Kitetszik ez Mátyásnak pgy okleveléből, mellyet Annának De«

recskei István özvegyének részére itt adott ki, Dátum Bude feria quarta prozima post festum b. Paali eremite (januárius Si-dikén) anno domini 1478., éa a mellyet az eredeti után emUt Kalona e. h.

139.1.

^^ KaUma e. h. — Hibásan állíja Engel £. k. 353, /., hogy Mátyás Komeabargból egyenesen Morvaországba ment, ennek , sőt

4*

52

váradi káptalannak meghnnnyászkodása után a közte s á magyarországi s erdélyi szabad királyi városok közt a vám miatt támadt p5rt inkább kegyelem mint törvény útján ^).

Febmárins ntolső napján innen oldozott fel minden bármi állása és sorsa osztrákhoni lakost, ki a közte és Fridrik közt kiütött háború alatt hozzá csatlakozod, a béke

sze-ezen egész év elején Morvaországoni megfordultának is sem írőknál sem oklevelekben mi nyoma sincc — Bon fin, IV, tÍ9,, F* könyv, 436. l. azt állítja ugyan, hogy a király mindjárt a komeuburgi bé­

ke után Pozsonyba ment Beatrixhoz , de egyszersmind azt is niána veti f hogy onnan ennek társaságában Magyarország felső vidékeit látogatta meg. Azonban ezen útnak későbben kellett tOrténni, mint mindjárt meglátjuk.

0 A királyi városokhoz intézett levelében előre bocsátván, hogy a váradi káptalan ellen igazságtalan vámzsarolások iránt tett pana­

szokra a királyi városi kereskedőket a váradi vásárra meneteltől el­

tiltotta volt, most azonban, miután a kanonokok Ígérték, hogy azon igazságos vámmal, mellyet ő az ország egyházi és világi nagyúval határozand, meg lesznek elégedve, a váradi püspök János és más hívei kérelmére, szent László királynak, mint az ország különös pártfogójának, kinek van szentelve az említett egyház,.tekloMéMi i s , megengedi hogy már a jövő szent héti váradi vásárt a kereske­

dők mind a szabad királyi városokbői mind egyébiQnnen meglátogat^

hassák és ott régi szokás szerint áruikat eladhassák, úgy azonban, hogy míg a vám általa és az országnagyok által szabályozva nem lesz, siemmi vám ne szedessék, hanem a váradi püspök válaszszon egy egyenes lelkű személyt / ki a káptalan emberének* jelenlétében vegye számba s tegye jegyzékbe: kiki mennyi.s melly áruktól tar­

toznék fizetni, és vegyen egyszersmind minden kereskedőtől elismer­

vényt arról, hogy árúitól a ssiabályozás szerinti vámot mindjárt an­

nak megtörténte után meg fogja a kananokoknak fizetni; ennek, kö­

vetkeztében meghagyja a királyi városoknak, hogy a jövő húsvétra küldjenek hozzá Budára néhány teljesen meghatalmazott személyt^

hogy a káptalan megbízottjai is ezen napra megjelenvén mind két fél befolyásával az ország nagyaival á vámot isten igazsága szerint szabályozhassa; addig az említett és következő váradi Vásárok iránt adott szabadságot a királyi városokban kihirdettetni rendelvén. Dá­

tum Posonii fería tertia proxima post dominicam Beminiscera, anno domini 1478. OkUeéltár^ DCXV. sz. — Ezen oklevelet említik

mind Pray^ Dinert de S, Ladiilao 55, /., mind utána Katona e.k,UO,l

Digitized by

Google

53

rencsés megkötése után hűségi esküjök és mindennemA hántai kötelezettségek alől 0

-^) „Fridrik császárral, kedves atyánkkal, ügy mond itt Mátyás, kötött örök béke értelmében, melly szeriot Osztrákhonban a múlt évi háborúban általunk elfoglalt minden várak, városok és helysé^

gek visszaadására köteleztük magunkat.** Dátum Posonii ultimo die FebruafU, anno domini U78. Oklevéltdr, DCXVIL $».

un.

1478. 1479.

