ÖTÖDIK KÖTET
tus 4-dikén kötött szövetség következtében Kázmért mind"
5) Dlugoss, XIIL könyv, 567, l
6) De Roo, Hist, Austr. 3i4, l,
''^ Pray, Engel és Fessler e, h. — De Linck, Annál Clara-mll, II, d, 251, l, 72 várról, Schells, Gesch, Oest, VII.d, Í7Í.I.
72 helységről, melly egy hónap alatt adta meg magát, Unrest e. h, csak 40 helységről szólanak. — Az imbachi, előbb minbachi nő-monostor külön egyezkedés által kerülte el a bántalmat. Rauch III, Chmely Geschichtforsch, I, d. 3. füz. 540. l,
8) A brassai egyház felirata Schtoandtnernél I. d. 886. l. azt mondja ugyan: „Anno 1477. Vienna expugnata per Mathiam regem Hungáriáé.'* Ezt állítja Peltzel is Gesch, v. Böhm, I. d, 487, l. De ez ellenkezik minden többi íróval. — Tichtel szerint Diarium Rauchnál e, h, a megszállás 18 hétig tartott és in vigília Sancti Thomac azaz december 20-dikáa bontatott fel.
») Bormayr, Wien, IV, d. I, f, 30. h
Digitized by
31
lens6ghez ^), és a Krems alatt táborozd megszálló sereg egyes csapatai pusztítva szinte egész Linzig szágaldoz-tak ^). Stájerhont Pesnitzer Ulrik, Rohoncz és Sz.-Go-thárd ura ^ ) , később pedig, mint mindjárt meglátjuk, a törökök dúlván fel, ez így saját bajaival el^^ggéelvalafog
lalva. E mellett nem minden alap nélkül tarthatott a csá
szár még attól is^ hogy a háborúnak további szerencsétlen folyama kedvetlen befolyással lesz fiának házasságára is a gazdag burgundi fejedelemnővel, a sok szép tartomány örökösével *), A viadalos Károly burgundi fejedelem Nan
cy alatt a schweitziak vitézsége által második fényesen föl
szerelt seregével ^) az ütközetet és életét elvesztvén Qanuá-rius 5-dikén 1477.)^), leányának Máriának, már régtől
^) De Linck e, h, — Meissingsdorfer maga jeleotl ezt a zwettli apátnak és neki is hadat izén, meg lévén győződve királya Mátyás ügyének igazságáról, Dátum Dobra Anno Domini 1477. in Yigilia SS« Petri et Pauli Apeslolorum (június 28-dikáD). De Linck e. h.
253, l
2) Bonfin e. h.
3) Siálay, Magyarország Tört IIL d. 286. l
*) Engel e, h.
5) Ziegler, Schauplatz der Zeit, L d, 333. L és Miiller szerint ReichstagS'Theat. IL d. 7i9. /. április 2.dikán, Haberiin sze
rint Deutsche Alig. Gesch. VII. d. i08* l. martius 2-dikán, Schells szerint martius 3-dikán 1466. történt az első nevezetes csata a schweitziak és Burgund közt Grausón mellett, mellyben a szép büszke burgundi sereg semmivé tétetett és a schweitziak zsákmánya
egy milliő aranyra becsültetett* J7a6eWm e. h. Hasonl. Comines^
V. könyv, 281. l. A burgundi fejedelemnek itt elveszett nagy gyé
mántja a schweitziak által később a gazdag Fuggerek kezébe jutott^
Tud. Gyűjt. 182í. VIL filz. 36. l. — Ez után Sixtus pápa és Fri-drik császár ajánlák közbenjárásukat a békére, de a schweitziak szövetségesöknek René loraine-i fejedelemnek visszahelyeztetését birtokaiba sürgetvén, ezt pedig Károly egyenesen megtagadván, ügyekezetök sikeretlen maradt, és a háború tovább is folytattaték.
Schells e. h.
6) Müller, Schtceitz. Eidgenoss- V. d. i26. l , Schells e. h. ét Tritthem, Chron. Hirsaug. 493. l., ki az ütközetet hosszan írja
82
fogva Miksa mátkájának ^), férjhez menetelében nagy aka
dályokat szült ugyanis a franczia király követelése ^) , ki azt állítá, hogy a herczeg halálával minden jősz^a rá szállott mint védúrra ' ) , tulajdonkép pedig a gazdag $rÖ*
kost minden m<^don fia Lajos számára kívánta megnyerni ^.
