1 . Az első pereznek a közepkézcsonttal. Ezen u t o l
sónak t e j e az első perez ízlapjához ütődik , mind a k é t részek e g y tokszdlaq (Lig. capsulare) állal vétetnek k ö r ü l , és közlök valóságos szabad ízülésnek van helye.A t o k megerősítésére két oldalon k i s szalagok oldal
szalagok
(Lig. laleralia) fekszenek, melyek a küzep-kézcsont hálán kezdődnek, és ferdén hágván lefelé ,az első perezhőz forrnak, azt erősítik; mely szalagot nevezetesen még a feszítő , és hajló izmoknak inai is őrzik, és a ficzamodást megakadályozzák.
2 . A peresek magok közt. A perczek sodraikkal
egymásba kapnak, úgy hogy köztök csak csukló ízú~iésuek van helye; tokszáhtgjok feszesebb, oldalszálag-jaik pedig éppen 'olyképp vannak alkotva.
M Á S O D I K F Ö R É S Z . A Z A L S O V I Í G T A C O K C S O N T J A I .
60. § . Ró l o k általánosan.
A két alsó végtagok harmiuezket két. csontokból l e l e t n e k öszve. Fölo.sztalik egyik egyik közülök a.) a
fölszárra,
(Femur) , hová a ezombkoncz (Os femoris), és a térdkalács (Patclla) tartozik; b.) az ah sárra (Crus), mely asipkonczbúl, és száriapocsbúl
(Tibia, el Fibula) á l l ; és végrelábra,
(Pes), melynek részei ; alábló
(Tarsus), aközepláb
(Melalarsus) , alábnj-perczel,
(Phalanges digitor.) és alencsecsontok
(Ossa sesamoidea).6 7 . §. A.) A Czombkoncz (Os Femoris). ','
Az egész csonLvázban e z a leghosszabb , és legerősebb c s o n t , mely az izvápa és alszár
közL fekszik,
alol118 A v é g t a g o k
a térdkalácsot vészi magához, és három részekre sza
kad.
1. ) A fölső vég. Ezen a lekés, sima, és porczfedett fejet (Caput) láthatni legelőbb, mely föl- és befelé áll
ferdén. Csak nem a közepén egy porcczal nem fedett árok vétetik észre , melyből a
görgeteg szalag
(Lig. teres) vészi eredetét. A fejtől egy hengeres csontdarab vagyis a
nyak
(Collum), ereszkedik forden a ezombhoz a l á , mely a közepdarab irányához vetvén tompa szegletet készít. A nyaknak a közepdarabbal lévő egyesülésénél két dombomságok látatnak, az egyik erős nyú jl.vány-ként föl-, és kifelé hat, melynagy tompornak ( T w
-cbanter major) neveztetik, és egy befelé forduló tompa heggyel végződik. A másik befelé alacsonyabban fek
szik , és kis lompornak (Trochauler minor) monda
tik, mely kissebb, és kerekded. A két nyújtványok közt mind a melső mind a hátsó oldalon, egy emelkedett hossz, a
melso,
ésa hátsó tomporlözötti hossz
(Linea inter-irochanterica anterior, et posterior) találtatik,, mely a lokszálag fölvételére szolgál.2. ) A közepdarab csak nem hengeres, és mel felé görbült. Melső lapja sima , melynek alsó részén több tápláló likak vannak. A hátsó részén az úgy nevezett
'érdes hossz (Linea
aspera) találtatik, mely az egész közepdarabon ereszkedik le, fölül a kél. tomporok túl kezdődik, alol két hosszakra oszlik, melyek a b ü t y kökhöz futnak.3 . )
Az alsó vég
széles, vastag, és két nyújtvá-nyokbúl á l l , melyekbütyköknek
(Condyli) neveztetnek. A belső bütyök vastagabb le - és mel felé inkább kiáll; a külső kissebb. Mind a két bütyök porczfedett domború ízlappal b i r , mely a sípkoncz fölső részének völgyeleteibe vétetik. Mel felé mindketten egy lapba jönnek öszve, melyen a térdkalács nyugszik; alol, és hátul egymástól megválasztva vannak, és egy mély kivágányt hagynak, magok k ö z t , moly
térdalynak
vagyc s o n t j a i . , 119
térdhajlas nah