Ezen időtájban különösen nemzete tudományos kimű-veltetésére fordítá Mátyás gondjait. A pozsonyi főiskola mellett egy mást, ennél sokkal nagyobbat, kiterjedetteb-bet szándékozott Budán felállítani. Itt mind atanitókmind a tanulók éldlméről a királyi kincstár gondoskodott volna, lakást is mindnyájan az iskola épUletében nyervén. A tu­

dományok minden ágazatában Jeles emberek seregenkint gyűltek nála össze a művelt világ legkülönbözőbb részei­

ből ^). Gondoskodott e mellett már is tekintélyes könyv­

gyűjteményének fényes könyvtárrá alakításáról, mint ezt annak idejében bővebben és részletesebben meglátjuk. Fő gondja volt mégis a Fridrikkel kötött egyesség végrehaj­

tása és a cseh ügynek bevégzése, hogy így azután egész jerejével az ozmánok ellen fordulhasson.

Ezen vég czéljára nézve igen kedvetlen volt reá néz­

ve i hogy Gábor kalocsai érsek, kinek a török háborűbani tapasztaltságát olly gyakran használta, ezen időtájban

0 Niger vagy Schwarz Péternek a királyhoz intézett levele.

FerrariuSf De RehuM Bl$ng, Prov* Ord. Praed, 451. l,

Digitized by

Google

55

megholt. Helyébe György pécsi prépost neveztetett ki ka­

locsai érseknek, még pedig olly formán, hogy az érsek*

ségnek a törökök beütései által megcsonknlt jövedelmei tekintetéből a pécsi kanonokságot és prépostságot is meg*

tarthassa ^). Ennél még szinte kedvetlenebbül lepte meg a királyt az, hogy mind Rómában mind Velenczében az oz­

mánok ellen eddig adott segédpénzeknek más czélokra for­

dításával vádoltatván, mind a pápa mind a Signoria el­

vonták tőle azokat, így előbbi Cenyegetődzésciket végre hajtván, bár á király Fridrikkel már valósággal megb^kél-lett volt és komolyan szándékozott fegyvereit a hit ellen­

ségei ellen fordítani. E szerint kiürült pénztárának meg­

töltéséről más úton kényteleníttetett gondoskodni. Erre al­

kalmat szolgáltatott az idő közben öszvejött országgyűlés.

Az ez iránt a király biztosai által felszólított rendek') nagy készséget fejtettek ki a király távollétében is, és ez Bu­

dára érvén martins 29-dikén szentesíthette a végzeményt'), 0 Gábor érsek halálának napját bizonyosan nem tadjak,de li78.

elején bellett történnie; a bácsi káptalannak egy september S4-dikén kelt levelében már mint megholt említtetik, Ex Ms. KolonSesianis Katona, Hi$t, EccL Coloc* L d. 45Í. /.^ésmárfebraáriuBl-sejéo 1479. György prépostot a pápa is nem csak megerősítette az érsek­

ségben , hanem kivételkép megengedte neki, hogy a pécsi nagypré-postságot is megtarthassa e mellett. Az erről szőlő bullát, Datom Bome apud Sanctum Petrum anno incarnationis dominice 1478. (jt romai számítás szerint) Kalendís Februarii, -^ közli KoHer, Hist.

EccL Quinque Eccl IV. d. 411. l

3) Pray szerint Annál IV, d. 120, l a megtagadott segedelmek miatt kiürült kincstára megtöltése végett hivta össze Mátyás ezen országgyűlést. Ennek azonban sem a meghívő levélben sem más okle­

velekben mi nyoma sincs, és azért, bár nem lehetetlen, hogy a ki­

rály már a meghíváskor is gondolkozott ezen segedelemről, azt ha­

tározottan állítani nem merjfik.

