Galeotus, De dictis et factis üiathiae regis IV, fej

Schtoandlnernél I. d. 537» / . , liol még azt is megjegyzi, hogy ezen hosszú rögtönzött beszédben Mátyás nyelve megtévelyedvén, a diák nyelv szabályai ellen monda: „Ordinem quain/^ de mindjárt meg<

igazíiá hibáját, quem genere masculino volebam dicere. Has. Cu-raeuSt AnnaL Siles, L d. 356. /. Sem egyik sem másik nem mond*

j a , hogy ezen esemény mikor történt; mi a körülmények összeve­

tése ntán gondoltuk azt legczélszerúbben ide helyeztethetőoek.

Egyébiránt ezen követségről és annak sikeretlen pljárásáről röviden

^nűékezik Dlugoss e, h.

Digitized byG00gl(

66

nak négy serege Victorin miinsterbergi berezeg, Bielik Já­

nos , Siroczinszkf János és Tarczi Tamás négy nevezetes bajnok vezérlése alatt áll készen az első parancsra Lengyel­

országba ütendő, hogy egy 7 0 0 0 főből állő ötödik osztály pedig a vitéz Zelena János vezérlete alatt megindult, ezeket szükség esetében támogatandó, — kénytelen akarata ellen is a körülményeknek engedni, és mindjárt egy november 2 1 -dikén Visegrádon kötött fegyverszünetben gyertyaszentelő boldog-asszony napjáig (februárias 2-díkáig) megegyezni, melly a két fél szövetségeseire is kiterjesztetett *). Azalatt összejövendők valának a két egyező felek, valamint a cseh király követei Olmüczben a végbéke megkötése végett, a lengyel király, a német nagy-mester és az ermelandi püs­

pök közt támadott kérdéseket is ezek követeinek befolyá­

sával elintézendók. Miután a király a német rendnek hadat ízenni elmulasztott, minden várak és helységek, meHyek önkényt adták meg magokat, a püspöknek tQstént adassa­

nak vissza, a fegyverrel elfoglaltakat azonban a végbékéig tartsa meg Kázmér, de az ezek oltalmára megkivántatő őrizeteken felül minden katonaságát tüstént vonja ki a tar­

tománybői; a fegyverszünet alatt másfelől Mátyás sem küld segedelmet sem a német rendnek sem a püspöknek ^). Ne­

hezen vévé ezen egyezést egész Lengyelország. A fegy­

verszüneti pontokat Kázmér mind e mellett lel ki ismer

ete-0 Dlugoss e, A. - - Engel e. h. 358. l. ezen fegyverszünet kö­

tését az általa miaden alap nélkül rögt9nz5tt olmüczi összejövetelre teszi f a fegyverszünet határidejét febroárii^s i-sejére állapítván mog, olly formán, hogy a két fél követei ezen napon jöjjenek össze a végbéke tekintetéből: dtf ezen ogész előadás helytelensége nem csak az egykorú írőkbőrhanem hiteles okleveleken alapuld előadásunkból is kitetszik.

^3 Dlvgosi csak közönségesen említi ezen fegyverszünetet XIIL könyv, 574* /. A kötésnek hiteles mása, Dátum Vissegrad Sabatho ante festum Cecilíe alias XXI. Nov. I47S. a pápai követ de Piscia Boldizsár által Boroszlördl dec. 9. 1478. kelt levele mellett az ei-melandi püspöknek á^küldve megvan a königsbergi levéltárban, Voigt e, K iX. d, 113. l.

86

sen teljesítette nagy részint; az ermelandi püspökségben azonban a pusztítások még tovább is tartottak $ miért Thün*

génnek és a német rendnek kedve volt volna egészen meg­

békélni most mindjárt, ha Mátyás pártfogásának elveszté­

sétől nem tart ^3.

Ezen háborúzások mellett még mind fennállott Mátyás háborúja a brandeubnrgi határgréffal, raellynek Mátyás most erélyesebb föllépés által egyszerre véget akart vetni.

