• Nem Talált Eredményt

Az üzemóraköltség kalkulált adatai .1 Javítási hányad

In document Gólya János (Pldal 67-72)

3 A kutatás során elért eredmények ismertetése .1 Fakitermelési munkarendszerek m veleteinek vizsgálata

3.5 Üzemóraköltség számítása

3.5.2 Az üzemóraköltség kalkulált adatai .1 Javítási hányad

A javítási hányadra a különböz irodalmi források igen eltér adatokat közölnek. Ezek közül – következetességük okán – részben az Gockler (2000), részben pedig a Forstmaschinen CD (2000) adatait vettem át.

Azoknál az eszközöknél, gépeknél, ahol egyik forrásból sem jutottam adathoz, az egyéb irodalmi adatok és hasonló gépekhez való közelítés alapján egyéni becslést végeztem. Az alkalmazott értékeket a következ táblázat tartalmazza:

Megnevezés Jav. h. Forrás

Ágf rész 0,5 Becslés

Csörl 0,8 Forstmaschinen CD

Csörl s vonszoló (DFU) 1,2 Becslés

Csörl s vonszoló (egyéb) 0,8 Forstmaschinen CD

Daru 1,0 FVM MI

Harveszter 1,0 Forstmaschinen CD

Hasítógép 1,3 Becslés

Kérgez gép 1,3 FVM MI

Kihordó szerelvény (keleti) 2,0 FVM MI

Kihordó szerelvény (nyugati) 0,8 Forstmaschinen CD

Kihordó vontató 0,8 Forstmaschinen CD

Kötéldaru 0,9 Forstmaschinen CD

Ló 1,0 Becslés

Lovas eszköz (kkp) 2,0 Becslés

Markoló 0,8 Forstmaschinen CD

Motorf rész 1,2 Forstmaschinen CD

Motoros tisztító, nyes eszközök 1,2 Becslés

Motorf részes csörl 1,0 Forstmaschinen CD

Személygépkocsi 1,0 Becslés

Tehergépkocsi (IFA, KAMAZ) 2,0 FVM MI Tehergépkocsi (egyéb) 1,2 FVM MI Tehergépkocsi+daru (IFA, KAMAZ) 2,0 FVM MI Tehergépkocsi+daru (egyéb) 1,2 FVM MI

Traktor (T 150 K) 2,0 FVM MI

Traktor (MTZ) 1,8 FVM MI

Traktor (egyéb) 1,0 Forstmaschinen CD

Vasló és egyéb kistraktor 1,0 Becslés Javítási hányad értékei

14. táblázat Javítási hányad értékei

3.5.2.2 Üzemanyag-fogyasztás

A gépek üzemanyag-felhasználását kétféle módon szokás megadni. Az egyik az effektív fajlagos üzemanyag-fogyasztás (be), amelyet g/kWh dimenzióban, gyári ill. próbapadi vizsgálatok alapján közölnek. A gyakorlatban azonban a munkavégzés közbeni, tényleges üzemanyag-fogyasztás (ü) ismerete fontos, amit l/óra, l/gépóra, l/üzó stb. dimenzióban fejeznek ki. A kétféle adat közötti átszámítás – a gép teljesítményének (N), az üzemanyag térfogati s r ségének ( ) és az egy vagy több tényez b l összetev d együtthatónak (a) az ismeretében – az alábbi képlettel számítható:

N a ü be

= ⋅

ρ 1000

Az „a” tényez a motor terhelését l, hatásfokától, kihasználásától stb. függhet.

Sundberg (1982) az erdészeti gépek üzemanyag-fogyasztását /ü (liter/óra)/ a gép maximális teljesítményéb l /Nmax (kW)/, a munkaterhelési tényez b l /WLF (-)/, az üzemanyag kémiai energiájából /eü (kWh/liter)/ és a gép hatásfokából / (-)/ vezeti le. Leírása alapján a következ képlet állítható össze:

η

= ⋅ eü

N ü WLF max

A motorf részekre vonatkozóan Sundberg azonban mindössze két tapasztalati adatot közöl.

Eszerint 4 liter/m szak a motorf részek üzemanyag-felhasználása és 1,7 liter/m szak a láncken olaj-felhasználás.

Herpay–Mihály–Rumpf (1981) szerint az erdészeti gépek üzemanyag-fogyasztása a gép teljesítményéb l /N (kW)/ vezethet le, a következ képlettel:

5 , 0 2 , 0 ⋅ −

= N

ü

A 60/1992. (IV. 1.) Kormányrendelet és az ezt módosító 92/1997. (VI. 4.) Kormányrendelet rendelkezik a közúti gépjárm vek, az egyes mez gazdasági, erdészeti és halászati er gépek üzemanyag- és ken anyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékér l. A fogyasztási norma megállapítására a rendelet a következ módszerek alkalmazását teszi lehet vé:

• M szaki alapadatok alapján, képlettel történ meghatározás és ennek korrekciós tényez kkel történ módosítása. A 8 001 kg-tól 16 000 kg-ig terjed megengedett legnagyobb össztömeg , gázolajüzem tehergépkocsikra pl. a következ képlettel számítható ki az alapnorma (liter/100 km).