( F o s s a p o p l i t e a , s . p o p l e s ) n e v e z t e t i k . A kivágánynak két oldalán a b ü t y k ö k ö n a k e r e s z t s z a l a g o d a forrásúra szolgáló két k i s gödrök l á t a t n a k . A z ízlap külső körületje é r d e s , és számos l i k a c s o k k a l b i r .Előszöi'-is a közepdarab c s o n t o s o d i k m e g , és szü
letéskor már t ö k é l l e t e s , még m o s t e z e n d a r a b e g y e n e s , és c s a k későbben h a j t a L i k m e g a hátulján fekvő i z m o k munkálódásai által. A f e j , és t o m p o r o k még p o r c z o -s a k , é-s a n y a k b ó l még -s e m m i -s e m -szemléltetik. D e a midőn a fölső vég csontosodása t ö r t é n i k , a k o r a f e j és közepdarab közt lévő rész meghosszóbbodik, és a n y a k készül. A z ötödik életévben a f e j még c s a k f o r r o m á n y , m e l y c s a k a m e g l e t t k o r b a n nő a n y a k k a l öszve. A t o m p o r o k hasonlóképp c s a k forrományok , m e l y e k s z i n t a z o n idő k ö r ü l l e s z n e k n y ú j t v á n y o k k á . Ú g y a z alsó vég i s o l y k o r egész a m e g l e l t k o r i g f o r r o m á n y m a r a d .
O s z v e h ö t e t é s.
1.) Fülül az izvápával; így támad a Czombízülés,
A z izvápa a e z o m b k o n c z fejét vészi f ö l , h o l valóságos s z a b a d ízülésnek v a u h e l y e . D e e z m é g s e m o l y s z a b a d m i n t a fölkaron; m i v e l i t t a f e j a z ízvápában m é l y e b b e n f e k s z i k , és a z t a z ízvápánuk p o r e z o s g y ű r ő j e s z o r o s a n környeli. A z ízülésnek e z e n bátor helyezető s z ü k séges i s v o l t á m , m i v e l n e k i k e l l , h o g y a t e s t n e k egész terhét h o r d o z z a , a z o n b a n a z a r r a mégis mindég elég s z a b a d , h o g y külömbfele mozgásokat e n g e d j e n .
Atoh-szalag
( L i g , c a p s u l a r e ) elég tág u g y a n , d e i g e n m e r ő , és e r ő s ; melöl és kifelé l e g v a s t a g a b b ; melöl és beleié v é k o n y a b b ; hátul p e d i g legvékonyabb. Áll két k ü l ö m böző h á r t y á k b ó l , a külső k a n a f o s , a z izvápa k ö r ü l e t jén k e z d ő d i k , és a tomporközötti h o s s z a k h o z t a p a d ; a belső savós, m e l y n e m c s a k a külső h á r t y á n a k belső lapját, és a z ízvápának fölületét, I h a n e m még a t o m -pprközöLli, h o s s z a k túl több r e d ő k k e l a e z o m b k o n c z n y a k a felé v i s s z a f o r d u l , és e z t , n e m k ü l ö m b e n a z egész f e j e t és a görgeteg s z a l a g o t i s b o f e d i . A t o k b a n még12t) A v é g t a g o k
egy igen erős szalag, a
görgeteg-szalag
(Ligám, teres) is látatik, mely csaknem háromszegű, az ízvápának kis gödréből kezdődik, és a fölebb említett czombcsont fején találtató gödörhöz forr, és arra szolgál, hogy a fej a vápában még eresebben tartasson. Ámbár ezen szalagos előkészület a két részeket eléggé öszvefoglalja, az ízülés még is a szomszéd izmok oda fekvése által bizonyosabbá tétetik. A tokszálag melöl a lehágó belső csípizom, a nagy horpaszizom, ú g y a fésűizom , és a ezombnak egyenes izom)a által is ápoltalik, hátul pedig a uégyszegletű ezombizom, a kettős izom és a belső dugizom ina segítik annak erősítését, kivül végre , és oldalt a külső dugizom, és főképp a legkissebb farizom nyújtnak segedelmet,
2.) A l o l a sípkoncczal, és a • térdkaláccsal
tmelyről alább.