^) A végzemény bevezetésének e szavai: „Redeantibus lam pridem BObis in hanc urbem nostram Bndensem i — .^.

iidem domini praelati ac barones et nobiles ante dicti, inter eeteras eoram laodabiles Ordinationes praesentarunt nobis certos articulos utpote infraseriptos; supplicantes hamiliter oostrae majestatl ut

«osdem articulos acceptare et ratificare^ eosdemqne et eoram quem*

56

inelly által a kívánt segedelmet meg is ígérték öt egymás után kÖTetkezeodő esztendőre egy-egy forintban vagy 100 dé­

nárban minden jobbágykapatél, tncUybe foglaltassék azon­

ban a kamaranyereség i s , de olly méddal, hogy — a) csak a földdel bir<5 zsellérek legyenek ezen adót kötelesek fizet­

ni , a nemesi udvarok és azokon lakék, a helységek bírái és az igen szegények attól íölmentetvén; — b) az adőro-vdk mellé minden megyében hittel lekötelezett nemes adas­

sék, ki az adónak igazs^os kivetésére felügyeljen; — c) se magok az adózók se a helység bírái a kirovás ésbe-sisedés ürügye alatt semmi űj adózással ne terheltessenek, h a n ^ ezen költségek fejében minden főtől két fillér fizet>-tefsék* — E mellett még ezen föltételek szabattak: - ^ l^s|^<»r. Hogy ezen idő alatt fölkelésre ne szólittathassék föl a nemesség, kivévén ha a szultán, a német császár, a lengyel, a cseh király, vagy a romániai basa az országot libet ex ionata nostra benignitate confirmare dignaremur'* stb. nyil-váp bisooyítjft, hogy a király nem a tanácskozások befejezése után, ba^iaíi még valamivel előbb ért Budára, és így Kovachick azon gyiwításának, Vest, Comil, 399, l., hogy ezen országgyűlés nem tartott martius S9-4ikéig és Mátyás a végzeményt a rendek eloszlása után s^ei^tesítette, mi alapja sincs. Annyival biztosabban állíthatjuk pedig ezt, mivel Báthori István országbfrdnak Zsigmond pécsi püs-pjik el^en az emberei által a Nyulak szigetebeli' apáczák által birt baranyiai Csele nevezetű mezővárosban elkövetett hatalmaskodás meg­

vizsgálása i r ^ t kiadott bizonyítványából kitetszik, hogy a rendek még martius 29>dike után is együtt voltak. Ebben ugyanis nyilván mondja Báthori^ hogy vizsgálat végett kiküldött embere Újlaki Antal martius 30-dikán (feria sccundaproxlmapostdominicam Quasiiaodo geniti) mind azon baianyai nemeseket, kik a jelen országgyűlésre fé^jö^te^, a kiküldött királyi és nádori emberrel kihallgatván, ezek egy^Bzöjleg kü^lentették, ^ogy a mondott püspök emberei, kik közt öt kanonok és két káplán volt^ a kérdéses hatalmaskodást egyenesen a pfíHHöl^ ,parjiy()ósáböl valdsággal elkövették, az érintett apáczáknak több cselei jobj^yát ntegverték, félhpltan hagyták a hely színén Í3 a ^ k n ^ i^eggyilkp^á^áj^an a szerencsére megérkezett segély áUial gátoltatt^tk. Pátiam Budi^e secundo die diei Inquisitionis praenotatáe (és így murifciu^ 31-rdikéiO anno domini 1478. KoUer, Hiit EccL

Digitized by

Google

57

Igein nagy hataiommal személyes vezérlétök alatt támadnák meg; melly esetben minden nemes személyesen kelend föl, a pénzzel megviütásnak vagy fölmentésnek nem 16v6n he­

l y e . — 2-szar. Ezen idő alait minden kikiáltott gyAlés is megszűnik, kivévén Pozsega, Valkó, Szerem , Baranya, Csanád, Temes, Zaránd és Arad megyéket, hol a rablások, gyilkosságok, emberek eladásai s más mindenféle gonosz­

ságok nagyon elterjedtek. Itt is azonban a tartási költsé­

geknek kivetése helyt nem talál és az illy közönséges gyű­

lések a jószágok iránti kérdésekre ki nem terjeszkedhetnek.

