A Z
EGÉSSÉGES E M B E R I T E S T
BONCZTUDOMÁNYÁNAK
• ALAP VONAT JAL
H E M P E L A D O L F F R I D R I K UTÁN
NÉMETBŐL FORDÍTVA
B U G T P Á L
Á L T A L .
Első Kötet,
Dr. Flór.
P E S T E N ,
rETHÓZAI T R A T' Í N E R J . Sí, ÍS KÁROLYI ISTVÁWNÁL.
1 3 J í .
11, >l ri fi
f í i•••í 'A 1*1 \ f i , J .
N Y E L V Ü N K
M Í V E i Ö I N E R ,
Á P O L Ó I N A K
sÚ S
K E D V E L Ő I N E K .
1 " .An f - (
i 1 i .. A „'i i J J i , i J i ' H , I i f ' > l | I I i
II im ' n ' d l ) „ l ! /
- >i>i*.,- y^U i A J .
I i i I i
V E Z É R S Z Ó .
A Fordító már n e g y e d i k e s z t e n d e j e , h o g y m i n t r e n d e s K i r á l y i Oktató a z o r v o s i tudomány észképi ( t h e o r e t i c a ) részének m a g y a r és német n y e l v e n való előadásával f o g l a l a t o s k o d i k ; hivatalának k e z d e t e k o r m e g lefolyása a l a t t s e m m i t s e m érzett o l y fájdalmasan, m i n t a z o n híjánosságot, h o g y m i n d a természeti tudományok, d e még inkább a z o r v o s i tudomány . h o n n i nyelvünkön c s a k n e m egészen p a r l a g o n f e k s z i k ; a m i n e k u g y a n természetes következése a z v o l t : h o g y m i d ő n a z o r v o s i tudománynak e g y e s részei, p . o . a z É l e t t u d o m á n y , a Kór tudomány előadatnának: a z o k m i n t m i n d e n ösz- vehangzás rendszabásai e l l e n illetlenül Öszveszerkéztetctt t a r k a b a r k a r u h á j á t e s t , és m i n t e g y fölzavart forrás tűnnének elő. A h e v e n y e b b ' , évtizedek mindennemű tudományok szerencsésebb szüleményei, a z o r v o s i t u d o m á n y a z újabb m a g y a r munkákban szétszórt töredékei, a természeti tudományokban n e v e z e t e s e n Diószegi m e g F a z e k a s és Földi U r a k után való előlépések, némely öregebb m a g y a r o r v o s i k ö n y v e k , és még néhány jó és értelmes barátokkal t a r t o t t tanácskodások v o l t a k a z o n kútfejek, mclyckhöz a Fordító ön gondolkozásán és ösméreleiu kívül folyamodván., a z emlílcü lu'domúnyuk.
V i ,.,.( ( _ .„,
elViad^scibä« a tl/tífU-clcu tarkaságot c s i n o s egyszerűséggel, a ? i v t v a r o s /homályt; d e l e l t , ^ s z t a w á g g a f i p a r k o d o t t föl-- cséi'élni. ;Dé m i n d e z e n i g y e k e z e l e k e t n e m tekintvén„
a Fordító niégiS;:gyakort^
k a i k ü z d ö t t v . o l y k o c úgy t e t s z e t t n e k i , , m i n t h a későbbi totten;:az<• előbbiekkel. n j s $ -: j e l k é p p , . ^ ^ ^ i * ? ? ™5 a m i n e k ' i g . y a i a o k á t nem/,is-.éppen nehéz, v o l t .fölfedezni;
m e r t hW; f o g o t t a k a t . - egy;Részről e g y fő elvből n e m következtethetjük,; és más r é s z r ő l , h a a m a z o k e n n e k ThegálMsátínem. b i z o n y í t j á k , a k o r a m a z o k , k ö z t azösz*
vdhangzáshbízonnyal; hibázni f o g . így v a g y o n .a, d o l o g a z s o h r b s i titdomámryál is.$ a k i tökclletes m a g y a r o r v o s a k a r l i n n i ' , : a n h a k m i n d e n e k előtt a z o r v o s i t u d o m á n y alyazatját ( S u b s l r a t u m ) . v a g y i s az, e m b e r t m a g y a r u l k e l l
ösraéjftíil
:"A Fordítót őzen . e g y t e t l e n e g y o k indíthatta a r r a , h o g y ;a földibemlrtett' (m n n k á t , : m o l y a m a g a nemében valóban e g y e t l e n ' e g y ,- tat^aifa^forüitfán., és közre bocsátván álmagyar-Közöjisógc^^^^m a g y a r u l Ösraértesse m e g . A Fordító u g y a n n e m a BÓ nöz tudomáüy c©k t a t o j av^v .mért. h a I W l W ~'íi f a k o r bizWfóyal'e^etleli .áiumkni-iadnai k i 5 - a z o n b a n ^ a z . f l l e t - '
tódétóáö^fiá^íHiá^^ósMaoniányvi^fiifejfe taní(.yán,
boöaátí|i^i [íítrkodött íteé^isKihogy!;; azoti.gúny'ol^kftí;). k i k aafoplitásükat a-szöayegek« foná-k• *$!faijt$£k^^$i$ji ösfeviS'i awgczáíulja ^ % > m % i i u k á b . b , M ^ i ? d £ ^ ^
muíílgdíí föképp>memet jazán^atjátóij.jicfi^a^fgagosko^
jotopvagy.4aito.'.li'léAn.yi :(»líJU.&t^i^[)^s;aQí!^(a^^4»«^, h ó M t ó M ü á b , ivileg^UbWKontijsc....Iégyei|^]í^mbö^j3,,>(js;.- u r a l e ü . M o l y igyekezetének czólját h a c l o r l e n Fordító-,
V I I a f c o r o g y a n n e m r e l t c g , h o g y a m a g y a r Közönség l i c l y - behagyását i s m e g n e érdemelje *, m é r t a k á r H c m p o l Ú r e r e d e t i munkájának megrostálásait t e k i n t s ü k , m e l y e k valóban a legkedvezőbbek; akár a z t nézzük, h o g y az több Európái tudományos E g y e t e m b e n o s k o l a i -könyv gyanánt szolgál; akár' a z t vegyük j H o g y heháriy' esztendők a l a t t e z e n niímka m á rJ ötödször' j e l e n t még V akár végre; a z t g o í i d o i j i í k e l ; H o g y a l i g "vágyon égy ezím ae^jüí n l i m k a i s ' , m e l y ä tanulót m i n d ító Élet',- é s i S a b o i v o s i t u d o m á n y r a ,; m i n d a gyakorló •'ÜbiicútudtiitfMp&iyjlxÚml végre a seborVbsí mnnkalétei^'k-rc^^^osésebijsáé^^ná^
nyúsággal j o b b a n tudná előre készííeöi ^ többasaraurika méltóságán hém-kételkedhetünk. U g y a n : c z e t i h a t a l m a s indító o k o k2 0b i í h á t t á k Nrtgyságos LenhosséíknMihály U r a t , a N a g y Síéit-öságúKííátyí:-ífcLylaflÁa^bj4e^!^a:- nácsossát,- M a g y a r Ország Fő Orvossát, és a M a g y a r
Királyi tudományos E g y e t e m ; O r v o s i : Karjának J g a z g a - tóját i s , h o g y e z e n könyvet m a g y a r és német n y e l v e n o s k o l a i könyv gyanánt venné föl, , , ,
A Fordítónak e z e n könyvi f o r d í t á s a y ú i t a i , s z ó l j a u g y a n a z v o l t ' ^ h o g y tanítványaiHak ißgy'ijojiiköJay.YCit nyiíjtana k e z e i k b e ; d e általa,\mégt,íöiáa^hja3^nofc*t^is vár kitöltetni,; még más szükségekot . i s . r e m é n y i : kipó
t o l t a t n i , és inás tudományoknak - i s ó h a j t , segítségül l e n n i . Szükségesnek véli t . v a - Fordító e z e n köíoyvet a z o k n a k , k i k n e k1 hivataloknál f o g v a a z o r v o s i . t a r g y a k r ról m a g y a r u l kéli beszélni , írni,; és értekezni > i l y e n e k a Vármegyéknek és Válásoknak r e n d e s O r v o s s a l és S e b - o r v o s s a i , k i k n e k p» o» a z vígy; n e v e z e t t látleleteket
T i „ . . ^ . .
előadásában, a d/sBlcUjntarkaságot c s i n o ? egyszerűséggel, a i . z a v a r o s h o m á l y t deritctl~jtisztaí>ággal i p a r k o d o t t föl
cserélni., Dé m i n d ' e z e n i g y e k e z e t e k e t n e m tekintvén,, a •Ford/tó m é g i s r g y a k o r t a n i c g l i a l a d h a l a t l a n a k a d á l y o k k a l küzdött»; o l y k o r ; úgy t e t s z e t t n e k i , , , m i n t h a későbbi t e t t e h a z előbbiekkel n e m •elégképp illenének öszve; a m i n e k ' u g y a n okát n e m i s éppen nehéz v o l t , f ö l f e d e z n i ; mérv h a v i f o g i i t i n k a t e g y részről e g y fő elvből n e m következtethetjük , és más r é s z r ő l , h a a m a z o k e n n e k megállásátinem b i z o n y í t j á k , a k o r a m a z o k közt azösz*
véhangzás; b i z o n n y a l hibázni f o g . így v a g y o n a d o l o g a z o r v o s i tudománnyal is; a k i tökélletes m a g y a r o r v o s a k a r l e n n i , a n n a k m i n d e n e k előtt a z o r v o s i t u d o m á n y alyazatját ( S u b s t r a t u m ) v a g y i s a z e m b e r t m a g y a r u l k e l l ösmérni. A Fordítót e z e n . e g y e 4 e n e g y o k indíthatta a r r a , h o g y -a fölebbemlrtett m u n k á t , m e l y a m a g a nemében ••valóban e g y e t l e n e g y m a g y a r r a f o r d í t v á n , és közre bocsátván a-.-magj&ai?:- •Küz&üíiógcljr-pz,-. t j m b e r r c l m a g y a r u l ösmértesse m e g . A Fordító u g y a n n e m a
K o n c ^ tudomány cöktafcójay. m e r t h a ' a ^ . y o l n a j a k o r bíztfösnyaluerödeti Ainakátadna: k i 5 a z o n b a n ^ .áz Éld-'.
