére. A traktor hidraulikarendszerér l m ködtetett markoló kezel karjait a traktorvezet keze ügyébe szerelve máris kész a mini markolós vonszoló.

A kivitelezéshez megfelel partnert találtam Káldy József személyében, akinek az irányításával a Mecseki EFAG M szaki Erdészeténél elkészült a mintadarab. A markolót lomb és feny törzskiválasztó gyérítésekben kipróbáltuk Rába 15 és TZ-4 K-14B kistraktorokkal is.

A traktor üresjáratban, a kijelölt közelít nyomon bemegy az állományba, ahol kis méreténél fogva könnyen meg tud fordulni, majd rátolat az el közelített hosszúfa rakatra, és rámarkolva, felveszi azt. Az el közelített faanyagot nem szükséges ászokfára helyezni, hiszen a markolóval megfogható a földön fekv rakat is.

A rakományt teherjáratban a felkészít helyre húzza a traktor, majd ott egyszer en leejti, aminek következtében nincs szükség a lekapcsolás m veletelemre.

Érdekességként megjegyzem, hogy egyik bemutatónkon – a markolós kistraktor teljesít képességét bizonyítandó – 7 m hosszú, 0,5 m³ térfogatú rönköt vonszoltattunk vele.

A traktor sáros talajon minden meger ltetés (hátrabillenés) nélkül vitte a hozzá képest hatalmas darabot. Száraz talajon ugyanezzel a darabbal a legnagyobb sebességfokozatban haladt.

3.1.5.2 Csúszda

A csúszdával történ közelítés igen régen ismeretes már az erd gazdálkodásban.

Legrégebbi formái a fából készült csúszdák különböz változatai voltak, majd lemezb l és – újabban – m anyagból készült csúszdák kerültek alkalmazásra. A 2-4 m-es elemekb l álló

„vályúszer ” (nem félkör-keresztmetszet ) csúszdák kézzel, vagy csörl vel juttathatók a vágásterület szélér l a helyszínre.

A faanyagot kézi vagy lovas eszközökkel történ el közelítéssel lehet a csúszda-nyomvonalak mellett koncentrálni. Tipikus alkalmazási területe a csúszdás közelítésnek, amikor egy platóról vagy nehezen megközelíthet erd részletb l (esetleg más erd részleteken át) kell a faanyagot a gy jt helyre eljuttatni. A faanyag hossza 1-4 m között változhat, amit a csúszdához való el közelítés után kézzel (rövidebb választékok) vagy capinnal (hosszabb választékok) kell a csúszdába helyezni, és lendületet adva neki, lecsúsztatni.

A csúszás el segíthet vízzel, de semmiképpen nem a csúszdába öntött olajjal! Fontos a csúszda lejtéskiképzése, és – ívekben – a megfelel oldalirányú döntése, ami alátétfákkal és kitöltésekkel oldható meg, és a fa csúszdából való kiugrását akadályozza meg.

Az állomáson (kidobóhelyen), a faanyag védelme érdekében gallyterítés használható, és gallyborítással védhet k meg az esetleges sérülésnek kitett álló fák is. A kidobóhelyen a faanyag összegy jtése csak a csúsztatási szünetekben történhet, amelynek érdekében különösen fontos a csúszda két végén dolgozó emberek jelváltási lehet ségének biztosítása (összelátás, hangjel, rádiókapcsolat).

El nye, hogy a megfelel faanyag-koncentráció esetén üzemeltetése olcsó, hátrány ugyanakkor – a korszer m anyag konstrukcióknál – hogy beszerzése drága.

Kísérleteink során egy alkalommal tudtunk csúszdát építeni, egy bányától kölcsönkapott surrantó felhasználásával.

3.1.5.3 Egyéb kisgépek

A törzskiválasztó gyérítésekben alkalmazható kisgépek közül az alábbiakkal foglalkoztam kísérleti, esetenként kipróbálási, máskor csak bemutatói szinten:

• Kisméret csörl s vonszolók. Magyarországon is kapható volt az 1980-as években a DFU-451 típusú, NDK gyártmányú csörl s vonszoló, amit soros feny törzskiválasztó gyérítésekben próbáltunk ki. Technikai gyengesége ellenére használható gépnek bizonyult. Hosszúfa mozgatására és (egy rászerelt rakodókeret segítségével) rövid faanyag közelítésére is használtuk. Vállalkozó fakitermel ink körében még ma is vannak m köd DFU traktorok. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak a japán Iwafuji gépek. T 30-as típusukat egy bemutató alkalmával, és Ausztriában végzett munkatanulmány közrem köd jeként vizsgáltam.

• Földi irányítással m köd kistraktorok. Megnevezésük mögött az húzódik, hogy ezekre a gépekre nem ülhet fel az ember, hanem mellettük, a földön járva vezetheti azokat. Magyarországon ennek a kategóriának a kerekes, Skogsmyran (erdei hangya) elnevezés , vezet rúddal m ködtethet eszköz volt az els fecskéje. Ennek az elvnek a továbbfejlesztéséb l született meg a gumilánctalpas vasló, amit a Husqvarna cég gyártott, és amelyb l 4 db került be az országba. A vaslóval több bevetésen is dolgoztam, és bemutatókat is

tartottam. Az eredetileg hosszú fa vonszolására vagy kihordására készített utánfutóját, terveim szerint átalakítottuk méteres anyag mozgatásához is alkalmas kivitel re. A vasló kiválóan alkalmas száradéktermelésben, vastagabb faanyag közelítésére is. Egyik kísérleti munkánk során kaptuk azt a szakvéleményt a Fert – Hanság Nemzeti Park akkori szakért jét l, Csapody Istvántól, hogy a vaslóval végzett

közelítés kiválóan alkalmas természetvédelmi területeken végzend munkákra is.

Ugyanebbe a kategóriába tartoznak a Yanmar gumilánctalpas kistraktorok, amik els sorban hosszú anyag mozgatására megfelel ek.

• Motorf rész-motorral m köd csörl k. Egy el közelítési kísérletben volt alkalmam kipróbálni a Multi KBF nev csörl t. Nagy el nye, hogy egy személyautó csomagtartójában elfér, és egy fához kikötve, vonszolásos közelítés végezhet vele.

A kísérletben legjobb eredményt a Multi KBF csörl nek közelít papuccsal való kombinálásakor értem el.

• Mini kötéldaru. Ez az eszköz a régi nyugat-stájerországi kötéldaru-elv felújításának eredményeként alakult ki. Az ötletet az osztrák Ort-i erdészeti szakiskola oktatói karolták fel, és az általuk szerkesztett kötéldaruval vettek részt több bemutatónkon is.

A tartókötelet álló fákra feszítik fel, minden rögzítésnél, horgonyzásnál fakímél hevedereket alkalmazva. A futókocsi rendkívül egyszer és könny , háromcsigás szerkezet . A vonókötél egyúttal a teheremel is, mozgatását Multi KBF típusú csörl végzi. A kötéldaru alapkivitelben csak hegynek felfelé történ közelítésre alkalmas, kiépíthet azonban visszahúzóköteles rendszer változat is. A rakatfelvétel helyén történ megállást a tartókötélre kapcsolt karabiner szolgálja, amelyet a kötéllel egy fához rögzítenek. A kötéldaru nagy el nye szinte primitív egyszer sége (kevés

meghibásodás), állománykímél volta, és az a tény, hogy egy személygépkocsiban szállítható.

A mini kötéldaru felépítését és m ködtetését a Kötélpályák–kötéldaruk c. tantárgy keretében ma is rendszeresen végezzük az erd mérnök-hallgatókkal.