Az öt év elteltével az illy gyűlések megint életbe lépnek^

de esak a főrendek és királyi tanácsnokok megegyezésével. -—

3-szor. A királyi zsoldosok zsarolásai miatt az ország el­

szegényedvén és majdnem utolsó ínségre jutván, a király erélyes rendelések megtételére szólíttatott fel, miszerint ez jövendőben ne történhessék; a zsoldosok minden kihágá­

sokban gátoltassanak, nevezetesen abban i s , hogy a ne­

mesek udvarházaiba és nemesi birtokaiba szálljanak meg. -—

4-szer. Az ország lakosai a szélvárakban teendő közmun­

kákra és azoknak élelmezésire ne szoríttassanak, kivévén Kevi, Posa^n és Harám várait, mellyeknek megigazításá-ban a közelebbi megyék segítséggel lenni kötelesek. — ő-ször. Igen illendő, mondhatni, különös ragaszkodást mutató kifejezésekben nyilváníták a rendek azon reményö-ket, hogy a király tekintvén az ez úttal kívánságai teljesí­

tésében matatott készségöket, őket mint legkegyelmesebb urok ősi szabadságaikban és szokásaikban megtartandja, űgy mint ezt Fejérvárt koronázása alkalmával hit alatt ígérte volt. Ezen közönséges emlékeztetéssel megelégedve, szükségesnek nem látták őt ez úttal jövendőre az illy^ se­

gedelmek nem kérése iránt különös Ígéretre szorítani vagy ez iránt csak valamelly óvást is közbe vetni, olly nagy népszerűséget szerzettek neki osztrákhoni győzedelméi.

Hozattak ezek mellett némelly, az ország lakosainak személyes és vagyonbeli bátorságát biztosító s a törvény­

kezés módját^rendező más határozatok is. Nevezetesen —

58

l-82ör. Felszdlíttatott a király, hogy egyszerű feladásokra senkit is, javaiti^l megfosztatni ne engedjen, valamint — 2-szor. Senkit tanácsnokai egyetértése nélkül el ne fogat­

tasson , ne száműzzön. — 3-szor. A Javak hatalmas elfog­

lalói ellen a rövid idézések tovább is meghagyatnak, melly mellett ők a fennálló törvények értelmében lesznek elité­

lendók. — 4-szer. Azon adományosokra nézve, kik a beigtatás alkalmával közbevetett ellenmondás daczára erő­

hatalommal foglalnák el a Jószágokat, elhatároztatott, hogy ezek rövid idézés mellett nem csak az elfoglalt Jószá­

gok visszaadásában, hanem a régi szokás szerint azok becs­

árának megfizetésében is marasztaltassanak el. — 5-ször.

A négy törvényes nyolczad közöl a sz. Mihály napi minden perre nézve megtartatni rendeltetett úgy, mint eddig; a más három ellenben csak az illető napok, úgymint sz. György, sz. Jakab és vízkereszt napjaitól számítva a 25-dik na­

pon induljon meg és ^5 napig folyjon, egyedül a rövid idézésü perekre nézve. — 6-szor. E mellett a rövid idézé­

sek a nádor, az országbíró s a királyi személynök által egyaránt történhetnek, és a kalocsai érsek, a nádor, az országbíró, valamint mind azon egyházi s világi nagyok, kik ezen országgyűlés alatt megválasztattak, vagy legalább azoknak fele jelen legyen minden törvényszéken, a nyol-czadosokon űgy, mint a rövid ídézésűeken. — 7-szer. A matsói bánságban a nyolczados törvényszékek tartása eltö­

röltetik, sőt itt a két utolsó évben jószágok birtoka iránt hozott minden ítéletek megvizsgálás végett az országos nyolczados törvényszékekben a főpapok, zászlós urak, ité-^

lőmesterek és erre választett nemesek elébe vitetnek. — Végre 8-szór a dézmálás mindenütt a régi szokás szerint tétetni rendeltetik, ügy hogy a dézmáló elégedjék meg a termett mennyiségre nézve a dézmát náó esküjével; de szabadságában maradón a szokott bírságok mellett a csomók és keresztek felszámlálása is. Ott, hol a dézma pénzzel szokott megváltatni, a dézmáló mellé rendeltes­

sék a szolgabíró is, ki a dézmásokra szorgosan ügyeljen

Digitized by

Google

59

föl és őket mindjárt hagyja el, mihelyt törvénytelenség­

ben tapasztalná ').