todóyá^)?^e^'>:iíiá^'brvósi.'liidoniány réá'ü.ejt P tanítván, melyékiictóía ikuicztadojúányt. sziiksógképp^eieikbc k e l l boesáltű ,' i p a r k o d o t t h i é g l i s h o g y a z o n g ú n y o l ó k a l , k i k . a;;fordításokat a szőnyegek fonák szHj,e^vg]i;;!^a^nli'íjá^
öszve;,';inagezáfolja .és .,-hiég.-.. inkább törekedett , h p - g y a
I I Í U U % Í Í főképp, inémel, számárjától, n o : i g . e a ; . s z a g o s k o d ~ . . j o i w j l v a g y i a c - J i i a ; ' . 1 :-MÁay, iökéllítesíyrj.aíjlry^Aábráza^ját hofdb>izi«ü!ä , iílcgatóbh/kicinüjsc. .légyotit,tkgÓmbözó',.,9s•
eredéi i . M o l y igyekezetének cssúljáL h u elérte a Fordító,
V I I a f c o r ugya» n e m rcltög, h o g y a m a g y a r Közönség h e l y - behagyását ís m e g n e érdemelje ; m e r i a k á r H c m p o l Úr e r e d e t i munkájának megrostálásait t e k i n t s ü k j m e l y e k valóban a legkedvezőbbek; akár a z t nézzük, h o g y a z több Európai tudománj'os E g y e t e m b e n o s k o l a i k ö n y v gyanánt szolgál; a k i t / a z t v e g y ü k , h o g y néhány esztendők a l a t t e z e n m u n k a i n á l - ötödször j e l e n t m e g • ••áltájr végre a z t góndöljüfe: c l ; h o g y a l i g v a g y o n égy e z e n nernü m u n k a i s V m e l y á tanulót m i n d a z Elét - és a S e b o r v o s i t u d o m á n y r a , m i n d a gyakorló Bönczludbmátíyxa^.i_jmjid
végre a s e b o r v o s ! munkatételekre szewncseseblií^gyará- nyúsággal:jobban tudná előre készíteni: több&immuuka méltóságán n e m -kételkedhetünk. U g y a n : c z e n h a t a l m a s indító o k o k ' ' b í r h a t t á k Nagyságos LenhossékriMihály U r a t , a N a g y M é l t ó s á g ú K i i ^ y í H e l y t a r i ó : ' f anúcsifCa- wácsossát,: M a g y a r Ország3 F ő Orvossát j és a M a g y a i ; Királyi tudományos E g y e t e m O r v o s i : K a r j á n a k I g a z g a tóját i s , h o g y e z e n könyyet m a g y a r és német n y e l v e n o s k o l a i könyv gyanánt venné föl.
A Fordítónak e z e n könyv, fordítáiavájtál>Sü.iczélja u g y a n a z V o l t ' ,1 - h o g y tanítványiinak iegy.ijój; ;k-ö.niyye t nyújtana k e z e i k b e ; d e általa,anég,,'mág;has.zinoka;t . i s vár kitöltetni,: még más szükségeket üsi reményi i^ k i p ó t o l t a t n i , és más tudományoknak - i s : óhaj t ; segítségül l e n n i . Szükségesnek véli t . i . a Fordító e z e n k ö n y v e t a z o k n a k , k i k n e k hivataloknál f o g v a a z o r v o s i M r g y a k r r ó l m a g y a r u l k e l l beszélni , í r n i , és é r t e k e z n i , i t y e n e k a V á r m e g y é k n e k és Városoknak r e n d e s O r v o s s a i és• S e b - o r v o s s a i , k i k n e k p , o» a z úgy n e v e z e t t látleleteket
V I I I
( V i s u m r c p c r t u m ) magyaról szükség föltenni; h a s z n o s l e h e l a z o k n a k , k i k jövendőben akár o r v o s o k , akár s e b o r v o s o k óhajtanak l e n n i , v a g y k i k talán természetes vonszódásokból a z o r v o s i tudományban némely előlé- p c s e k e t kívánnak t e n n i ; érdekelheti még e z e n m u n k a a z o k a t i s , k i k e t n y e l v ü n k kifejlődése g y ö n y ö r k ö d t e t ; segítségül szolgál végre a természet-és lélekvizsgálónak, ( P h y s i c u s , e t P s y c h o l o g u s )
neműképp
a polgári r e n d szabónak , (Políticns) a z o r v o s i törvényes kérdések e l látása végett a Bírónak, és T ö r v é n y t u d ó n a k , h o g y őka z e m b e r i t e s t a z ő tudományaikban bevágó részeinek életmívezettségét voltaképp ösmérhessék. É p p e n e z e k v o l t a k a z o n ébresztő s z e r e k a fő czélon k i v ű l , m e l y e k érmécz h e l y e t t szolgálván a Fordítót a r r a birták, h o g y íolebbemlített czímű munkáját közre bocsássa; m e l y h a talán a m a g y a r Közönség előtt k e d v e t l e l n e : ígéri a m o s t c s a k F o r d í t ó , h o g y mennél előbb m i n t e r e d e t i Szerző ön oktatásait i s t . i . a z Élet- és K ó r t u d o m á n y t , a z egesség megtartásának ( M a c r o b i o t i c a ) és betegség orvoslásának ( T h e r a p i a ) t u d o m á n y a i t , m e g a gyógy
szerekről szólló tanítást ( J a m a t o l o g i a ) i s , m e l y e k már n a g y o b b részt készen állnak, ú t n a k e r e s s z e .
Közrebocsátatott P e s t e n Böjt elő havának 29kén l S a b b a n
B u g á t P á l ,
O r v o s D a c t o r , ás l l e n d e s Királyi Oktató.
B E V E Z E T É S.
1 . §. A Boncztudomdny általánosan.
Mletmívesiestehneh m o n d a t n a k a z o k , m e l y e k résziül belső tápldlódások által n y e r t i d o m j o k a t a külső , i d e g e n befolyások e l l e n v é d i k , és f o l y t a t j á k ; részint' t u l a j d o n n e d v e k e t készítnek ; részint o l y crőkúlölesc- k e t m u t a t n a k , m e l y e k e t , m i a z életmívtelen természet
b e n n e m t a p a s z t a l u n k . E z e n t e s t e k h á r o m szempontból tekinte'thétnek'J m u n k á m í v i , v e g y i lés - és erőbeli t u lajdonságokra nézve. Vegyílésbeli o l d a l o k a z oszlató t u d o m á n y t á r g y a , m e l y a z o k n a k e l v e i t , ú g y a z e z e k n e k egymáshoz lévő arányait n y o m o z g a t j a . Az életmíves t e s t e k erőbeli o l d a l a i v a l a z életmívi É l e t t u d o m á n y ^ f o g l a l a t o s k o d i k , m e l y e z e n t e s t e k életének közönséges töiv vényeit,'és különösen a z életnek a z o n külömbtele k é p e i t , m e l y e k a l a t t a Z magát m i i t a t j a , a v a g y a k ü l ö m - böző munkálódásokat a d j a elő. A "Boncziuclóinány (Anatómia) a l a p j á t;e g y é d ü l a z életmíves t e s t e k m i U i k!a -J míves o l d a l a t e s z i m e l y a z élelmi v c s t e s t kitlömb'féie készülétének h e l y e z e t é t , öszvefüggését, i r á n y á t , n a g y s á g á t , i d o m j á t , és alkotását m a g y a r á z z a ,:a ^ k i V u l ^ h o g y a z életben a z o n készületek a r á n y a i r a , és munkáé- lódásaira , m e l y e k által b i z o n y o s czélt é r n e k , ügyelne.
A Boncztudomány tehát kiválólag, s egyedül a z élet- míves t e s t e k öszveszerkézlcléseivcl f o g l a l a t o s k o d i k .
A növények, a z á l l a t o k , és a z e m b e r t e s z i k a z életmíves világot. A növények íöllaglása N i ' r v c i i y - ( P h y t o t o t n i a ) , a z állatoké Allathanczolásnak ( Z o o t o - m i a ) , v a g y öszvehasonlitó Boncztndománynak, a z emberé p e d i g s z o r o s a b b értelemben v e t t Boncztudo~
l
2 B e v a z e t é s .
mdnynak , V a g y EmberhonczolásnaJ: (Anlhropotoinía) n e v e z t e t i k .
E z e n utolsó n e v e z e t n e k két értelme v a n . A l a t t a m á r a z o n mesterség é r t e t ő d i k , m e l y s z e r i n t a z e m b e r i h o l t t e s t t a g o l t a t i k f ö l ; m á r p e d i g a részek a z o n ő s - mérete , m e l y e t a föltaglás által szerzünk m a g u n k n a k . A ' Bonczmesterséget a z o r v o s o k közül c s a k k e v e s e n g y a k o r o l j á k , e l l e n b e n a Boncztudományt m i n d e n o r v o s n a k , szükség t u d n i . E z e n tudomány n a g y befolyását tekintvén, m e l y belőle a z egésséges, és b e t e g e m b e r tüneményeinek megmagyarázására, a betegségek m e g
ítélésére , és orvoslására, úgy . a törvényes kérdések megfejtésére h á r a m l i k , többé n e m lészen szükség a n n a k széles hasznát f e j t e g e t n i .
