8 0 A .törzsök
2 . ) Olyakbúl, melyek a tengely fognyújlványát a fejgyámmal, és nyakszirlcsontlai egyesítik.
a . ) A haránt s z a l a g (Lig. transversum) mind a
két oldalon a fejgyám melső ívének belső lapjához fe
c s o n t j a i . 8 1 r i s ) vétetik é s z r e , m e l y két határos gerincztestektől
közös s e g e d e l e m m e l készítetik; ( a z elsőt és végsőt kivé
vén, m e l y e k a gödröt c s a k m a g o k készítik), és a h o r d a f e j elfogadására szolgálnak. Hasonló gödröt l e h e t l á t n i m i n d e n i k h a r á n t nyújtványou, a n d i k és 1 2 d i k g e r i n -czét még is kivévén, m e l y e k a bordák gumóinak számára r e n d e l t e t t e k . Ezen ízlapok a m e l g e r i n c z e k l e g n e v e z e t e
s e b b béllegeit t e s z i k , m e l y e k által az.egyebektűi m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t n e k . A f e r d e n y ú j t v á n y o k m a j d h o g y n e m függélyesek ; a fölsők s i m a l a p j a i k a t h á t , a z alsók p e d i g u g y a n a z t m c l felé m u t a t j á k , a 1 2 - d i k g e r i n c z e n lévőket kivévén, m e l y e k m á r inkább kifelé f o r d u l n a k . Az ízűlés l a p j a i n a k e z e n helyezető által a g e r i n c z o s z l o p n a k oldalmozgása segítetik elő. Az o r j a k főképp a n c -gyediktűl k e z d v é n , egész a 9 - d i k g e r i n c z i g ferdén f u t n a k h á t felé. Az idegek-részére r e n d e l t kiváganyok k i s s e b b e k , v a l a m i n t a gerinczközötti p o r e z o k is. A ge-r m e z a g y n a k l i k a k i c s i n y , és k e ge-r e k . 'Az .öszvekötetés u g y a n o l y a n , m i l y e n a m á r fölebb említett közönséges.
4 3 . §. Az ágyéi--, vagy hasgerincze'fc (Vert. l u m b o r u m s e u a b d o m i n i s ) .
Ezek a legalsóbbak, és a l o l a k e r e s z t c s o n t t a l határosak.
Számok közönségesen öt, c s a k ritkán több v a g y k e v e s e b b e g g y e l . Különös tulajdonságaik k ö v e t k e z e n d ő k : testök m i n d e n e k közt l e g n a g y o b b , h á t u l v a l a m i v e l k e s k e n y e b b m i n t melöl. A legalsóbb g e r i n c z t e s t e melöl m a g o s a b b mint h á t u l ; a közporezok i t t l e g v a s t a g a b b a k , a g e r i n c z a g y számára r e n d e l t l i k tágabb m i n t a h á t -gerinczeknél. A haránt n y ú j t v á n y o k n a g y o k , átfúrva n i n c s e n e k , s e m ízlappal nem b i r n a k ; ez által k ü l ö m -bözteLnek m e g e z e n g e r i n c z e k a többbiektől. A f e r d e nyújtványok majdnem függélyesek , a fölsők v a l a m e n n y i r e kiváj O t t s i m a íolületöket b e f e l é , a z alsók p e d i g e g y kevéssé d o m b o r ú l a p j a i k a t kifelé fordítják.
6
g2 A t ö r z s ü k
Az orjak rövidebbek mint a melgerinczcknél, vízerá-nyosan fekszenek, két oldalon laposak, s tompa vég
gel birnak. Az idegek széniára rendelt nyílások igen nagyok.
4 4 . § . A g enne zo s z l opnak állap o tj a külömböző életkorban.
