ÖTÖDIK KÖTET
cember 3-dikáa Pozsony városának megparancsolja, miszerint Gzo- Gzo-hQt Imre királyi udvarnoknak, — ki bizonyos Hamzsár nevű po
1) Az erdélyi liét szász széknek Jűnius 26-dikán szorosan meg*
hagyja , h o ^ e levele vételével tüstént küldjön hozz& Bodára kebe
léből két vagy három polgárt tanácskozás végett teljes íelhatídmazág-sal vagy utasításíelhatídmazág-sal, Datam Bode feria sexta prozima poit festamna-tivitatis b. Joannis Baptiste anno domini U78. Okle€éUár,Í)CXíX^
Si. Ezen egész iromány tartalma bizonyítja, hogy itt nem ország-gyfilésről, hanem más tanácskozásokrdl van szd: azonban ezek tár
gya se magát»ől a levélből se más kútforrásokből meg nem ha-tározbatő.
^) Áugustus 6-dikán Pozsony városiak megparanosolja, hogy azon gyalog zsoldosokra, kik tőle közelebbről eltávozva az ország
ban valami meréoyt elköveti.!, szándékoznak, kellő vigyázattál le
gyen és azokat a városba sem'mikép se bocsássa be, Ex Buda in fe
stő transfiguratioois domÍDi anno eiusdem íAlS,Oklevéliár,D€XX.§z, 3) Mátyás egy már feljebb is érintett levelében megparancsolja a pécsi káptalannak, hogy jöszágait összeiratván, az utolsó ország
gyűlés által ajánlott segedelemből ezekre eső illetőségét haladék nél
kül szedesse be s adja által a paspöknek, hogy azzal az alsó részek védelmére zsoldosokat fogadjon, tudtára adván a káptalannak, mi
szerint egyszersmind azt is meghagyta a püspöknek, hogy késedel-meslsedés esetében , jószágai elfoglalásával és más fenyítékekkel ia szorítsa kötelességének teljesítésére, Anno Í478. Epist. Math, Corü, III, rész, L. levél, 97, l. — Koller ugyan axt véli Hist. Episc, Quinque Eccl IV. d. 202. l., hogy ezen levél nem ezen esztendő
ben kelt, — i-ször. Mivel a Mátyás levelei gytyteményének po
zsonyi kéziratában, honnan az vétetett, ezek illy messze nem ter
jednek, mint gyanítani lehet a gyűjtőnek az 1471., 1472. és 1475;
évekre tett jegyzeteiből, — 2 szór. Ezen levélben a fölkelés szttk^
Bégéről is van említés téve; már pediet igen jdl tudjuk, hogy ez évi országgyűlésen az egyenesen megtagadtatott. Azonban az első. okos**
kodást megczáfolja a többek közt Mátyásnak egy levele az arrago*-niai bíbomokhoz, Epist. 9tatk. €ot0. IV, rész, XXIX. Ie9él^62,l,t mellyre annak idejében bővebben visszajövünlE és a mellyben a szul
tán és Yelenoze közt a közelebbi 1479. évben köttetett békéről Tan nyilvános említés ; a másoétkra nézve pedig megjegyzendő, hegyae országgyűlésen , mint azt annak idejében láttuk^ a fölkelés nem' volt
Digitized by
73
adót vetett ki, mellyből egyedül Boroszlőra 6000 forint esett, ennek beszedését János váradi püspök és Stein György
re bizván, ki már Jakab napján megjelent Boroszlóban, a reá bízottakban eljárandó ^).
A törökök becsapásánál sokkal jobban hatottak Má
tyásra az olaszországi zavarok, mellyek ezen oldalról az ozmán segédelem legkissebb reményét is végkép elvágták.
