Ez, miután jelenlegi ura Mátyás magyar és cseh király Fri

drik császárnak ellenségévé lett, és neki a királyt, kinek szolgálata*

ban áll, velhagyni nem válnék becsületére, a császárnak háborút izén, és ha jelenlegi szolgálatában annak örökös tartományait pusz-títni s égetni, embereit és segitőit ölni fogná, fejedelmi becsüle­

tére nézve óvást tesz, kijelentvén hogy a romai szent birodalom el­

len mitsem szándéka tennie Kelet nélkül, Oklevéltár, DCXIII. sz.

'^) Bonfin, IK tíz., V, könyv, 430. l., ki szerint ekkor felesé­

gébe nagyon szerelmes volt, úgy hogy az első időkben egy éjét sem tudott nála nélkül tölteni; egyébiránt Beatrix kellemei által Socra-test is megbájolhatta voIna« — Mikor hagyta el Mátyás személyesen a fővárost, történetíróink nem jegyezték fel* Budán kelt utolsó

le-Digitized by

Google

19

Mind ez Fridrikre nézve nem volt váratlan, és azért Magyarország egyházi és világi nagyaihoz, nemeseihez és minden lakosaihoz intézett ellennyiltlevelét már júnias 2 6 -dikán kibocsátotta ^). Ebben előre bocsátván, hogy Má­

tyás az ünnepélyesen kötött, nem csak a magyar karok és rendek hanem a szent-szék által is annak rendje szerint megerősített örök béke ellenére most közelebbről háborűt izent neki, a Mátyás által felhozott minden vádpontot egyenként megczáfolni ügyekszik. Elismeri ugyan hogy Victorín herczeg atyja parancsára Osztrákhonba ütvén, a magyar királyt a köztök fennálM szövetség értelmében se­

gedelemküldésre felszólította, a mint ő is hajdan a koszto-lányi erősség megvívására neki segedelmet küldött volt; de ez által a cseh háborút épen nem idézte elő. Ezt önkényt

vele azon nevezetes ítélete, mellyet a váradi káptalan s a magyar­

országi és erdélyi szabad királyi városok közt a Váradon szedni szo­

kott túlságosan terhelő vám iránt törvényszéke előtt folyő pörben jú-lins 3-dikán hozott. Ebben előre bocsátván hogy, mintán a felek előadásaiból ezen vám mennyisége iránt semmi bizonyost kivenni nem lehetett, birői egyeztetéssel vagy űj közönséges árszabással akarta az ügyet eligazítani, de az említett káptalan ügyvédei egyes­

séget, illendő árszabást, vagy kiegyenlítést elfogadni vakmerően vonakodtak, az ország nagyatnak tanácsáből az eddig Váradon tar­

tott vásárokat, mellyek alkalmával nőtt napról napra a mértéktelen vám zsarolása, Debreczen városába teszi által, s örökös hűtlenség és minden javaik elvesztésének büntetése alatt eltilt minden szabad királyi városi polgárt és kereskedőt, hogy ezentúl árúikat cserélés vagy eladás végett Váradra vinni, ott lerakni és bármi kereskedést űzni ne merészeljenek; minek következtében e parancsot köz tudo­

más végett vásárokon és más köz helyeken kihirdettetni rendeli, Dá­

tum Bude feria quinta proxima post festum visitationis b. Marié Vir*

ginis, anno domini 1477. Oklevéltárj DCV, sz. Has. Archiv d, Sachs, Vereins, L d. 2- füz. i02, l. Bogy ezen kemény, a váradi káptalant annyira sujtő határozat Mátyás jelenlétében kelt, bizo­

nyítja annak egész tartalma. Július közepén már Osztrákhonban ta­

láljuk Mátyást, mint későbbi előadásunkból kitetszendik.

0 Dátum Viennae XXVI. die mensis Junij anno 1477. A bécsi csász. könyvtár kézirataiból kiadta Pray^ Annah IV, d, i09, L és innen Katona e, h. 96, l,

2*

20

é& némelly csehek felszdlitására vállalta el, és bár abban a császár maga részéről illendő segedelmet nyújtott, a cseh királyságot tudta és megegyezése nélkül fogadta el, és csak a királyi czím fölvétele után tudősftotta őt erről Elismeri továbbá azt is, hogy nem magátől ugyan , hanem Mátyás egyenes felszólítására s azon Ígérete mellett, hogy az Osz­

trákhonba ütött szabad csapatokat innen kiveri és békéte-len osztrák alattvalóit engedelmességre szorítja, őt Csehor*

szag védbirtokával felruházta. De a magyarok királya ön­

kényt ajánlott ígéreteit épen nem teljesítette; a szabad csapatokat a császári sergeknek kellett a tartomány bői ki­

verni , a békétlenkedő osztrák alattvalókat pedig nem csak engedelmességre nem szorította, hanem egyenesen pártfo­

gása alá vévén makacsságukban még jobban megerősítette.