Ezt eddig a sagani herczeg folytatta saját érdekében és fő­

ként saját zsoldosaival, mellyek fogadásában pénzzel segí­

tette őt Mátyás, a nélkül hogy ügyében tettlegesen föllé­

pett volna. Már 1477-ben tudösitotta volt a király Ernő és Albert szász fejdelmeket, hogy a freystadti herczegséget a sagani berezegnek', mint a magtalanul elhalt Henrik legkö­

zelebbi rokonának adományozta, egyszersmind okát ad­

ván , miért nem hagyta azt Henrik özvegyének, a branden­

burgi határgrőf leányának kezén ^); valamivel később őket, mint cseh hűbérbirtokosokat, eltiltotta a brandenburgi fe­

jedelem segítésétől'); végre megintette magát a branden­

burgi határgrőfot, állana el ezen háborútői *), és csak. mi­

után ezen felszőlitás siker nélkül maradt, izent neki au-gustus 12-dikéről 1478. háborút 0 ) ^s komoly készülete­

ket tett ezen háború folytatására. A sagani herczeg azon­

ban tetemes seregében elbízva magát, nem várta meg Má­

tyás segedelmét, hanem saját erejével rontott a branden­

burgi határgrőf birtokaiba, innen Mátyás^ előbbi parancsá­

hoz képest, a Kázmér, Mátyás, a porosz nagy-mester és az ermelandi püspök közt kötött fegyverszünetről nem

tu-<) Dlugoss e. h,

2) A trautraannsdorfi táboibői aagastus 11-dikén iA19, LangenUy Albrecht der Beherzte i24. /. Itt az évhen hiba van, mert 1479-ben Mátyás nem táborozott Oszlrákhonban, hao^m 1477-1479-ben volt

sergeivel ezen idő tájban Trautmannsdorf alatt.

^) Budáról october 30-dikán 1477. Langenn e* h, *

^) Kitetszik ez Mátyásnak mindjárt említendő hadizenő leveléből.

Ó Német fordításban közli ezt Eschenloer^ 11. d, 385* L Gebén zu Ofen am 12-ten Tag augusti 1478.

Digitized byG00gl(

87

ddsítva,. Lengyelországba ütendő ');de Krossen és Frey-stadt közt december 10-dikén tökéletesen megveretett, gyalogsága részint összevagdaltatott részint fogságba esett, lovassága elszaladt és egész szekérvára az ellenség kezé­

be jutott *). Kevéssel ez után ') segítségére megérkezett Zelena több ezer lovaggal ^) és Brandenburgba csapott;

a hátárgrőf seregeivel Frankfurt mellett állott, de a magyar sereget megtámadni nem merte, és ez egész télen által ké­

nye szerint pusztította minden ellenállás nélkül a szeren­

csétlen tartományt ^}. Azonban Mátyásnak igen szivén fe­

küdt ezen háborúnak minél előbbi bevégzése; azért Ernő és Albert szász fejedelmeket felszólította a békének

esz-0 Voigt e. h. IX, d, 158. és 159, /. azt állítja, hogy a sagani berezeg fő czélja volt a német rend és az ermelandl püspök sej^itsé-gére menni, és miután a brandenburgi határgrdf a Mátyás nevében

tett felszólítás után sem akart neki tartományain át utat engedni, azt erőhatalommal kiváota eszközölni; de az ellenkezik a dolgok me­

netelével.

2) Eschenloer e. h. 386. L Hasonl. Curaeus e. h. 11. d, 102.

l. és Sehickfuss IV. d. 194. l.

3) December i 6-dikán Curaeus és Sehickfuss e. h. .

•) A lengyel írok, Dlugoss e. h., Cromer, XXIX: könyv, 641.

/. azt állítják, hogy Zelena 7000 emberrel és így azon sereggel,.

mellyet a lengyelek ellen hozott volt magával, ütött Brandenburgba, magának rendeltetése helyéig utat nyitandé. Ezt elfogadja Voigt is e. h. 116. l. , megjegyezvén hogy Diimar lí. d. 480. /. a magyar sereg számát 9000-ben állapítja meg. Eschenloer ellenben e. h.

Zelena seregének számát csak 2000, Curaeus pedig e. h. I. d. 358.

l. és / / . d. 102. l., Sehickfuss I. d. 156. és IV. d. 194. l. és ezek után Haberiin VII. d. 184. l. 1800 lovasra teszik.

*) Eschenloer, Curaeus és Sehickfuss e, h. — A lengyel írdk ellenben, mint Dlugoss és Cromer e. h. azt állítják, hogy a bran­

denburgi határgrdf Zelena seregét két izben megverte, egészea sem­

mivé tette ; ezt elfogadja Voigt is e. h., azt vetvén utána, hogy a brandenburgi fejedelem azon balvéleményben, miszerint Zelena a sagani fejedelem segedelmére jött, támadta meg őt. Azonban mi e részben a schlesieni írok, különösen pedig az egykorú és a hely színéhez igen közel tartózkodó Eschenloernek több hitelt véltünk adhatni. Ezen beütésről több írók emlékeznek, Oelríchs Beijirüge vur brandenb. Gesch. L Sect. 170.1. Háberlinnél e. h.

