lások

c s o n t j a i . 9 3 5 4 . J .

A j ancsont- v. fésücsojit

(Ös pubis, seu

pcctinis).

Ez a niedenczének középső , ós melső

részét. teszi,

és á l l : ., • •

I . ) A

haránt,

vagy

vízerányos ágbál;

(Ramus .

horisontalis) ; a csípcsontlúl kezdődik vastagon , mellyel öszve-függ; és az izvápa fölött fekszik , melyet készít-ni segit, a honnan mel, és befelé fut. Melső lapja h á ­ tul egy éles szél által határozta tik, mely fantaréj, vagy

fanfésúnek

(Crista, seu pccten pubis) nevezte­

tik, cs mely a porczíz ülés felé egy emelkedéssel a

fan-tövissel

(Spina pubis) végződik. Ezen taréj . előtt vala­

mely borozda látatik, mely kívülről befelé men alá, és a férj fi nemnél jobban ki van vájva minisem az asszonyinál; benne a ferjfi nemnél az ondó z s i n ó r , az asszonyoknál a görgeteg méhszálag folyik a has gyűrűhöz alá. A medencz-üreg leié tekintő hátsó lap sima.

2 . ) A leheigó ágból. (Ramus descendens) E z köz­

be vetetlenül men alá és kitelő az ülesont fölhágó ágá­

hoz által. Ezen ágnak fölső része a más oldali csont­

nak hasonló részével határos, és uiiudketl.cn porcz-nemü szalag által szorosan cgyesíl cinek. Ezen öszvcülő-désböl a tol egy szeglet származik , mely mind a két néni­

nél külömböző.

5 5 . §. A medencze-csontohon lévő nyí­

dügül-9 4 A t o r z s o k

és vérér, és a dugideg futnak. Magához a szalaghoz pedig mindkét oldalról izmok forrnak.

a . ) Az izvápa (Acetahulum) a medenezének külső oldalán fekszik, és hasonlóképp a névtelen csont k ü ­ lömböző darabjaiból készítetik, mely féltekeképű , és mély. Porczfedett széle főként fölül igen kidülled, és izvápa szeműidének (Supercilium acetabuli) monda­

tik; alol ellenben ki van vágva, és az izvápa bevá-gdnyának (Incisura acetabuli) nevezetetik, mely fölött

egy erős szalag, a haránt szalag (Lig. transversum) men e l ; és arra szolgál, hogy az ízüregbe ható edé­

nyek a czombcsont fejének nyomása ellen védessenek.

Az ízvdpának legnagyobb része melöl porczfedett, és félhódképü kört lészen. Ezen részen a czombcsont fe­

je nyugszik. A vápa mélységében egy gömbölyű g ö ­ dör marad, mely a bevágány felé terjed , porcczal fed­

ve nincsen, és részint zsírt, részint a görgeteg szalagot foglalja magában.

56. §. Az öszvekötetés.

1.) Melöl a fancsontok porczizülése, (Synchond-rosis, seu S y m p h y s i s ossium pubis) Ennek ott van he­

lye , hol a k é t fancsontok ütődnek egymáshoz. A k é t csontok közt t. i. valamely • rostos állomány fekszik , mely azokat ú g y foglalja öszve, hogy azok semmiképp sem mozoghatnak. Ezen rész eléggé hosszú, és vas­

tag; melül szélesebb és domború, hátul keskenyebb, és kevéssé kivájolt. Átvágva lévén a gerinczközötti

sza­

laghoz leginkább hasonlít ú g y , h o g y hasonlóképp közös középpontos gyürőkbül á l l , és közepén szintúgy kocsonyaféle a l a k k a l bir. Ezen szalagnak fölső, és al­

só szélén egy m á s keskeny szalag, az iveit szalag (Lig. arcuatum) m e n egyik fanesontlúl a másikhoz. Ezen állomány csak ritkán csontosodik m e g , a fancsontok' azzal együtt egy ívet képelnek, mely fancsonliv ( A r -OU3 ossium pubis) nevet visel.

c s o n t j a i . 9 5 2 . ) Hatul, és fölül a.) A kereszt csip-porczizüUs

(Syinphisis sacroiliaca) a csípcsont hátsó része és a ke­

resztcsont közt fekszik. A két csontokízlapjai egymás­

hoz' koczödnak, és egy porczkorong állal egyesülnek;

e z á l t a l egy mozdulatlan egyesülés származik, mely némely rövid feszes szalagok a hátsó oldalszálagolt (Lig. lateralia postica) által még jobban megerősíte-tik; ezek a csípcsontlúl kezdődnek, és a keresztcsont hátsó fölületéhöz mennek részint harántul, részint fer­

dén, b.) A csipágyék-szálagok (Lig. iliolutnbal,) kelten fekszenek egymás fölött. A fölső a taréjtól kezdődik és az ötödik ágyékgerincz haránt nyújtványához for­

rad. Az alsó rövidebb, a taréj alatt kezdődik a k é ­ rész lesíp-porezízülés alatt men e l , és ugyan azon nyújt­

vány alsó szóiéhoz lapad. c.) A csípkereszt- vagy hát-sószálag (Lig. iliosacrum seu posticum) hasonlóképp kettős. A hosszú hátul a tai'éjtúl kezdődik, egész a negyedik ál haránt nyújtványig a keresztcsonthoz fut alá. E z előtt a rövid fekszik, mely az elöbbenitül fe­

deztetik , kezdődik ugyan azon h e l y t ő l , és egész a ke­

resztcsont harmadik haránt nyújlvanyáig terjed.