A z e m b e r i t e s t részei m a g o k a t m a j d egésséges á l l a p o t b a n m u t a t j á k , m a j d p e d i g ettől eltávozó t e k i n t e t e t t e r j e s z t e n e k e l ő , ú g y , h o g y m i a hibákat a l e g - kissebbektől kezdvén léjjcsó'nként egész a l e g n a g y o b b elfajulásokig y o i n o z b a l j u k ; h o n n a n a Boncztudomány két főosztályokra s z a k a d , a z első a z egésséges e m b e r m i n d e n tekíntetbeli alkotását tanítja , és általánosan Boiicztudománynak m o n d a t i k , a második a z alkotás hibás eltávozásait o k t a t j a , és húr tudományos Bonczo- lásnah (Anatómia p a t h o l o g i c a ) n e v e z t e t i k . E z a K ó r tudománnyal m r v o l t o s a n szövetik öszve, m e l y n e k a b e tegség természetének és o k a i n a k kipuhatolására n a g y befolyása v a n ; a z o k t a t j a a z o r v o s t a külömbféle a l - kotásbeli hibás eltávozások megösmérésére, a z a d j a tudtára a b e t e g e s tünemények külömbségeinek okait»
végre a törvényes o r v o s i tudományra i s szembetűnő befolyása v a n , m i v e l ő intézi a z o r v o s t , h o g y a b e tegség , és erőszak által o k o z o t t változásokat cgymástúl rnegkülömböztethesse.
2 , §. A Boncztudomány fői osztása.
A z egésséges e m b e r i t e s t e t vizsgálván , a b b a n k ü lömbféle részeket veszünk észre, m e l y e k külső tekín-
A ' B o n c z t ü J o m á n y á l t a l á n o s a n . S tetők' és alkotásokra nézve egymástól r n i v o l l o s a n k ü - lömböznek. O k é t a tudósok következő'seregekbe t ö r e k e d t e k s z o r í t n i : a sejtszövet, és h á r t y a ; a c s o n t (Csont tcmümdny , O.steológia); a s z a l a g (S'zdlagtanít- mány, S y n d e s m o l o g i a ) ; a z i z o m [Izonitanitmány, M y o - l o g i a ) ; a z edény (Edénytanitmány, Angioíogia); a z i d e g (Idegtanítmány, Neurológia); a külömbféle é l e t m í - v e k , v a g y a z lígy n e v e z e t t belrészek {Eelrésztanít- mdny, Siílanchnologia); és a m i r i g y rendszerébe ( M i rigy tanitmány , A d e n o l o g i n ) . E z e n fölosztás a z o n b a n n e m egészen czélerányos, és a z egésznek átlátását n e hezíti , a h e l y e t t h o g y könnyebbítené. S o k cletmívek
öszvefüggésükből erőszakosan k i s z a k a s z t a t n a k , e k e n t o z éleLtudományos s z e m p o n t e l v e s z . E l l e n b e n s o k k a l ezélerányosabb, a z E l e t és ICórludományra s o k k a l n a g y o b b befolyása l e s z a fölosztásnák, h a először a t e s t külömbüző egyszerű r e n d s z e r e i m a g o k b a n m i n d e n öszveköltetés nélkül t e k i n t e t n e k , h a e g y m i s alkotások, ós t u l a j d o n minéműségök ( a z crőbcí'áket kivévén)ele
intén vizsgáltatnak m e g , és e r r e a magános c i c i m í v e k , és egész r e n d s z e r e k leírásai következtetnek, c g 3rs z c r s - m i n d h a a z o n m ó d fcjlődteLik k i , h o g y miként szár
m a z n a k ők a külömbözo közönséges szövetekből.
3 . §. Közönséges múnh áh.
Számos m u n k á k v a n n a k , m e l y e k a B o n c z t u d o m á n y n a k részint magányos tárgyait, részint több c z i k - k e l y e i t , sőt a z egészet i s adják elő. A k i a Boncztu»
tudomány tudományába mélyebben óhajt h a t n i , a n n a k következő m u n k á k h a s z n o s a k :
H A L L E R I b i b l i o t h e c a a n a t o m i c a V o l . I I . T i g n r . 1 7 7 41— 1 7 7 7 . 4 . m e l y b e n a z 1 7 7 4 i k i g kijött m u n k á k c s a k n e m m i n d előadatnak rövideden f o g l a l a t j u k k a l
együtt.
K . S P R E N G E I / S V e r s u c h e i n e r p r a g m a t i s c h e n G e s c h i c h t e d e r A r z n e i k u n d e . H a l l . J.800—1803. V o l . V . 8.
t *
4 B e v e z e t é s . BÜRDACII'S L i t t c r a t u r d e r H c i l w i s s c n s c h a f t . G o t h a 1 8 1 0 —
1 8 1 1 . V o l . I I . 8.
J . D . R E U S S repertórium c o m m e n t a t i o n u n i a s o c i c l a t i b u s l i t t e r a r i i s e d i t a r a m , T o m . X r a u s . G o t t . 1 8 1 3 . 4.
T . í l . LAUTHIIÍS tőire d e r A n a t o m i e . T o m . I . S t r a s b . 1 8 1 5 4. T o m . II» 1816-
I t t a l e g n e v e z e t e s e b b , és leghasználhatóbb munkák, h o z a t n a k e l ő , m e l y e k a B o n c z tudományt egészen, v a g y a n n a k több részeit adják elő :
A . V E S A L H d e c o r p o r i s h u m a n i f a b r i c a L . VIÍ, e d i t 2.
B a s i l . 1555'. f o l . —• E j u s o p e r a e d . B o e r h a v c e t A l b i n , X u g d . B a t a v . 1725. T o m . I I . F o l .
G . F A L L O P I I O b s e r v a t i o n e s a n a t o r n i c a c . Vénet. 1 5 6 1 . 8 , B A R T H . EÜ'STACH. o p u s c u l a a n a t o m . i c a . V e n c t . 1564. 4, .EJU.SDEH t a b u l a e a n a t o r n i c a c , e d i t . a" L a n c i s i o . R o m ,
1 7 1 4 . f o l .
B , S . A L B I N I e x p l i c a t i o t a b u l a r u m a n a t o m i c a r u m E u - stachü L . B . 1 7 4 4 . — 1 7 6 1 . f o l .
G . COWPER t h o a n a t o n r y o f h u m a n b o d i e s . O x o u . 1697»
f o l . L . B . 1 7 3 7 . f o l . ' U l l r a j c c t . 1750. f o l , F . R U Y S C I I o p e r a o m n i a . T o m . I I . A m s l c r d . 1 7 2 1 . f o L J . B . M O R G A G N I A d v e r s a r i a a n a t o m i c a . P a t a v . 1 7 1 9 . 4 . EJUSDEM e p i s t o l a o a n a t o r n i c a c , ' n o v a s o b s e r v a t i o n e s , e l .
a n i m a d v e r s i o n e s c o m p l c c t c n s . L . B . 1 7 2 8 . 4 . c u - r a n t o B o e r h a v i o .
J . D . SANTORINI o b s e r v a t i o n e s a n a t o r n i c a c . Vénet. 1724, 4. L . B . 1 7 3 9 . 4 . E j u s d e m X V I I . t a b u l a c e d i t . a
M . G i r a r d i . P a r m . 1 7 7 5 . f o l .
B . S . A L B I N I a n n o t a t i o n e s a c a d e m i c a e . L . I — V I I I . L . B . 1 7 5 4 — 1 7 6 8 . 4.
A . D E H A L L E R p r i m a e l i n c a e P h y s i o l o g i a e e d i t . a b H . A , W r i s b c r g . G o e L t i n g . 1 7 8 0 . 8.
E I U S D E M E l c m c n t a P h y s i o l o g i a e c o r p o r i s h u m a n i . V o l . V I I I . ' L a a s a n 1 7 7 5— 1 7 6 6 . 4.
E J U S D E M I c o n u m a n a t o m i c a r u m f a s c i c u l i V I I I . G o e l l . 1443—1750. f o l . e d i t n o v a 1780. f o l ,
A ß o n c . z t I i d c - n i á u y á l t a l á n o s a n . 5 E J U S D E M o p u s c u l a a n a t o m i c a G o e t t i n g . 1 7 5 i . 8.
E J U S D E M o p e r a m i n o r a V o l . I I I . L a u s . 1762—1768. 4.
EJUSDEM c o l l e e t i o d i s s e r t a t i o n u m a n a t o m i c a r u m . V o l . V I I I . G o e t t i n g . 1746. 4.
J . B . W I N S L O W e x p o s i t i o n a n a t o m i q u e d e l a s t r u c t u r c d u c o r p s h u m a i n . A m s t c r d . 1752. T o m . I V . 8.
J . L I E U T A U D e s s a i s a n a t o m i c r a e s . P a r . 17/J2. 8. e d i t . a P o r t a i . P a r . 1776. T o m , I I , 8.
J J . I I U E E R o b s e r v a t i o n e s a n a t o m i c a e . C a s s e l . 1760. 4.
EJUSDEM a n i m a d v e r s i o n e s a n a t o r n i c a c . C a s s e l 1763. 4.
A MONROE w o r k s . E d i m b . 1781* 4.
P . C A M P E R D e m o n s t r a t i o n u m a n a t . p a l h a l o g i c a r u m L i b . I . I I . A m s t . 1 7 6 1 — 6 2 . f o l .
J . E . N E U R A U E R o p e r a a n a t o m i c a . L i p s . 1 7 8 6 . 4.
J . T H . W A L T E R o b s e r v a t i o n e s a n a t o m i c a e . B e r o l 1775.
í b l .
S A H A T I E R traité c o m p l o t d ' a n a t o m i e . V o l , I I , P a r . 1772.
*8. 1 7 8 1 . T o m . I I I .
G . PROCHASCA a d n o t a t i o i i u m a c a d e m i c a r u m f a s c . I I I . P r a g . 1 7 8 0 — 8 4 . 8 .
J , C . A . M A Y E R B e s c h r e i b u n g d e s g a n z e n m e n s c h l i c h e n K ö r p e r s . T o m . I . V I I I . B e r l i n . 1783—94. 8. i d c t a r t o z n a k : •
M E Y E R ' S a n a t o m i s c h e K u p f e r t a f e l n , 0 H e f t e . B e r l i n 1 7 8 3 — 1 7 9 4 . //.
