ges költségeik, gyümölcseit; minek következtében kirekesztőleg saját kis körükben forgott is az egész.
Most azonban , jóllehet nem kevesbülnek de inkább naprul napra nőnek a, díjak, ,s most is rendszerint néhány előkelő nyeri azokat el, már nem aratják olly bőven 'költségeik, jutalmát mint a, verseny, kez detekor, sőt tán a, tőkésített díjak, mindnyája sem pótolná ki azokat, ,s ennél fogva nem csak hogy mindnyájan jó kedvvel nem folytatják a, telivér tenyésztést ,s a, pályázást többé , sőt néhánya a, leg
előkelőbbeknek már már fel is hagyott azzal. 'S
pedig egyedül azon okbul, mert eleinte, mikor még ugyszólván egy kettőnk közt forgott a, dolog, nem igen nagy költséggel neveltük, ,s aránylag sok kal olcsóbban idomítók lovainkat, minthogy akkor a, közép s z erűs ég is győzhetett, 's igy néhány megnyert díj is helyre állíthatá a, költségi mérleget;most ellenben , miután a, tárgy, érettebb kifejlődé se által lassanként a, “jobb , 's még jobb , ,s szin te a' lehető legjobb, vált jelszóvá, most siker, hihetőségével gyepre lovat csak olly költséggel ál
líthatni, mellyet, mint érintém, alig pótolhatna ki minden tőkés díj.
Már ebbül azon következmény látszik folyni, mintha ezentul még inkább ki volnának rekesztve kisebb gazdák a, verseny-jutalmakbul, ,s ezeknek elkerülhetlenül mindig a, legtehetősb kezek közt kellene maradni. De a, dolog éppen megfordítva áll, és éppen ezen kicsapongó költség, mellyet a, legte hetősbek is restelnek már viselni, képzi azon lép csőt, mellyen ha nem is az egész verseny' ügye legalább az alapdíjak, elvitele lassanként a, kisebb gazdák, körébe jut. Mi bármilly furcsa állításnak lássék is lenni, még is igaz.
A, közönség előtt évenként 1039 arany van ki téve - mindig csak az örökös dijakrul szólok -, ,s ezeket akárki viheti el, ki az elnyeréshez kötött feltételeknek megfelel. E, feltételek azonban nem tulságosak, nem elkedvetlenítők, ugy hogy'azok szerint, ha nincs csődület - concursus - a, leg becsetlenebb ló elviheti a, díjakat, habár lépve járná is végig a, pályát; mi okbul évenként olly bizonyosan fog akadni valaki, ki zsebébe dugand ja az említett summát, és ez , “elvitetlen°, “hátraha gyott, nem maradand, mint mai időkben nem hogy kitenni de szinte rejteni sem lehet akármelly cse kély pénzt, és annál kevésbé nyilvános helyen 1039.
aranyat kinálgatni , a, nélkül hogy valaki el ne Vin né. A° kérdés tehát csak az , valljon ki lesz hihető leg azon 6Valakil, ki el fogja vinni a' díjakat-Í? mire
--- 129
én azt állítom: “Rendszerint, hogy ne mond jam mindig a, kisebb mezei gazdák} Már mikor fog ez rendesen igy történni, az más kérdés, és pontossággal előre nem mondhatni, mert egyedül az érintett gazdák, számolási tehetségétül ,s e, tárgy bani fejlettebb tudományátul függ. De hogy igy fog történni, arrul nincs kétség , ,s pedig , mert ugyan azon ok ugyanazon okozatot szűl mindig , ,s ekkép csak nálunk is ngy fog a, dolog fejledezni mint Bri-' tanniában, hol a' verseny, behozatalakor szintugy állott az mint nálunk, csakhogy ott a, kormány tette ki a, díjakat *) , Magyarországban pedig egyes haza fiak. Ott is eleinte a, legtehetősb gazdák, herczegek és grófok vitték a, díjakat el, később azonban, mi dőn a, vetélkedés mindig jobb és jobb lovak, kiállítá sát .tette szükségessé, és igy száz, száz font sterling nyi díjak korántsem pótolták már ki a, tenyésztők, ,s pályázók, költségeit, vagy abban hagyták ők a, versenyt, vagy “külön-, e l e g y ,s kivált iva d é k - ve r s e n ye k által iparkodának helyreütni káraikat, királyi díjakért pedig nem igen aggódtak, azokat inkább valami mellékes jutalomnak tekint vén , mi által már már kezde nyílni a, kisebb bir tokosak előtt a, pálya, mellyennők is csiphetnének néha néha el egy királyi díjat; mig mai időkben any nyira emelkedett az ügy, hogy a, legelőkelőbb ver senyző. urak, lovai szinte soha nem lépnek többé illy
*) Kíng': plate: , azaz Kkirályi díjak' czíme alau.