A Pozzi-ház által a Medicisek ellen intézett összeesküvés kitörése alkalmával ugyanis (április 27-dikén 1478.) a jobb sorsra érdemes Medicis Ginliano megöletvén, de egy
szersmind a kedvencze mellett fölzendült firenzei nép az összeesküdteket tűlnyomó erővel megtámadván és ezeknek fejei közöl Salviattt Fe^encz pisai érseket felakasztván, Riario bíbornokot pedig, a pápa kedves nnokaöcscsét, elfogván és vele rosszul bánván, a hirtelen haragra lobba
nó lY. Sixtns e miatt annyira felingerült, hogy Firenzét átokba s egyházi kirekesztés alá tette ^3. Ez egész Olasz
hont tűzbe borftá, az itteni hatalmasságok két részre osz
lanak , az egyiken állott a pápa s Nápoly, a másikon a ve-leíiczeiek, a milanói fejedelem és Firenze ^). A császár, a magyar és franczia király mindjárt küldöttek követeket Fi-minden kivétel nélkül megtagadva. -— A zílgrábi káptalan, mellyet a tdrökdk szabadabb befltése Igen közelről érdekelt, nem csak őrö
ket rendelt a határszéliekre , az ozmánok minden mozdulatait szem
mel tartanddkat, hanem kemény büntetéseket is szabott mind azokra, kik állásaikat akár éjjel akár nappal elhagyni bátorkodnak, Anno domini 1^78. feria quarta (helyesben tertia) in crastino exaltationis S. Gracis azaz september 15-dikén. Farlai V. d. 4^4* l.
0 Eschetdotr e, h. IL d. 385. /., ki szerint ezen adé a menyek-z6 költségei födözésének színe alatt vettetett ki, és Henel, AnnaL Siie9. Sommersbergnél IL d. 362. L
») Ditirio Parm, Muratorinál Seript Rer, Ital XXIL d. 277.
és köe. l, Infeséttra csak ugyan Muratorinál e. k. HL d.2. köt.
it46. /., Antonius Gall, Commtnt. Gen. megint Mnratorinál XXIII. d. 294. I., Mackiatelli, Istoria Fiorent. VIIL könyv,
Ugyanő^ Opere II. d. 66. és 89. l. Has. Muratori, Annál. XIII.
d. 575. l. és Raynaldy Annál. Eccl. XIX, d. 272. l.
3) MackiateUi e. k.
74
tenzéhe a köztársaságot engedékenységre birandőkat; itte-.
ni működésök nem maradt siker nélkül, de a fölhevült fő
pap engesztelhetetlen volt, és a közt&saság tökéletes lea-lázását sürgette^). Mire tűzbe lobbant egész Olaszország ^).
0 Machiavelli e. h., ^nuta, Vite dei Dvchi di Vene9ia Mu-ratorinál Svript, Rer, Ital. XXIL d. i207, L
^) MachiaveUi s a többi említett olasz írok. — Ezen évben Ka*
talin, Tamás Istv&Q bosnyák király özvegye, ki hosszasabb vándor*
lásai után Rómában (elepedett meg, halálát közelgetni érezvén, írott végrendelete által Boszniát Sixtus pápának és ntédalnak hagyta. Ezen végrendeletet, melly october 20-dikán kelt, közli Leibnit*, Cod, Jur, Gént, L d. 438, L és innen Dumont, Corps Dipl. HL d, 2*
hőt, 6t l és Lünig, Cod, Ital, Dipl IV. d, U6. l. Magábél az eredetiből adta ki Raynaldj Áhnal, EccL XIX, d, 279. h és innen . mind Pray, Annál, IV, d. 123. l, mind Katona e.h, IX, d, 165,^
l, — Bár ezen oklevelet Raynald egyenesen a Vaticanbél közli ,' Pray mégis annak hitelességet kétségbe hozza, mind azért mixel ab-:
ban említés van ezen Katalin gyermekeiről, holott Dufresne szerint Illyr, VIII. fej, 122. l ö magtalan holt meg, mind azért mivel Ka- . talin fenmaradt sírirata szerint AsiemannéX V, d. 78. /• 1458-ban ,.
Orbini és más kútfők szerint pedig 1474-ben holt meg és így 1478-ban végrendeletet nem tehetett; végre pedig mivel nyoma sincs, hogy az Mátyásnak tudtára jutott volna..Erre KtUona igen helyesen;
jegyzi meg, hogy ezen különben kifogáson kivűli oklevél hitelessé
gét nem lehet megdönteni a jéval később élt Dufreshe áUításáViil ,^
ki előtt az, mint a körülmények bizonyítják, ismeretes nem volt ;<
hogy az említett síriratban , úgy mint az ránk szállott, hibának kell lenni, mert oklevelekből bizonyos, hogy ezen Katalin még 1475-ben élt és az akkor tartott örömünnep1475-ben részt vett. Alkalmasint
1458 helyett 1478.nak kell állani. Mátyás előtt pedig ezen végren*-delet könnyen titokban maradhatott, mintán azt Fleury folytatója szerint XXIX. d, 687, l, a pápa, midőn a királyné emberei ennek halála után benyújtották, elfogadta ugyan, de az elfogadási jegy
zékkel ellátott okmányt a levéltárba tétetni rendelte. Az iránt,hogy-.