Azalatt Ulászló cseh király nem kevéssé megdöbbent a Fridrik és Mátyás közt kötött békén, mellynek következ­

tében a császár a neki Csehországra nézve adott felruhá*

zást visszavonván, Mátyást ismerte el törvényes cseh király­

nak , e'ÁÍ az országban mindjárt kihirdetvén és ez által kü­

lönben is ingadozó állását ezen tartományban végképen megrázván. Jól átlátta hogy Osztrákhon meghódítója ellen fegyverrel mire sem fog mehetni. Béke által kívánta tehát trónja megerősítését. Mátyás a török háború tekintetéből a cseh ügynek békés elintézésétől, ha mindjárt ez némelly áldozatokkal leendett is összekötve, nem volt idegen. így közös akaratból martids 15-dikére e végett összejövetel rendeltetett Brünnbe 0 . Mátyás részéről itt megjelentek Prois János váradi, Protász olmützi, Radolf boroszlói püs­

pökök , az ifjabb Hinkó münsterbergi berezeg, Báthori István országbíró s erdélyi vajda, Szapolyai István szepesi gróf, Schlesien kapitánya, és Boskovicz Wenczei; — 0 A végzemény megvan a törvénytárban Datum Budae pracdicta io Dominica Quasimodo geníti 1478., a honnan kÖzU~azokat üfafo*

na IX, d 140, l. Azon körülmény, hogy abban mindig az orsz&g sző] a királyhoz , annak tnlajdonfthatd , hogy az a király távollété­

ben készült és csak a gyűlés végén szentesfttetett általa. Emlékezik egyébiránt a király ezen országgy fi lésről a pécsi káptalanhoz inté­

zett levelében, Epi$t. Uath. Corr. III.rész, 97. /.,

mellybenmeg-^SS7J<^ I Iiogy annak jószágai összeiraitassanak és azoktól a segede­

lem az országgyűlés végzése szerint fizettessék. Kotachic.h^ Suppl, ad Vest, Comit. II. d. 251. l — Dlvgoss, XIII, könyv, 564, l és utána Cromer e. h. 641. l. azt állítják, hogy ezen időtájban a magyar rendek titkon újra követeket küldöttek Kázmérhoz őt király­

nak meghivandőkat az ország felajánlása mellett; de ő az első meg-kísértésre visszaemlékezve és szavokban nem bfzva, kikerülő fele­

letet adott.

' ) DlugoSM, XÍII. könyv, 506, l, — A követeknek Mátyás ré­

széről adott meghatalmazás az egyezkedésre megvan KotachichnáX Form, Sol, 560, I, 177, s«. Van itt 178, h. alatt egy más mégha-talmazáa is, a nélkül hogy a hely említve volna, hová a követek küldettek.

M

Uüszlő részérdi az idősb Henrik mttnsterbergi herezeg, Podiebrád második fia, Rapovsky János, Tovaczosky Já­

nos, Weitmtthler Benő és Dolinecz Péter '). Ezek hossza­

sabb vitatkozások után végre martius 28-dikán a követ­

kező föltételekben állapodtak meg: — 1-ször. Ulászló meg­

marad Csehország birtokában. — 2-szor. Mátyás őt fiának fogadja és cseh királynak elismeri. — 3*szor. A magyar király Morvaországot, Schlesient, mind A két Lansitzot és a hat várost minden tartozandóságával megtartja mind ad­

dig, míg neki 400,000 forint le nem fizettetik, még pedig egyszerre. — 4-8zer. Ezen fizetéstől azonban a csehek föl­

mentetnek , ha Ulászló után Mátyást vagy ennek maradé­

kát választják királyuknak.— 5-szőr. Az olmfiozi püspök és Dubszky csehországi marsall, bár Morvaországban lak­