B.)
A térdkalácscsont,
v.a térdkalács
(Patella).Ez a ezombkoncz alsó darabjának melső részén fek-, szik; idomja kerekded, és lapos. Állománya mint (a kézLő csontjaié, laz. Görbe bosszús szélei alol egy csúcsba folynak öszve. Melső lapja domború , érdes, és részint a széles póla által, részint a ozomb egyenes izom-jának inas kiterjedése által fedetik, Hátsó lapja porcz
fedett, és két kevéssé kivájott lapokbúi áll, melyek egy kis emelkedés által vannak megválasztva. A két völgyeletek a bütykökön nyugszanak, és a keskeny emelkedés a két bütykök közt találtató völgyelethöz .ütődik.
A térdkalács csak az első életesztendőben kezd mec csontosodni.
Öszvekötetés.
A térdkalács körületjc részint a térdnek tokszálagával, részint a lábat feszítő izom inával függ Öszve. Alol ellenben saját szálaggal, a térd
kalács-szalaggal
(Lig. patellae) bir , mely állal a sípkoncczal szorosabban függ öszve. Ezen szalag igen erős, a térdkalács csucsátúl, és hátsó lapjaiul ered , és a
síp-c s o n t j a i - 1 2 1 k o n c z tővísséhöz- t a p a d , a l a t t a z s í r , és takonycrszéiiy
f e k s z i k . Azon i z m o k i n a s r o s t j a i által f e d e t i k , m e l y e k a z alszárt feszítik. Több ßonczolok e z e n s z a l a g o t , az alszárfeszÍLŐ i z m o k közös inának vélik l e n n i .
6 8 . § . Az als zár (Crus).
Az alszár fölül a c z o m b k o n c c z a l , a l o l a lábtovei határos ; áll a s í p k o n c z b ú l , és a szárkapocsbúi.
A.) A síp koncz (Tibia).
1 .
Fölsci vége vastag,
széles, és ú g y látszik m i n t h a két o l y biityökbűl állana, m e l y e k egymásba f o l y t a k ; e z e k fölül l a p o s a k n a k t e t s z e n e k l e n n i , és e g y kivájolt peték épíí ízlappal b i r n a k , m e l y b e n a e z o m b k o n c z b ü t y k e i f e k s z e n e k . Az ízlap e g y emelkedés , a közép kiti'inöttség (Eminentia m e d i a ) által válik m e g . A k i t ű n ü l -tség m e l l e t t m e l ö l , és hátul v a l a m e l y s z a l a g o d a f o r rására szolgáló k i s gödrök l á t a t n a k . A síp külső o l d u -lán a z e g y i k ízlap a l a t t e g y k i s szikály ízgödör (Ca-v i l a s g l e n o i d a l i s ) (Ca-v a n , h o (Ca-v a a szárkapocs f e j e c s e f e k s z i k . Melöl a k é t b ü t y k ö k a l a t t a sip gumóját ( T o -b e r o s i t a s Ti-biae) l e h e t észre v e n n i , hováajérdkalávs
szálaga (Lig. p a l c l l a e ) nő.2 . ) A közepdarab h a s á b k é p ű , h á r o m l a p j a és a n n y i s z e g l e t e v a n . A melső lap fölül legszélesebb , l e felé k e s k e n y e d i k , s i m a és egyedül a b ő r állal f e d e z t e t i k . A külső lap a l o l inkább d o m b o r ú , fölül kivájoll.
A. hátsó
j o b b a n e m e l k e d e t t .A melso szeglet,
m e l y a melső l a p o t a külsőiül választja, é l e s , c s h e g y e s n e k t e t s z i k l e n n i , lefolytában befelé g ö r b ü l , és a belső b o kához m e n alá. A hátsó t o m p á b b , a külső a csonlkö-zötti s z a l a g o t vészi föl.3 . )