A dolog ekkor már annyira ment volt, hogy valdszfüűle^
csak fegyverrel lehetett azt elhatároznri ')•
Mind ezen körülmények igen kivánatossái tevélc Fri«
drik előtt a békét Mátyással ^), és annyírai megtförék határ
talan büszkeségét, hogy maga tévé meg az eisft lépést, káplánját Pack Albertet a béke ajánlása és megkötése vé
gett a magyar táborba küldvén. Ez legelőbb is Báthorin^
le, de azt januárius 6-dikára teszi. Blarraígy ír rőla: „Tantus erat bello prínceps, ut mortuus hosti ingerat honorem." Sírirata ez volt:
Te paieis pigait, te taednit atqu^ qwetís Garole! sicque jaces, jaxnqae qtríescé tíbí.
Mülter, Reich8$ags^Theat, 11 d. 721, /., Zügler, Sehanplal*
der Zeit, I. d. iO, k, Gualter 11. d. 968. l. —- Soltan^ állították', hogy Károly fejedelem nem esett el, hanem Németországba ázök^U át, ide menekült és itt 7 évi bűnbánatot tárta. Maga Nauderus y Gener. L. 974. L látott egyént, kit a közvélemény Károlynak tartott.
0 Károly januárius 51-dikén 1470. irta alá az Örök szövetséget Fridrikkel, május 6>dikán a házassági szerződést Miksával. SckelUy
G&seh. OesU Vll. d. 189. L
*) Benel, Chron. Münsterb. Sommersbergnél L d. 206. L 3) De Boo e. ^ 527. /.
^y ugyanő ugyanott.
^} A menyekző még az alkudozások alMt megtörtént a^lgastus 20-dikán (ad decimam tertiam calendas Septettbres) 1477., de Roo e, A. és Bormayr, Wien. IV, d. 1. fű*. 33'. /., augttstus 18-difeán, JuUus Caesar VI. d. 233, l. szerint. Az eMcor Gentb^n ké»zült űj házassági levél ugyan csak augustus 1 S-dikárél megvan FHds.
LeenardnúH L d. 208. I., Dummtnát, Corps Dipl. 111. d, 2.
rész, 9. l., valamint Schrötterernél Oest Siaats-RecM, IL A^tk:
252. l. Jtílius Caesar szerint e« h* 234, h Hasonl. Mewrey, Vll, á. 192* l., ki megjegyzi hogy a menyasszony volt kénytelen Géni
ben a lakodalom minden költségét viselni, olly saegény volt a vőle
gény. Az úti költségeket a flandrenieknek kellett viselni. Segur e*
A. 316. l
6) De Roo e, h. 344. /.
Digitized by
83
és Kinizsinél, ezen háború hőseinél jelentette magát De ezek egyenesen kinyilatkoztaták, hogy erre nincsenek meg-hatalmazva, és harczolni, nem pedig békélni küldettek ide ^);
e mellett Komeubnrgba utasították a királyhoz, ki ide tet
te volt át fő tanyáját ezen város megvívása után, feleségét Beatrixot Pozsonyba küldvén ^).
Mátyás sem idegenkedék a békétől, mivel a pápa min*
den levelében hathatósan intette: hagyna fel a császár el
leni háborúval; sőt végre szelídebb intéseinek sikere nem lévén, a felek kibékéltetésére küldött követe által mind a maga mind a velenczei köztársaság nevében eddig fize
tett segedelmeknek elvonásával fenyegetődzék, ha sergeit tUstént a törökök ellen nem fordítja *}. Azért Fridriknek követét nem csak igen jől fogadá, hanem mindjárt melléje rendel é á váradi püspököt, hogy vele egyezést kötni ügye-kezzék. A két pap előlegesen megállapodott egy 15' napi fegyverszünetben november 10-dikétöl ugyanazon hőnap 25-dikéig, olly föltétel alatt, bogy mind egyik fél meg
maradjon mostani birtokában, Mátyás se Osztrákhonban se Stájerországban új foglalásokat ne tegyen, lovasságát csak etetés végett bocsássa ki táborából, Bécs és Krems alatt is seregei csendesen maradjanak sánczaik közt, de másfélül a mondott két város is nyugalmasan várja el a fegyverszünet elteltét és Bécsbe semmi eleség se vitethes
sék , sőt Fridrik maga az Enscn át ne jöhessen, az alku
dozások végre a végbékc iránt tUstént megindíttassanak ^).