An =9,5+0,00047⋅

(

Gm +Gs

)

+0,070⋅N

• A jogszabály mellékleteként kihirdetett, konkrét gépjárm típusokat tartalmazó táblázatokból történ kikeresés. A táblázatokban a következ adatok találhatók meg:

gyártmány, típus, jelleg, egyéb jellegzetesség, saját tömeg, teherbírás, motorteljesítmény, lökettérfogat, üzemanyagfajta, m szaki ellen rzési sebesség, m szaki norma és alapnorma. Az alapnorma itt is liter/100 km dimenzióban található, ezért ebb l a m szaki ellen rzési sebesség segítségével juthatunk liter/óra adathoz.

• A motor henger rtartalma és az üzemanyagféleség alapján ún. alapnorma-átalány alkalmazása. Els sorban személygépkocsikra használható.

• Gyártói adatok vagy mérések alapján végzett szakért i megállapítás.

• Mez gazdasági er gépekre a koruk függvényében tüzel és ken anyag-fogyasztási normák (liter/kWh). A traktorokra 0-2 éves korig 0,42l/kWh, 2,1-6,5 éves kor között 0,44 l/kWh, 6,5 éves kor felett pedig 0,45 l/kWh a fogyasztási norma. A ken anyagok és hidraulikaolajok együttes mennyisége a hajtóanyag mennyiségének 5 %-a lehet. A rendelet szerint, tapasztalati adatok alapján, 1 liter gázolajjal 2,77 kWh állítható el .

• Erdészeti gépekre összevont üzemanyag- és ken anyag-fogyasztási normák.

Eszerint a fakitermelésben dolgozó motorf rész normája 0,55 liter/m3, amib l a ken anyag mennyisége 45 % lehet. Erdészeti közelít eszköz normája 3,5 liter/m3, amelyb l maximum 5 % lehet a ken anyagok és hidraulikaolajok együttes mennyisége.

Mivel az erdészeti gépekre ez utóbbi a hivatalos el írás, elvégeztem egy egyszer próbaszámítást 15, 25 és 50 cm-es mellékállományú bükkösben végzett hosszúfás munkarendszerre, ahol a közelítést csörl s vonszolóval (LKT) végzik.

Átmér -fokozatonként kikerestem azon m veletek normaidejét, amelyeket motorf résszel végeznek, ezeket összegeztem, majd – az összeg reciprokát véve – meghatároztam a teljesítményt. A teljesítményt beszoroztam a rendelet szerinti üzem és ken anyag-fogyasztási normával, így az üzemóránkénti üzemanyag- és ken anyag-fogyasztáshoz jutottam.

Ugyancsak átmér -fokozatonként kikerestem a közelítési normaid t, ebb l teljesítményt, majd a rendelet szerinti normával üzemóránkénti fogyasztást számoltam.

A számításokat a következ táblázat tartalmazza.

Mf. össz.: 0,457 2,19 0,55 1,20 Köz 0,323 3,10 3,5 10,84

0,075

Ga 0,044

Da 0,082

Mf. össz.: 0,201 4,98 0,55 2,74 Köz 0,116 8,62 3,5 30,17

Motorf rész LKT

15. táblázat Üzemanyag-fogyasztási normák számítása a rendelet szerint

Látható, hogy a rendelet szerinti norma elszámolásával az 50 cm-es állományban több, mint háromszor nagyobb a motorf rész üzem- és ken anyag-fogyasztása és kb. ötször nagyobb a közelít gép üzem- és ken anyag-fogyasztása, mint a 15 cm-es állományban. Ez szakmailag semmivel nem indokolható.

Az FVM M szaki Intézet rendszeresen megjelen kiadványa, a „Mez gazdasági gépek ára és üzemeltetési költsége” az adott évre vonatkozóan tartalmazza a gépek fontosabb üzemgazdasági adatait. Ezek között szerepel a hajtóanyag-felhasználás is (kg/m.óra).

Gockler (2000).

A KWF motorf részek és erdészeti traktorok fogyasztására vonatkozóan közölt adatokat.

El bbiekre a motorteljesítmény függvényében egyenleteket is megadott. KWF (1996).

Az el bbiekben felsorolt források adatait feldolgoztam. Az adatok sokszor egymásnak ellentmondónak bizonyultak, néhány esetben értelmezési nehézségek is mutatkoztak, ezért egyeseket ki kellett hagyni. Végül fentiek alapján, és a rendelkezésemre álló egyéb adatokból egyéni lineáris egyenleteket kalkuláltam.