88

közlésére ^3, egyszersmind pedig a pápánál eszközölte a fegyverek által is már megalázott brandenburgi hátárgrdf-nak átokba tételét ^). így végre a béke a felek közt meg­

köttetett és Zelena seregeivel megint Schlesienbe vonult').

Az események további folyama megerősítette Mátyást azon kívánságában, miszerint minden más háborúzásának véget vetve, egész erejét a törökök és szükség esetében Fridrik császár ellen használhassa.

A velenczeiek ugyanis részint a Mátyás és Fridrik közt a miiandi fejedelemség iránt kötött titkos pont miatt figyelmöket az olasz egyensúly fentartására kívánván for­

dítni , részint a rajok nézve az utoisú időkben olly kedvet*

len fordulatot vett ozmán háborúra ráunván 0 9 komolyan kezdenek ennek megszüntetéséről gondoskodni. Dario Já-nobt küldöttek még 1478-diki novemberben Konstantiná-polyba békeajánlatolskal % és ez már januárius 26-dikán megköttetett ^), véget vetvén egy 16 éves háborúnak.

Ezen egész idő alatt a Signoria igen nagy áldozatokat tett a magyarok megnyerésére, s most azt többé tenni nem akarván, még szinte nagyobb áldozatókkal vásárolta meg a békét. Kénytelen vala Skutariről és minden más hődítá-sairöl lemondani és ezen felül még 200,000 aranyat fizet-1) Mátyás levele Budáról martius 16-dikái<$l U79. Langenn e, A.

2) De Piscia Boldizsár pápai követ levele OlmtlczbŐl júoius ,^-dikéről 1478. Langenn e, h.

3) Eschenloer, Curaeus, Schickfuss e. h.

*) Navagerio, Sloria Ven. Muratorinál Scripl, Rer, Hál, XXIIL d, ii52, l helytelenül állítja, hogy főként a magyar és ná­

polyi király megbékéllése a szultánnal idézte elő ezen békekivánságot.

*) Giovanni Dariőnak nevezi Langier, VIL d, XXIV, könyv, 347. / . , Sismondi IX, d, 154, l,, ki Darura utal ez iránt / / . d.

478, l, t de ez sem itt sein egyebütt nem nevezi a követet; azonban mind Sabellico IV,-th, X, könyv, 2i6. /., mind Sanuto^ Duchi di Vene», Uuratorinál Script, Rer, Ital, XXIL d, Í2i0, l, Dario Jánosnak nevezi őt. Spondagino 60, L hibából Davonak, Sabel-.

lico Trierianus Benedeknek Hammer szerint / / . d, 168, l. Azon­

ban a tudós orientalista állítása Sabellicóra nézve helytelen.

^ Sismondi X d, i55, L, Daru IL d, 478, l,, Hammer e. A.

Digitized by

Google

89

ni. Másfélül a szultán is visszaadott ugyan minden fogla­

lásokat Albániában és Moreában, Groját és Skatarit kivé­

vén ; de a velenczeiek még ezen felül kényteleníttettek át­

engedni a fényes portának a teneroszi fokot, Lemnosz szi' getét, és a Fekete-tengeren nyert szabad kereskedésért vám fejében évenként 10,000 aranyat fizetni. A foglyok egyébiránt mind két részről minden váltság nélkül voltak visszaadandék '). Ezen nagy áldozatokért csekély kárpdt^

lás volt azon pont, roelly szerint ha valamelly keresztyén tartomány az ozmánok által megtámadtatva sz. Márk zász­

laját szegezné ki, ez mindjárt a békébe legyen foglalva.

így a Signoria még a szultán félelme által is óhajtott és reménylett hódításokat csinálni ^), de reményeit a követ­

kezmény meghiúsította.