^) Bonfin, IV, th,, F» könyí), 435. /., fíormayr, Wien. e, h. 32, h
2) BonMn e, h,
^3 Engel e, h,
*3 A 45 napi fegyverszünetről november 10-dikétől ugyanazon hdnap 25-dikéig szőlő iromány megvan n(?met nyelven : Urbis Crems el Steifi Acta Rauchnál III, d. 29ő, l, de minden kelet nélkül.
Engel annak megkötését hibásan teszi november 7-dikére. Kúra, Friedr, 1 V. JL d. 135 l. azt jegyzi meg, hogy Pray szerint An
nál IV, d. i 13. l Gmundenben, Rauch szerint e, h. Steyerben köttetett volna az meg; azonban nem lehetetlen, hogy mind a két
BUNTADIAK HÓBA. V. KÖT. 3
34
£zek valóban mindjárt meg is kezdettek. Frídrik egy fényes követséggel tisztelte meg a királyt, melly elébe ez maga részérdi követeket küldött, azt ünnepélyesen fo-gadta és azzal királyi székében ülve értekezett ^). A ta-nácskozások alatt Fridrik Gmnnden városában, Mátyás pedig fő tanyáján Romenburg alatt tartózkodott ^), magok az alkudozások Gmunden városában folytak ') a pápa és a velenczeiek közbenjárása mellett *'). Mátyás részéről jelen voltak Gábor egri, János váradi püspök, Szapolyai Imre, Bánfi Miklós pozsonyi gróf és György pozsonyi prépost *).
A tanácskozások mindjárt megindnltak ngyan, de azoknak folyama alatt több, előre nem látható akadályok fejlődtek ki. Az időnyerést mindig óhajtó s elhatározott lépésekre éveinek növekedésével mind inkább alkalmatlan Fridrik talán önkényt is halogatta azokat 0- így a fegyverszünetet idő közben meg kellett hosszabbítani 0* A császár részéről végre a következő pontok hozattak indítványba:
helyen történt az alkudozás. — Egyébiránt Prayi Annál. ÍB^ IV. d, ii4. l. emlékezik ezen 15 napi fegyverszünetről, megjegyezvén hogy maga a kötés megvan in Cod. Msc. Hist. prof. Bibi. Aug. Vin-dobonensis foI. 55. — Hanser Walter kremsl kapitány és vámagy, valamint az egész helybeli polgárság nem volt megelégedve ezen fegyverszüDeitel és azért egy különös levelében terjesztette a csá
szár elé annak veszélyhoző oldalait. Urbis Crem$ et Slein Ácta Rauchnál e. h. 300 l — Fridrik Gmundenböl adta ezen két vá
rosnak tudtára a fegyverszünetet. Ugyanott 305. L
^) Bonfin e. h., ki mind a követség hosszú beszédét, mind Má
tyás feleletét szóról szóra adja elő.
2) Dlvgoss e. h.
8) ünrest, Chron. Aust. Hahnnál I. d. 628. l — Pray csak közönségesen mon^'aj hogy Fridrik a béke végett követeket küldött Felső-Osztrákhonba.
*) De Rooy Hist. Austr. 314. !., Dlugoss e. h,
*) Ezeket nevezi a békéiével, Kurznál e. h. 258. l — Prcry, Annál. e. h. csak a három elsőt, Fesshpy V. d. 336. l. a két utol
sót is említi.
^) Dktgoss e. h.
"O Pray, Annál. e. h. — November 2K-dikén Rinizsi Pál és Ze-lena János a kremsiekkel meg akarták a fegyverszünetet bizonytalan
Digitized by
35
1-ször. A Galcozzik elkergctésdbon ő munkás leend és eszközlendi hogy helyettök Arragoniai Fridrik, Ferdi
nánd siciliai király második fia, Mátyás sőgora nyerje el a milanói herczegséget ^); 2-szor. Ennek ő eljegyzi há
rom év leforgása alatt leányát, Kunegondát; 3-szor. Fri
drik és Mátyás birtokaikért kölcsönösen j<5t állanak és kü
lönösen az ozmánok ellen egymást segítik. — Ezen aján
lások a király jelen körülményeiben már Olaszországra is kiterjedő nagyravágyásának hízelkedtek, és azért ezen ala
pokon az alkudozások folytatására készségét jelentette ki;
azonban némelly valóságos kedvezéseket is sürgetett, mely-lyeket fegyvereinek kitűnő szerencséje mellett igényelhe
tett. Ezek között a hadi költségek megtérítése, Fridrik el
pártolt jobbágyainak jövendő sorsa és ezen békébe foglal-tatása igen sok kedvetlen vetekedésekre adott alkalmat.