Motorf részek üzemanyagfogyasztása

A kalkulált trendvonal (átlag) egyenlete:

19. ábra Motorf részek üzemanyag-fogyasztása a fakitermelésben

A motorf részek üzemanyag-fogyasztásának meghatározásához a KWF egyenleteit, és a vizsgálati jelentéseiben közölt adatait használtam fel. Ezek azonban maximális teljesítményre vonatkoznak, ezért az adatok 70 %-át tekintettem üzemi körülmények közötti fogyasztásnak. Fentiek alapján egyéni kalkulációt készítettem, melynek egyenlete az ábrán látható.

Traktorok üzemanyagfogyasztása a fahasználatban

y = 0,1476x + 0,4036

0 5 10 15 20 25 30

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140

kW liter/óra

Herpay-Rumpf-Mihály KWF

Kalkulált Sundberg Korm.r.

KWF 96-2002 Lineáris (Kalkulált)

A kalkulált trendvonal egyenlete:

20. Traktorok üzemanyag-fogyasztása a fahasználatban

A traktorok üzemanyag-fogyasztásának meghatározásához felhasználtam Herpay–Mihály–

Rumpf (1981), a KWF (1996), Sundberg (1982) és a kormányrendelet adatait és ezek alapján egyéni kalkulációt készítettem. A kalkulált trendvonal egyenlete az ábrán látható.

Tehergépkocsik üzemanyagfogyasztása a faanyagszállításban

y = 0,1063x + 0,1261

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50

80 100 120 140 160 180 200 220 240 260

kW liter/óra

Sundberg Kalkulált FVM MI Korm.r.

Lineáris (Kalkulált)

A kalkulált trendvonal egyenlete:

21. ábra Tehergépkocsik üzemanyag-fogyasztása a faanyagszállításban

A tehergépkocsik üzemanyag-fogyasztásának meghatározására Sundberg (1982), a kormányrendelet és Gockler (2000) adatait tudtam felhasználni, melyek alapján egyéni trendvonalat kalkuláltam, amelynek egyenlete az ábrán látható.

A fentebb ismertetettek alapján, az üzemanyag-fogyasztás normatív meghatározásához a következ egyenleteket használtam:

Motorf részek: ü =0,4213⋅N+0,1158 Traktorok: ü =0,1476⋅N+0,4036 Tehergépkocsik: ü =0,1063⋅N+0,1261

3.5.2.3 Az üzemóraköltség egyéb összetev i

Egységesen 6 %-os kamatlábbal számoltam.

A gázolaj árát 207 Ft-ban, a keverék üzemanyag árát pedig 230 Ft-ban vettem fel. A ken anyag költségarányaként általában 4 %-ot, motorf részeknél 45 %-ot alkalmaztam.

Egyéb költség–hányadként – a lovak 2 %-os értéke kivételével – egységesen 0,4 %-ot alkalmaztam, a szakirodalomban általánosan használt értéknek megfelel en.

Az üzemeltetési költséget általában az üzemanyag-fogyasztás és az üzemanyagár szorzatának, valamint a ken anyag költségaránnyal kiszámított ken anyagköltségnek az összegeként határozzuk meg. Lovaknál erre vonatkozó fajlagos adatok nem állnak rendelkezésre. Ezért néhány hazai erdészett l kapott éves költségadatokat szereztem be.

Javítási, karbantartási költségnek tekintettem a lószerszám-pótlás és javítás, az állatorvosi ellátás, az istálló-karbantartás, a hétvégi ápolás és rzés költségeit. Üzemeltetési költségnek tekintettem az etetést, patkoltatást és a munkahelyre szállítást. Egyéb költségekhez csoportosítottam a biztosítást és más esetlegesen felmerül költségeket. Az így százalékosan meghatározott üzemóra-szerkezetet összehasonlítottam német (KWF) adatokkal, majd úgy állapítottam meg az üzemeltetési költséget, hogy nagyjából 50-60 % közötti arányt tegyen ki. Ez látható a következ táblázatban:

Forrás Leírás Javítás Üzem Kamat Egyéb Össz.

Német 1970 25,8 10,8 58,4 2,4 2,6 100

Német 1998 8,8 44,4 0,0 3,1 43,7 100

Hazai 1990 8,0 19,1 53,6 1,4 17,9 100

Alkalmazott 11,5 23,1 58,1 2,1 5,2 100

16. táblázat Lovak üzemóraköltség-szerkezete

A ló üzemóraköltségének számításánál úgy értem el az 58,1 %-os arányt az üzemeltetési költségre vonatkozóan, ha 300 Ft-ban vettem fel azt.

In document Gólya János (Pldal 67-72)