A szegy lidromszegletű izma (M. triangularis
1. A hanyintásl végbevivő izmok feszponl jai hogy az orsót visszafordíthassák , az alkarnak orsó oldalán
kell hogy helyeztessenek.
a.) A hosszú hanyintó izom (M snpinator longus) az orsó külső oldalán fekszik , és lefttttában a kezet fe
szítő izmokat fedezi. A fölkarcsont külső bütyke f ö l ö t t , és a külső izomközötti szalagtól szélesen kezdő
dik, de csak hamar keskeny lessz, mert már az orsó közepén lapos" inná változik , mely az orsó részéhöz ta
pad. — Ezen izom hanyintó, és borító izom is
egy-176 A f ö 1 s o
szersmind, mivel mind a két mozgás alatt az orsót közephelyczelbe intézi, tehát az egyébb izmok
nran-kálódásaitúl függ az orsónak erre vagy amarra tör
ténő' mozgása. Egyszersmind ezen izom még az alkart is képes fölemelni.
b. ) A rövid lianyintö izom ( M . supinator brevis) a mélységben fekszik az alkar orsóoldalának fölső ré
szén, és a hosszú hanyintótúl, a hosszú és rövid kéz-tőfeszítő orsóizomtúl, és a közös ujfeszítő izomli'il fe
detik. Kezdődik a singnek orsó felé forduló külső lap
j a i u l , fölső vége le futtában a tokszálaggal függ öszve az orsó külső lapjára men, e körül ennek belső lapja felé kanyarodik, és azon helyt vesz c l , hol a kétfejű, és görgeteg borító izmok is az orsóhoz feszülnek.
c. ) A kétfejű k a r i z o m, ós a kéztofeszit'ö orsóiz
mok (M. bieeps brachii, et exleiisores carpi radiales) melyek gyakpontjaik végeit, az első az orsó fölső vé-géhöz, az utolsók a kéz orsóoldalához lévén feszülve, ezen mozgás vég-bevitelében nem csekély részt vésznek.
2 . ) A borítást tellyesítő izmoknak feszpiontjai az alkar singoldalához esnek.
a. ) A hengeres v. görgeteg borító izom ( M . pro-nator rotundus seu teres) az alkar fölső , és belső oldalán fekszik; á kéztőhajtó orsóizommal egyetemben kezdő
dik a fölkarcsont belső bütykeiül, lefuttában ferdén men az orsó felé, széles inná válik, az orsó belsőlap-jának közepéig é r , ezen csont fölött kifelé ered, s ugyan oda feszül.
b. ) A négyszegletű borító izom; ( M . pronator quadratus) ezen az ujak hajtó izmallúl fedett, és az alkar alsó részén helyeztetett négyszegletű izom a sing belső l a p j a i u l ered, a csontközötli szalag fölött harán-tan men az orsó belső lapjához által, a hová forr.1
c ) A kéztőhajtó orsóizom, (Flexor carpi radialis) mélynek lefolyása mirigyárl eJőadatik.
1 0 2 . f
v c g l n g o k i z m a i . 177 ÍÜ2. §• A kéztö mozgására szolgáló
izmok.
Az alkar, és kcstő közt lévő öszvekötetés oly tu
lajdonságú, hogy az állal a kéztől, és vele együtt a kezet hajtani, feszíteni, k i - és beleié oldalt mozdítani lehes
sen-. Ha minden izmok egymás után 'munkálódnak, akor a szabad ízülés állal körmozgás hozalik elő.
1. ) A kéztőnek és kéznek hajtása.
a.) A kéztöhajtá orsóizom vagy a belső orsóizom (Flexor carpi radialis, seu radialis internus) a görgeteg borító izommal, a fölületes hajló izommal,és a hosszá tenyérizomlnal egyetemben a fölkar belső biitykéLűl ered , az orsó felé ferdén hág ló * artnak belső olda
lán fut alá; ina hűveíynemű lakonyerszényen hat ke
resztül, végre a hajócsout gumójához, és a mutató k ö -zepkézcsontjához feszül.
Ii.) A kéztöhajtá singizom vagy belső sing izom (Flexor carpi ulnaris,seü ülnaris internus) a sing bel
ső lapján fekszik , a fölületes hajló izommal öszve l é vén kötve a fölkar belső vagyis hajtó b ü t y k é l ő l , meg a könyökcsúcs belső szélétől kezdődik, innét mint fél
tollas izom a sing belső oldalán szálad le, ina bizonyos takonyerszényen men által, és a borsócsoulhoz nő. T ö le erősíLő rostok mennek a kéztő tenyérbeli tulajdon szálagához.