a szemes Mátyás előtt, ki a Romában történteket mindig a legnagyobb' figyelemmel követte, illy nevezetes tény titokban maradhatott^, bővebben vitatkozni nem akarunk. Annyi bizonyos, hogy.ezen ha-^
gyomány mellett sem IV. Sixtus sem utődai Mátyást vagy annak utódjait a magyar trónon nem háborgatták Bosnia iránt, és így ezen egész végrendelet minden további következmény nélkül maradván a Yatican porlepte irományai közt, csak mint valami történetírati cu-riosum vonja a kutató történetész figyelmét magára.
Digitized by
75
Az olasz bonyodalmakat kem kevéssé növelte azon körülmény, hogy a Fridríkkel kötött egyesség titkos pont
ja a milanói fejedelemség iránt több olasz hatalmasságok, különösen a velenczeiek tudomására Jutott. Mint nem egé
szen alap nélkül gyanítható, a Mátyás figyelmét más felé fordítni kívánó Fridrik maga adta azt az utolsók értésére.
Ez a nápolyi hatalom növekedését Olaszországban már elébb is féltékeny szemekkel kisérő Signoriában ujabban nagy hidegséget szült Mátyás iránt. Ennek kell és lehet tulajdonítani, hogy bár a dogé a köztársaság nevében neki a császárral kötött békéhez külön levelében szerencsét kí
vánva azon reményét jelenté ki, miszerint már most ezen ét annyira elfoglaló háborű szerencsés befejezése után azon tűzzel és erővel lépeníl föl a keresztyénség ellensége ellen, mellyet tekintélyétől, kegyeletétől, vallásosságától és a közjó előmozdítása iránti bnzgóságától lehet várni, és bár Mátyás erre feleletében megjegyzé, hogy ő kész egész ere-Jét a keresztyénség ellensége ellen fordítani s ez által nem
csak a köz ügyet tehetsége szerint előmozdítani, hanem a köztársaság felvirágzását is elősegíteni; de, mint ezt már követei által is több ízben kijelentette, az ozmán háború terheinek viselésére, az egész keresztyénség oltalmára, egészen magára hagyva minden külső segedelem nélkül elégtelen leend, — az eddig küldött segédpénzt többé vissza nem nyerte *).
Mátyás cselekedeteire mind ezeknél nem kevesbbé ha
tott, sőt jövő állását majd nem legkétesebbé tette az, hogy Fridrik sem az Olaszországra nézve tett titkos egyezés sem a meghatározott határnapi fizetésekre nézve felvállalt köte
lességeinek eleget nem tett; bár Beatrix is, az összeütkö-zéjst a két fejedelem közt elhárítandó, magát követe által közbe vetette volt ^). Ugy látszik, gyenge jellemek szokása
*) Bonfin IV. tia. F* könyv, 437. /.
>) Van Beatrixnak egy septembet 25-dikén 1478. Fridrik császár-hos intézett levele, melly mellett őt megkéri,miszerint az egri püs
pök bíbornok és apostoli követnek, kit jelen levele mellett különös
76
Bzerint » jeku veszélyt akármi áron és oUy föltételek alatt Í3 el akarván hárítani, mellyek teljesítésére se médja se akarata nem volt, a Milánéra nézve megállapított pontot elfogadta ngyan, de annak teljesitésére mitsem tett. Az elvállalt hadi költségek lefizetése iránt az osztrák rendeket Krenisbe, később Bécsbe ö^zehívta ugyan, általok a szűk*
séges pénz öszveszerzése iránt tanácskozásokat tartatott, annak a tartományokra leendő kivetését elhatároztatta 0 >
sót végre azt is megengedte nekik, hogy ennek pétlására kölcsönt tehessenek ^}. Azonban az egész szigorral behajta
tott adé sokáig Frídrik kezei közt maradt, és csak később, akkor is hiánosan jntott Mátyáshoz ^). Valóságos oka en*
megbízással hozzá küld, mindeaben teljes hitelt adjon, és mellyet Chmel, Regest, 690. /. említ, mf pedig Dátum Bude XXV. Sept.