G . F . H I L D E B R A N D T L e h r b u c h d e r A n a t o m i e d e s M e n - s c h e n . T o m * I V . B r a u n s c h w . 1 7 8 9 . 8 . e d i l . 2 . 1 7 0 8 *
e d i t . 3 . 1 8 0 3 ,
S . T H - S o E M M E R i N G v o m B a u e d e s m e n s c h l i c h e n K ö r - p e r s T o m . I . V . F r k f . 1 7 9 1— 9 6 . 8 . e z a l a t t a czím
a l a t t i s : d e c o r p o r i s h u m a n i f a b r i c a . T o m . V I , J , B E L L. t h e a n a t o m y o f t h e h u m a n b o d y . T o m . V .
E d i m b . 1797. 8. nemeiül e z a l a l t a czím a l a t t : Z e r g l i e d e r u n g d e s m e n s c h l i c h e n K ö r p e r s v o n I l e i n - r o t h u n d Pioscnmüller L e i p s . 1 S 0 6 * T o m . I L réz-
m e t s z e t e k k e l .
fi B e v e z e t é s .
A . B O Y E R traité c o m p l e t d ' A n a t o m i e T o m . I I I . P a r . 1 7 9 7 . 8 .
C . H . B E L L. a s y s t e m o f d i s s e e t i o n s e s p l a i n i n g t h e a n a - t o m y o f t h e h u m a n b o d y . T o m . III". E d i m b . 1 7 9 8 — •
1 8 0 3 . f o l . németül. Z e r g l i e d e r u n g d e s m e n s c h l i - c h e n K ö r p e r s . L e i p z . 1 8 0 0 . 8 . m i t l a K u p f e r n i n f o l .
X . BICHAT traité d ' A n a t o m i e d e s c r i p t i v e T o m . I — V . 1 8 0 1 — 1 8 0 3 . 8 .
J . C H , L O D E R t a b u l a e a n a t o m i c a e , V i n a r X 7 y 4 — 1 8 0 3 . f o l - német n y e l v e n i s : a n a t o m i s c h e T a f e l n . H . A . W R I S B E R G c o m m e n t a t i o n u m m e d i c i e t c . a r g u -
m e n t a V o l . I . G o e t t i n g . 1 8 0 0 . 8 .
G . SANDXFORT t a b u l a e a n a t o m i c a e f a s e . I V . L . ß . 1 8 0 1 . f o l .
C A L D A N I i c o n e s a n a t o m i c a e V e n e t . 1 8 0 1 . f o l .
J . C i L ROSENMÜLLER c h i r u r g i s c h a n a t o m i s c h e ' A b b i l - d u n g e n T o m . I I I . W e i m a r 1 8 0 5 , f o l .
A . MONRO o u t l i n e s o f t h e A n a t o m y o f t h e h u m a n b o d y i n i s t s o u n d a n d d i s e a s e d S t a t e . L o n d . 1 8 1 3 . 8 . T o m . I I I .
J . C H . ROSENMÜLLER H a n d b u c h d e r A n a t o m i e . L e i p z . 1 8 1 5 . 8 . 2 d i k £kiadat.
J . F . M E C K E L H a n d b u c h d e r m e n s c h l i c h e n A n a t o m i e . T o m . I . H a l l . 1 8 1 5 . 8 . T o m . I I . 1 8 1 6 . T o m . I I I . 1 8 1 7 . T o m . I V . 1 8 2 0 .
J , GORDON a s y s t e m o f h u m a n A n a t o m y L o n d . 1 8 1 5 . T o m . I .
J , S C H E R E R t a b u l a e a n a t o m i c a e o r i g i n a l e s . V i e n . 1 8 1 8 . f o l . e d d i g 5 Kötet német n y e l v e n i s .
J . CLOQTJET A n a t o m i e d e l ' h o m m e P a r . 1 8 2 1 . f o l . M e l y - ből e d d i g 5 d a r a b j e l e n t m e g .
E L S Ő O S Z T Á L Y .
A Z E M B E R I T E S T EGYSZERŰ. R E N D S Z E R E I R Ő L ?
4. §. A rost általánosan.
Az e i n b e i - i t e s t merő részei rostohbúl állnak. M i n d e n ü t t találni őket, még a z a g y , g e r i n c z a g y , és a jég
lencsében i s . O k tehát a z életmívezettségnek közönsé
g e s a l a p j a i . A r o s t o k öszveütődésébül a t e s t b e n két s o r - b e l i élelmívek e r e d n e k . A z első s o r a z egyszerűket f o g l a l j a m a g á b a n , a sejtszövetet, a hártyát, a csontot, a z izomrostot, a z edényt, és a z ideget. E z e n életmí-
v e k n e k m i n d e n i k e alkotásában, és élőtehetségében m i n denképp egyfajú, d e a többitül e z e k r e nézve m é g i s i g e n külömböző. A midőn e z e n e r e d e t i részek e g y e -
•sűlnek, a második s o r áll e l ő , m e l y a z öszvelett élel
m i v e k e t f o g l a l j a m a g á b a n , m e l y e k gyurmáját térin- bélnél ( P a r e n c h y m a ) n e v e z i k .
5 . §. A s ej t s z ö v e t.
A sejtszövet f e h é r , lágy s z á l a k , és l e v e l e s e k ösz- vetorlódásaibúl s z á r m a z i k , m e l y e k egymást külömböző irányban vágják á l t a l , és m a g o k közt hézagokat h a g y n a k , m e l y e k részint z s i r t , részint savós n e d v e k e t f o g
l a l n a k m a g o k b a n .
A sejtszövet másképp takonyszövetuek i s m o n d a t i k ; m e l y n e v e z e t talán n e m a ' l e g j o b b , m i v e l k ö n n y e n a z o n c s a l f a g o n d o l a t r a v e z e t h e t , h o g y a sejtszö
v e t t a k o n y b ú i áll. H i s z e n a t a k o n y némely hártyák-, n a k t u l a j d o n t e r m é n y e , t u l a j d o n kivetendő a n y a g , a ' s e j t — v a g y nyirkszövet p e d i g e l l e n b e n a vér hegedé-
8 A ss e m b c r i t c s t
k e n y nyirkjábúl e r e d , és éleünívezcU. A külömbségct még a z o n környűlállás i s m u t a t j a , h o g y o l y k o r egé
s z e n új sejtszövet támad o t t , h o l a z előtt s o h a se v o l ts a v a g y h o g y h a e l v e s z e t t i s m é t helyrejüótolódik.
A z életmivekre nézve a sejtszövet k é t f é l e ; v a g y c s a k magában á l l ó , m e l y egyedül a z életmíveket. f e d e z i , s e z e k n e k szálagál szolgál, h o g y h e l y e z e t ö k e t bizonyossá t e g y e , némely h e l y e n a z életmívek t u l a j d o n idomját vészi magára, p , o . a z ondóhólyagcsáknál, a h u r k a b i l l e n t y ű n é l , s a t . ; v a g y p e d i g a z életmív belsejébe h a t , s a n n a k e g y részét segíti készítni, i l y — k é n t találjuk őt a belrészek t é r i m b é l é b e n , a o s o n - t o k b a n .
A sejtszövet n e m mindenütt egyfajú; némoly h e l y e k e n a s e j t e k t á g a k , n a g y o k , és közönségesen s o k zsírt f o g l a l n a k m a g o k b a n p , o . a vesék k ö r ű i , a h ó - n . a l y b a n , a n a g y i z m o k k ö z t ; más h e l y e k e n k i s s e b b e k , főképp o t t , h o l a sejtszövet a z életmívekbe h a t , a midőn savós nedvességeket t a r t a n a k m a g o k b a n ; végre más h e l y e k e n egészen elenyésznek, és h á r t y a f é l e r é s z e k e t képelnek. A s e j t e k m i n d a n n y i n öszvefüggésben v a n n a k egymás közt a fejtül egész a t a l p i g úgy, h o g y a l é g , és más i d e g e n t e s t e k e g y részből a másikba k ö l tözhetnek , a m i t számtalan tapasztalások b i z o n y í t - n a k .
A sejlszövet alkotását tekintvén , a vékony f e h é r l e v e l e s e k b e u n o m szálakat veszünk észre f u t n i , m e l y e k hihetőleg kigőzölö, és beszívó edények. A z e l s ő k , m e l y e k linóm befecskendezések által tétethet
n e k látszatókká, a hajszáledények seregéhöz t a r t o z n a k . A z utolsókat n e m l e h e t eló'állítni, d e több t ü n e m é n y e k a r r a m u l a t n a k , h o g y a sejtszövetben szívó edények v a n n a k , úgy a természetes r e n d e s főiszívás, ú g y a s e j t e k b e kiöntődött v é r n e k , g e n y n e k , víznek g y o r s fölvétele, és elenyészcsebizonyítják a z t .
e g y s z e r ű r c u cl s z c r e i r ö 1 . 9 6 . §. A hártyái:.
A h á r t y á k o l y életmívek , m e l y e k n e k csekély v a s tagságok lévén, a " t e s t b e n t ö b b é , v a g y kevésbé t e r j e d n e k e l , és részint más részek b e b o r í t á s á r a , és más élej.mívekkel lévő öszveköttetésre s z o l g á l n a k ; részint több életmíveket segítnek öszveszerkéztelni. M i n d a n n y i t h á r o m s e r e g b e l e h e t szorítni.