nak , Ulászlónak is kötelesek a hódolati esktti letenni. ^~

6-szor. Mátyás Ulászlót mhiden irományában cseh király­

nak nevezi, Ulászló ellenben ezen czímet neki megadni nem köteles. Egyébiránt Mátyásnak mások előtt és mások­

hoz intézett leveleiben szabad lesz ezen czímmel élni. — 7-szer. Mátyás egy külön nyilt levele által, mellynek min­

tája itt kidolgoztatott, köteles lesz minden morva, schle-sieni és lansitzi alattvalóit a nékie letett örök hódolati hittől ünnepélyesen fölmenteni, és ezt egyedül a zálog ide*

jére szorítani. — 8-szor. A két fejedelem egymást minden ellensége ellen egész erejével segíti. •— 9-szer. A foglyok mind két részről minden váltságpénz nélkül tüstént szaba­

don bocsáttatnak.— 10-szer. A háborúzás alatt egyik vagy másik fél jobbágyaitól elfoglalt jószágokra nézve mind két részről kinevezendő vegyes bíróságok neveztetnek ki. — H-szer. Keresztelő sz. János napján Mátyás Olmüc^sben,

0 Dhtgoss e. h, én Fessler V, d, 340. /. így &dja elő a követ­

séget, Báthorit és Bapovszklt nem említve, Henel is űhron* Uon^

sterb. e. h. — Eschenloer e. h, II. d. 3f3, L csak Bithorít nem említi. — Magában az egyességlevélben , mellyben csak a követsé­

gek némelly tagjai említtetnek y előfordul Bithori István is illy czím alatt: Stephan Grave aus Ungam.

Digitized by

Google

61

Ulászló Morya^tJJvárosban megjelennek és itt a személyes összejövetelre napot és á két város közt bizonyos helyet határoznak meg. — 12-szer. Mátyás az itt fijabban meg-iadolandő tanácskozások érvényessége eszközlése végett morvaországi ideiglenes alattvalóinak ezen időre Olmüczbe országgyűlést hirdet és erre meghívja mind a schlesienie-ket mind a laositzlakat és hat városiakat, hogy minden to­

vábbi határozatok az ő befolyásukkal és megegyezésökkel történjenek. — Id-szor. Ulászló ide magával hozza a Má­

tyás kezén maradandó részek iránti zálogos levelet, mellyet 24 mind két részen lévő cseh, morva és schlesieni birto*

kos aláír,, elismervén hogy ezen elzálogosítás a rendek egyes akaratából történt. — 14-szer. Ugyanitt mind két király klílön ünnepélyes iromány által megerősíti illető alattvalóinak minden nemű szabadságait, kiváltságait és törvényes szokásait. Egyszersmind pedig — 15-ször. Né-kiek közönséges elegendő irományt ad mind azon tetteikre nézve, mellyeket ezen háborúzás ideje alatt illető fejedel­

meik ellen elkövethettek volna. — 16-szor. Ezen össze­

jövetel alkalmával tanácskozás alá vétetnek azon módok, mellyek mellett a római szent-szék és Csehország közt föl­

merült kedvetlenségek békés úton elintéztethetnek. Végre

— 17-szer. A mennyiben Mátyás Kázmér lengyel király ellen a űának Ulászlónak adott segedelem miatt volna föl­

hevülve , e miatti bosszújáról önkényt lemond, a két feje­

delem közt létező több más kedvetlenségekre nézve pedig Ulászló meghatalmazott lengyel követeket hoz magával, kikkel ezek az ő közbenjárása mellett elintéztethessenek ')•

1} Esen békejavaslatot némelly helyen valamennyire zavaros né-;

met fordításban, Zu Brunn am -Sonnabénd vor Quasimodo geniti an­

no dominl 1^78. a Mátyás által az alattvalói Mségesktije iránt a 7>

dik pont szerint kiadandó nyilt levelének javaslatával együtt közli EichetUoer e. h. IL d. 373. és höv. l. Helyesen jegyzi meg a Doh.

Gesch. van Bresslau III. d. 2. h. 275. L wtán Fessler V. d. 275.

I., hogy magában a békekötési javaslatban 38 pont fotdal elő; de

In document HUNYADIAK KORA (Pldal 77-87)