A gevinczeknek legnagyobbj rés: e már jókor kivan fejlődve, és az ért magzatban, a fejgyámot, és a ten
gelyt kivévén, három darabbúi állnak t . i. testből, és í v b ő l , ezen utolsó pedig két részből tétetik öszve , me
lyek az orjnyújtyánynál egyesülnek. Az újszülött gyer
meknél a gerinezoszlop majdnem egyenes semmi gör
bülés nem tapasztaltatik rajta mint a meglelteken»
Hosszúsága az alsó végtagok hosszúságához^ véve, szem-betűnőleg nagyobb, arányként sokkal hosszúbb mint
sem a meglett állapotban, mivel a közporezok vasta
gabbak és szélesebbek; a testek hátsó lapja domborúbb, és az oldalkivágáuyok, hogy a vastagabb idegeket át-bocsájthassák, tágabbak. De mind azon részek, melyek a z oszlop mozgására rendeltettek, még csekély kifej
lődést mutatnak. A z orjnyújtványok nincsenek meg, azért a bátgerincz izmai azt ki nem feszíthetik, és a gyer
mek magát egyenesen nem tarthatja. Az ágyék gerinczek haránt nyújtványai hasonlót mulatnak. Ellenben a hát-, és nyakgerinezek haránt nyúj tványai már jobban ki van
nak fejlődve, részint, mivel az elsők a bordákot veszik föl;
részint, mivel a végsők a gerinczedényeket bocsájtják által. Egyébként a gerinezoszlop oly kúposzlopot nem képel, melynek alapja alol volna, ellenben a nyakgerin
ezek szélesebbek mintsem az ágyékgerinczek, a mi egy
szersmind oka , hogy miért nem tarthatja íöl az újszü
lött gyermek törzsükét.
Az élemedett korban a porezok vastagsága vesz több gerinczek öszvenőnek. Egészben véve a gerinezosz-lopnak mel felé nagyobb hajlása van, részint, a
porcz-c s o n t j a i . 83 korongok fogyása végett; részint, mivela hátizmok
mun-kálódása csügged. E kénteti az öregeket járás közben a térdet előre tartani, hogy aként a medencze, és a test nehézségének középpontja egy álaljában ápoltasson.
4 5 . J. A keresztcsont (Os sacrum, seu latum>
' seu clunium).
Ennek fekvése a medencze csontjai közt fesik, fölül a végső ágyékgerinczböz ülődik, olol 2Jedig a farcsik-hoz. Állománya kivül merőbb, belől igen laz. Öt á l g c rinczekből tétetik öszve; azon gerinczűsontok t. i. me
lyek ezen csontot teszik öszve, magányosan nem, h a nem csak öszvenó've mutatathatnak; nyújtváuyaik'csak igen homályosak. A fölső közülök leg nagyobb , és í g y kíssebbednek arányként. E mellett a csont maga gör_
h ű l t , melső lapja kanyarított, a hátsó pedig domború, A magzatnál ezen csont egészen porczbúl áll, mely
ben a csontpontok csak lassanként tétetnek le. A bárom fölső csontdarabok számára öt ö t , a 4-dik és 5- k é r e pedig csak hárorn] pontok irendellettek. Születés után a csontosodás még sokáig nem tökélleles, csak lassan nőnek a magányos részek öszve közönségesen a io-ik év körül. Solt a végbement csontosodás után is n y i l ván látatnak az álgerinczek közt volt néhai váladékok nyomai.
Ezen csonton következendő lapok vétetnek észre, AFölsölüLV közepén egy valódi ízlaplátszatik,mely egy gerinczközötti szalag; által a végső ágyékgerincczel nő öszve. Mivel pedig a kercsztcspnt mingyárt hátra ha j o l , tehát ezen öszvekötetés helyénél egy mel felé d u dorodó szeg támad , mely e l o f oknak (Promontorium) neveztetik. A lapnak egyébb része érdes; haránt n y ú j t ványok nem látatnak rajta , hanem helyettök zömök csontállomány tapasztaltatik. Ezen lap mel f c l é a z / v e / í hosszba (Linea arcuata) vesz e l , mely a nagy meden-czét a kicsinytől választja. Az ulólsó ágyékgerincz ha-.