I . A takonyhártyák főképp a z o n üregek belső f a l a i t f e d e z i k , m e l y e k a t e s t kiüsö fölületén nyílnak , és belső h a t á r t k é s z í t n e k , v a l a m i n t a külső bőr a külsőt t e s z i . Kiterjedésükben k é t egymás t ú l megválasztott d e i g e n elterülő h á r t y á k a t m u t a t n a k .
a ) A z e g y i k a légvétel, és emésztés életmíveihöz t a r t o z i k 5 e z először a száj a , és o r r ü r e g e t , és a z e z e k k e l öszvefüggő ű r ö k e t f e d i b e , a t o r o k b a n k é t f o l y a m a t o k r a s z a k a d , a z e g y i k a ' gőgön á l t a l , e z t e t befedvén, lép a lehellés életmíveibe, a gó'gsípot k i - b é l l i , és a légútakban t e r j e s z k e d i k k i . A másik a g a r a t o n által m e n a g y o m o r b a , a z egész bélcsatornát b e fedvén, a seggnyílásnál végződik , útjában a z epehólyag, 0 m á j , , és hasnyálmirigy kiürítő csőjeinele belső fö- lületeit vonván b e .
b ) A másik a nemző részek, és életmívek számára r e n d e l t e t e t t . A férj f i nemnél a hólyagtúl részint f ö l felé a hudvezédekbe, és a vesemedenczébe ; részint a z ondó vezérekbe, és a z ondóhólyagcsákba folytató
d i k , behúzza a hudesővet, m e l y n e k nyilasánál a külső bőrrel köttetik öszve. A szép nemnél a móhhüvelyt f e d e z i , innét részint a méhbe, részint a F a l l o p kürtjei
b e m e n , h o l a k ü r t n e k hasürbeli nyílásánál a h a s hártyával koezódik öszve; részint a hudesőn által f o l y tatódik a h ó l y a g , hudvezódek, és vesemedenczékbe.
A t a k o n y h á r t y a l á g y , n y ú j t h a t ó , h ú s o s , cs vö
rös, sejtszövetből n e m lálsznlik l e n n i , m e r t megsér
tetvén n e m pótol tátik ismét h e l y r e ; ő n e m , bujálkodik*
és a z a l a t t a fekvő sejtszövet hibáibúi n e m részesül.
\i) A z o m b e r i l e s t
Külső l a p j a sejtszüvettcl f e d e z t e t i k , m e l y állal a s z o m széd részekkel egyesül, a v a g y izomliártyával húzatik b e , m e l y n e k mozgásai által a belső fölületén lörlénő elválasztások mozdítatnak e l ő , e z e n laponágadznak e l a z i g e n fölületesen fekvő l e g f i n o m a b b edények , és i d e g e k : r a j t a s o k h e l y e n k i s s e b b , v a g y n a g y o b b r e d ő - k e t l e h e t észrevenni, m e l y e k a z alatlfekvő sejtszövet- tó'l, v a g y izomrétegektől e r e d n e k , es részint állandók, részint n e m . A belső l a p i d e g e n t e s t e k k e l jön szünte
l e n é r i n t é s b e , a k i v ü l , h o g y e z e k könnyen gyulladást okoznának b e n n e , m e l y b e n még a s z o k o t t l a n ösztönök s e m mindég g e r j e s z t e n e k b e t e g e s tüneményeket. E z e n l a p a z o n o k b ú l , h o g y a r a j t a lévő kigőzölő edények v i z e s a l a k o t választanak e l , és h o g y őt számos apró életmívek t a k o n n y a l húzzák b e , szüntelen n e d v e s . E z e n takonymii-lgyehneh ( F o l l i c u l i m u c o s i , s e u m u c i p a r i ) n e v e z e t t apró életmívek gömbölyű t ö m l ő k , m e l y e k a bőrben már magányosan, már rakásban f e k s z e n e k , és a m e l y e k n e k kiürítő csőjei a belső fölületén n y í l n a k .
I I . Á savós hdrtydh. E z e n s z i n t e n e m a sejtszö
vetből eredő fehér, kevéssé f é n y e s , és külömböző v a s tagságú h á r t y á k , c s a k e g y l e v elhűl állnak. Külső t ö b b e , v a g y kevésbé sejtszövettel f e d e t t iolületök é r d e s , belső fölüle tök s i m a , m e l y kevéssé r a g a s z o s vízzel f e d e z t e t i k ; e z e n n e d v egésséges állapotban s o h a c s e p p - képben n e m j e l e n i k m e g , h a n e m elválasztása ulán a z o n n a l ismét fölszívatik. Simaságokat m i n d e n állalok b e h ú z o t t belrésszel közlik. A hozzájok járuló véredények n e m éppen számosak , d e a hajszál -, és n y i r k e d é n y e k - n e k száma a n n á l ' n a g y o b b benuök. Hozzájok számítat- n a k a h a s - és mclhártya, a szívbnrokuak e g y r é s z e , a pókhállóhárlya, a m a g z a l i u g , a z i z m o k számára r e n d e l t takonyerszények, a z íz t o l o k 'belső részei, és a köthártya. E z e k egymással n i n c s e n e k öszvekötve, sött m i n d e n i k m e g v a n válaszlva a l o b b i i u l . I n n e n e r e d Q
e g y s z e r ű r e n d s z e r e i r ő l . i L külömbözü b e l r e s z e k megválasztott állapotja. Nyílás nélkül lévő t ö m l ő k k é n t j e l e n n e k ők m e g , h o n n a n s e m e d é n y e k e t , s e m i d e g e k e t n e m bocsáj'tnak m a g o k o n ál
t a l , h a n e m e z e k e t k ö r n y e l i k , és hüvelyeket készítnek.
I I I . A rostos hdrtydh t u l a j d o u érméczes r o s t o k b ú i származnak ; i d e t a r t o z n a k a c s o n t - , és t ü l k b á r t y a , a s z i v a c s o s t e s t e k n e k k ü l s ő , és a vesék t u l a j d o n h á r - t y á j i , úgy a z í z t o k o k , a k e m é n y a g y k é r , m e g a z o n h ü v e l y e k , m e l y e k a z i n a k a t , és i z m o k a t h ú z z á k b e , végre a z í n a k , és a bönyék.
A r o s t h á r t y á k l a p j a i f é n y e s e k , belső fölületök g y a k r a n a savós h á r t y á v a l egyesül p . o . a szívburok
b a n , a kemény kérben, és a z í z t o k o k b a n ; b i r n a k u g y a n k i s s e b b e d é n y e k k e l , d e i d e g e k k e l éppen n e m .
A h i r t e l e n reájok ható külső erőszakoknak u g y a n szembetünőleg , d e a h a l k a l munkálódó belsőknek c s a k kevésbé állnak e l l e n t . C s a k n e m m i n d a n n y i n tömlő=- k e t képelnek, m e l y e k b e n más részek t a r t a t n a k ; l i k a k k a l i s b i r n a k , m e l y e k e n által e d é n y e k , és i d e g e k h a t n a k .
O n n é t , h o g y több hártyák külömböző h e l y e k e n egymással öszvekoezódni t a p a s z t a l t a t n a k , a hártyák folytalásairúl szólló t a n í l m á n y t állították f ö l , sütt
a n n y i r a m e n t e k , h o g y m i n d e n egyébb h á r t y á k a t e g y e t l e n egyből, t . i . a r o s t o s agykérbűl véltek e r e d n i . A z u g y a n i g a z , h o g y s o k h á r t y á k i g e n e l t e r j e d n e k , ' é s m e s s z i r e folytatódnak, a m i n t a h a s - és melliártyá- nál l e h e t l á t n i : d e e z e n t a n í t m á n y mégis kicsapongó ; m e r t több h á r t y á k egymással c s a k h a t á r o s a k , a k i v ű l , h o g y egymás folytatásai v o l n á n a k , p . o . a bélcsator
nának belső takonyhártyája a külső b ő r r e l a seggnél c s a k ü t ő d i k , n e m p e d i g köttetik öszve, úgy a m é h h ü - v e l y n é l , a z o r r n á l , és a szájnál i s .
7. §. A cs o n tr endszer általánosan, A c s o n t o k a t e s t n e k legkeményebb, és l e g m c -
r ő b b ál l á t h a t a t l a n , s á r g á s - f e h é r szinü részei* m e l y e k
i a A z e m b e r i l e s t
a z ólclnu'vcs t e s t alapját t e s z i k , és a z ízok öszvclélelét s e g / t i k ' elő , n e u ] különibea a lágy részek ápolgalására
•szulgálnak.
A csontoh idomjcu
I d o m jókra nézve b á r o m félék a c s o n t o k : a ) lapos cso?itoh, m e l y e k n e m i g e n v a s t a g o k l é v é n , szélesre t e r j e d n e k , és két csontlemczekbűl á l l n a k , m e l y e k k ö z t
esontállománnyá változott, s z i v a c s o s , f i n o m velővel löltött szövet, a z úgy n e v e z e t t csontbél ( D i p l o S ) f o g l a l t a t i k ; i d e t a r t o z n a k a k o p o n y a c s o n t o k : b ) ' a hosszú csontoh, v a g y honezoh, m e l y e k b o s s z ú k , h e n g e r e s e k , v a s t a g f e j e k k e l végződnek, és m a g o k b a n velőürt f o g l a l n a k , i d e számítatuuk a e z o m b k o n c z , a fölkarkoncz s a - t . c ) a gömbölyűi csontoh, e z e k m á r g ö m b ö l y ű k , m á r sokszegűk, s z i v a c s o s szövetből á l l n a k , m e l y n é m e l y tömöltcbb héj által búza t i k b e " ; i l y alkotást l a
láihatni a kéa-, és lábtő csontjainál.
Azon vészeh, melyeh a csonthoz tartoznál:
I . A csontállomány k é m é n y , . és m e r ő , m e l y n e k a l a p j a villósavas mészaggal egyesűit kocsonyábúl á l l , és csonLtá vált l i k a c s o s szövetet tesz. M e r t magát a k e m é n y e b b csonthéjat i s a k o r á b b i életidőben, v a g y h a ä c s o n t o k k a l s a v a k , v a g y áztatás állal mesterségesen b á n u n k , ú g y némely betegségek ulán i s , l i k a c s o s n a k l e n n i t a p a s z t a l j u k . A r o s t o k következendőképpen jönnek elő a c s o n t o k b a n : a hosszú c s o n t o k b a n a r o s t o k p á r - húzomosan f e k s z e n e k egymás m e l l e i t , a l a p o s c s o n t o k b a n p e d i g s u g á r - és hallóként t e r j e d n e k c l a kü~
zéppontuíl a k ö r n y é k felé.