Elismeri végre azt is, hogy a lengyel és cseh királyokkal, mint rokonaival és igaz keresztyén fejedelmekkel, szövet­

séget kötött az ő bántalmainak, nyugtalanságának és ma-gahittségének fékezésére, de ezt saját magaviseletének tu­

lajdonítsa. A Schlesienben kötött fegyverszünetbe, miellybea foglaltatni állíttatnak osztrák alattvalói, se személyesen se képviselői által nem folyt be. Azt a lengyel és cseh királyok kötötték Mátyással, ő csak a jó egyetértés fentar-tása reményében nyugodt meg abban. De különben maga Mátyás áhal pártfogolt jobbágyai szegték meg azt Iegelő<-szőr, annak értelme ellen űj várakat épitvén és űj vámoké zsarolván. Ki kárhoztathat egy önálló, szabad fejedelmet, ha saját ellenszegülő makacs alattvalóit erőhatalommal kivánja megzabolázni ? Tagadja azonban, hogy neki a törökök el­

len segedelmet küldeni késedelmeskedett volna, sőt azt vitatja hogy ezt neki több ízben ajánlotta, de Mátyás azt nem fogadta el ,* a török háborűról mindig dicsekedve szó­

lott, de azt komolyan soha sem kivánta viselni s még az erre küldött segédpénzeket is más czélra, más keresztyén fejedelmek háborgatására fordította. Ok nélkül vádolja Ő4 a magyar király a fennálló béke megszegésével, 6 mindig lelkiismeretesen ragaszkodott annak minden pontjához, és bár Mátyás ezeknek nyilvános megvetésével az ozmánok

Digitized by

Google

21

beütíéseit nem csak nem gátolta, hanem titkon előmozdí­

totta , neki minden oldalról ellenségeket támasztani töreke­

dett, saját törvényes nrok ellen pártot ütött alattvalóit pártfogá&a alá vette, sőt Osztrákhont és más tartományait gyakori beütéseivel és pusztításaival háborgatta, 6 ellene er^atdommai föllépni soha sem akart, jől tndván, hogy mind ez a magyar karoknak és rendeknek, kik az Örök bé­

két magok részéről is megerősítették, tudtok és megegye-"

iiéBök néikol történt, és így ezeknek a békepontok megsze-gés« iránt méltő panaszra alkalmat nyújtani nem akarván.

Ha volna is abban valami, hogy ő a magyar királynak utolső levelét a pápa által parancsolt fegyverszünet iránt nem fogadta el és embereinek annak elfogadását megtiltot­

ta, ezt neki rósz* néven venni vagy vétkül tulajdonítani épen nem leketne^; mert mind az, mit Mátj ás eddigelé akác levélben akár követei által vele közlött, egyedül alat­

tomos mesterkedésekből vette eredetét és az ő kijátszására volt számítva. Mátyás ntolső vádját az uralkodásra! tehe­

tetlensége iránt kénytelen merőben visszautasítani. Tarto­

mányai az ő kormánya alatt inkább gyarapodtak mint rom­

lottak , és e vád sokkal helyesben Illeti Mátyást magát, ki fonák és álnok működése által tartományainak felét a hitet­

lenek ellen valósággal elvesztette, másik felét pedig a szüne­

teién háborúk és nagy adók által a legnagyobb nyomorú**

aágra és pusztulásra juttatta. Melly okoknál fogva a ma­

gyarokat felszólítja, hogy királyukat ezen igazságtalanul indítandó háborúban se tettel se tanácscsal ne segítsék*).—

A Aémet vitézrend új nagy-^mesterének Trüchsess Már-0 Míg Katvna e. h. 1Már-04, l Mátyást Fridrik vádja ellen nyomo­

sán védelmezi, Fray^ Annál e. h- i09. /M Fridrik előadás^ mel«

lett megjegyzi, hogy abbdl és az abban felhozöttakböl igen nehéi ítéletet hozni, mellyik fél adott a háborúra alkalmat. Mi mind a két félnek nyílt leveleit, mennyire tőlünk kitelt, hűséges kivonat-baa adván, egyenesen az olvasóra bízzuk mind a két fejedelem fel­

hozott okoskodásainak a leghitelesebb kútforrások aíeiint előadott eseményekkeli összehasonlítását, e szerinti méltánylását és eeeh kérdés eldöntését.

22

tonnák ^) igen nagy kedve volt Volna az előde által angusz"