2 . ) A ké'ztönek és kéznek feszítésé.
a.) A hosszú kéztöfeszitö orsóizom ( M . extensor carpi radialis lóngus) az orsó külső oldalán fekszik, és a külső izomközötti szalagtól meg a fölkar külső vagy feszítő bütykétől ered; az orsón ereszkedvén le, ennek közepe táján lapos inná változik, mely a hosszú hüvelyk távoztató és a rövid hüvelykfeszílő ina alatt men el, és
egy sima válóba jut > mely az orsó alsó részének külső lapján találtatik. Erre a kéztőhati közös szalag alalt men el, hol egy takony erszény fekszik, mely nemcsak
1 2
% 7 S A f ö 1 s ő '
ezen izom inát, hanem a kövctlcezontló'ét is á|J>OCSÍÍjtja és a'hosszú hüvelykfeszílő takony erszényével függ ösz-ve. Végre a mulató közepkézcson íjához forrad,
h,) A rövid léatSfessitŐ orsóizom (M. e x t e n s o r carpi radialis brevis") az élőbben i mellett és alatt egy kevéssé kifelé fekszik. A fölkarcsont külső bütykétől ered ; inának az orsón lévő lefolyása éppen olyan mint az előbbenié, mely a közepuj közepkézcsontjához ka
paszkodik.
c.) A héztofeszítö singizom (M. extensor carpi ul-naris) n a g y o b b részint a sing külső oldalán fekszik. Kez
dődik a fölkar, külső b ü t y k e i ü l , a sing külső lapjánbo-csájlkozik le, inná lessz, mely a kareznyújtvány mel
lett, a sing alsó végén lévő sima vauiba vészi magát,hol is egy takonyerszény találtatik; ós végre a kisuj kö
zepkézcsontjához tapad.
3.) A kéztonei és kéznek oldahnozgása az emlí
tett izmok közös munkálódásálúl függ; midőn mind a két részeknek oldalt kell kifelé mozdítatniok, akor ezen mozgást közönségesen a kózlfífeszítő orsóizmok, ós a kéztőhajtó orsóizom viszik végbe; midőn pedig a mondóit részek mozgása befelé történik , akor a kéz-tőfeszíu'j és hajló singizom munkálódik. Ezen mozgá
sokat tehát mindenkor két egyik a másiknak ellenébe tett ugyanazon időben munkálódó izmok tellyesítenck.
1 0 3 - §. Néhány részekről, melyeknek az u j a k h a j tó i z m a i r a v a n b e/oly ás a .
Minekelőtte az ujak hajtó izmairúl szólni lehelne, némely részeknek ösniérelét szükség előre bocsájtani, melyek azon izmok munkálódását ápolják ós erősítik.
.-1.) A héztő t u l a j d o n tenyérbeli szálaga. (Liga-meritum carpi volare proprium) E z egy magában meg
álló és a kéz tő közös szalagaiul tökéllelesen megválasz
tott, szalag ; mely la'pos széles és erős l é v é n , a kéztö négy cHielkedéscihöz feszül, és miül egy - híd gyanánt
v é g t a g o k i z m a i . 1 7 0 tekintethetik, mely által a kéztő csontjaival egyetem
ben bizonyos csatorna készítetik, melyben minden h á j -tó izmoknak inai fekszenek. Ezen szalagnak belső lapját, nem kiilömberi a kéztő csontjainak tenyérlapjait is bizo
nyos lakoiiyhárlyu fedezi,mely a horzsolásl akadályozza.
2 . ) A lenyérbönye-, (Aponéurosis pálma ris) Á tenyé
ren a bőr alatt azonnal bizonyos inas és fényes hártya tűnik e l ő , mely az alatta fekvő izmokat, és inakat fe
dezi, és az említett nevet viseli. Ezen hártya tömött rostókból á l l , melyek hosszújában fölülről lefelé eresz
kedvén, egymáslúl távoznak, haránt roslok által átvá
gatnak. Maga a hártya a kéztő Iiilajdou tenyérbeli sza
lagaiul származik , szétszóródván a hüvelyk kis izmai
hoz némely terjedéket bocsájt, és futtában a négy ujak felé ugyan annyi részekre szakad; melyek közül min
denik a szomszéd résszel erős haránt rostok állal köte
tik öszve i és három kissebb szárakra oszlik. A közép
ső szár azuj alsó lapján a bőrben vesz e l , az oldalszá
rak pedig az első perez oldalához feszülnek. — Ezen inas hártya az alatta fekvő Izmokat a nyomás ellen védi, egyszersmind ellennyomást tészen a tenyéren fek
vő izmokra, és inakra; az ő illendő megfeszítésére pedig két izmok szolgálnak.
A hosszú tenyérizom ; (M. palmaris longtis) ezen izom, mely olykor nincs is meg, a fölkar belső bütyké
től ered a kézlőhajtó orsó - és singizmok közt. Izom
hasa keskeny, és csakhamar vékony inná lészen , mely lefuttában a kéztő tulajdon tenyérbeli szálagán fekszik, és a mely zilált rostokkal a tenyérbőnyében vesz el. Ezen
izom a bőnyét feszíti fölfelé.
A rövid tenyérizom vagy a. Sylvins négyszegletű húsa (M. palmaris brevis, seu caro tfuadrata Sylvii) Ezen vékony rostú bőrizom a tenyér belső oldalán fekszik a kisuj felé; a lenyérbőnyének belső szélétől kezdődik, a kisuj tulajdon izmai fölött men e l , végre a sejtszövet
ben Végződik. —- A bőnyét oldalrúi feszíti meg.
1 2 *
{
A f ö l s ő
1 0 4 . §. Az u j a i mozgás úr a szolgáló hö~
z ü n s ég es i z m o h .