6 *
g 4 A t ö r z s ü k j
•ránt n y ú j l v á n y a, és ezen oldalrész közt alol egy ki- | vágány látatik, melyben az utolsó ágyékideg foly. Vég- ) re még ezen lapon két föllépő ferde nyújtványok vé
tetnek észre, melyek a végső gerineznek lelépőivel
kötetnek öszve. ' A melso lap sima, majd többé, majd kevésbé ka- |
nyarított, és haránt csíkolatokat mutat, melyek az ál- ' gerinczek különözött testeinek határait jelelik. E kivűl r a j t a még n é g y , vagy öt pár gömbölyű likak a melso \ keresztlikak (Foramina sacralia anterior a) látatnak, melyeken által a'keresztidegek hatnak.
A hátsó lap domborúj s érdes, és rajta három, sor dombok vétetnek észre. A középső az orjnyújlvá-nyok maradványaibúi á l l , (melyek végei olykor egyen
ként állnak ki) alol meg hasad , és csaknem bárom szeg-lelű nyilast h a g y , mely a gerinczagycsatornának végét jeleli. A két más sorok oldalt fekszenek, és az egy
másba folyt ferde nyúj tványokat állítják elő. A középső és külső sor közt mind a két oldalon négy vagy öt .li
kakot a hátsó keresztlikakot (foram. sacr. posteriore) lehet látni, melyek a meisőknél kissebbek, csonthár
tyával vaunak részint bevonva, és egyedül apró litere
ket eresztenek be , a hátizinok részére rendelt idegszá
lak pedig azokból hatnak ki.
Az oldallapok a medencze csontjaihoz ütődnek,, porczgyurmával vannak bebúzva, és a csípcsonttal nő
nek öszve.
A keresztcsont hegyének egy kis ízlapja van, mely a farcsík hasonló ízlapjával forr együvé.
A Csont, a keresztcsatornát (Canalis sacralis) mint minden gerinczek csőjének folytatását, foglalja magá
ban, mély csaknem 3 . szegletü, fölül tágabb , alol szű
kebb , és egy hasadékkal végződik. A hasadék két olda-.
Ián két. nyújtványok, ak e r e s a t s z a r v a k( C o r n u a sacra
lia) fekszenek-, melyek inas állomány állal mindenik oldalon a Járcsikszarvákkal kötetnek öszve, és egy az
c s o n t j a i . 8 5 ötödik k c r c s z t i d c g átbocsájtására szolgáló nyílást k é
szítnek.
4 G . §. A Farcsikcsont (Os c o c e y g i s ) . A f a r c s i k c s o n t a k e r e s z t c s o n t alsó részéhöz r a g a d , és négy ritkábban öt. k i s darabbúi áll. A legfölsőbb l e g nagyobb , m e l y n e k két rövid h a r á n t , és két k i s f e r d e nytíj tványai v a n n a k , m e l y e k farcsík szarvainak (Cor-n u a c o c c y g e a ) (Cor-n e v e z t e t (Cor-n e k ; e z e (Cor-n kivül e g y kivájott ízlapja is v a n , m e l y a k e r e s z t c . s o n L l . a l lörLénö öszvekö t e l e s r e s z o l gál. A többi d a r a b o k k i s s e b b e k , s o k szegletük, ízlapjaik-k a l egymás ízlapjaik-közt öszvefüggőízlapjaik-k. A farcsíízlapjaik-k a ízlapjaik-k e r e s z t c s o n t t a l , k e s k e n y s z a l a g o k által k ö t e t i k öszve, még p e d i g melöl a
melso, és háLul, a hátsó- Jteresztfarcsihszdlag ( L i g . s a c r o c o c c y g e n m a n t . e t p o s t e r i u s ) által. Ezen c s o n t v a
l a m e n n y i r e m e l felé h a j o l , m o z g é k o n y , m e r t m e l - , és hatfelé i s h a j l a t . h a l i k . Azonban s o k s z o r k o r á n , k ö z ö n ségesen p e d i g a z öreg k o r b a n a részek öszvenönek, m o z dulatlanokká l e s z n e k . Az ért m a g z a t b a n a d a r a b o k p o r -e z o s a k , és c s a k a z -első él-etévb-en hÍLalik a l-egf-elsőbb-en c s o n t p o n t , a többiek megcsontosodása később e s z t e n dőkben történik,
M Á S O D I K F Ö 11 É S Z.