M a g a a z állomány t ö b b é , v a g y kevésbe t ö m ö t t , m e n t ü l közelebb v a n a külső f ö l ü l c t h ö z , annál lömöl
t c b b , m e r o h b , ' és fényesebb; és m e n t ü l mélyebben h e l y e z t e t i k , annál lazább a z . L c g l a z a b b a veló'ürheu, JÍOI egíszca hállóképü., a csönlvégckmál p e d i g inkább
e g y s z e r ű r e n d s z e r e i r ő l . í3>
taplós. Véredényelv a c s o n t - állományiján a n n á l k e v e s e b b száramai j u t n a k , m e n t ü l j o b b a n k i v a n a c s o n t
fejlődve, m e l y e k e n kivül a vclóürbcn még e g y n e v e z e t e s edény i s h a t , m e l y a v e l ő h á r t y á b a számos ága
k a t t e r j e s z t k i .
I I . A porcz ( c a r t i l a g o ) t e k i n t e t é r e , és a l k o t á s á r a nézve a csontoktól m e s s z i r e t á v o z i k , színe t e j fehér, félben átlátszó, s i m a , i g e n érniéczes, és b i z o n y o s vú- . k o n y v a l a m e n n y i r e r o s t o s h á r t y á v a l ( a p a rezhártyá
val ( P e r i c h o n d r i n m ) f e d e z t e t i k , m e l y a z ízek p o r - czainál u g y a n n i n c s e n m e g ; <le e z e k a h e l y e t t vélök s z o r o s a n öszve forró ráiedvhári.yúkkal b o n t a t n a k . A
p o r o z , midőn a c s o n t o k tökéllctescn kifejlődtek, csak.
e z e k u c k végein t a l á l t a t i k ; d e a z o n k i v ü l még több' r é s z e t e t készít, a g ő g ö t , a k ü l o r r t , a külfiilt s a t . Érméczes e r e j e állal a z ízek mozgásait segíti c l o ' , és simasága állal a z o k n a k m i n d e n horzsolásait a k a d á l y o z z a m e g . A p o r c z természete o l y kevéssé világos, m i n t a z i z d m - , c s idegrostoké. Merő sojtszövclből lútsza- t i k l e n n i , m e l y húzódékouy n y i r k k a l v a n kitöltve. V é r e dények c s a k csekély számmal h a t n a k b e l é , d e annál több hajszálcdényekkcl b i r , m e l y e k színcllcu n e d v e i , v i s z n e k , és a p o r c z táplálására szolgálnak. A p o r c z a csonttól n é m e l y j e l e k által k ü l ö m b ö z t e t i k , velője t . i . n i n c s e n , megsértése n e m k é r e g , h a n e m s e b h e l y által gyógyul ö s z v e , pirosító b u z e r által n e m vállozla
t i k m e g s a t . f ö l o s z l a t n a k a p o r o z o k állandói, - é s csontosodóhra. A z elsők a z egész életben p o r e z o k m a r a d n a k , n o h a o l y k o r b e t e g e s állapotban m e g c s o n t o s o d n a k , ezekhöz t a r t o z n a k a szemhéjjak , a z o r r , fül , g ő g , gögsíp , b o r d a , és csonlvégcknck p o r c z a i .
A z utóisók a z életmíves természet törvényei s z e r i n t a t e s t növésével válnak csonttá.
I I I . A csonthártya ( P c r i o s t e u m ) erős t u l a j d o n r o s t o s edényes h á r t y a , m e l y a c s o n t o t kívülről s z o r o s a n k ö r n y e l i , a magzatnál a z o n b a n a z o n lazábban
1 4 A H e m b e r i t e s t
f e k s z i k , m e l l y e l annál erőssebben nő öszve, mentül öregebb a t e s t . E z e n s z o r o s a b b öszyeköttetésnek o k a a b b a n látszik l e n n i , h o g y a. villósavas mészag a hártyába h a t . A z íztok fölött a z átellenben lévő" c s o n t r a úgy f u t e l , h o g y m i n t e g y öszve függő h á r t y á t lész,mely a z egész csontvázt húzza b e , számos véredényekkel bő
v e l k e d i k , m e l y e k annál n a g y o b b számmal v a n n a k j e l e n , mentül f i a t a l a b b a z e m b e r ; élemedő idővel v e s z n e k a z edények s öszvenőnek. A z ü t e r e k a csonlhár- tyábúl a c s o n t állományába h a t n a k , a vérerek a z ü t e r e k m e l l e t t f o l y n a k v i s s z a ; szívó edények b e f e c s k e n dezés által e d d i g n e m állítattak elő. T e t t vizsgálasok után. e z e n h á r t y a c s a k csekély érzékenységgel látszik b í r n i , és a mesterséges fölbonczolás éppen s e m m i b e léje ható idegszálakot n e m f e d e z h e t e t t f ö l , d e b e l e g tü
nemények némely csekélyebb érzékenységre m u t a t n a k . A csonthártyát másképp külső csonthártyának i s n e v e z i k , h o g y a l t u l m e g külömböztessen, m e l y . a c s o n t , üregben találtatik ; m e l y e n kivül még különiböző h e l y e k e n más más n e v e t n y e r t , ú g y porezhártyának m o n d a l i k a midőn a p o r e z o k a t f e d i , k o p o n y a h á r t y á n a k a midőn a k o p o n y á t , szemgödörhártyának midőn a szemgödröt borítja.
I V . A csontvelő ( M e d u l l a O s s i u m ) zsíros o l a j o s állo
m á n y , m e l y a k o n e z o k n a k belsejébe, és a széles c s o n t o k csontbelébe tétetik l e . A születés ul.áii a z első évek
b e n folyóbb, kevésbé o l a j o s , és vöröses színű. A z őt választó é l e t m í v , a belső csonthártya , ( p e r i o s t e u m i n t e r n u m ) a c s o n t belső fölületén t a l á l t a t i k , m e l y a c s o n t hállóképű szövetére m i n d e n ü t t reátapad , t u l a j d o n h á r t y á t té.sz, és a külső csonthártyával egyedül edények által v a n öszvekötve , érzékenysége csekély, a m i t a csontbetegségek b i z o n y i l n a k , és n a g y számú edényekkel , leginkább ü t e r e k k e l b i r . A ' vérerek u g y a n a z o n nyílások által m e n n e k v i s s z a . V a l l y o n e z e k szíják e föl a v e l ő t , v a g y a r r a t u l a j d o n n y i r k e d c u y e k
e g y s z e r ű r e n d s z e r e i r ő l . 1 5 r e n d e l t e t t e k , e d d i g még n i n c s ellátva. M a g a a velő a hosszú c s o n t o k b a n m i n t sűrűbb világos sárga g y u r m a t ű n e l ő , d e a s z i v a c s o s szövetben, és a csontbélbcn vékonyabb , és vöröses színű.
A csemtoh állapotjct az élet. hülömbüző sza
kaszaiban.
A természet n y o m d o k a i t a c s o n t kifejlődésében, és készítésében kifürkészni a természetvizsgálók s z e r fölött törekedtek. A tapasztalások következendőket tanítnak. A m a g z a t b a n e l e i n t e m i n d e n c s o n t c s a k p o r c z ; a későbben fölvevendő időrajok közönségesen m á r m e g v a n , és p o r e z h á r t y á v a l . f e d e t n e k , m e l y b ő l edények h a t n a k a p o r e z b a . C s a k , v a l a m i v e l később l e h e t n é m e l y homályos átláthatatlan h e l y e t a p o r e z b a n észre
v e n n i , m e l y a leendő c s o n t o t j e l e n t i előre. E z e n ösz- vegyűlő csontgyvirmát c s o n t p o n t n a k n e v e z i k ; ebb'ül
e r e d a csontosodás, a m e n n y i b e n ő a p o r c z t ö r ű l e t e felé t e r j e d , és a p o r c z állományát kevesíti. M i n d a l a p o s c s o n t o k n a k , ( a f a l c s o n t o t kivévén) m i n d a h o s szúknak több c s o n t p o n l j a i v a n n a k , ú g y h o g y a k ö zepén e g y , a végeken p e d i g g y a k o r t a több c s o n t p o n t o k t a p a s z t a l t a t n a k , m e l y e k egymás felé nőnek m i n d a d d i g , míg öszve n e m f o l y n a k , és a c s o n t o t tökélle-
t e s e n elő n e m állítják. A z edények, m e l y e k a p o r c z gyurmájába h a t n a k , v i s z i k e z e n v a s t a g a b b a l a k o t m a g o k k a l , a p o r e z b a l e t e s z i k , és a c s o n t p o n t o t szülik.
H a n e m ' a z a kérdés, hová l e s s z a p o r c z ? ' némelyek a z t állítják, h o g y fólszívódik, mások h o g y a c s o n t n - lakjával köttetik együvé, s eként v e l e f o r r öszve.
D e e felől s e m m i b i z o n y o s t n e m m o n d h a t n i . A n n y i t , tanít a tapasztalás , h o g y a l a p o s c s o n t o k b a n a p o r c z . egészen elenyészik, d e a k o n e z o k végein m e g m a r a d .
— Születéskor a g y e r m e k c s o n t j a i n i n c s e n e k m i n d a n n y i n tökélletesen kifejlődve , lcgtökélletesebbek n b o r d á k , a vállpcreuzek és a s z i k l a c s o n t , legtökéllet- l e n e b b e k a térdkalács, a farcsík, a k é z - és Líbtö.
1 6 A z e m b e r i t e s t
A többiek kifejlődésükben t ö b b é , v a g y kevcsscbbíV h a l a d t a k c i c i r e . A c s o n t o k nyújlváiryai m i n d merő f o r r o m á n y o k , * ) némely nyújtványok n i n c s e n e k m e g p . o . a c s e c s - és kareznyújtvány. A l a p o s c s o n t o k simák, és r ó n á k , a k o n e z o k e g y e n e s e k . A k o p o n y a a többi c s o n t o k h o z v e t v e i g e n n a g y , c s o n t j a i n a k varrányai h i báznak. A m e d e n c z e , és lábak csekélyek, a g e - r i n c z o s z l o p n i n c s m e g h a j o l v a , és a s z e g y c s o n t c s e kélyebb mértékben merő, növekedő esztendőkkel a c s o n t o k tökélletesednek, és a m e g l e t t k o r b a n lökélletesen k i v a n n a k fejlődve, m i n d e n c s o n t p o n t o k öszve v a n n a k f o r r v a , és m i n d e n forrományok iryújtványokká váltak.