3 . ) Hátul, és alol. a.) A keresztguinó-szálag ( L i g . sacrotuberosumj ; ez egy igen erős szalag mely az ü l ­ esont gumójától keskenyen ered, és neki szélesedvén a keresztcsont 3-dik egész 5-dik álgerinczéig m e n , solt a farcsikcsonlhoz is forrad. Szélesebb részének melső lapja a keresztorj -szálaggal rostok által kötetik ö s z ­ ve. Ezen szálaggal két hártyás toldalékok egyesítetnek, a fölső ezen szalag fölső részétől men egész a taréjig föl,és a hosszú csíp-kereszt szalagot fedezi; az alsó az ülesont belső lapjához men, és mintegy sarlót készít;

h.) a keresztorjszálag (Lig. sacrospinosum) az ülesont tövissétül származik, innen a keresztcsont, és a farcsik-csont első gerinczéuek oldalához men, a tövisnél legkes­

kenyebb , a keresztcsontnál szélesebb, az élőbbemnél pedig rövidebb ; mind a két szalagok egymáson vágnak

9 6 A t ö r z s ö k

által, mind a ketten a nagy, és kis ülbevágányt úgy zárják be, hogy ezek mint lökéllelés likak tűnnek elő.

5 7 . §. Amedenczének i öz öns ég e s fö los z-tás a . Az a sszo ny i medenczének i ülöm bsége a fé r j f i ú i m eden ezé t Ö l. A me de n

-czenei

állapotja az élet külömböző

szakaszaiban.

A , medenczének közönségesen mind a két nemnél azon. elrendeltetése van , hogy a bélcsatornának egy ré­

s z é t , a hudhólyagot , és a nemzésre szükséges élelmí-veket fogadja magába. Mivel pedig az asszonyi nemnek néni csak a szükség, hogy a fogont magzatot egész az érettségig kiváltképp a medenezüregben hordozza: ha­

nem , mivel ugyan ez a szülés alatt egyszersmind a medenczének ürege és nyilasai által kell hogy általmenjen:

következik, hogy az asszonyi medencze a férj fiúi mc-denczétől természetes állapotban is szembetünőleg kü~

lombözzön.

A medencze közönséges fölosztása, ívelt hossznak (Linea arcuata) neveztetik a me­

dencze belső körületjén lévő azon csekély emelkedés, mely az előfoktúl kezdődik, a kereszt-és csípcsont o l ­ dalán a fancsont haránt ágán tovább folytatódik , és két oldalról ezen utolsó két csont porczízülésénél végző­

dik. Ezen hossz által a medencze két részre t. i. a fölső , és alsó medenczére osztatik.

1 . ) A fölső vagy nagy medencze a hossz fölöt fekszik, és oldalt a csípcsontok által környeltetik. Me­

löl ez egészen nyílt; hátul tőle emelkedik föl a gerinez­

oszlop. Azon hossz, mely a csípcsont taréjának melső s fölső tövissélől húzalik egy oldalról a másikra , a me­

dencze átmérüjének (Diameter) neveztetik.

2 . ) Az alsó, kis, vagy t u l a j d o n medencze, az ívelt hossz alatt van, hátul a kereszt-és faresikc.soiittul, két oldalt a csípcsont alsó részétől és az ülcsonlbúl,

melöl

cs o n t j a i . 9 7 melöl a ÍVincsontbúlállöszve- Hajla.két nyílás egy fölső,

ós egy alsó vételik észre.

a . ) A fölső nyílás (Apertúra superior) n z ívelt hossz állal határozlalik, és csak n e m szívképű idom­

mal bir. A test egyenes állása közben e z e n nyílás fer­

dén bájol háttól mel felé ú g y , hogy a z előfok mago­

sabban fekszik minisem a porczízülés. E z e n nyílásban a haránt átinérú leli határait, mely n e m egyébb mint­

sem a z o n hossz, melynek végpontjai a csípcsonl.ok ívelt hosszán legottan találtatnak, hol ezeknek görbít lése leg­

erősebb, mely hossz tehát egy oldaltól a másikhoz ter­

jed a medenczében. Tovább egy más áUnérűt egybe~

foglalónál- (Conjugala) nevezünk, mely az eló'foknak közepéiül a fancsout porczízülése fölső szólének k ö z e ­

péig m e n mel felé. Végre még két ferde álmérúlnek n e v e z e t t hosszak vétetnek f ö l , melyek mindkét o l ­ dalon a kereszl.csípporczízüléstó'l erednek, és által e l ­ lenben t. i . a fancsont haránt ágának közepénél v é g ­

ződnek.

b. ) A z alsó nyílás (Apertúra inferior) hájul a f a r ­ csík hegye á l l a l ; két oldalt a kereszt-guraószálagnak alsó széle á l l a l , úgy a z ülesont gumója, s ugyan e z e n csont főihágó ága állal; melöl végre a fanív által h a ­ tároztalak. E z e n nyílásnál i s több hosszak vételnek füh" A haránt átméril a z egyik ülesont gumójától a másikig m e n . A z egybefoglaló átméi-ü, a farcsik he­

gyétül foly egész a fancsont porczízülése alsó szélé­

n e k közepéig. " E z e n átméri! a farcsik nyugodalmas helye-zetében rövidebb, ha p e d i g a farcsik hát felé nyoma­

tik, valamivel hosszúbb.

Az asszonyi, és férjfiúi- medenczénél m eg lülö mb ö z t etése.

Azon főpontok, melyek által egyik a másiktól külömbözik, főképpen következendőkben állnak,

a-) Az asszonyi medencze közönségesen minden átmérőiben tágabb, téresebb. Mivel pedig a

meden-7

98 A t ö r z s ö k

In document Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai (Pldal 103-108)