A , M i i L C S O N T J A I .
4 7 . §- A B o r d d k á 1 1 a Ián os a n .
A melürcget képelő c s o n t o k h o z a hátgeriuczekcu kivül t a r t o z n a k ínég a b o r d á k , és a i n e l e s o n l ,
A m e l i i e k o l d a l részét, közönségesen 2 4 . teliál e g y i k o l d a l o n 1 2 . bordák t e s z i k öszve , m e l y e k c s a k ritkán többek v a g y k e v e s e b b e k e g y p á r r a l . Mindannyin gör
b é k , és hátul a h á l g e r i n c z e k k e l , melöl nagyobb részint a m e l c s o n l . L a l halárosak, Állományok belől l a z , kivül merő , és tömött. Korán c s o n t o s o d n a k m e g , m i v e l n i u n -kálódásokaL születés után a z o n n a l elkezdik ú g y , hogy iliár a z öLödik hódnapbaiia csontosodás c s a k n e m
tökél-8 6 A t ö r z s ö k
letes, és csak a melső porcz marad meg, mely nera válik csonttá.
Á bordán hátul mindenek előtt a fejecs fCapitu-hun) vételik észre, melyen egyes, vhgykettős ízlapta-, láltatik, mely állal az a hálgerincz testeivel nő öszve, Mel felé tovább egy más emelkedés a gumó, vagy a lissebb fejecs (Tuberculum, seu Capilulum minus) je
lenik meg, melyen hasonlóképp egy gömbölyűs ízlap látatik, mely által a gerinczek haránt nyújtványaihoz feszül a borda. A két düdorodások közt fekvő véko
nyabb rész n y a l n a , } ! (Collum) neveztetik, mely a két részt köti Öszve, de az alsóbb bordáknál nincs meg.
Most már a borda mel felé hajol, a melkas oldalán fek-*
szik, hol is keskeny s lapos. A midőn a borda oldal felé fordul, szeglet neme készítetik< mely azonizmokmun-kálódásálúl hozatik e l ő , melyek a mel hátsó lapján a hátgerinez mellett fekszenek. Külső lapja ezen egész résznek valamennyire domború,.a belső vájott % a fölső szél tompább, az alsó élesebb. Ezen utóisónak belső oldalán egy keskeny válú tűn e l ő , mely a bordaközöttí edényeket, és idegeket, de nem mindég éppen szorosan vészi f ö l , és mel felé vesz el. Végre mel felé a borda egy kevéssé vastagabb lessz , és egyenetlen lappal vég
ződik , mely a borda porczával kötetik öszve, A bordaporcz (Cartilago costalis) valódi porczgyurmábúl áll, és igen érméezes; csak ritkán csontosodik meg, és akor is csak egy része az öreg korban. Időrajokra néz?
ve a bordaporczoknak a bordákkal hasonlatosságok van, olt szélesebbek, hol a bordákhoz függnek; gömbölyűbi bek, hol a melcsonthoz kocezannak. Mivel nem minden bordaporezok érnek közbevetetlenül a mel csonthoz, azért a bordák két seregre osztatnak.
a.) Azokra, melyek porczaik állal a melcsontot közbevetetlenűl érintik, ezek valódi bordáinál (Co-, stac verae) mondáinak, és heten vannak.
c s o n t j a i . 87 h.) Olyanokra , melyek porozaikkal a hetedik hor
dához feszülnek, és ez által a melcsonlhoz jutnak, ezek
álbordáhiah
(Costae spuriae) neveztetnek, ésölen.
vannak. '