A p o r e z o k c s a k a szükséges h e l y e k e n v a n n a k még m e g . A f e j e n a y a r r á n y o k k i v a n n a k fejlődve, a z ábrázat c s o n t j a i illendő nagyságokat e l é r t é k , a g e r i n e z o s z l o p m e g v a n h a j o l v a , a m e d e n c z e elrendeltetéséhöz képest tág, a k é z - é s láb tő tükélletescn kifejlődve mutatják m a g o k á t , a s z e g y c s o n t merő. A c s o n t o k o n a z i z m o k munkálódásaitúl, ú g y a vérodényektül i s m é l y b e n y o m a t o k vétetnek é s z r e , és görbűlésök a z i z m o k e r e - ^ j e által kormányoz tátik. A z élemedő idővel a c s o n t o k töredékenyek és vékonyak l e s z n e k , a táplálás i n kább fölakad, és a velő k e v e s b e d i k . A csontbél e n y é s z i k , a tápláló l i k a k k i s s e b b e d n e k , l e n n i egészen m e g s z ű n n e k , a v a r r á n y o k összenőnek, A z állak magossá
g o k , és körletjökből v e s z t e n e k , a g e r i n e z o s z l o p j o b b a n meggörbed, még o l y részek i s , m e l y e k n e k p o r e z n e - m ü k n e k k e l l e n e m a r a d n i , csontokká válnak.
8- § . '
* ) N y ú j t v á n y n a k (Apophysis) neveztetik a csontokon azon kiállás, mely a fődarabbal küzbevetetleníil minden közbefekvő porcz nélkííl függ öszve. F o r r ó m á n y n a k (Jipiphysis) pedig azon kiállás mondatik , mely a csont
tat porczkorong közbenjárása által egyesül. Az il}'on for- Tományban tulajdon csontpont van , mely , jobban kiter
jedvén , a közben fekvő porozol: nyomja e l , és így végre a fócsonttal egyesül, innen a forromúnyt nyiijtváiinyá mondjuk válni.
e g y s z e r ű r e n d s z e r e i r ő l . 1 7 8 . §. Az £ znedv r en ds z er ált alclno s a n . Izülésneh v.foglalvdnyriah ( A r t i c u l a l i o , J u u c t u r a ) m o n d a t i k két csontvégeknek s z a l a g o k állal együvefog- l a l t öszvckötteLése, m e l y által a z o n csontvégeknekszo- r o s s a b b , v a g y tágabb mozgás e n g e d l c l i k . A z ízülésck- nél o l y részek t a l á l t a t n a k , m e l y e k v a g y m i n d e n í z ü - l c s c k h o z t a r t o z n a k , v a g y c s a k n é m e l y e k n e k sajátjai,
i ) Közönséges réssel:
a ) A tohszdlag ( L i g a m e n t u m C a p s u l ar c ) két r é - szekből á l l , a z e g y i k , m e l y k i v ü l f e k s z i k , t ö m ö t t k a - n a f o s r o s t o k b ó l tétetik öszve , e z e k p e d i g m a j d e g y e dül a tokszálaglioz t a r t o z n a k , m a j d a szomszéd i z m o k más r o s t j a i n a k folytatásni. A z o n b a n e z e k n e m . m i n d e n tokszálagokban, c s a k leginkább o t t , h o l a mozgás erős, találtatnak. E z e n i'ész a l a t t belül e g y m á s i k , m a g a a z íznedvliártya, tűnik e l ő , m e l y s o k k a l vékonyabb , és a r o s t o s kanáfokkal s z o r o s a n össze v a n
f o r r v a , m e l y e t m i n d e n ízülésekben t a p a s z t a l h a t n i . L e folyásokra nézve m i n d a két részek eként v a n n a k : a r o s t o s h á r t y a n e m m e n a z ízülés ű r é b e , h a n e m a c s o n t h á r t y á b a n vész e l , a z íznedvliártya e l l e n b e n a z ű r b e
h a t , a c s o n t ízvégeit f e d i b e , i.így a belső ízszálago- k a t i s , h a m e g v a n n a k , és zárt tömlőt tész ; belső l a p j a s i m a , n e d v e s , és c s a k u g y a n egyedül a z íznedv v á
lasztó élelmivé.
b ) A z íznedv ( S y n o v i a ) a m i n t a t o k fölnyitta- t i k a z o n n a l kiárad. Egésséges állapotban k ö z é p s z e r ű , a tágas t o k o k b a n n a g y o b b , a szűkebbekben p e d i g k i s -
s e b b mennyiségben v a n j e l e n . M i n t világos átlátszó v a lamiként hxízódékony, és szálakba húzódó n e d v j e l e n i k m e g , és petefehérnemű LermészeLtcl látszatik b i r n i ,
c ) A csontok porezfedett ízvégei, m e l y e k a t o k - szálagban t a r t a t n a k , A csontvég t . i . porczgyurraával borítalak , m e l y a c s o n t t a l s z o r o s a n f o r r öszve , és i g e n
s i m a . E z e n simaság a z íznedvliártya által o k o z t a t i k , m i v e l e f e d i a p o r o z o l . T a p a s z t a l h a t n i közönségesen «
1 8 A z e m b e r i t e s t
h a a c s o n t vég m a g o s , és domború , h o g y a k o r a m á s i k n a k átellenes vége l a p o s , v a g y kivájolt, a m i a r r a v a l ó , h o g y a mozgás n e h á t r á l t a s s o n , és a horzsolás elmelló'ztesscn.
2 ) Különös részei:
a)Izközporcz, v . húdporcz ( C a r t i l a g o i n t e r a r t i c u l a r i s , s . m e n i s c u s ) . E z a l a t t p e t e k é p ű , v a g y gömbölyű p o r e z o k értetődnek , m e l y e k m a g o k b a n megálló l é n y e k , és a c s o n t o k p o r c z a i v a l n e m függnek öszve. N e k i k két s i m a v a l a m i r e kivájolt fölületeik v a n n a k , m e l y e k a p o r c z - f e d e t t csontvégek felé néznek , hasonlóképp íznedvhái-- tyával f e d e t n e k , és a lokszálaggal egyedül külső k ö - .rülclöknél f o g v a cgycsűluck. A r r a szolgálnak, h o g y a két szomszéd c s o n t o k nyomását kissebbítsék , p . o . a z állkapocsnál, a térdízűlésnél, s a t .
b ) A belső csontszálagok , m e l y e k a c s o n t o k a t erősebben kötik öszve.
' c ) Bizonyos zsíros állomány. Külömböző íz f f - r e g e k b e n k i s s e b b , v a g y n a g y o b b rögecsek t a l á l t a t n a k , m e l y e k izmir így éknek, v a g y i s Hävers mirigyei
nek ( G l a n d u l a e s y n o v i a l e s , s e u H a v e r s i a n a e ) m o n d a t n a k . A z t állítják e z e k felől, h o g y ők lennének a z í z - n e d v n e k kútfejei. D e e z e n rögecsek c s a k z s í r b ú i áll
n a k , m e l y egyedül azért tétetett l e , h o g y a nyomás kissebbítessen. N a g y o b b részrűl vörös s z í n ű e k , m e l y szín a z i g e n edényes íznedvhártyálúl e r e d .
9 . §. Az izomrendszer általánosan.
I z o m név a l a t t a t e s t a z o n része értetődik , m e l y t u l a j d o n lágy , vöröses , v a g y halovány edényekkel és i d e g e k k e l átszőtt rostokbúi tétetik öszve, és a z életben öszvehúzó tehetséggel n a g y o b b mennyiségben b i r .
A z egész i z o m r e n d s z e r két főseregekre o s z l i k , e z e k alkotásokra, és ösztönfogékonyságokra nézve, m e l y állal ők külömböző ösztönöket v e s z n e k f ö l , egymástól i g e n külömböznek.
e g 3- s z c r . ű r c n d s z c r c i r 6 1.
M i s fi sereg.
E m i n d a z o n i z m o k a t f o g l a l j a m a g á b a n , m e l y e k a z úgy n e v e z e t i s z a b a d a k a r a l o s mozgásokat v i s z i k vég
i j e , v a g y i s m e l y e k a z a k a r a t befolyásaiul függnek, és a z a g y tehetségével legbelsőbb öszveköltelésben v a n n a k . E g y i l y i z o m közönségcsen i z o m b ú s b ó l , és inbűl áll.