Mille^mo CGCCLXXVin.^egész kiterjedésében adunk. OkUeéltár, DCXXIL S9» Igaz ugyan, hogy ezen levélben az egii püspökre bí
zott t4rgy meghatározva ninc», de a körlUmények oda mutatnak, hogy a béke feotartására szükséges intézkedésekkel volt megbírva.
*) Chmel, Mai. 11. d. 345, /., Lichnovsky, Gesch, d. Eabs-burg. VIII. d. DXLl. l.
2) Chmel, Regest. 693, l
^) „Imperátor gravissimam steuram posuit super Austriam, tam super monastería quam super praedia et vineas ct vina; sed dlcta pax inter eos non diu duravit, quia Imperátor quidem steuram ac-cepit, regi tamen nihil solvit'Vazt mondja a Chron, Salisb, Pez Je^
romosnál II, d. 437, l. Has. Chron, Salixh. Dueliusnál Mise, ÍL d. 153. l. Azonban az egri és gyfíri püspökök a velenczei követnek 1^89. a császár és Mátyás közt kötendő béke iráoti unszolására ki^
rályuk nevében adott feleletökben Fridrik eljárásának bo^sszautösá-gát előadván, a többek közt azt mondották: „Sed qualiier Maj<;8tas sua promissa servaverit nunc acciplte. Confecto primo illó bello, dum regia majesias (ut praedixi) in Hungáriám rediens aliis rebus suis vacat et se accurate coutra Turcos praeparat, terminus, in quo Caesarea majestas, vigore foederis et obligatíonis sue praetactae, quinquaginta millia aureorum regié migestati pro prima dilatione solvere debebat adventavit, in quo licet dominus Caesar pecuniam ipsam utcunque solverit, tamen in secunda dilatione nihil omnino solvere et neque alia, quae in conventis scripta sünt observare vo-Init. Quiopotius unqnam (antf^quam) terminus appropinquaret, coe-pit regiam vaaj^stateHl novis injuriis et damnis, novisque hostilitati^
Digitized by
77
nek alkalmasittt az volt, hogy a franczia királytól a bur-gimdi h^rczeg tartományai felett, tinellyeket ez birodalma*
val össBe akart kapcsolni, Összekapott és ez ellen fegyver
rel készfiit ^), minek tekintMéből a fösvény, de mégis min
dig péBztelen fejedelem nagy pénz szűkében volt^). E mi
att Mátyás és Fridrik közt minden drán kitöréssel fenyegető ingerültség támadt.
Illy körülmények közt Mátyás egész erejét az ozmá
nok és szükség esetében a császár ellen fordítandó, min
denek előtt hátát kivánta biztosítani, különösen pedig a cseh ügyet, ha mindjárt áldozattal is, békés utón elenyész-tetpi. Ennek következtében követei az Uiászldéival Budán összejővén, az örök békének föltételeit megállapították és azokat Mátyás már september 30-dikán csak ugyan Bu
dán megerősítette *) a következendőkben: — 1-ször. Mind
bus provocare et diversas eoplas compararc, omnibusque in rebos belli signa ofifen^ere (ostendere)". Az ortonai püspöknek és pápai követeknek tudósítása VIII. Inc;íe pápához 1-ső és 25-dik júniusröl 1489., mellyre alább még többször visszajövünk. CoUections de Documents inédits. Papiers d^ état du Cardinal de GranviUe I.
d, 49. l
0 Fridrik fölkéri az ország rendéit segedelem adásra, miután a franczia király a birodalom határait megtámadta, Datt, Volumen Rer, Hung, Nocum L könyv, XIX, fej. 20S l, Lünig, Teutschet ReichS'Arch. Pars Gener. CorUin, ii6. l., Dumont 111. kőt. IL d. 19. l. A camburgi apátot Hala mellett a sz. Benedek szerzetéből ezen háborúra fegyvereseivel meghívta Gráczbói am Ictzten tag des Monau Januarij i 479. Dipl. Camburg. Menckennél 1. d. 526. l.
. ^) Olly nagy szükségben volt, hogy a zwettli apáttői 60 forintot, Linck^ Ánnal. Cla avaíl. II. d. 25i. l. és Steyer városától 90 ara
nyat vett kölcsön. Preyenhuher 133. l,, Kurz, Gesch. Friedr.