Ehhez járult még Fridriknek a magyarországi öröködés-rőli lemondása, és ezek miatt a harmincz napig folytatott alkudozások is szinte füstbe mentek '). Mátyás ugyanis minden hadi költségek megtérítését óhajtotta, és ezeket 300,000 aranyra számította *), a mellette fegyvert fogott osztrák alattvalókat cserben hagyni nem akarta, és Csehor
szág birtokát magára, Magyarországét pedig utódjaira néz
ve biztosítani kívánta. Követelései tehát oda mentek, hogy Fridrik erősítse meg Őt csehországi választó fejedelemnek, mondjon le Magyarországról és minden ez iránti jogairól, időre hosszabbítani, olly mőddal hogy három hónapi felmondás ál-lapíttassék meg; de ezek azt nem fogadták el, é,a itt a háborúzás elkezdődött. Urbis Crems et Stein acta Rauchnál IIL d, 3Í2, és3i5. l
í) Galeozzo Mária Sforza milanói fejedelem 1475. december 26-dikán fényes ünnepély alkalmával fejedelmi székében megölettet
vén , Bipulta, Annál Placeniini Muratorinál Script. Rer, Ital.
XX, d, 952, l. , öcscse, a vad természetű Sforza Lajos, mint tör
vénytelen idejű fiának gyámja bitorolta a kormányt. Dfario Parm»
Muratorinál e. h, XXIL d, 248, /.
*) Dlugoss e, h, 3) Bonün e, h.
3*
36
adjon vissza ezekről szóló minden irományt, térítse meg nem csak hadi költségeit, hanem a koronáért fizetett 60,000 aranyat is, és engedje meg, hogy némelly osztrák jobbágyok, különösen a Lichtensteinok, még tovább is pártfogása alatt maradjanak. Mind ezekre Fridrik semmikép sem akart álla
ni, valamint másfélül Mátyás sem ak^rt a megszökött esz
tergomi érseknek és Gravanecknek megengedni, kiket me
gint a császár kivánt volna maga részéről az egyességbe foglalni ^). Beatrixnak, ki még mindig Pozsonyban tar-tőzkodék ^), igen szivén feküdt ezen alkudozások szeren-esés befejezése, főként bátyja tekintetéből, ki e szerint egy szép herczegség birtokába jufa és egész családjára új fényt deríte. Azért sűrűen írt levelekkel buzdította mind a két részt a béke megkötésére *).
Ezen buzdításoknak nom kis befolyása volt a szerel
mes királyra, másfélül Fridrikre nézve sem maradtak minden hatás nélkül, miután fő figyelme a német-alföldi dolgokra és fia boldogságára volt fordítva, ott ennek vég
rehajtott menyekzője után a háború a franczia királylyal, ki őt gátolni kivánta felesége birtokainak átvételében, ki
ütvén *). így végre a béke megköttetett a két versenytárs közt. A Fridrik által ajánlott előpontokra nézve, mellyek-nek titokban tartását nagy részint megkívánta azoknak si-keresítése, egy külön oklevéi íratott alá Korneuburgban
0 Dlugoss e. h.
2) De Roo e. h.