A z i z o m M s finom, vöröses, l á g y , többnyire p á r - húzomosan folyó r o s t o k ősz vető rlódásaibúl á l l , m e l y e k sejtszövet által n a g y o b b nyalábokba egyesülnek. A sejtszövet a f i n o m a b b nyalábokon gyengéd ; d e mentül V a s t a g a b b a k l e s z n e k a nyalábok , annál durvább , és
l i k a c s o s a b b a z . Végre e g y egész i z o m b i z o n y o s erős , zsírt tartó sejtszövet által k ö r n y e l t e t i k , m e l y zsú-köji- lűsneh ( t u n i c a a d i p o s a ) n e v e z t e t i k , és a z i z o m mozgá
sát segíti e l ő ; m e r t h a ő g e n y által e l r o m l i k , és a z i z o m a szomszéd résszel öszvenö p . o . a b ő r r e l , a k o r a m o z gás nehezebbé tétetik. E z e n s e r c g b e l i i z m o k m i n d a n n y i n m a j d többé m a j d kevésbé e l e v e n - v ö r ö s s z i n ü k , a m i a z e g y m i n e k m i n d e n k o r i állapotjátul függ. A m a g z a t nál a z első h o d n a p o k b a n sárgák, vörösségök a z e s z t e n dők számával növekedik, d e a későbbi k o r b a n ismét csügged. A b e t e g e s cgymiknél a z i z m o k s o k k a l h a l o ványabbak , azoknál e l l e n b e n , k i k nehéz t e s t i m u n k á k k a l f o g l a l a t o s k o d t a k , színök sötétvörös. Vörösségöket
a vér o k o z z a , m e l y a z izomállománnyal voltaképp egyesül, és a z életben hosszú i d e i g tartó b e t e g e s álla
p o t á l t a l , m e l y a l a t t a vér egésséges voltát e l v e s z t i , v a g y a halál után áztatás által v e s z h e t e l ; innét o l y
e m b e r e k i z m a i , k i k egyébként egéssegesek, d e vér- vesztés állal s e b e s e n ölettek m e g , vörösek m a r a d n a k . A z edényekszáma, és nagysága az i z o m nagyságával jár. Ü t és vérerek a sejlszövelbe csúsznak, és a m i n t á z i z o m r o s t o k k i f i n o m o d n a k , aként ágadznak a z o k e l , végre s z e m e i n k elől e l v e s z n e k . A z i d e g e k n e m kevésbé szá
m o s a k , e z e n s e r c g b e l i i z m o k t ö b b e k e t , és n a g y o b b a - 2 *
20 A z e n i b e r i t e s t
l < o t n y e r n e k , m i n t a más s e r e g b e l i c k , a z edényekkel hasonlóként j á r n a k , úgy ágndznak , és úgy t ű n n e k e h
ín, v a g y hfínyc e z e n s e r c g b e l i i z m o k közepén c s a k ritkán, l o b b i é i r e p e d i g a végokon V a n . A z i n n a k fényes fehér színe v a n , még p e d i g belsejében i s , az, izomrostnál keményebb,merőbb, hiízódékonyabb, és n e m o l y hajlékony. Rostokból tétetik öszve , m e l y e k n e m o l y párhúzomosan f u t n a k . A z i n , szövetjércnézve a z i z o m hústól egészen külömbözík, h o l kezdődik, v a g y végző
d i k e g y i k v a g y m á s i k , és miként m e n e g y i k a másik
b a á l t a l , m e g m u t a t n i n e m l e h e t . A véredények n e m o l y mélyen h a t n a k , m e l y e k inkább fölületes f i n o m b á l lókat képelnek. A z i n i d e g e k k e l n e m látszik b i r n i , n e k i k külömbféle időrajaik v a n n a k •, h a hosszúk, és gör
g e t e g e k inaknál ( T e n d i n e s ) , h a szélesek b'önyéknek ( A p o n e u r o s e s ) , n e v e z t e t n e k . Némely h e l y e n a z i n n e m a z i z o m végénél kezdődik, s o l l , a z izomállomány köze
pén e g y e n e s h o s s z b a n f o l y a l á , ú g y , h o g y a z i z o m r o s t o k két. oldalról íerdc s z e g l e t e t képelvén , koczúd- n a k a z i n h o z , i l y i z o m tollas izomnak ( p e n n a t u s ) m o n d a t i k . Midőn a z i n c s a k e g y oldalról m e n a l á , és a z i z o m r o s t o k i s c s a k e g y oldainíl ferdén j u h i a k a z i n h o z , más oldalrúl p e d i g n i n c s e n e k , a k o r a z i z m o t féllnllas izomnak ( s c m i p c n n a l . u s ) n e v e z i k .
H o g y a z i n a k mozgékonysága könnyítessen , és h o g y simán t a r t a s s a n a k , a takony erszények ( H n r s a e m u c o s a e ) r e n d e l t e i t e k - , e z e k már lágyabb , m á r merőbb íz- nedvhárlyákbúl á l l n a k , m e l y e k üregeket, k é p e l n e k , és V a g y i n a k a t . ' kö.rnyclnck, v a g y a z o k h o z függnek, d c
m a g o k b a n húzódékony, sárgás, v a g y vöröses n e d v e i l a r l a - n a k - H a a z i n a k a t hü velyként v e s z i k k ö r ü l hüvelyes t a kony erszény éknek ( b u r s a e m u c o s a e v a g i n a l e s ) ; h a p e ~ ' d i g a z o k h o z c s a k t a p a d v a v a n n a k , hólyagos takony- erszényeknek ( b u r s a e m u c o s a e vcsicu.Ia.rcs) m o n d á i n a k , l í á r l y á j o k vékony, átlátszó, m e l y n e k külső l a p j a a z
e g y s z e r ü r e n d s z e r . e i r ö 1 . . ' 1 1 odafekvő sejtszövetlől é r d e s , a belső s i m a , és válaszloU n e d v e i f e d e z e t t . A hüvelyes takonyerszények t u l a j d o n képp a z i n a t n e m a z üregjükön bocsájlják á l t a l , h a n e m zárva környelik a z t . Találhatni i l y e t leginkább a z o n hosszú i n a k o n , m e l y e k e s o n t o k o n f o l y n a k . A h o l több i n a k e g y más m e l l e i t f e k s z e n e k , a tukouycrszé- i r y e k egymással kölödnek öszve, még p e d i g úgy, h o g y m a j d s z a b a d m e n e t v a n egyikbűi a m á s i k b a , m a j d m i n d e n i k magában megálló. Némelyekben erős é r - jnéczcs szálak, és apró zsírrögecsek t a p a s z t a l t a t n a k . Ú g y látszik , h o g y a z elsők a z inakbúl e r e d n e k , és a tömlő belső oldalához f o r r n a k .
E z e n s e r c g b e l i i z m o k többnyire végeikkel c s o n t h o z t a p a d n a k , középső részök p e d i g s z a b a d , c s a k néhányan v e s z n e k e l a b ő r b e , v a g y f o r r n a k p o r e z o k h o z . A z o n h e l y , hová a z i z o m f o r r , d e a m e l y n e m m o z d u l , h a n e m m e l y felé a mozdulás törlénik, merő v a g y fesz- pontnak, v a g y izom kezdetének m o n d a t i k ; a z o n h e l y
p e d i g , hová a z i z o m feszül, és m e l y n e k mozdílatni szükség, mozgó, v a g y gyakpontnak n e v e z t e t i k . S o k i z m o k n a k egyedül e g y m o z d u l a t l a n , és e g y mozduló p o n t j a v a n , másoknál e l l e n b e n m i n d a két j j o n t o k v a g y m o z d u l a t l a n o k , v a g y mozgók, a m i n t a z a k a r a t k í vánja. E z e n odafeszűlés s z e r i n t m i n d e n i z o m úgy o s z - t a t i k f ö l , h o g y o t t , h o l a f c s z p o u t v a n a z izomfej, a gyakponlnál p e d i g a z i z o m f a r k l é g y e n , m e l y e k közt a z izomhas f o g l a l t a t i k .
M c l s o dik sereg.
I d e t a r t o z n a k m i n d a z o n i z m o k , m e l y e k a z a g y tehetségétől inkább függetlenek, m e l y e k mimkúiódá- s a i más ösztönök által h o z a t n a k elő. E z e k segítik a bclrészek e g y részét t e n n i , h o n n a n c s a k a m e l - é s h a s üregben találtainak. A z első s e r e g izmaitül sokféleként kiilöuiböznck j külömböző képű tömlőket készítnek,
2 2 A z c m b c r 1 L e s t
c s o n l o k h o z s e h o l s i n c s e n e k nőve , i n a s részekkel s e m b i r n a k . K o s i j a i k vékonyak gyengédek, o l y erős n y a lábokat s o h a s e m k é p c i n e k , m e l y e k közé sejtszövet, v a g y zsír j u t n a , és sejtszövet által s e h o l s e m t a r t a t n a k öszve > h a n e m egymás mellé v a n n a k h e l y e z t e t v e , és széles hártyanemíl , i z o m l a p o k a t , húznak elő. A r o s t o k iránya külömböző , n e m párhuzamosan f o l y n a k l e , h a n e m s o k s z o r o s a n keresztül vágnak egymáson , és egymás közt eltűnnek; innét tetszetős hosszú l e folyások v a n , p , o . a bárzsmgban. K e v e s e b b véredénye
k e t n y e r n e k , innét haloványabb színük áltáljában.
A z o n i d e g e k , m e l y e k hozzájok jönnek, c s a k csekélyebb számmal e r e d n e k a z a g y - , és gcriuo/.agyidcgekből;
többnyire tehát a dúczrendszerből, m e l y főképp a m c l - , és h a s belrészeinek számára rendelteiéit, v e s z i k crcdclökct.
1 0 . $ . Az üteres edényrendszer általánosan.
A vérkerengésre két e g y i k a másiknak ellenébe l e l t s o r b e l i edények r e n d e l t e t L e k . A z e g y i k s o r a z M e r e k (Artériáé) n e v e a l a t t világos - vörös véri v i s z a szivlűl a t e s t körleléhöz; a másik vérerei) ( V e o a c ) n e v e a l a t t m i n d a z o n vért s z e d i öszve , m e l y - a z előjárt elválasz
tások, és táplálás uláu a t e s t b e n m i n t s ü l é t - v ö r ö s szí
nű vér m a r a d hátra, m e l y e t a szívhöz v e z e t v i s s z a . A z M e r e k o l y csövekből állnak, m e l y e k átvágások után körös nyílást m u t a t n a k . Színük f e h é r , m i v e l a h á r t y á k szembetűnő vastagsága végett a vér át n e m t e t s z i k . F e k s z e n e k , a m i főképp a n a g y o b b törzsököket i l l e t i , a z ízek hajlásában ; n e m h o g y a z által j o b b a n .védessenek, h a n e m h o g y a mozgások a l a t t a nyomás elmellőztessen; m e r t a z ütér a t a g kifeszílése a l a t t c s a k a z e g y e n e s h o s s z i g nyújlalhatik k i , s így a z annál i n k á b b k i h ú z ó d i k , a hajtás közben p e d i g annál inkább rövidül. D e h a a z ellenkező o l d a l o n f e k ü d n e , úgy a t a g hajlása a l a t t egészen öszvenyomatnék.