LÓVERSENY. 9
e aránylag csekély jutalmakért gyepre, de ezek rend szerint már az alsóbb rendüek- ,s szegényebb sor suaknak jutnak. - Színtigy fog történni, vagy job ban mondva, némileg már történt is hazánkban, hol az öröki száz aranyos díjak nem mutatkoznak elég ségeseknek többé az előkelőbbek, versenykedvét
fentartani, 's eddigelé tán mind leléptek volna a,
pályárul - mi által rögtön a' kisebb birtokosait, kezeibe jő minden díj - ha az ideig-óráigi Károb'i tétverseny , ,s elegyversenyek , mellyek öt, hat száz, sőt ezer két száz aranyra rugnak , nem nyitnak ne kik “lehetőséget a' nagyobb csődület által annyira nőtt versenyköltségeiket helyreütní.“De mikép lehetne az” - igy fog most bizo nyosan felkiáltani Pesti Lajos vagy az általa felidé zett öreg úr, ki olly éles látással bir, miszerint ő már tiz évvel ezelőtt a' pesti lóverseny, alapításánál illyest monda: “csupán a' gazdag ural? mulatsá gára és hasznára van ez ” - mikép lehetne az, hogy azon költséget , mellyet a' legtehetősbek is res telnek viselni már, most a, kevesb tehetségüek vi gyék, 's ezeknek könnyebb teher legyen az, mit
azok sem birnak hordani többé?”
Erre nem egyedül Britannia' példája szolgál fe leletül , hol a, dolog éppen ugy írányzódott el mint érintém, de azt a' józan számolás is mutatja, melly
i minden okoskodáson felül áll.
Az igen tehetős gazdák, herczegek, grófok, bárók ,sat. általán véve nem veszik olly szorosan a'
-__- 131
tárgy' gazdasági oldalát, 's rendszerint nem közvet len maguk űzik azt, hanem közönségesen mások ál
tal űzik közvetve; általán véve, rendszerint és kö
zönségesen, mondom; mert kivételek itt is mint mindenütt vannak; a, kisebb gazdák, bérbenlakók
,sat. ellenben, midőn általán véve, rendszerint és
közönségesen legtöbbet minden közvetés nélkül sze mélyesen eszközlenek, pénz körüli számolásaikban szigorúk szoktak lenni, honnét természetesen foly az, hogy ceteris paribus éppen azt, 's ekkép jobb ló, nevelését és gyepre állítását is jutányosabban esz közölhetik a' kisebb mint nagyobb birtokosak. lA, tehetős gazdának, ki habár minden hivatal nélküli csak nagyobb tehetségénél fogva is ritkán lakik egész esztendőt át falun , ugyan milly költsé gekbe kell bocsátkoznia, ha most, miután már a' pesti gyepen középszerü ló nem igen lesz nyertes, pályázókat akar nevelni, ,s pályára vinni is? Kény telenül drága kanczákat vásárol, mellyekre ménes mester 's drága béresek ügyelnek , tán lóorvost is tart, épületeket rak , 's mivel mind ezen , szinte elkerülhetlen költségekbe keveredik , nem egy két hanem több kanczára szabja a, telepvényt, azaz na gyobb körben űzi a, dolgot, minthogy egy két kan cza miatt kicsapongólag drága volna annyi cseléd ség és előkészület. A, csikók, nevelését, valamint idomítását drága idomárra bízza, pályáztatásukért pedig uriásan fizet, ,s végre számadásibul azt tapasz