Az épen olly káros mint csúfos béke Velenczében április 25-dikén hirdettetett ki ^ } , de már jóval előbb el­

terjedt annak híre a keresztyénség közt, még pedig olly bővítéssel, hogy a Signoria megfelejtkezve arról, mivel a keresztyénségnek és saját becsületének tartozik, a hitetle­

neket Magyarország és Nápoly megtámadására különösen késztette. A félelem e miatt igen nagy volt ésazértaFrei-singenben 'épen ekkor tartott német országgyűlésen *)

so-*) Hammer e. h. — Bonfin is így adja elő IV. tiz. V. könyc, 437. l a föltételeket; csak hogy a 200,000 arany cgyezési fizetésről nem szól és az éyenkioti vámot 8000 forintra teszi. Ebben követi öt Engel e. h, — Ezen békét említi Drechster is Chron, Turc, ezen

évre tévén. Has. Kerchelich, Notit, Praelim. 293, L

2) Nacagerio, Sioria Venez, e, h. ií59, l., Kantemirt IIL könyv, /. fej» 32. §., Callimachus experiens de Venetis contra TurcoSj Sismondi X. d. 155. L — A dogé levelét, melly által ma­

gát ezen tette iránt igazolni kivánja a keresztyén hatalmasságok előtt, közli Adehreiter^ Anncd. BoJ. 11. d. 198. /., Müller, Reichs-tags-Theat II. d. 727. l. A levél kelt februárias 25-dikén 1479.

^ Sismondi e. h. 156. l. és Hammer e. k.

^) Még az 1478-dik évben összejöttek volt némelly németországi fejedelmek Landshutban az ozmánok igabb készületei tekintetéből, de hosszasabb tanácskozások ntán is csak a császárt határozták meg-keresendőnek, gondoskodnék a törökök beütésének meggátlásáról.

mUer, Reichitags^Th. II rf. 723. és 724> /.

90

kan tanácsosnak tartották volna Magyarországra Mátyásnak a határok oltalmára egy pár ezer csatárból állő segédsere-get küldeni, vagy legalább a veszély tekintetéből egy kö-zllnséges országgyűlést tartani, melly egyedül a törökök ellen szükséges intézetekről tanácskozzék. Az elsőnek Frid-rik egyenesen ellene szegült, a kivánt országgyűlést azon*

ban Nürnbergbe Összehívta '). Különösen nehezen vette a velenczoiek eljárását Mátyás, és ezt egyenesen a pápa mes­

terkedésének tulajdonította. Erről egy valamivel később az arragoniai bíbomokhoz intézett levelében így fejezi ki ma­

gát : „Már rég őlta tudva van előttem a törökök egyesü­

lése a velenczeiekkel; de soha sem gondoltam volna^ hogy a szent-atya ezen ravasz köztársaság kelepczéjébe essék, és azt az egész keresztyénség, különösen pedig ipám ká­

rával segítse elő. Nem sokkal jobban bánik most velem, azt reménylvén hogy keménysége s haragja megerősíti készségemet a szent-szék iránt. Bár inkább gondolná meg, hogy engem a nagy távolság hathatosán fedez felzúdult indulatai minden következménye ellen. Ha meg akarja ki­

sérteni , ki tehet a másiknak több kárt, én neki, vagy ő nekem, ám legyen; én a csatára kész vagyok, bár igen óhajtanám, hogy ő velem és ipámmal illendőbben bánva ezt szükségtelenné tegye. A keresztyén fejedelmek régi szokása szerint az ő védelme s jó indulata nekem igen kí­

vánatos , de azért még is kedvetlenségétől és haragjától nem rettenek vissza^^ ^). A pápát, mint gyanítani lehet, hasonlólag a császárnak Milano iránt kötött titkos pontja és a nápolyi befolyásnak tűlnyomóságátóli félelem ingerelte annyira fel. Ennek következtében Mátyás kettőztetett ügye-kezetet fordított minden belső, egyedül tőle függő segéd

0 MiUler c. h. 716. ét kőv. l,

^} „Et id non considerat, quod illi remotiores simus, nec tam aeitimemus illius malev(^entíam, ut credamns nobis aliqaid' afferrc detrimenti. Quod si tentandum érit, nter nostrum alteri magis nocere possit, nos profecto citins illius territórium qaam ille nostrum le-d« re polerimus." Epist Math, Carv, IV. rész, XXIX, levél, 62, L

Digitized by

Google

91

eszközeinek kifejtésére. Hogy pedig erre a szükséges költ-^

ségeket megszerezze, vagy Fridriket, ki mindig titkos ellensége maradt, szándékának egyenes nyilvánitására szo­

rítsa , nála ujabban és keményebben sürgette az elmaradt fizetést. Sürgetéseinek egyfelűl súlyt adandó, másfélül pe­

dig azon esetre, ha ezen oldalról utoljára is, talán épen akkor, midőn az ozmánokkal leend elfoglalva, fegyverrel kényteleníttetnék föllépni, sergeinek kiegészítéséről gon­

doskodandó , Szapolyai István és Geréb Péter vezérlése alatt tetemes sereget gyűjtött Stájerország szélein össze, beütésre készet, mihelyt a szUkség ügy hozza magával;

egyszersmind martins 22-dikén ^) a schwcitzi tartományok­

kal tizenegy évre szövetséget kötött ^), melly szerint ama­

zok illendő zsoldért katonákat tartoztak adni, ha azalatt, míg Mátyás az ozmánok ellen harczol, Németország felől megtámadtatnék ').