IV. IL d. 138. l.
3) A német fordítás szerint, — maga az eredeti, mint annak 01-jnüczben történt megerosítésél'ől kitetszik, cseh nyelven készült, — Gebén zu Ofen api Mitwoch des Tages S. Hieronymi Anno domini 1478. - * Ezen oklevélben Vról, hogy magok a pontok hol dolgoz-tattak ki, említés niocs; de annak Budán történtét mondja Escheti"
Icer e. l^ 3S8. L, vaUmint a |Í«|Í. Qesch. r. Bress'au Ili. d. 2 kőt. 279. l. és utána Fessler e. h. V, d; 3^2. L
78
Mátyás mind Ulászlö megártják a cseh királyi czímet és a2t egymásnak kölcsönösen megadják. — 2-szor. Mátyás, míg él, megtartja Schlesient, Morvaországot, Lansitzot és a hat várost^ Ulászló pedig Csehországot Ennek következ
tében Mátyás mind azt, mit Csehországban, Ulászló pedig mind azt, mit Morvaországban, Schle^ienben, Lansitzban és a hat városban most még birtokában tart, egymásnak visszaadják. Mind a két fél a. maga részét mint valóságos király kormányozza s ezen tekintetből alattvalóitól tij hű
ségesküt vehet '). — 3*8Zor. Mátyás halála ntán Ulászló ^ ntódja, vagy Csehország, a most neki átengedett tartomá
nyokat egyszerre leteendő 400,000 aranyért ^ visszavált
hatják , e felett még mind azt megtérítvén, mit a korona
jószágok és a Jövedelmek visszaváltására fordftand Mátyás.
Azonban — 4-szer. Ezen kiváltás iránt Ulászló, ntódja, vagy Csehország egy évvel elébb tartoznak Mátyás utódját Budán vagy Székes-Fejérvárt meginteni. Ez után fél évvel hat előkelő országnagy, még pedig három Magyar- és ugyan
annyi Csehország részéről, Brűnnben fogja a kiváltás mód
ját részletesen kidolgozni egyes akarattal. A pénz letétele
<) Ezen pont következtében szőUtotta fel Vliatló a Zwittau mel*
letti Paraclyt hegyi, máskiot oywini monostor perjelét, hogy mint Csehországhoz tartózó és így a Mátyással kötött szerződés szerint ezentúl tőle függő alattvaló neki tegye le a hűségesküt; azonban a perjel azt állítván hogy a monostor minden javai elválaszthatatlanul Zvittai városával össze vannak kapcsolva, és így maga a monostor is nem Csehországhoz hanem a hat városhoz tartozik, mint ezt Zsig
mond királynak ez iránt kiadott levele nyilván bizonyítja, ezt nem csak megtagadta, hanem egyenesen Mátyáshoz folyamodott őt meg
kérve , hogy a monostort a régi szokás és kiváltságai szerint a hat várossali összeköttetése mellett tovább is tartsa meg birtokában , ^s Ulászlónál, ki úgy is mint látszik ezen lépést csak mások ingerlé
sére tette, minden további háborgatástól! fölmentését eszközölje, egyszersmind Mátyást hódolatáról s a zwittaui polgárok irántai jó indolatáról biztosítja. A perjelnek ez iránti levelét kelet ideje nél
kül közöljük. OkleeéUár, DCXXVJL ss.
^) RaynMnál és mind azoknál, kik belőle vették ezen békekö
tés föltételeit, hibásan áll 40,000 arany.
Digitized by
79
minden esetre a tnorva- és magyarországi szélekeh törté
nik meg. r- 5 szőr. Ha a felmondás ntán egy évvel Cseh
ország részéről a zálogos összeg járulékaival együtt nem tétetnék le, 100,000 forint kötésdíjjal szaporodik a kivál
tási összeg; ellenben ba Magyarország részéről nem fogad
tatnék el a felmondás és nem adatnának ki a zálogos tar
tományok, csak ugyan 100,000 forint fog a zálogos szegből leszámíttatni kötésdíj fejében. — 6-szor. Ezen ösz-szegek lefizetéséig megmaradnak Mátyásnak a magyar ki-rályságbani utődjai azon tartományok birtokában, de ki
rályi czím nélkül, — 7-szer. Ha Ulászló Mátyásnál előbb talál meghalni s a csehek köz akarattal az utolsdt királyuk
nak választják, az a most kezén maradott tartományokat az anyaországgal minden fizetés nélkül összeköti. — 8-szor.