3) Beatrix ezen tigyekezeteiről emlékezik mind Bonfin, mind de Roo.e, lu
*) üenel^ Excerpt ex Chron, Münsterb, Sommersbergnél I. d, 206, L — Egész 1478-ban folyt a háborúzás a két hatalmasság közt kevés félbeszakasztássa). De Roo e, h, A Grivogusse mellett nyert fényes ütközet sem vetett annak véget. Hencl e. h, A franczia háború megszűntével németalföldi alattvalóival támadlak ujabb ked
vetlenségei Miksának, de Roo c. A., és házassági szerencséje sem tartott sokáig; mert Mária mártius 2-dikán 1482. lovával megbuk
ván, csipejét eltörte és maga idejében gyógyítását szemérmetesség-ből elmulasztván , nem soká meghalt. Henel e. h. Hasonl. Comi-nes^CCXXXLl
Digitized by
37
1477. november utolső napján ' ) ; más nap, azaz decem
ber l-sej6n Graundenbcn a császár jelenléfében ^) a csá
szári biztos ás jegyző Ciliéi Tamás konstantzi prépost és a magyar követek közt De Priscia Boldizsár pápai követ és a velenczei biztosok közbenjárása mellett *) a többi nyilvá
nos pontokra nézve készült béke hitelesíttetett, még pedig Fridrik részéről Graundenben, Mátyásérői Komcuburgban, a következő föltételek alatt: 1-ször. A két egyező fél és ezeknek örökösei közt örök feloldhatatlan b'kc legyen és a két fejedelem, Fridrik és Mátyás regi viszonyaikat hely
re állítván, éljenek úgy mint fiú s apa, oiryniás javát és becsületét mozdítsák elő mint a magokét, cgyni.ís veszé
lyét pedig ügyekezzenek eltávolítani, mint ez harátok és szövetségesek közt illik; a két fél egymás ellen semmine
mű ellenségeskedést ne csak maga ne kövessen cl, hanem alattvalói által se engedjen elkövettetni, sőt egymás ellen
ségeinek ellensége , barátjainak barátja legyen . <'s ennek következtében idő közben akármi fejedelemmel vagy akárki mással kötött minden egyességek és szövetségek, mellyek ezzel ellenkezésben volnának, ezennel megsemmisíttetnek, kivévén a pápát és nápolyi királyt. — 2-szor. Ezen jó egyetértés jövendő fentartása tekintetéből egyik fél sem szenved meg tartományaiban olly egyént, ki a másik rom
lását ügyekszik eszközölni, és egyik sem veszi másiknak alattvalóit akármi szín és ürügy alatt pártfogása alá ennek tudta és megegyezése nélkül; minden illyen eddigelő elvál
lalt kötelezések, a mennyiben léteznének, ezennel meg
semmisíttetnék és érvényteleneknek nyilváníttatnak, kü
lönösen pedig a császár által szövetséges alattvalói részére a királynak adott oklevelet ez adja vissza, a mennyiben az ő vagy az övéi kezén volnának. — 3-szór. A császár
<) Kollár, Auctvar. DipL ad ürsinum Velium 320. L
2) Hogy a békekötés Gmundenbcn, a császár tartdzkodása helyén készült el, kitetszik magáből az ez iránt kiadott békelevélből.
3) Engel e, h. — A békelevélben csak a magyar követek emlft-ictnek név szerint úgy, mint azokat mf feljebb előadtak.
38
Csehország és az azzal összekötött választd fejedelemség iránt a király részére kiadja a rémai szent-birodalomban divatozó szokás szerint a felruháző levelet^ épen azon alakban mint az Ulászló részére adatott ki, és mihelyt ez megtörténik, a király a sík mezőn tanyázó seregeit annak tartományaiból kivonja és a hűségesküt magában foglaló tértetvényt ad, másfélül Fridrik is kötelezvén magát, hogy az ünnepélyes felruházást is megteszi, mihelyest Mátyás
sal személyesen összejön. — 4-szer. Ha e miatt Kázmér lengyel királynak első szülöttje vagy maga Kázmér a csá
szárt fegyveresen megtámadná: a magyar király köteles lesz neki, mint atyjának és ollyannak, ki egyedül miatta tétetett ki ezen háborúnak, egész erejével segítségére jön
ni. Az iránt, hogy viszont a császár is tartozzék Mátyás
nak Kázmér és Ulászló ellen segítséget küldeni, mi rende
let sem tétetvén, méltán gyaníthatjuk, hogy a magyar ki
rály e szerint megerősítve nyert jogait Gsel^ország iránt saját erejével volt köteles kivíni. — 5-szÖr. A közelebbi vízkereszt napja körül mind az alsó mind a felső osztrák rendek országgyűlést tartanak, minden egyesek bátorság' levéllel láttatván el mind két részről. Itt mind a négy rend kötelezvényt ad magáról, mint ezt a császár maga részéről már valósággal megtette, hogy a közelebbi sz. Márton nap
ján 50 és egy evvel utóbb megint 50 ezer arany forintot