tlj aggodalmat adott volt Mátyásnak a lengyel-bur-kns ügynek ujabb összebonyolódása. A Visegrádon novem­

ber 21-dikén 1478. kötött egyesség szerint, mint feljebb látók, a fegyverszünet Kázmér és a német rend s az erme-landi püspök közt esak febraáriús 2-dikáig, a fejedelmek olmüczi személyes összejöveteléig volt megalapítva, a vég­

béke itt lévén megkötendő. Azonban ezen összejövetel ké­

sőbb májas 2-dikáig halasztatott el, mi által a mondott

1) Háberlin, Alig. deutsehe Gesch, VIL d. Vorrede XXV. l.

és Müller, Gesck. Schweitz. Eidgenoss, V. d. i92. /. — Engel e. h. és Schels Gesch. OesL VIL d. 206, l. a szöveUég keletét febrúáriag 22-dikére teszik.

«) Haherlin és Müller e. h. — Mások szerint Mátyás életidejére volt kOtve a szövetség; annyi bizonyos , hogy Mátyás ezután még 11 évig élt és ezalatt mindig voltak schweitziak udvarában , hol a legnemesb műveltségnek Jegszebb összeolvadása fejlődött ki a l e g ­

nagyobb vitézséggel, mint mondja a.német törtéaetfréknak elseje.

3) A barátságos kötés két esztendővel később i481-ben megújít-utott, Stititers Annales oder gründl. Beschreibung Nüntslűn^

discher Gesch. VL kőngv, 277. /., Tscharners Hist d. Eidge-^

nossen II. ré«9, Vt. könyv, 4i6, /., Háberlin és Mltíler e. h.

92

fegyverszünet vége felé közelgetett, a nélkü] hogy a vég^

béke iránt a szükséges alkudozások megindulhattak volna.

£ mellett a lengyelek a fegyveri^zünetet az ermelandi püs-pök birtokaira nézve nem tartották meg. Ezen kedvetlen-ségek kiegyenlítése végett küldötte Csernahorszky Jarosz-lávot ') Kázmérhoz, őt barátságos indulatáról bizonyossá tenni, és mivel az Olmüczre határozott összejövetelen ma­

ga személyesen óhajtana megjelenni és ezt most nem te­

heti , annak elhalasztását az UlászM követeivel Olmüczben tett egyezség következtében febraárins 2'dikátől május 2 -dikáig eszközölni, melly alkalommal mind az Ulászlöval kötött előpontok felvilágosítását, megerősítését, mind a Lengyelországgal támadott kedvetlenségek kiegyenlítését a burkus rend cs az ermelandi püspök befolyásával olly formán ohajtá, hogy addig az ermelandi püspökségben a visegrádi egyezés határozata ellen újra megindult ellensé­

geskedések rögtön szüntettessenek meg. Egyébiránt a dolog könnyítése tekintetéből, ha Kázmérnak akár a hely akár a határnap iránt észrevételei volnának, ezeknek elhatáro­

zását egyenesen reá bízta, azon óhajtásának kijelentése mellett, hogy minden esetre ezen összejövetelen Kázmér személyesen jelenjen meg, mivel az illy nemű tárgyak személyes tanácskozásokban legbiztosabban intéztethetnek el ^). Az összejövetel elhalasztásában örömest megegyezett Kázmér is; nagyobb akadály volt az ermelandi háború félbeszakasztásában; a lengyel tanácsnokok kÖzől azt so­

kan nem tartották czélszerűnek; végre mégis a dolog köny-nyítése tekintetéből erre is reá állott'), de csak szőval, és mind e mellett a háború Burkusországban is folyt úgy, mint az előtt. Ez végre is kényszerítette Mátyást kemé­

nyebben föllépni, és Kázmért ujabb követe Boskovics

Ja-^) Dlvgoss XIIL könyv, 575, l -^Cromef XXIX. könyv, 644.

In document HUNYADIAK KORA (Pldal 110-118)