Mind azokat, kik az egyik vagy másik fél birtokába esnek, ba ezen egyesség értelmében illető uroknak és királyuknak engedelmeskedni.nem akarnának, ez megbüntetheti s enge
delmességre szoríthatja, a nélkül hogy a másik a dologba avatkozhassék. — 9-szer. Azok, kiknek mind a két fél tartományaiban van birtokuk, mind a két félnek tartoznak húséget esküdni és engedelmeskedni. — 10-szer. Az ol-müczi püspök és a morvaországi marsall Csehország irá
nyában kötelesek megtenni mind azt, mivel eddig is a ré
gi szokás szerint tartoztak, azon hódolatnak és engedelmes*
ségnek sérelme nélkül, melly őket Mátyáshoz és utódjai
hoz köti. — 11-szer. A megszökött gonosztevőket mind
egyik fél tartozik a másiknak első felszólításra kiadni. — ' 12-szer. A két fél jobbágyainak egymás által okozandó
káraira nézve vegyes biztosság jön össze az illető határ
széleken , melly arról gondoskodni köteles leend, hogy a csehek ellen Csehországban, a morvák, schlesieniek, lau-sitziak és hat városiak ellen az illető tartományban igazság
; fizolgáltassék a rendes birák által. — 13-szor. A jövő Ka
talin napjára mind a két félnek fényes követsége Olmücz-ben fog Összegyűlni, melly ezen egyességet mind a két király nevében szentesítvén,, azt ünnepélyesen ki fogja
hir-^detni. —- 14-i;2er. Itt fog választatni mindegyik részről
60
négy-négy biztos, kik összeülvén meg fogják alapíUni a Magyar- és Morvaország közti határvonalakat,.hogy egyik országtól a másikhoz semmi el ne vétessék. — 1 d-ször. A két fejedelem és alattvalöik közti kölcsönös barátság és j<5 egyetértés megállapítására a jövő évi gyertyaszentelő nap
ján (febr. 2-dikán) a két király személyesen is össze fog jönni, úgy hogy Mátyás Olmüczben, Ulászld pedig Un-czovblin tanyázzon és minden nap a két hely közt bizonyos meghatározandó helyen tanácskozzanak személyesen. Mi végből az Olmüczben összejövendő mind két részről! köve
tek Olmüczben a kőt király és kísérete bátorságleveleinek mintáját elkészítvén, az helybenhagyás után, még pedig a Mátyásé Ulászló és a cseh nagyok által aláírva a brünni tanácsháznál, az Ulászlóé pedig Mátyás és nagyjai által aláírva a morvaországi marsallnál fognak a jövő vízkereezt napig letétetni.
A királyoknak ezen olmüczi személyes összejövetele alkalmával, mellyre mind két részről a csehországi alatt
valók illő számmal és a szükséges felhatalmazásokkal el
látva meg fognak hivatni, mindenek előtt — l-ször. A mondott karok és rendek ezen pontokat megerősítik éspe-cséteikkel hitelesítik. — 2-szor. Mind a két király azon jobbágyainak, kik netalán ezen háborgások alatt őket meg
sértették volna, tökéletes megengedő leveleket ad, külö
nösen Budweis és Pilsen városaira nézve Cseh-, 8 Radisch és Unczov vagy Neustadt városaira nézve Morvaországban olly móddal, mint ezt az illető fejedelmek és a mondott városok közt kölcsönös megelégedésökre - eszközölni lehet.
— 3-szor. Itt fog elhatároztatni, miként kelljen a bene-schani határozatok értelmében az erőszakkal elfoglalt jó
szágok visszaadását eszközölni. — 4-8zer. Itt a két ki
rály mind egyik a maga részéről két biztost fog kinevezni, kik összeülvén a boroszlói fegyverszünet olta az alattvaló-ikcak okozott károkat kitapogassák, meghatározizák. A hol a kárt okozók tadva vannak és meghatározhid;ók, ezek tartoznak a sértett felet kármentesíteni; a hol a kártevő
ket fölfedezni nem lehet, a kárpótlás egy külön roind a
Digitized by
81
két fél által kivetendő s begyűjtendő adóbői fog megtör-*
tenni. — 5-ször. Ezen összejövetelen fognak a királyok egymással tanácskozni egy állandó béke és szövetség meg
állapítása iránt nem csak a magyar és cseh nemzet, hanem a két király mint Csehország különböző részeinek birtoko
állapítása iránt nem csak a magyar és cseh nemzet, hanem a két király mint Csehország különböző részeinek birtoko